Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-17 / 267. szám

HÉTFŐ, 2003. NOVEMBER 17. •AKTUÁLIS« 5 Közlekedés, politika A döntéseket a politikusoknak kell megszülni, a szakmai szem­pontok javaslattá egyszerűsödnek, azután ebből még engednek, kompromisszumot kötnek. Vitatkoznak, tájékoztatnak, a sajtó be­számol a köznek, az visszahat a politikusokra... Az egész bonyolult rendszer csikorog, zakatol, és a végén kipottyant egy később több­nyire megváltoztatható döntést. A szakember semmitől nem fél jobban, mint a mondanivalóját vágó, kommentáló, illusztráló, rövidítő médiától, meg a politiku­soktól, akik hatalmat akarnak - mindegy, hogy megtartani vagy megszerezni -, a szakmai igazságot ők már csak ezen a szemüve­gen keresztül szemlélhetik. Munkaköri kötelesség. A szegedi közlekedési szakemberek először a Belvárosi hídon ki­alakított kerékpársávokkal kapcsolatos politikai vitán lepődtek meg. Külön ellenzéki álláspont formálódott az ügyben, majd mikor a mérnökök már úgy érezték, elfogadták az újítást a közlekedők, akkor szerintük a sajtó támadt a terveikre, végül a polgármester állt elő problémamegoldóként. Kompromisszumos javaslatáról egy mérnök úgy vélekedett, az egyesíti a különböző változatok hátrá­nyait. Legközelebb az újságírók és a politikusok fognak vakbelet műteni, mert a közlekedéstudományt már elsajátították, jöhet az orvoslás - mondta keserűen. Most újabb közlekedési témában kezdődik a vita, amit egy nyil­vánosságra került szakmai javaslat indított el. A város előző veze­tése a magánkézben lévő parkolási cég bevételeiből parkolóháza­kat akart építtetni. Egy el is készült, alig használják, a kivitelezés átláthatatlan manővereit pedig máig nem sikerült tisztázni. A vá­ros mostani vezetése egy másik iskola követője: a parkolási bevéte­leket a tömegközlekedés „kötelezően" veszteséges és pénznyelő rendszerébe temetné. A parkolási rendszert lehetne ugyan határozottabban, forgalom­szabályozási eszközként használni, lehetne újabb sétálóutcákat kijelölni, ezt az ellenzék is szeretné, csak most oda a városháziak bátorsága. A Belvárosi hídi sávhúzás tanulsága, hogy Szegeden nem lesz egyhamar közlekedési reform: azaz nyugat-európai min­tájú, csak buszok, villamosok számára átjárható gyalogos övezet, kerékpárút-hálózat. Egyelőre nyugodtan pöföghet tovább autó és vezetője is a belvárosi dugóban, vagy parkolóhelyet keresve. MOLNÁR B. IMRE Sarló és kalapács pólón és pulóveren Folytatás az 1. oldalról Az eladó elmondta, tudja, mit szimbolizál, minek volt a jelképe a sarló és a kalapács. Majd hoz­zátette: szerinte ez nem tartozik a bűncselekmény kategóriájába, TORVENYSERTO HOLMIK A Hódmezővásárhelyi Városi Ügyészség feljelentése nyomán önkényuralmi jelképek tiltott használata miatt eljárás indult egy vásárhelyi üzlettulajdonos ellen. B. Péter divatáru keres­kedésében olyan, mostanában divatos pulóvereket árusított, amelyeken a CCCP-felirat mel­lett a sarló és kalapács is látha­tó volt. A vásárhelyi városi bí­róság jogerős ítéletében megál­lapította, hogy a kereskedő bű­nös egyrendbeli, önkényuralmi jelkép használatának vétségé­ben, s ezért 45 ezer forintos pénzbírságot szabott ki rá. A négy megmaradt pulóvert elko­bozták. mivel a Szovjetunió címerével együtt látható az egyébként Thaiföldről származó pólókon, a Szovjetunió pedig már egy meg­szűnt ország. Tticzakov Szilvána, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője elmondta: úgy emlékszik, az utóbbi években nem volt példa arra, hogy ön­kényuralmi jelképekkel való visszaélés miatt bárki ellen nyo­mozás indult volna Szegeden. A Legfőbb Ügyészségen Stau­ber Józseftől megtudtuk, nem jellemzőek a vádemelések ezek­ben az esetekben. Elmondta: 1998 és 2002 között az ilyen jel­legű bűncselekmények kevesebb mint 15 százalékánál történt vádemelés. Legtöbb esetben ugyanis nem volt megállapítható az elkövető kiléte. De voltak ese­tek, amikor nem lehetett bizo­nyítani, ki követte-e el a bűncse­lekményt. Harangozó Attila, a Szegedi Városi Bíróság elnöke is megerősítette ezeket a statiszti­kákat, amikor közölte, az utóbbi években