Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-04 / 256. szám

KEDD, 2003. NOVEMBER 4. • AKTUÁLIS" 3 Az eddigi tárgyalások nem vezettek eredményre azAKA-val A kormány M5-öst venne Kiskunfélegyháza határában itt érvéget az M5-ös. A puszta irányában található Csongrád megye. Fotó: Karnok Csaba Folytatás az 1. oldalról A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szeretné elérni, hogy a kormány még az idén elkötelezze magát valamelyik mel­lett. Az azonnali állami megvétel azért tűnik egyre inkább az egyetlen komolyan szóba jö­hető megoldásnak, mert az eddigi tárgyalá­sok - külső befektetőkön keresztül vásárolná ki az állam a jogokat - nem vezettek ered­ményre. Az állami szerepvállalás 2004-ben és 2005-ben 50-70 milliárd forintba kerülne, ennyit kellene kifizetni a koncessziós társa­ság tulajdonosainak, emellett a költségvetés­nek át kellene vállalnia az AKA 50 milliárd forint hitelét is. Az állami megvásárlás ese­tén az M5-ös Szegedig vezető szakasza állami beruházás keretében valósulhatna meg. Az előzetes becslések szerint az építkezés költsé­ge 70-75 milliárd forint lenne. A GKM tervezetében szereplő javaslatok szerint azonban arra is van mód, hogy a gyorsforgalmi utat a jövőben is az AKA üze­meltesse. A koncessziós társaság díjtámoga­tást kapna az államtól, és ezért cserébe a matricával autózóknak mindenkori díjaiból 40-50 százalékos kedvezményt adna. Ez a megoldás csak a meglévő Budapest-Kiskun­félegyháza szakaszon lépne életbe, az M5-ös továbbépítése az állam feladata maradna. Az autópálya-társaságnak fizetett díjtámogatás a szakértők szerint elérné az évi 4-6 milliárd forintot. Emellett a gazdasági tárca javaslatá­nak egyik alváltozata alapján elképzelhető az is, hogy az M5-ös következő szakaszát is az AKA építheti meg. Ebben az esetben a társa­ság a teljes autópályára megkapná az állam díjtámogatását, cserébe a matricával közle­kedő autósoknak adott jelentős díjkedvez­ményért. A hírek szerint a GKM javaslatának utolsó egyeztetésein felmerült annak lehetősége is, hogy az M5-ös üzemeltetése teljes egészében az AKA kezében marad, ám az autósok az ál­lami autópályákra érvényes matricával - to­vábbi díjak fizetése nélkül - használhatják majd. A gyorsforgalmi út úgynevezett teljes „árnyékdíjasítása" esetén a költségvetésnek évről évre ki kellene fizetnie az AKA-nak a forgalom alapján járó bevételkiegészítést. A szegedi M5 Autópálya Alapítvány számára azonban nem tárgyalási alap az, hogy a mat­ricával közlekedők 40-50 százalékos útdíj­kedvezményt kapjanak. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által létrehozott alapítvány azt szeretné elérni, hogy ugyanaz­zal a matricával ugyanannyiért utazhassunk Kiskunfélegyházától Budapestig, mint az or­szág többi autópályáján. Szerintük külön kell kezelni a sztráda továbbépítésének, valamint az útdíjaknak az ügyét. F.K. November végéig befejezik a javítást Algyőn koszos és büdös a csapvíz Algyő egyes részein napok óta büdös és koszos víz folyik a csapokból. Egy meghibásodott tolózáraknát javítanak a vízmű­telep leágazásánál. - Algyőt az északi vízműtelep látja el ivóvízzel. A víz egy mé­ter átmérőjű vezetéken keresz­tül jut el a fogyasztókhoz - tájé­koztatta lapunkat Bodor Dezső, a Szegedi Vízmű Rt. műszaki igazgatója. A vezeték algyői le­ágazásánál már korábban szi­várgást vettek észre, a hibát pe­dig most kezdték el kijavítani. Ezzel együtt egy olyan leágazást alakítanak ki, amely segítségé­vel Algyő Szegedről, illetve az északi vízműtelepről is tud jó minőségű vizet kapni bármely meghibásodás esetén. Október 22-én éjszaka a javí­tásra szoruló szakaszt lekötötték a rendszerről, azóta egy kisebb átmérőjű, megkerülő vezetéken kapja Algyő a vizet. A tervek sze­rint a tolózáraknánál november végére sikerül elhárítani a hibát. - A csomópontot megkerülő vezeték miatt megváltoztak az áramlási viszonyok. Ez azt jelen­ti, hogy a cső faláról vas-oxid mosódhat a vízbe. Ettől lesz szí­nes, illetve egy kicsit büdös is ­folytatta a műszaki igazgató. A javítás idejéről előre tájékoz­tatták az algyői fogyasztókat. A vízbe kerülő anyagok nem káro­sak az egészségre, erre is felhív­ták a lakosok figyelmét. A beru­házás mintegy 15 millió forintba kerül. Az algyői