Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-03 / 231. szám

PÉNTEK, 2003. OKTÓBER 3. • MEGYEI TÜKÖR« 7 A környezetért sokat tesznek Vásárhelyen Védeni jobb, mint szennyezni Az unió arra törekszik: a környezetszennyezőknek ne „érje meg' kifizetni a környezetvédelmi bírságot, inkább a szennyezés csökkentésében legyenek érdekeltek. Jók a kUrükai eredményekmegnőtt a laborkapacitás Ha gyártják az emberi bőrt Vásárhelyen egyre több környezetvédelemmel foglalkozó vállalkozás működik, ilyen például a közelmúltban alakult Vikona Környezetgazdálkodási Tanácsadó és Szolgáltató Bt. Alaptevékenysége környezetvédelmi és energetikai szakértés, szaktanácsadás, mérnöki tevékenység. Önkormányzatok számára például környezetvédelmi programot, gazdasági társaságoknak környezetvédelmi szabályzatot készítenek. - Az EU-ban egy önkormányzat környezetvédelmi program híján lemaradhat bizonyos támogatási lehetőségekről - hívja föl ennek fontosságára a figyelmet Vigchett Ferenc ügyvezető. (O maga okleveles vegyészmérnök, okleveles környezetvédelmi szakmérnök, kolléganője pedig okleveles környezetmérnök.) A környezetvédelmi programnak sorra kell vennie az összes lehetséges környezetvédelmi veszélyforrást, és ki kell küszöbölnie ezeket, összhangban a különböző területek környezetvédelmi programjaival, a kistérségitől az országosig. Hatástanulmányokat is készít a cég, ha arra kell pontos választ adni, hogy egy-egy tervezett vagy működő beruházás milyen kapcsolatot alakít ki a környezettel. Környezetvédelmi és energetikai pályázatokat ugyancsak készít. - Ezenkívül telephely-engedélyeztetésben, a környezetvédelmi tervfejezetek készítésében is nyújtunk segítséget. Éppúgy, mint környezetvédelmi bevallások elkészítésénél. Környezetvédelmi megbízotti tevékenységet is vállalnak,- cégeknek előírás szerint ilyen megbízottat is kell foglalkoztatniuk, akár „külsősként" is - halljuk tovább az ügyvezetőtől. Hol mutatkozik igény a Vikona tevékenysége iránt? Jelenleg elsősorban Idsebb önkormányzatok megbízásából tevékenykedik a nemrég indult vállalkozás, ahol kevés a jövedelem, forráshiány is fölmerül, és nincs helybeli szakember. Persze mint hódmezővásárhelyi cég, a városnak is dolgoznának; egyébként az egész ország területén vállalnak munkát. Az ügyvezető szerint Vásárhely környezetvédelme országos viszonylatban is jó elég csak a nemrég elindított szelektívhulladék-gyűjtést említem, illetve a regionális hulladékgyűjtőt, a biológiai szennyvíztisztítót. Mindemellett sok ember számára tudatosítani kell, hogy szennyezett környezetben élni az EU-ban nemcsak egészségileg, de anyagilag sem fogja megérni. F.CS. Vásárhely-szcrte szelektív hulladékgyűjtők állnak a lakók (és a környezet) szolgálatára. Fotó: Tésik Attila Eredeti szellemi termékekre alapozott fejlesztő és gyártó biotechnológiai cég létesülhet Szegeden: humán bőrsejttenyésztő laboratórium és bőrbank. Ez volt a hír - egy éve. Kíváncsiak voltunk, mi történt azóta. Eredményes alap- és alkalmazott kutatások, sikeres bőrátültetések a klinikán, új sejttenyésztő laboratórium, tárgyalások a zöldmezős beruházás érdekében. Nagyjából ez történt a hároméves kutatás-fejlesztési program első szakaszában. Az eltek egy év biztatónak tetszik, megvalósulhat a projekt távlati célja: humán bőr ipari méretű előállítása és bőrbank létrehozása Szegeden. Szegedi remények Nem egészen egy éve, tavaly novemberben sajtótájékoztatón jelentették be: megalakult egy konzorcium, amelynek akadémiai és gazdasági szereplói dermatológiai, genetikai, lézerfizikai alap- és alkalmazott kutatásokra építő biotechnológiai üzemet terveznek létesíteni. Ez lenne az első biotechnológiai zöldmezős beruházás a városban. Egyúttal példa arra, hogyan lehet értékes szellemi termékeket, a tudomány eredményeit ipari méretekben hasznosítani. A kezdeményezés azért is keltett jó értelemben vett szenzációt, mert a hasonló programok lehetőségéről, kívánatos voltáról, arról, hogy ez kitörési pont lehet a város számára, megnyithatja a felzárkózás útját a fejlett világhoz évek óta lehet hallani, de eddig ennél többre nemigen futotta. Versenyképes termékek Mint emlékezetes, a tudósok és a gazdasági szereplők összefogásának kutatási, gyógyítási, fejesztési és gazdasági céljai voltak. A program koordináló intézménye a Szegedi Tudományegyetem dr. Dobozy Attila professzor által vezetett Bőrgyógyászati és Allergológiai Kilinkája lett, a programvezető dr. Kemény Lajos, a bőrklinika professzora. A konzorcium akadémiai résztveAz új technológiát főként a krónikus betegek kezelésénél lehet majd hasznosítani. Képünk illusztráció. fotó: Karnak Csaba vői között van az MTA és az egyetem dermatológiai kutatócsoportja, amelyet szintén Dobozy professzor vezet, az MTA Szegedi Biológiai Központ dr. Nagy Ferenc vezette Növénybiológiai Intézete, a dr. Bor Zsölt akadémikus által irányított, lézerfizikai kutatásairól nemzetközi hírű egyetemi kutatóhely, az Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék. Ezeknek a tudományterületeknek, a legjobb kutatóknak az összefogása még nem elég a célokhoz, ezért két fejlesztő cég, a Trio-Lab, valamint a Zipper Kft. is a konzorcium tagja. A kutatások többfelé ágaznak, bonyolultak. Az a lényegük, hogy új eljárások révén a beteg saját sejtjeiből, idegen anyag hozzáadása nélkül, teljes értékű bór, vagy annak egyes elemei tenyészthetők, ipari méretekben is. A saját sejtekből tenyésztett bőr a krónikus betegek számára bőrbankban tárolható. Az SZBK kutatói a bőrbetegségek genetikai hátterének kiderítése révén új diagnosztikai eljárások kidolgozásához járulnak hozzá, a fizikusok pedig speciális fényterápiás készülékek gyártásához. A fejlesztések tehát többféle, nemzetközileg is versenyképes terméket eredményezhetnek. Pénz és építési telek A tudomány emberei, szoros együttműködésben a gazdasági szereplőkkel, az elmúlt évben valamennyi kitűzött célt elérték, az arányos részfeladatok megvalósultak - jelenthette a közelmúltban a projekt vezetője. A klinikán folytatódtak a sikeres bórátültetések, a sejttenyésztés technológiai fejlesztése olyan szintre került, hogy az ipari méretek megvalósításának nincs akadálya. Új molekuláris biológiai laboratóriumot alakítottak ki, az eddig meglévő sejttenyésztó laboratóriumot felújították. Az alkalmazott kutatási feladatok ellátása érdekében a Trio-Lab Kft.-vei közösen új sejttenyésztő laboratóriumot is létrehoztak és olyan szakembereket alkalmaztak, akik a jövendő, ipari méretű sejttenyésztés feladatainak ellátásában is részt tudnak vállalni. Mint dr. Nagy Norberttől, a Trio-Lab igazgatójától, a konzorcium gazdasági vezetőjétől megtudtuk, a zöldmezős beruházás előkészítésében is haladtak. A nagy kapacitású sejttenyésztő laboratórium és bőrbank épületének tervezése folyamatban van. Tovább tárgyalnak lehetséges befektetőkkel, hiszen a biotechnológiai beruházás nagy kockázati tőkét igényel. Ugyancsak tárgyalnak az építési területről is. Eddig számos magántulajdonú telket tekintettek meg Szegeden és a környező kisebb településeken, de tárgyalnak önkormányzatokkal is. Az állami támogatással tavaly indult, hároméves kutatás-fejlesztési program elsó szakasza tehát sikeresen zárult. Jók a klinikai eredmények, fejlesztették a laboratóriumi lcapacitást, remény van újabb tőkebevonásra a bioteclinológiai beruházás megvalósulásához. S.E. Felszántották a régészeti műemlékhelyeket Traktorok áldozata lett jó pár temetkezési halom. Aki tönkretette a régészeti műemlékhelyeket, annak felelőssége - az egykori szentesi múzeumigazgató, Visy Zsolt professzor szerint - sohasem évül el. Széthordták a kulturális örökséget a traktorok a szentesi térségben. Pedig a temetkezési halmok - ha nem felszántják, hanem feltárják azokat - sok adalékkal szolgálnak a tudománynak a régi korok e tájon élt népeinek szokásairól. Mindenesetre megvan még a szegvári út mentén Sáphalom, ahol Rózsa Gábor szentesi mérnök-muzeológus kezdeményezésére pár éve még emléktáblát is avattak. Egy fotón pedig azt látni, amint a Névtelen nevű halmot éppen „feltárja", vagyis felszántja a traktor. A szentesi Koszta József Múzeum egykori igazgatója, Visy Zsolt pécsi régészprofesszor, a műemlékek és lelőhelyek nemzetközi tanácsa nemzeti szakbizottságának elnöke azt magyarázta a fábiánsebestyéni önkormányzat vendéglátásával egybekötött konferenciájukon: a halmoknak az fenne jó, ha megmaradnának a kutatók számára. Kinek-kinek a maga területén azt kellene megakadályoznia, hogy ne rabolják ki a még megmaradt temetkezési helyeket. Az őskori halmokat ugyanis a mezőgazdasági gépek leradírozták a térképről. Pedig ezek a dombocskák nemcsak régészeti műemlékek, hanem azért is képviselnek kivételes értéket, mert - mint Visy Zsolt fogalmaz - kis szigetekként őrzik a természetes élővilágot. Ilyen például Fábiánsebestyénben a Pusztatemplom, ahol A fábiánsebestyéni Pusztatemplom maradványai még megmenthetők. Fotó: Schmidt Andrea a professzor még a múlt század hetvenes éveiben vezetett ásatást. Ara nem sok mindent talált, mert a lábiáni mezőgazdasági nagyüzem gépei ott is szorgoskodtak. A régészeti feltárást pár évvel ezelőtt folytatta a szentesi múzeum mostani igazgatója, Szabó jános józsef is, aki Sipos György építésszel azért küzd, hogy Isten házának falmaradványát megmentse az utódoknak. Az építész szerint nem csupán a templomromot kell helyreállítani, hanem az egész dombot. A Pusztatemplom falának konzerválása másfel millió forintból megoldható, ám ha rekonstruálnák az alaprajz szerint a műemlékhely nyomvonalát, az belekerülne úgy tizenötmillióba is. Gyakornokként került 1974-ben Farkas Sándor a fábiánsebestyéni agrárüzembe, amelynek területébe mintegy beékelődik a védelemre váró templomrom. A Kinizsi 2000 Rt. vezérigazgatójaként és fideszes országgyűlési képviselőként most azt mondja: ő parasztcsaládból született, és a volt téesz halomrombolása miatt szégyelli magát. Honatyaként is felajánlja a segítségét a templomrom és környezete megmentése érdekében. Visy Zsolt professzor úgy fogalmaz: - A felelősség nem évül el. Az átalakult agrárüzem támogatására is számítunk. FEHERHOLLO A szentesi önkormányzat fehér hollónak számít a maga nemében, mert nem romboltatja, hanem menti a nemzeti örökséget. A város külterületén lévő Kajánújfaluban Türk Attila, a szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze vezetett ásatást egy magántulajdonú dombon. Ott került elő a ritkaságnak számító kettős sír, amelynek rekonstrukcióját meg is tekinthették a lokálpatrióták a szentesi múzeumban rendezett kiállításon. Ezen sorok írója azonban jól emlékszik arra, hogy az ásatás idején a halom lábától jóval távolabb is szerteszét hevertek az emberi csontok, amelyeket kiszántottak a földből a mezőgazdasági gépek. A szentesi önkormányzat pedig, hogy mentse a még menthetőt, megvásárolta a parcella tulajdonosától a temetkezési halmot. A régészeknek így már lesz idejük alaposan átkutatni az elődök sírhelyeit. A megyei múzeumi szervezet régész-igazgatója, Vo/ös Gabriella azt mondja: a szentesi térségben vannak az Alföld leggazdagabb, már feltárt halmos temetői. A még megmaradt temetkezési halmokat mint régészeti műemlékhelyeket a direktornó szerint „meg kell kutatni". Részint a kulturális örökség védelmében, részint pedig azért, mert a tudomány mindenképpen nyer vele. BALÁZSI IRÉN Hová tűntek a Szentes környéki halmok?