ilyen ügy nem került a szegedi bíróság elé. BOROS TAMÁS Rendelet szabályozza a mentők szirénázását Rendelet szabályozza, milyen hangosan szirénázhatnak a megkülönböztetett jelzést hasz­náló járművek. Több autós azonban úgy véli, néha még nor­mál forgalmi helyzetben sem le­het hallani a szirénázó mentőt. MUNKATÁRSUNKTÓL Pár percen is múlhat egy-egy em­ber élete. Ezért is fontos, hogy a segítség mindig időben érkezzen. Nagyon sokat számít, hogy a megkülönböztető jelzést haszná­ló mentőt milyen gyorsan veszik észre és engedik el az autósok. Egyes vélemények szerint néha még normál forgalmi helyzetben is igen nehezen lehet meghallani a szirénát. Az is előfordult, hogy csak akkor figyelt fel a járműve­zető a mentőre, amikor karnyúj­tásnyira megközelítették egy­mást. - Rendelet szabályozza, milyen hangosak a szirénák. A Közleke­dési Felügyelet munkatársai minden járművünket bemértek és a megfelelő értéket, vagyis 97-105 decibelt regisztráltak mindegyiknél - tájékoztatta la­punkat dr. Simon Mariann szege­di mentő főorvos. Ha akarnának se tudnának hangosabban sziré­názni, mert nem térhetnek el a szabványtól. A szakemberek szerint az em­beri fül számára a 85 decibel fö­lötti hang - ha folyamatosan szól - károsítja a hallást. A sziréna hangja ezt az értéket meghaladja, tehát elvileg jól hallható. A szu­perszonikus repülőgépek zaja 110 decibel, ez pedig nem sokkal erősebb, mint a szirénák hangja. Együtt ülésezett Szeged és a bánáti testvérváros vezetése Képviselőink Temesváron Ha nem tud fizetni a mindszenti család, akkor fedél nélkül marad a 10 gyermek Vargáék 640 ezer forintos adóssága Együtt ülésezett a hét végén a szegedi közgyűlés küldöttsége, valamint romániai testvérvá­rosa, Tfemesvár képviselő-testü­lete a bánáti városban. - A Szeged és Temesvár közti kapcsolatnak történelmi, kul­turális hagyományai is van­nak. A közös múlt és értékek miatt természetes volt a test­vérvárosi kapcsolat kialakítása - kezdte beszédét Botka László, Szeged polgármestere a temes­vári közgyűlés előtt. Pénteken közösen ülésezett a két város képviselő testülete a bánáti vá­rosban. Szeged és Temesvár együttmű­ködése tavaly újult meg, amikor a Duna-Kőrös-Maros-Tisza Eu­rórégió megalakulásának ötödik évfordulóján találkozott Szeged és Temesvár polgármestere. A városvezetők ekkor állapodtak meg, hogy a két város képvise­lő-testülete rendszeresen együtt ülésezik. Fejlődési folyamat - Szeged idén augusztusban részt vett a Temesvár napján szervezett ünnepségsorozaton. Valamennyien büszkék lehetünk arra, hogy a két város között elin­dult a fejlődési folyamat - jelen­tette ki Botka László. Gheorge Ciuhandu, Temesvár polgármestere a jövő évi nemzet­közi metszetkiállításra szóló meghívót nyújtott át Szeged pol­gármesterének. Ugyanekkor el­mondta, hogy a Temesvári Egye­tem közgazdaságtudományi hallgatói szeretnék felvenni a kapcsolatot a Szegedi Tudo­mányegyetem hallgatóival. Botka László hangsúlyozta, a 2004-es esztendő két esemény miatt rendkívül fontos év Szeged történelmében. Május elején ha­zánk csatlakozik az Európai Uni­óhoz, valamint ebben az évben lesz a nagy árvíz 125. évforduló­ja. 2004-ben Szegeden ezért Új­rakezdés nevén fesztiválsoroza­Szegedi önkormányzati képviselők Ttmesvár főutcáján. Fotó: Városi Televízió Szeged tot rendeznek, amire a polgár­mester meghívta a temesvári ki­állítókat, érdeklődőket. A két vá­ros képviselői fontosnak tartják a közös sportrendezvények szer­vezését. Gheorge Ciuhandu ezért Temesvár napjára invitálta a szegedieket. Csereprogram Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester a Szegedi Tudo­mányegyetem két fontos pro­jektjét ismertette. - Húsz-húsz közigazgatásban dolgozó szak­ember a határ menti együttmű­ködésben rejlő lehetőségeket, valamint a projektkidolgozás módszereit sajátíthatja el. A vá­rosrehabilitációs csereprogra­mon pedig a két város szakem­berei ismerhetik meg egymás elképzeléseit. - E rendezvények jelentősége túlmutat a szakmai tapasztalatcserén, hiszen embe­ri, személyes kapcsolatok ala­kulnak ki - tette hozzá az alpol­gármester. Temesvár elő