önkormányzat 4 millió forinttal járult hozzá a költségekhez. Az algyői vezetéket többször is öblítik annak érdekében, hogy a cső faláról leváljon a lerakódás. A mosatás azonban nem mindig hoz eredményt, mivel az északi vízműtelep nem százszázaléko­san működik, így kisebb a nyo­más. A szolgáltató folyamatosan el­lenőrzi a víz minőségét. Az eddig feldolgozott minták pedig azt mutatják, hogy a javítás megkez­dése óta lényegesen javult az al­győi fogyasztókhoz szállított víz minősége. A vízmű igyekszik a javítást minél előbb befejezni, ezt követően helyreáll a megszo­kott vízminőség. K.T. Leghamarabb félszáz év múlva lehet kitermelni Erdőültetés a vásárhelyi határban Főleg a fiatal fákat fenyegette az elmúlt évek aszálva. Illusztráció: Tésik Attila Néhány napon belül indul az erdőültetés a vásárhelyi határ hullámterein; jelenleg az ezt megelőző talaj-előkészítés zajlik. A cse­meték idén kitermelt erdők helyére ke­rülnek. Korábban más célra hasznosított terüle­tek erdővel való telepítését nem tervezi a Dél-Alföldi Erdészeti Rt. a közigazgatási­lag Hódmezővásárhelyhez tartozó terüle­tein, tehát a telepítéstámogatás jövőre esetleg bekövetkező mérséklése nem fejt ki hatást. Erdőfelújítást - kitermelt állo­mányok helyén - azonban végez a gazda­ság, hullámtereken. Fazekas József vezér­igazgató-helyettestől megtudtuk: 23 hek­táron, elsősorban Körtvélyes és Atkasziget környékén, természetes sarjfelújítás tör­ténik. A korábban kitermelt (zömmel szürkenyár-) erdők sikerrel újrasarjadtak, s ezeket hagyják tovább fejlődni. Húsz hektáron pedig mesterséges erdőfelújítást végeznek, a nemesnyár helyére fekete-, szürkenyár, fehér fűz csemetéi kerülnek nemsokára, a tuskóeltávolítás, nehéztár­csás talaj-előkészítés után. Ezek a mun­kák számos területet érintenek, Mind­szenttől Algyőig. Miután a nyári aszály sok tavalyi erdősítést kipusztított, 37 hektáron újra kell végezni a mesterséges felújítást. A vásárhelyi határban végzett, említett munkák összesen 9 millió 390 ezer forintba kerülnek. Az ültetés, persze, csupán a kezdet, ez­után évekig - az itt meghatározó nyárfa esetében három-négy évig - gondozni, gyomtalanítani kell a területet, és az aszály miatt kiszáradt fákat pótolni. Az ül­tetéstől számítva 10 év múltán úgyneve­zett törzsszámcsökkentésre kerül sor: eltá­volítják a beteg, illetve az időközben bete­lepült, nemkívánatos fákat (például ame­rikai kőris, zöld juhar), 20 év múlva törzs­kiválasztó gyérítés következik, s a legked­vezőbb tulajdonságokat mutató fákat hagyják meg. A növelésfokozó gyérítés a 30-40 éves állományt érinti, ekkor az a szempont, hogy a legkiválóbban növekvő, legnagyobb hozamot biztosító egyedek maradjanak a területen. A kitermelés, ugyancsak a nyár esetében, 50-70 éves korban történik - hacsak közbe nem jön például a jeges ár, a hosszan tartó áradás, a pangó víz, illetve az aszály. De minél idő­sebb az állomány, annál inkább ellenállób­bá válik a káros hatásokkal szemben, an­nál nagyobb az esély az eredményre. F.CS. Levél Nikihez Kedves Niki! Még egy éve sincs, hogy világra jöttél, én máris meg­sértettem a személyiségi jogaidat azzal, hogy leírtam a neved az újságban. Lehet, hogy nem örülnél neki, de Te egy címlapsztori főszereplője vagy, bár a fotó csak hiányod mutatja. Sőt: már a má­sodik cikk jelenik meg Rólad, ráadásul benne voltál a tévében, mindkét kereskedelmi csatornán szólt már műsor Rólad - szüleid ezektől is segítséget reméltek, remélnek. Szeretnének mielőbb visszakapni. A városházán azt mondják a jogászok, azaz azok, akik eldöntik, ki (?) lehet egy kisgyerek apukája meg anyukája, hogy Neked az a legrosszabb, hogy szerepelsz. Szerintük, ha nem foglalkoznánk a sorsoddal, boldogabb lehetnél. Igazából szüleid hivatalosan mára nevedet sem mondhatják ki az újság hasábjain, mert most már van gyámod, ő dönt a sorsodról, fogászok és rendőrök foglalkoz­nak az ügyeddel, miközben egy idegen asszony gondoskodik ró­lad, és tekint gyermekének. A hivatalnokok napokig nem aludtak miattad, de most már úgy érzik, jó kezekben vagy. Szeretné feledni a tanúskodást, a szem­besítést az a doktornő is, aki a kórházban észrevette, hogy eltört a lábad. Fél a védőnő is, aki rendszeresen járt hozzád, aki látta, hogy segítenie