Délmagyarország, 2003. november (93. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-12 / 263. szám

SZERDA, 2003. NOVEMBER 12. • AKTUÁLIS" 3 Sorba állnak az európai uniós regisztrációért Számot kapnak a gazdák Folytatás az 1. oldalról A személyes találkozó alkalmával juthatnak hozzá azon uniós regisztrációs nyomtatványokhoz, amelyek rubrikáinak nagy részét a meglévő adatbázis alapján már névre szólóan ki is töltöttek. A termelő feladata az adatok egyeztetése, illetve a változások javítása. Aláírásával hitelesíti adatait, kinyilvánítja szándékát a regisztrációra, valamint hozzájárul ahhoz, hogy adatait a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH| kezelje. Mivel az adatbázis feltöltéséhez a hivatalnak kevés idő áll rendelkezésre, kérik, hogy november 19-ig minden érintett jelentkezzen. A falugazdász irodák hétköznapokon a megszokott ügyfélfogadási rend szerint tartanak nyitva, november 15-16-án, szombaton és vasárnap pedig a kifüggesztett rend szerint. Szegeden az FVM-hivatal szombaton és vasárnap 8-16 óra között várja a gazdákat, nemcsak a Szegedhez csatolt valahai önálló településeken élőket, hanem az algyőieket is. Információink szerint az első napokban több helyen - például Domaszéken - hosszú sorok álltak a falugazdászoknál. Az FVM-hivatal munkatársai azt tanácsolják, akinek hét közben nincs ideje, ne várja végig a sorát, hanem használja ki a hétvégi, szombat-vasárnapi nyitva tartást. Az adatlapok kitöltéséhez az FVM-hivatal munkatársai, 35 falugazdász és a Csongrád MeAz adminisztráció komoly fejtörést okoz a gazdáknak. Fotó: Káinok Csaba gyei Agrárkamara 9 tanácsadója nyújt segítséget. December első napjaira már minden érintett postán megkapja'a regisztrációs számát az MVH-tól. Ezt követőn kerülhet csak sor a tevékenység helyéül szolgáló parcella beazonosítására (az ehhez szükséges dokumentumokat a regisztrációs számmal együtt küldik el). A térképeken alapuló ellenőrzési rendszer - Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) - nélkül a magyar gazdák nem juthatnának az Európai Unió területalapú közvetlen kifizetéseihez. A gazdáknak a térképeken be kell jelölniük saját parcelláikat - pontosabban azokat, amelyeket jövőre is művelnek. Az egyes települések határát ábrázoló blokktérképeket az önkormányzatok és a falugazdászok irodáiban függesztik ki. A gazdálkodó regisztrációs számával is ellátott, azonosított parcellatérképe a támogatási kérelemcsomag része lesz, 2004-ben már ez alapján folyósítják az uniós pénzeket a magyar gazdálkodó bankszámlájára. FEKETE KLÁRA Az Országos Cigány Önkormányzat vizsgálatot indít az ítélet ügyében A magyarcsanádi romafivérek a visszhangot látva, fellebbeznek Ügyük országos visszhangját látva tegnap mégis fellebbezést nyújtottak be a magyarcsanádi testvérek, akik „primitív személyiségükre" való hivatkozással kaptak a vártnál kevesebb kártérítést az ártatlanul előzetesben töltött hónapokért. Az Országos Cigány Önkormányzat diszkriminációt gyanít és vizsgálatot indít az ügyben. Lapunk elsőként írta meg, hogy fejenként kétmillió forint helyett csak 1,2 milliót kaptak az emberöléssel megvádolt magyarcsanádi testvérek, akiket több mint egy esztendei előzetes letartóztatás után mentett fel a bíróság. A kártérítésről szóló ítélet szerint igényüket - egyebek mellett - azért mérsékelték, mert „a felperesek az átlagosnál primitívebb személyiségükből kifolyólag a 'majd 15 hónapos elzárást nem élték meg olyan fokú pszichés károsodással, amely indokolná a kereseti kérelmükben előterjesztett kártalanítási összeg megítélését". Gán Miklós és Zoltán sértőnek érezte a határozatban róluk megfogalmazott jellemzést, ügyvédjük, a makói dr. Kotroczó Béla pedig különösnek tartotta a hivatkozást. Az ügy azóta országos figyelmet kapott. Kotroczó Béla arról tájékoztatta lapunkat, hogy ügyfelei - éppen a viharos visszhang miatt - meggondolták magukat és mégis megfellebbezik a kártérítésről szóló határozatot. Az ügyvéd a fellebbezést tegnap délután nyújtotta be. Mint mondta, úgy érzLjc, immár nem csak saját ügyükről van szó: a másodfokú bíróságon - reményeik szerint - kiderül, valóban általános bírói gyakorlat-e a kárigények ilyen, az átlagember számára is megdöbbentő hivatkozással történő mérséklése. Emlékezetes: lapunknak Kaltenbach lenő ombudsman úgy nyilatkozott, az ártatlanul előzetesben töltött időért járó kártalanítás az emberi méltóságon esett sérelmet hivatott orvosolni, márpedig az emberi méltóság - függetlenül attól, hogy az illető személyisége primitív-e vagy sem - mindenkit egyformán megillet. Az Országos Cigány Önkormányzat közben úgy döntött, vizsgálatot indít az ügyben. Graur István, a testület alelnöke - egyébként a magyarcsanádi cigány önkormányzat elnöke - elmondta: úgy gondolják, lehetséges, hogy a testvérpár kárigényének mérséklésében szerepe lehetett annak, hogy roma származásúak. A helyi jogvédő iroda közreműködésével azt szeretnék tisztázni, van-e alapja ennek a gyanúnak. Ha van, az OCÖ határozottan fel fog lépni a jelenség ellen, inert az az egész roma társadalmat sújtja — vélekedett az alelnök. A bíróság illetékesei egyébként lapunk hasábjain is - több alkalommal határozottan cáfolták, hogy a felperesek etnikai hovatartozása szerepet játszott volna az ítélet meghozatalában. SZ. I. M. Adómatek BÁTYI ZOLTÁN Sávhatár! Érti, maga szerencsétlen 1 Sávhatár! - zúdította összes dühét egy úr Szeged közepén, talán kétméternyire egy Széchenyi téren kókadozó platánfától ismerősére. Egy percig se higgyék, hogy kiabálása válasz nélkül maradt - a hangos szóval megtámadott áfa-kulcsot említett, s ettől lett oly borzas a haja, no meg a tekintete, hogy a vita ezen a ponton mégis szakadt. Történt mindez 2003. november 11-én, egy nappal az után, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése elfogadta a 2004. évi adótörvényeket. Hogy a derék honanyák és honatyák számítottak-e arra, miként feszült egymásnak két vitatkozó a szavazás eredményeként Szeged főterén, bevallom, nem tudom. Ám az aligha éri felkészületlenül a törvényhozókat, hogy az országnak az a fele, amelyik valamennyire is el tud igazodni a rendkívül bonyolult honi adózási szabályok között, most azt firtatja - vajon jobban járt-e, netán boldogabb lesz, ha kiszalad a világból is egész családjával, s a lábtörlő alatt hagyja ama bizonyos áfa-kulcsot. Az optimista, ugyanis, most azért mosolyog, mert az adókulcsok 2, illetve 4 százalékkal csökkennek, így aki egy esztendőben 800 ezer forintnál kevesebbet keres, az csupán 18 százalékot adózik, míg, akinek oly hatalmas a szerencséje, hogy évi bruttója felkapaszkodik a másfél millió forintig, 26 százaléknyi adót fizet csak be. Mivel még a legmagasabb jövedelműeket is kisebb személyi jövedelemadó terhe nyomasztja majd jövőre (40 helyett 38 százalék), a Széchenyi téri vitatkozók akár körbe is ugrálhatták volna a platánokat fergeteges örömükben. Igen ám, de kinek van kedve ugrándozni, amikor a dolgok jelen állása szerint már magát az ugrálást is minimum 5 százalékos áfa terheli, ugyanis - igazodván bizonyos uniós elvárásokhoz - jövőre már nálunk sem lesz nullakulcsos áfa. Aki viszont ezek után is eljárná a csárdást, annak előbb jobb abba belegondolnia, hogy például a villamos energia a 25 százalékos áfa-körbe került, s habnak az adótortán ott egy-két új adó is, mint például az energiaadó és a környezetterhelési díj. Hát ennyit az ugrálásról. Mondanám: idegesség ellen most kapjanak elő egy szál cigit, ám a füstölnivalóról jobb inkább végleg leszokni, mert hogy annak jövedéki adója éppenséggel 35 százalékkal nő 2004-ben. Ezért inkább lélekmelengetőnek menjünk a telekre kapálni, de rögvest, mert jövőre bevezetik a 25 százalékos telekáfát. Amikor pedig megfáradt az izmunk, vigasztaljuk magunkat azzal: ha az átfogó adóreform még késik is, ha havi 53 ezer minimálbérből (uniósul: 200 euró) kell is megélni száz és százezreknek, reményeink változatlanul áfa-mentesek. És akkor is begurulunk kocsijainkkal az EU-ba, ha jövőre száz kilogrammonként már 1200 forint súlyadót fizetünk minden, méregdrága benzint kortyolgató autó után. Nagyfán a vajdasági börtönparancsnok A szabadkai és újvidéki börtön parancsnoka látogatott Nagyfára, az ottani büntetés-végrehajtási intézet vezetőjének meghívására. MUNKATÁRSUNKTÓL A szerbia-montenegrói Szabadka és Újvidék börtönparancsnokai látogattak 'a közelmúltban a nagyfai büntetés-végrehajtási intézetbe. A parancsnokok nem először jártak Csongrád megyében. A találkozón Csépai József ezredes, a nagyfai börtönparancsnok az intézményben tavaly óta végrehajtott fejlesztésekről tájékoztatta kollégáit. A delegáció tagjai megtekintették azt az informatikai eszközökkel felszerelt oktatási kabinetet, ahol az elítéltek számítástechnikai ismeretekre tehetnek szert. Ezenkívül tavaly óta angol nyelvet is oktatnak a börtönben, így a. fogva tartottak idegen nyelvi képzésben is részesülnek. A találkozón részt vett Lukács János dandártábornok, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, aki örömét fejezte ki, hogy a két ország büntetés-végrehajtási intézeteinek parancsnokai a tavaly júliusi bemutatkozó látogatásuk óta immár harmadik alkalommal találkoztak tapasztalatcsere céljából. Csallány-portrét kapott a múzeum Csallány Dezsőre, a Móra Ferenc Múzeum volt igazgatójára emlékeztek tegnap. Születésének 100. évfordulója alkalmából egykori szegedi lakóháza falán emléktáblát avattak. MUNKATÁRSUNKTÓL Csallány Dezső Szentesen született 1903-ban, Szegeden szerzett jogi doktori, Budapesten ré-. gész oklevelet. Kutatási területe Közép-Európa avar kori régészete volt. Csallány 1936 és 1944 között a szegedi Somogyi-könyvtár és a Városi Múzeum igazgatójaként dolgozott. Kinevezésekor már mögötte voltak első szakmai sikerei, és két jelentős, máig forgatott tudományos munkája: a kunszentmártoni avar kori ötvös sírról és egy Szentes-Lapistón előkerült, szintén jelentős avar leletegyüttesről. Nehéz időszakban vezette az intézményt, mégis kiemelkedő eredményeket ért el. 1944-ben katonai szolgálatra vonult be. Hadifogságba került, hazatérése után pedig nyugdíjazták. Ezt követően kényszerűségből segédmunkás volt. Szakmai pályafutását 1954-től Nyíregyházán folytathatta, ahol 1972-ig a Szabolcs-Szatmár Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője volt. 1977-ben hunyt el. A tegnapi emléktábla-avató ünnepséget követően Csallány Dezső gyermekei édesapjukról készült festményt ajándékoztak a Móra Ferenc Múzeumnak. A portrét egy 1936-ban készült fénykép alapján Jaime Carvajal Bécsben élő chilei festőművész készítette. A szakemberek az aszályt okolják a piaci drágulásért Dupláját fizetjük a burgonyáért Észrevétlenül kúszott fel a plafonig az alapvető zöldségek ára. A szakemberek nem tartják meglepőnek a kialakult helyzetet, az aszályt okolják. Magyarországon január 1 -jétől szeptember végéig átlagosan 294 milliméter csapadék hullott, ami 145-tel kevesebb az átlagnál. Csongrád megyében valamivel több, 342 milliméter esett, ám a végeredményt, az aszálykárokat nem befolyásolta. Az aszály abban az időszakban tombolt, amikor az alapvető szántóföldi zöldségeknek a legnagyobb szükségük lett volna a csapadékra. Most tehát a száraz nyárnak isszuk az árát, a vasárnapi húslevesbe való gyökér kilójának ára például hetek óta 300-400 forint között mozog a kiskundorozsmai nagybani pia• PIACI ÁRAK A SZEGEDI NAGYBANIN (Ft/kg) 2002 ősz 2003 ősz Burgonya 30-40 70-90 Vöröshagyma 45-50 65-80 Sárgarépa 70-80 85-100 Gyökér 90-120 300-400 Alma 70-100 ~ 80-85 con, míg tavaly ilyenkor csak 90-120 forintot fizettünk érte. A drágulás az éves infláció hatvanszorosa. Szilasi László, a piac vezetője rendszeresen gyűjti az adatokat, saját archívumában hétről hétre precízen nyilvántartja, mikor mennyiért adták-vették a zöldséget, gyümölcsöt a kereskedők. Az árak emelkedése kimutatásában nyomon követhető, még az is látszik, hogy szeptemberhez képest októberben újabb drágulás következett be. „Második kenyerünk", a krumpli is megdrágult, a tavalyi árnak a dupláját fizetjük egy kilóért. A burgonyavetőmagok árusításával is foglalkozó Juhász Imre, az üllési Kondor Trade Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. ügyvezetője kifejtette: a jelenlegi magyarországi helyzet kritikus, mivel a kedvezőtlen időjárás miatt a krumpli nagy mennyiségben száradt ki. A termésátlagok idén a mélypontra jutottak: a jobban termő területeken is mindössze 300-400 mázsát takarítottak be hektáronként, de sok helyen még a 200-at sem érték el. Ebből az is következik, hogy a vetőmag-kilátások roszszak, a burgonya pedig megdrágult. Az aszály ráadásul veszélyezteti a jövő évi termést. Többe kerül a vöröshagyma is, mint egy évvel ezelőtt: a tavalyi 30-40 forint helyett most 70-90-et kérnek el egy kilóért a piaci kereskedők. Az üzletekben a szintén alapvető zöldségnek számító hagyma még ennél is többe kerül. Egyedül az alma ára csökkent, ami azzal magyarázható, hogy bizonyos fajták kevésbé sínylették meg az aszályt, valamint importból is olcsó áru érkezik az országba. F. K.