embere hangsú­lyozta, városukban nem műkö­dik megfelelően a szociális, vala­mint az egészségügyi ellátórend­szer, ezért a temesi megyeszék­helyvárosvezetése érdekelt lenne egy, a kórházak vezetésével, me­nedzselésével kapcsolatos ta­pasztalatcserében. Az együttes ülés után a képvi­selők ellátogattak a helyi keres­kedelmi és agrárkamarába. Az el­nök, Emil Mateescu örömmel jegyzete meg, hogy a szegedi köz­gyűlés a legnagyobb delegáció, amit Magyarországról eddig fo­gadtak. - Temes a legfejlettebb megye Romániában, s igen jó kapcsolatot ápol a Csongrád Me­gyei Kereskedelmi és Iparkama­rával - tette hozzá a kamara el­nöke. Színházlátogatás A vacsora előtt a küldöttség megtekintette a temesvári Csíky Gergely Színházban Eugen Io­nescu A lecke című egyfelvoná­sos drámáját. Az esti vacsorán pedig a vendéglátók a gasztronó­miai élvezetek mellett, jó hangu­latú kulturális műsorral kedves­kedtek a szegedi közgyűlés kül­döttségének. A. T. J. Honnan kerítsünk év végére 640 ezer forintot? - kérdezi a tízgyermekes Margit asszony. Fotó: Tésik Attila Ki kell fizetnie 640 ezer forintot év végéig a tízgyermekes, mind­szenti házaspárnak. Tavaly ok­tóberben költöztek albérletből a szoba-konyhás, udvari házacs­kába, és lehet, hogy elveszítik, ha nem érkezik - akárhonnan, bárhonnan - segítség. - Az új évet már lehet, hogy kinn töltjük - mondja sírva Vargáné Kunszabó Margit, tízgyermekes, mindszenti családanya -, hogy hol „kinn", azt nem részletezi; kétségbeejtő a helyzetük. Gyer­mekei, életkor szerint: Sándor (17 éves), Szabina (14), Zsanett (11), István (10), Margit (9), Dá­niel (8), Henrik (6), Alex (3), Ad­rienn (2), Tamás (1). Margit asz­szony első férje meghalt - két na­gyobbik gyermeknek ő volt az édesapja. Második férjével min­dig úgy döntöttek, mikor terhes lett: inkább megszüli a soron kö­vetkező gyermeket, mintsem el­vetesse. Láthatólag imádja a gye­rekeket - úgy gyűjti őket maga köré, elnézést a hasonlatért, de rögtön ez jutott eszünkbe -, mint tyúkanyó a csibéit, ők pedig ra­jonganak édesanyjukért. A férj sofőr, ötvenszázalékos rokkant­ként. A vályogfalú, szoba-kony­hás, fürdőszoba nélküli lakás egyik fala - a volt főfal, amely elé (a helyszűke miatt szintén szo­baként hasznosított) előszoba építve - vizes, salétromos. A pél­dásan tiszta lakásban rend - már amekkora rend egyáltalán lehet, ahol tíz gyermek, illetve részben kamasz, él. Kérdés, meddig? A kétmillióba kerülő ház árának nagyobb ré­szét már kifizette a házaspár, ha­vi százezres részletekben, de alig elképzelhető, hogy a fönnmaradt 640 ezret év végére össze tudják szedni. Mert miből is tudnák összeszedni?! - Van a 71 ezer fo­rint családi pótlék, a 19 ezer fo­rintos gyes, az önkormányzattól kapott nevelési támogatás... Az a kis pénz, amit gerincműtött fér­jem keres, ennivalóra elég. Az önkormányzatnál azt mondták, hamarabb kellett volna segítsé­gért folyamodnom, nekik sincs pénzük, szocpolt nem tudok föl­venni, mert még nem a nevemen van a ház, kölcsönt fedezet híján nem kapok. Szüleim nyugdíja­sok, nem tudnak segíteni, férjem édesanyja albérletben él, Fehér­váron - sorolja Margit asszony. A mindennapi megélhetés is gondot okoz. A ház teljes gépesí­tése egy hűtőszekrényt jelent pil­lanatnyilag, nincs mosógép, Margit asszony tizenkettejükre kézzel mos. Kályha is nagyon kellene, mert csak egy van, az előszobában, s jön a tél, egyéb­ként még a tüzelőanyagot sem mindig tudják beszerezni. - Mi­kor tüzelőanyag-támogatásért fordultam az önkormányzathoz, az ügyintéző közölte, csak akkor adhatom be a kérelmet, ha vi­szek a tüzéptől számlát. De, mondom, nem tudom megvenni a tüzelőt, ezért kérem a támoga­tást. Hát akkor nem kapok... ­halljuk a történetet. Bárkitől bár­mily segítséget elfogadna a hihe­tetlen helyzetbe került család. ­Tíz forint is sokat számít, ha tíz ember csak ennyit ad, már össze­gyűlik egy százas, ebből pedig tu­dok venni egy kiló kenyeret. Egy doboz építőkockának is mennyi­re örülnének a gyerekek! Almuk, aminek megvalósulására gondol­ni sem mernek, egy videó. F.CS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom