Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-13 / 264. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. NOVEMBER 13. • MEGYEI TÜKÖR3 Martonosi módosító javaslatai a költségvetéshez Családi gazdaságok jövője A földeken dolgozóknak eddig sem volt könnyű a helyzetük, a jövő pedig kérdéses. Fotó: Gyenes Kálmán Négy, a makói térség mezőgazdaságát is érintő témában nyújtott be módosító indítványt - más honatyákkal közösen - Martonosi György parlamenti képviselő a jövő évi költségvetéshez. A fideszes képviselő információi szerint hat-nyolcszáz családi gazdaság működik Csongrád megyében; ezek egy jelentős része Makón és közvetlen környékén. Támogatásukra a jövő évi büdzsé tervezete egyetlen fillért sem irányoz elő, ezért Martonosi György néhány képviselőtársával együtt azt szorgalmazza, a családi gazdaságok számára különítsenek el hatmilliárd forintot. Ugyancsak javasolják, hogy jövő április végéig, azaz közvetlenül az uniós csatlakozás előtti pillanatig folyósítsák azokat a nemzeti támogatásokat, amelyek versenyképesebbé tehetik őket majd az uniós piacon. Indítványuk szerint beruházások támogatására 20, a piacra jutás elősegítésére 55,8, a termelés ösztönzésére pedig 15 milliárd forintot kellene szánni a jövő évi költségvetésből. A képviselő elmondta továbbá: adatai szerint Csongrád megyében várják a legtöbben az osztatlan közös tulajdonú földek államköltségen történő kimérését - ezen belül Makón adták be a legtöbb igénylést, szám szerint közel kétezret. A mérések megkezdését a jövő évnél tovább nem lehet halogatni, hiszen csatlakozunk az unióhoz és az európai közösség jogrendszerétől idegen az osztatlan földtulajdon. A kimérések megkezdésére a költségvetés-tervezet százmillió forintot ugyan előirányoz, Martonosi György szerint azonban ez az összeg kevés. Képviselőtársaival együtt ezért két változatban hat-, illetve nyolcmilliárd forint előirányzását javasolja erre a célra. Ha az utóbbi változatot fogadná el a parlament, egy év alatt befejeződhetne az országos akció. A makói honatya azt reméli, a javaslatokat a kormányoldal képviselői is megszavazzák, hiszen a mezőgazdaság érdekei párthovatartozástól függetlenül támogatást érdemelnek. SZ. I. M. Az ORFKnyomoz a jó minőségű, hamis illetékbélyegek ügyében Nem fizettek az ügyes csalóknak Összesen 6 millió 300 ezer forint értékben találtak hamis illetékbélyegeket a Csongrád Megyei Bíróságon. A hamisítványok ügyében az Országos Rendőr-főkapitányságon nyomoznak. A Csongrád Megyei Bíróságon hét keresetlevélen összesen 6 millió 300 ezer forint értékű hamis illetékbélyeget találtak - tájékoztatta lapunkat Cseh Attila, a megyei bíróság elnökhelyettese. Az országos botránnyá dagadt ügy még az év elején robbant ki Pécsett. Január végén több millió forint értékben foglaltak le hamis illetékbélyegeket a pécsi okmányirodán. Nem sokkal később az ország több pontján, Vas, majd Somogy és Csongrád megyében is felbukkantak az álbélyegek. A hamis okmánybélyeggel dolgozó csalók módszere az volt, hogy olyan vállalkozást kerestek, amely korábban működött, de már megszűnt. Ezután keresetet indítottak a cég ellen, és azt állították, jelentős összeggel tartozik nekik a vállalkozás. A tartozások összegeként 15 millió forint körüli összeget tüntettek fel. Ilyenkor az illeték eléri a maximális 900 ezer forintot. A kereset mellékleteként több oldalon felragasztották a hamis bélyegeket. Amint kiderült, hogy a vállalkozás megszűnt, az eljárást megszüntették és a csalók „viszszakaphatták" a lerótt illeték 90 százalékát. Ezt persze már nem bélyegben, hanem készpénzátutalással kapja meg a felperes. A Csongrád Megyei Bíróságra hét ilyen, egyenként 900 ezer forintos illetékkel ellátott keresetlevél érkezett. - Miután a rendőrség megkeresett minket, a bírák értesítették az illetékhivatalt, hogy amennyiben megérkezett a végzés, ne fizessék ki a felpereseknek a pénzt - mondta Cseh Attila. A megyei bíróság elnökhelyettese hozzátette, a hamisítványokat igazságügyi okmányszakértő vizsgálta, aki megállapította, az álilletékbélyegek nyomdai úton előállított, igen jó minőségű másolatok voltak. Szegeden egyébként 2001 novemberében már feltűntek hamis illetékbélyegek. Akkor az okmányiroda feljelentése alapján 2002 márciusában - a Szegedi Rendőrkapitányság gazdaságvédelmi alosztálya büntetőeljárást indított egy szegedi férfi ellen. Sz. B. Péter, akit azóta is köröz a rendőrség, még 2001 novemberében hamis illetékbélyegekkel gépjármű-átíratási kérelmet nyújtott be az okmányirodán. A nyomozás során kiderült, hogy a férfi egy jugoszláv állampolgártól vásárolta a hamisítványokat. Egyes vélemények szerint a szálak ez alkalommal is Szerbia-Montenegróba vezetnek. A bíróságokon talált hamis okmánybélyegeket a rendőrség lefoglalta. Az ügyben az Országos Rendőr-főkapitányság szervezett bűnözés elleni igazgatósága nyomoz. A. T. J. Szegedi főorvosokra hivatkoztak Folytatás az 1. oldalról Az alkalmazott értesítette a rendőrséget, majd a helyszínre érkező rendőrjárőr felelősségre vonta a nőt. A fiatal asszony azt állította, takarítónőként dolgozik egy szegedi egészségügyi intézményben, ahol egy fehér köpenyes, barna hajú férfi szólította meg a folyosón. Elmondása szerint a férfi az intézmény vezetőjeként mutatkozott be, s ekkor adott megbízást neki. A történtek után nem sokkal egy másik, szintén közismert főorvos nevében a szegedi Kígyó patikát hívta a férfihang. - Már ebéd után zaklatta az alkalmazottat, sőt felelősségre vonta: hogy képzeli, hogy egy főorvos utasítására nem adja át a gyógyszereket - idézte fel a történeteket Zolnay Kriszta. A Kígyó patika tulajdonosát végül este fél tizenegykor a lakásán hívta fel a telefonáló, aki először csak vezetéknéven mutatkozott be. - Milliószor elnézést kért, majd előadta, hogy sürgősen szüksége lenne Viagrára, de ő maga nem tud érte menni, elküld valakit, és majd reggel kifizeti a számlát. A megdöbbentő az volt, hogy olyan jól adta elő mindezt, hogy egy darabig még hitelesnek is tűnt. A hangja alapján kellemes, jól szituált ember benyomását keltette - mesélte a tulajdonos. Zolnay Krisztának akkor lett gyanús a dolog, amikor a hívó elmondta, 80-100 ezer forint értékben lenne szüksége potencianövelő szerre. A patika tulajdonosa ezért megkérdezte, kivel is beszél pontosan. - Amikor bemutatkozott, azonnal tudtam, átverés az egész. A nevezett főorvoshoz ugyanis „ezeréves" jó barátság fűz. Megmondtam neki, hogy innentől kezdve nincs miről beszélnünk. Zolnay Kriszta telefonja egyébként rögzítette a hívó fél számát, így a tudakozótól megtudta, hogy a hívás egy Mars téri nyilvános fülkéből érkezett. Felkerestük az ügyben érintett egyik főorvost is, aki arra kérte a patikusokat, hasonló esetben körültekintően járjanak el. A főorvos azt is elmondta, kollégája, akinek nevével szintén visszaéltek, már nem folytat gyógyító tevékenységet, így recepteket sem ír. Egyes vélemények szerint a Viagrát valószínűleg külföldön, Romániában vagy Szerbia-Montenegróban akarták értékesíteni az elkövetők. A potencianövelő szer ugyanis ott rendkívül keresett gyógyszer. Török József alezredes, a Szegedi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője elmondta, jelenleg még vizsgálják az ügy pontos körülményeit. Ennek lezárta után kezdenek majd nyomozni az ügyben. ARANYTJÁNOS Negyedik sebességben KOVÁCS ANDRAS Szeged város polgármesterének, Botka Lászlónak M5-ös autópálya ügyében írt nyílt levelét november 7-i számunkban olvashatták, a címzett Csillag István közlekedési miniszter volt. A polgármester a tárgyalások mielőbbi lezárását, a matricás rendszer bevezetését sürgette - teljes joggal. A levél olvastán azt találtam mondani, hogy Botka László nyitott kapukat dönget, szerintem az ügy már eldőlt, mégpedig pozitív irányban. Kissé egyedül maradtam ezzel a véleményemmel, aminek felemlegetése így utólag talán okoskodásnak, ünneprontásnak tűnik. Pedig most tényleg örülni kell. A hét végén Szegeden járt a kormány második embere. Kiss Péter kancelláriaminiszter egy internetes újság szerint már 2005-re autópályát ígért Szegednek. Úgy fogalmazott, „ide kell, hogy érjen ". Ilyen korai határidővel ezt még senki sem tette, bevallom én is csupán egyszerű elírásra gyanakodtam. Az elmúlt hónapokban senki, még maga a miniszterelnök sem említett 2006-nál korábbi dátumot. Es tegnap is ez hangzott el. Ennyit a pohtikai PR-ról, s most bizakodjunk. Csak az a baj, már évekkel ezelőtt többször leírtuk azt a tegnap is elhangzott mondatot, hogy „a kormány felhatalmazást adott az érintett minisztereknek a tárgyalásra". Azután azok vagy tárgyaltak, vagy nem, de ha igen, olyan eredménytelenül, hogy nem tartozott a nyilvánosságra. Remélem, most azért előrébb járunk - ötsebességes autónkban felkapcsoltunk a negyedikbe. A két ügyet különben is érdemes szétválasztani, s persze a kivásárlás a macerásabb. Az állam mond egy összeget, s az AKA is egyet. Amikor legutóbb itt tartottunk, háromszoros volt a különbség, valószínűleg ezért is nem jött össze az üzlet. Mostanra ennek a differenciának csökkenni kellett, hiszen az AKA is időzavarba került azzal, hogy csupán másfél hónapja van eldönteni, továbbépíti-e a sztrádát. Lehet, sőt elég valószínű, hogy ezt már nem a koncessziós társaság teszi, hanem a magyar állam, de a kivásárlás nem lesz olyan könnyű menet. A matrica más, szinte csak akarat, illetve pénz kérdése, s ez tűnik biztosabbnak. Az AKA-nak mindegy, hogy a kapuknál szedi be a pénzt tőlünk, vagy az államtól kapja egy jó nagy szatyorban. Neki elég mérni a forgalmat és benyújtani a számlát. Mi pedig másodrendű állampolgárból átlagossá válhatunk, nem kell többé megalázóan kerülgetni az autópálya-kapukat, hosszan araszolni, hogy a menekülőúton megspóroljunk néhány forintot a sztrádadíjból. Vagyis annyiért autózunk majd, mint mások. A bíróság is elmeszelte az aradi önkormányzatot Újrakezdik a harcot a Szabadságért Megsemmisítette az aradi közigazgatási bíróság a Szabadság-szobor fölállítására vonatkozó építési engedélyt. Az aradiak most megpróbálják elérni, hogy új engedélyt állítson ki a városi önkormányzat. A román Állami Építkezési Felügyelőség nagyváradi regionális irodájának adott igazat tegnap kihirdetett ítéletében az aradi közigazgatási bíróság. A város önkormányzatát szeptember elején jelentette föl a bíróságon a felügyelőség, miután egyik felügyelője egy jogász kíséretében ellenőrzést tartott a Tűzoltó téren folyó munkálatoknál. Ekkor még úgy volt, október 6-áig a helyére kerül a szobor. Az ellenőrzés után azonban bevonták a térrendezésre, a Szabadság-szobor restaurálására és fölállítására kiadott építési engedélyt. A minisztérium jóváhagyása Egyrészt azért, mert az aradi városrendezési tervben ugyan szerepel, hogy ide tervezik fölállítani Zala György alkotását, ám míg a tervben a szoborcsoport (grup statuar) szó szerepel, az építési engedély emlékművet (monument) említ. A másik indok: az engedélyen nem szerepel a művelődési minisztérium jóváhagyása. Korábban nem firtatták az engedélyt A korábban fölállított két másik köztéri alkotás, a 89-es emlékmű és a lapkiadással is foglalkozó aradi román politikus, Vasile Goldis tiszteletére emelt szobor esetében senki sem firtatta a fővárosi engedély hiányát - mutatott rá a múlt héten Bognár Levente aradi alpolgármester a Nyugati (elen című romániai napilapnak a perről nyilatkozva. Mikor iktatták a fontos iratot? Azt mondta, a legutóbbi tárgyaláson a felügyelőség módosított korábbi beadványán, és inkább azt kifogásolta, az engedélyhez kiadott, úgynevezett városrendezési bizonylat iktatása nem azon a napon történt, amikor neki mint a polgármester helyettesítőjének, arra megbízatása volt. Bognár Levente szerint ez csak kifogás. Ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a szoborállításról szóló képviselő-testületi határozat érvényben van, annak törvényességét hál' istennek még senki sem vonta kétségbe. Az ítélet tegnapi kihirdetése után Király András, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke lapunk kérdésére azt mondta, most meg kell beszélni, mi legyen a további teendő. Valahogyan meg kell győzni Dorel Pópa polgármestert, hogy az önkormányzat állítson ki új építési engedélyt. Ez viszont azért lesz nehéz föladat, mert az RMDSZ Arad megyei szervezete - épp a szobor körüli huzavonák miatt - fölfüggesztette az együttműködést a kormányzó romániai Szociáldemokrata Párt megyei szervezetével. S a polgármestert is e párt színeiben választották meg. Király András azt mondja, a Tűzoltó téren csönd van, áll a munka. A Szabadság-szobor bronz alakjainak restaurálása azonban időben, még szeptember végén befejeződött. B.A.