kell Rajtad. Testvéreidet, szüléidét rendőrök hall­gatták ki, hogy megtudják, mi- történt Veled. Anyukádnak köny­nyes a szeme, egészen elgyengül, ha Rólad van szó. Azt mondja, a Te kis testvéred törte el a lábacskádat, Ricsi, aki most biztos szíve­sen odabújna hozzád. A dorozsmaiak is ismernek már téged, sokan úgy érzik, boldo­gabb lehetsz, ha nem kerülsz haza. Sok rosszat és jót mondanak a faluban édesanyádról, aki retteg attól, mi történik Veled és vele. Összeszámoltam: úgy tizenegy újságíró emlegetett Téged, mi­közben körülbelül nyolc hivatalnok, egy szociális munkás, négy rendőr, egy ügyvéd, öt orvos, egy védőnő, egy pedagógus és egy or­vos szakértő foglalkozik az ügyeddel. Remélem, ha tíz év múlva kibetűzöd ezeket a régi újságokat, nem bánod, hogy ők így ren­dezték el a sorsodat. Mert azt mondják, a gyermekvédelem érted dolgozik. Bár Te még csak egy teh cumisüveg szopogatáskor ér­zed, mennyire gyermekközpontú ez a világ. MOLNÁR B. IMRE Negyvenegyből hat felel meg a legújabb rendeletnek Harc a vágóhídért Fellebbezett az önkormányzati vágóhíd működésének felfüg­gesztése miatt Pitvaros polgár­mestere, mondván: sohasem volt baj a mini húsüzemmel, amelynek boltjába négy község­ből jártak a vásárlók. A megye negyvenegy vágóhídja közül mindössze hat felel meg a leg­újabb rendelet előírásainak. Hivatalosan negyvenegy vágóhíd és húsüzem működik Csongrád megyében ma, ám számuk vár­hatóan drasztikusan csökkenni fog. A legutóbbi ellenőrzés idején az élelmiszerek előállításáról szóló 90/2003-as rendeletnek a negyvenegyből hat felelt meg tel­jesen, tizenkilenc feltételesen kapott engedélyt a további mű­ködésre, míg tizenhat esetben a felfüggesztést javasolta az ellen­őrző hatóság, a Csongrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás. Ez történt a pitvarosi önkormányzat vágó­hídjával is, amelynek működését a közelmúltban függesztette fel határozatlan időre dr. Bálás Gá­bor hatósági állatorvos. A tisztvi­selő kérdésünkre elmondta: ko­rábban többször is fölszólította a működtetőt, pótolja a hiányossá­gokat. Például nem a rendelet­nek megfelelő a leszúrásra, a pör­zsölésre kialakított helyiség. Emellett aktív hűtővel ellátott autóban, függesztve kellene szál­lítani a húst az üzletig. Akkor is, ha az csak néhány száz méterre van a vágóhídtól. Az állatorvos hatósági feladatot teljesített, amikor döntött, s nem mérlegel­hette, mennyire nőtt a szívéhez ez a mészárszék, amelynek a ter­vezésébe is bevonták annak ide­jén. - Természetesen fellebbeztünk a határozat ellen - mondta Dégi György, Pitvaros polgármestere. - Ezt a vágóhidat még a tanács építtette, jó minőségű, friss és megfizethető húst árultak a bolt­jában, négy településről jártak ide a vásárlók, s a beszállítók is elégedettek voltak mindig. Meg­csináltattuk rá a HACCP-t, beru­háztunk, hogy a kor igényeinek megfelelő legyen. Megértenem, ha bármilyen ellenőrzés során A pitvarosi húsboltba máshonnan szállítanak. Fotó: Gyenes Kálmán kóli, vagy egyéb kórokozó nyo­mait találták volna. De ilyenre nem volt példa! Ezután innen el­viszi majd a felvásárló Szegedre a disznót, ott leölik, feldolgozzák, és aztán ide is szállítják. Mennyi áfa rakódik majd arra a húsra; mennyivel fog ez többe kerülni? A polgármester azt is elmond­ta: amellett, hogy fellebbeznek, Martonosi György országgyűlési képviselő segítségét fogják kérni. - Nem jó felé tapogatózik az ön­kormányzat, hiszen a rendelet vi­lágosan leírja a feltételeket. S tény az is: nem lesz pénze rozsdamen­tes ajtókra annak a vágóhídnak, ahol hetente mindössze nyolc-tíz jószágot vágnak le - véli dr. Bálás Gábor. Az állatorvos azt mondja, három éve még hétszáz vágóhíd működött az országban, ma kö­rülbelül négyszáz. Amikor e ren­deletet bevezették, Németh Imre földművelésügyi miniszter azt mondta, ezzel körülbelül százhat­vanra csökkenthető a húsüzemek száma. Ez is a cél. A legutóbbi el­lenőrzésen az a makói vágóhíd is csak feltételes engedélyt kapott, amelyet a híres hentesdinasztia tagja, E. Nagy István építtetett, majd adott el nemrégen. Dániá­ban huszonhétmillió sertést vág­nak évente - háromszor annyit, mint nálunk. Ott négy vágóhíd végzi el ezt a munkát. BAKOS ANDRÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom