Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-14 / 265. szám

PÉNTEK, 2003. NOVEMBER 14. »AKTUALIS Tudományos szabadalmat vásárolt a Videoton Üzleti siker az egyetemen Tésztabánat Hosszú távú megállapodást írt alá tegnap a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a székesfehérvári központú Videoton Holding Rt. Az egyezmény egy egyetemi tudományos szabadalom megvásárlásról, újabb fejlesztési lehetőségekről és a Videoton által nyújtott támogatásról szól. Hazánkban sajnos ritka azon alkalmak száma, amikor egy laboratóriumban elkezdett tudományos munka úgy zárul, hogy a produktum hatékony gyakorlati hasznosítás és piaci értékesítés fázisába kerülhet. Ez esetben a szellemi tőke és az anyagi lehetőségek szerencsésen találkoztak: az egyetem optikai és kvantumelektronikai tanszéke hosszú tudományos munka során kifejlesztett egy olyan készüléket, amely a gázokban kis mennyiségben jelen lévő szennyezőket, egyéb komponenseket mutatja ki, s teszi mérhetővé precíz, ipari igények szerint. A munka jelentős, hiszen jelenleg ilyen pontossággal eddig nem volt mérhető a gázokban jelen lévő szennyezőanyagok, más gázok, vagy a vízgőz mértéke. E tudományos szabadalom piaci hasznosítását vásárolta meg az egyetemmel hangsúlyozottan jó kapcsolatot ápoló Videoton Holding Rt. - mondta Sinkó Ottó, a cég vezérigazgatója. A megállapodás részleteiről a szigorú versenyszabályok miatt a Sinkó Ottó, a Videoton Holding Rt. vezérigazgatója és Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora a szabadalom hasznosítási szerződését látja el kézjegyével. Fotó: Kamok Csaba felek nem kívántak nyilatkoz- úgy véli, hogy e készülék a vi- iparági területen segítheti a ni, ám az egyetem rektora, Sza- lág bármely pontján megállja a munkát, így Európa piacain is bó Gábor professzor az ünne- helyét, a felek számára üzleti megjelenhet, pélyes aláírás előtt elmondta: sikerekkel kecsegtet, számos új O. K. K. BÁTYI ZOLTÁN Na, kérem, most aztán szóljon végre valaki a tésztának: tessék EU-kompatibilisen viselkedni. Mert itt toporgunk az unió küszöbén, s lám, a tészta (tudják, amit oly széles jókedvvel nyújtottak oly szélesre a cukrászok) ennyi felkészítés után is képtelen felfogni, hogy ideje lenne már a műanyagból készült nyújtóherkentyű alatt is úgy szétterülnie, miként teszi azt a nyújtófa alatt. így aztán pácban a mesterek, mert irtózatosan szeretnének felkészülni a csatlakozásra, megveszik a drága, de könnyen tisztán tartható felszereléseket, ám a tészta egy hálátlan jószág, s csak röhög a műanyaggal vitézkedők szenvedéseit látva. Jól tudom, néhány hónappal uniós belépésünk előtt még véletlenül sem az a legizgatóbb kérdés, mikor is kell műanyagra cserélni a fából készült szerszámot, ám a fent emiitett példa azért jól szemlélteti: néhányszor megbicsaklik még az EU-n kívüli világhoz szokott józan eszünk, mire sikerül betartani minden uniós szabályt. Gyanítom, négyszólamú jajveszékelésből is rendezhetünk mi még szabadtéri koncerteket, mert hát az unió szigorú, s bizony elvárja, keleti végein (így például Magyarországon) se kelljen fertőzéstől,'környezetszennyezéstől, s ki tudja még milyen ártalmaktól tartania annak, aki egyszer már uniós polgárként pöffeszkedik a mellényében. Az oly sok helyen elátkozott HACCP-t sem azért találták ki, mert a Lajtától nyugatra akadt néhány ember, aki nyújtófával (pardon: nyújtónmanyaggal) akart egy jó nagyot a hátsónkra sózni. Talán csak bekukkantott az uniós szemléző egynémely magyar kisvendéglő konyhájába, látta, hogyan is lesz brassói aprópecsenye a vendég asztaláról visszavitt sült hús maradékából, milyen lábasokban kotyvasztják a menüt, miközben az állott olaj szagától már a légy is leszédül a falról. Netán az is elképzelhető: hogy eme EU-s szakértő vette magának a bátorságot, s erős felindulásból úgy döntött: magyar korcsma magyar vécéjében könnyít magán, s arca sem rezdült, amikor lesöpöne magáról a falról pottyanó csempét. Vicc, vicc, persze hogy vicc mindaz, amit most leínam. Ám sokan úgy vélik: szülhette bármilyen elmélet is a sok szabályt, minden gondunkon az unió a maga műanyag nyújtófájával aligha fog segíteni. Ki tudja ? Én bizony még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy az uniós követelmények miatt településeink széléről is eltűnnek az illegális szemétlerakók, a silány termékeket teljesen kiszorítja a minőségi áru, s talán még az átvert vásárló is számíthat védelemre. S ahogy elnézem hétköznapi kis háborúinkat, ezt lesz csak igazán nehéz megszoknunk, nem a műanyagból készült nyújtófát. Bosszús cukrászok, vendéglősök várják az uniót Fából nyújtófa A májusi uniós csatlakozásig eldől: használhatja-e tovább fából készült nyújtófáját az egyik makói cukrász, és mi a teendő azzal a drága húsvágó tőkével, amelyről kiderült: lehetetlen tisztán tartani. Csak jövő májustól, az uniós csatlakozástól lép életbe az a jogszabály, amely a HACCP-rendszer alkalmazását írja elő a vendéglátóhelyeken és a közétkeztetést végző intézményeknél. A rendszer bevezetése, a dolgozók fölkészítése már korábban elkezdődött. A cél az, hogy a fertőzés minden szóba jöhető veszélyforrását kiküszöböljék a konyhában is. Ennek érdekében minden ott zajló műveletet, előkészítést pontos előírások szabályoznak, és dokumentálni kell azt is, mikor ki takarított. A vendéglátásban dolgozók többsége úgy látja, szükség is van a konyhák fejlesztésére, ugyanakkor indulattal beszélnek a szabályozásról, mert úgy tartják, egy sor olyan rendelkezést is tartalmaz, amiről most, a türelmi idő alatt kiderült: butaság. Ráadásul a felkészülés nagyon drága. - Sajnos énrólam már az a hír járja, meg szeretném akadályozni, hogy bizonyos cégek a fölkészítésből jól élhessenek - felelte kérdésünkre Martonosi István, a Kisosz elnöke. - Holott erről szó sincs. Az viszont tény, hogy amikor valamelyik tagunk bejön, és panaszkodik, én mindig adok egy példányt a rendeletből, s azt javaslom, közösen elolvasva tisztázzák, mi mindent is kell megvenni, és mit nem. A makói Papp Róbert cukrászüzemében is elkészültek a HACCP-vel kapcsolatos dokumentumok. Ebben a cukrász rögzíttette: a nyújtófa igenis fából van. - Tudom, az a szándék, hogy kiküszöböljék a fa eszközöket, így a fa munkaasztalt és a valódi, fából való nyújtófát is, merthogy nehéz tisztán tartani - véli a cukrász. - Én azonban egészen addig fát használok, amíg lehet, mert a műanyaggal nem lehet úgy dolgozni, ahogyan ezzel, ugyanis másként viselkedik a tészta. Egy vendéglős arról számolt be, a rendszer bevezetésekor elfelejtették megvenni az előírt műanyag húsvágó tőket, amely majdnem hatvanezer forintba kerül. Amikor elszánták magukat, valaki megsúgta nekik: ne vegyék meg, mert mégsem lesz kötelező. Kiderült ugyanis, hogy nem lehet olyan tisztán tartani, mint a hagyományos, sózott tőkét. Ezt a tapasztalatot támasztja alá a makói szakmunkásképző konyháját vezető Molnár Istvánná is, aki úgy látja, az előírt műanyagról szinte lehetetlen eltüntetni a rajta vágott paprikás kolbász nyomait. Bár a rendszer alkalmazására a legtöbb helyen már készen állnak, az ANTSZ még nem ellenőriz. Várnak, nem utolsósorban azért is, mert májusig még bármilyen rendelet megjelenhet. És a szolgálat ellenőrei is kíváncsiak arra, mi lesz a fából készült nyújtófa sorsa. B.A. 82 éve jött az egyetem Lapunk e hét szerdai számának címoldalán és az Universitas mellékletben az Egyetem napjáról készült tudósításunkban tévedésből írtuk, hogy az egyetem hetvenöt éve költözött Kolozsvárról Szegedre. Valójában 1921-ben jött a Tisza-parti városba. Szintén tévesen jelent meg, hogy az Egyetem napjaként kijelölt november 11 -e milyen eseményhez kötődik. Ezen a napon nem a Szegedre áthelyezett intézmény indulására, hanem arra emlékeztek, hogy 1872-ben ekkor kezdődött el az oktatás a Kolozsvári Egyetemen. A tudósításban szereplő Néda Árpád pedig nem a kolozsvári egyetem rektoraként, hanem rektorhelyetteseként vett részt az ünnepségen. A tévedésekért az érintettek és olvasóink elnézését kérjük. Az AKA nem árul el részleteket Az AKA Rt.-nél nem kommentálták a kormány bejelentését, amely szerint a jövő év első felében matricás lesz az M5-ÖS. - Az AKA Rt. folytatja a tárgyalást a kormánnyal - mondta Garai Valéria, az M5-ös autópályát üzemeltető, és a sztráda koncessziós jogait birtokló cég szóvivője. Ennél többet nem volt hajlandó mondani. Garai Valéria nem válaszolt arra a kérdésre sem, hogy mennyiben jelent újdonságot a tegnapi kormánydöntés, hiszen a tárgyalások eddig is zajlottak a kormány és a cég között. Medgyessy Péter miniszterelnök például ez év május 19-én azt nyilatkozta lapunknak: „...folynak a tárgyalások az AKA Rt.-vel, a konzorcium minden tagjának megvan a maga érdekeltsége, velük szemben áll a kormány, amely a legjobb helyzetet igyekszik kiharcolni." Az AKA Rt.-nél azt sem árulták el, hogyan befolyásolja a két fél tárgyalási pozícióit a tegnapi bejelentés, amely arról szól, a kormány felhatalmazta a minisztériumokat a tárgyalásra. Az Orbán-kormány 1998-ban már próbálkozott azzal, hogy felmondja az AKA-val 1994-ben 2029-ig megkötött koncessziós szerződést. Akkor azt ígérték, hogy 2002-re megépítik az autópályát Szegedig. A matricás rendszer alkalmazását az M5-ösre a nyáron Csillag István gazdasági miniszter is megígérte a Postabank előtt tartott sajtótájékoztatóján. Akkor 2004. januárja volt a bevezetés tervezett dátuma. Most jövő év első felére ígéri ugyanezt a kormány. Közben nyilvánosságra került, hogy az állami sztrádákon, azaz az Ml-esen, M3-ason és M7-esen érvényes egységes matricák 2004-ben átlagosan 14,5 százalékkal drágulhatnak. Mindez a jövő évi sztrádadíjakra vonatkozó, tárcakörözésen lévő rendelettervezetből derült ki. A legkevésbé a személygépkocsi-tarifák emelkednének: a tíznapos matricáé 1900 forintról 2 ezerre, a 31 naposé 3 ezer 200-ról 3 ezer 400-ra, az évesé 29 ezerről 30 ezer 500-ra nőhet. Az M5-ösön egy Kiskunfélegyháza-Budapest közötti oda-vissza út jelenleg 6 ezer 500 forint. M. B. I. Nem bukkantak feketemunka nyomára Vásárhelyen Munkaügyi ellenőrzés a Maryben Csupán zárt kapukat talált, munkavégzésnek nyomára viszont nem akadt a megyei munkaügyi felügyelőség a Mary cipőgyár vásárhelyi üzeménél folytatott vizsgálat során. Nem talált feketemunkára utaló nyomokat, sőt, semmilyen tevékenységet nem tapasztalt a Mary 2000 Cipőgyár Rt. vásárhelyi üzemében az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Csongrád megyei szervezete. Mint azt a múlt héten megírtuk, a két és fél hónapja végelszámolás alatt álló részvénytársaság városi gyárában körülbelül egy hónapja ismét beindult a munka. Az elbocsátott százhúsz ember közül néhányan állították: a gyárban feketén alkalmazzák a volt dolgozók egy részét. A végelszámoló megbízottja viszont azt állította: egy olasz megrendelő minőségi kifogás miatt pár száz cipőt garanciális javításra küldött vissza, ezért - mivel a jogszabály lehetőséget ad rá, hogy a felmondási idő felét ledolgoztassák az elbocsátottakkal - visszahívtak néhány dolgozót, hogy elvégeztessék velük a munkát. - A munkaügyi felügyelet vizsgálatot folytatott az ügyben tudtuk meg Maróti Gyulától, a szervezet megyei vezetőjétől. Semmilyen tevékenységet, így a garanciális javítás nyomait sem tapasztaltuk azonban - tette hozzá, s elmondta: teljesen zárt kapukat találtak, s biztonsági szolgálat sem működött az üzemben. A vizsgálat eredményeként tehát megállapították, hogy nem folyik munka a gyárban. - A feketemunka tényét csak úgy tudtuk volna bizonyítani, ha tetten érjük az embereket hangsúlyozta a vezető, aki elmondta azt is: ilyen esetben akár hatmillió forintig is terjedhet az alkalmazóra kiróható bírság öszszege. Ez persze sok tényezőtől, így az illegálisan foglalkoztatottak számától, és a munkavégzés időtartamától is függ. Az elbocsátottak pedig időközben várják elmaradt fizetésüket és végkielégítésüket. - Elegem van abból, hogy január óta hülyének néz minket a gyár - mondja egyikük, aki az év eleje óta mindig késve kapta meg bérét, a hét elején pedig úgy tájékoztatták: ne is álmodjon róla, hogy még az idén hozzájut járandóságaihoz. SZÖGI ANDREA A munkaügyi felügyelőség semmilyen nyomát nem találta annak, hogy bárki dolgozna a vásárhelyi üzemben. Fotó: Tésik Attila