Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-01 / 229. szám

imw um OKTATÁS, TUDOMÁNY ES SZORAKOZAS MINDEN SZERDÁN « SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS Város a városban Annyian tanulnak és dolgoznak a Szegedi Tudományegyetemen, mint egy magyarországi kisváros lakossága. A hallgatók és az okta­tók számának nagyságát jól tükrözi, hogy az körülbelül egyötödét teszi ki Szegpd népességének. Ebben a „kisvárosban" számos, ko­moly témát kutató pmfesszor, kiváló képességű hallató él és dol­gozik. S közben értékeket hoznak létre. Tudományos eredmények születnek, amelyek valamikor talán ma még megoldatlan problé­mákra adhatnak választ A diákok színjátszó köröket, zenekamkat, sportcsapatokat alakítanak, amelyek országps vagy nemzetközi megmérettetésen gyakran szerepelnek sikerrel. S persze szívesen buliznak is. Egyebek mellett ezeknek az értékeknek és sikernek ad teret lapunk ma induló új melléklete, az Universitas, amely szórako­zási lehetőségeket is kínál a fiataloknak. S szándékunk szerint a melléklet segítségével Igyekszünk közelebb hozni egymáshoz a hallgatókat, az oktatókat és a vámslakókat. A hispanisztika tíz éve A spanyol nyelvet 21 ország­ban, a kínai után a legtöbben beszélik a világon anyanyelv­ként Egy felmérés szerint a középiskolások szerint a leg­szebb nyelv a spanyol, amiben a dél-amerikai regények és szappanoperák népszerűsé­gének is lehet szerepe. A szegedi egyetemen már az 1960-as években elkezdődtek a Spanyolország és Latin-Ameri­ka történetével foglalkozó ku­tatások, majd ugyanitt 1982-ben, Änderte Ádám veze­tésével egy kutatócsoport ala­kult. Az igazi áttörést az akkori kultuszminiszter, Glatz Ferenc javaslata jelentette, akinek a kezdeményezésére elindulha­tott a spanyol nyelvtanári kép­zés a JÁTE-n. 1993-ban pedig a kutatócsoport hispanisztika tanszékké alakult. Anderle Ádám professzor, a tanszék alapítója és vezetője elmondta, az elnevezés arra utal, hogy a nyelvoktatás mel­lett civilizációs kurzusok, vagyis történelmi, politikatu­dományi, néprajzi ismeretek is a tanterv részét képezik. Ezek között olyan érdekessé­gekkel találkozhatunk, mint Kuba története, forradalmak és diktatúrák Latin-Ameriká­ban, vagy a spanyol-magyar kapcsolatok históriája. Á tanszéken ma már több képzési forma közül választ­hatnak a diákok. A spanyol nyelv és irodalom A-szak mel­lett létezik egy hat féléves his­panisztika B-minor szak is, melyet csak egy másik egye­temi képzés mellé vehetnek föl a hallgatók. Elindult a ka­talán speciális képzés, és igen népszerű a spanyol nulladik évfolyam, s az önköltséges nyelvtanfolyam is. A tíz év alatt összesen 134-en szerez­tek diplomát, a jelenlegi 125 hallgató száma a létszám fo­lyamatos emelkedését jelzi. A tanszékvezető jelentős eredménynek tartja, hogy má­ra minden harmad- és ne­gyedéves hallgatónak lehető­sége van néhány hónapos spanyol egyetemi ösztöndíj megszerzésére. - A hispanisztika tanszék erős tudományos bázissal és széles nemzetközi kapcsola­tokkal rendelkező, reményeim szerint hallgatóbarát tanszék ­fogalmazott a professzor. P.O. ZSENI ANIKÓ A SZEGEDI EGYETEM LEGÚJABB KITÜNTETESES DOKTORA A tudást el is kell adni Kitüntetéses doktori fokozatot és Köztársasági Aranygyűrűt vesz át Mádl Ferenc köztár­sasági elnöktől Zseni Anikó, a szegedi egyetem természeti földrajzi és geoirrformatikai tanszékének korábbi dokto­randusz hallgatója pénteken. A fiatal PhD-s egyetemista az­zal érdemelte ki az elismerést, hogy mind gimnáziumi, mind egyetemi tanulmányai alatt végig kitűnő tanuló voK. - A név végzet volt az ön esetében? - Nem. Bár többen is mond­ták, ilyen névvel „könnyű okosnak lenni". De nem is mo­tivált soha a nevem. Nem azért tanultam jól, mert Zse­ninek hívnak. Örülök a ne­vemnek, sok előnyöm szár­mazott belőle: megjegyezték az emberek, felfigyeltek rá. - Túllépve a nevén, ha vala­kinek az általános iskola ne­gyedik osztályától kezdve a bizonyítványaiban csak ötös szerepel, joggal nevezhető zse­ninek, nem? - A szüleimtől nagyon jó in­díttatást, hátteret kaptam. Édesanyám hihetetlenül könnyen és gyorsan tanult meg mindent, édesapám meg nagyon szorgalmas volt. Ben­nem szerencsésen keveredtek a gének. De a szorgalom és a sok tanulás önmagában még kevés. Különösen az egyete­men el is kellett adni a tudást. A tanároknak el is kellett hin­niük, hogy valóban tudom az anyagot. - Mennyire fogták szigorú­an? - Otthon sosem volt téma a tanulás. Megbíztak bennem, Szerencsésen keveredtek bennem a gének. FOTÓ: BERTLEFF ANDRÁS nem kérdezték ki a leckét, nem ültek oda hozzám. Tud­ták, hogy úgyis megtanulom. Később, főleg az egyetemen, amikor azt kértem, hogy nyu­godtan tanulhassak, akkor minden segítséget megkap­tam, nem háborgattak. - Hogyan sodródott a ter­mészettudományok, a föld­rajz felé? - Már nagyon korán meg­fogott a földrajz. Szerettem térképeket, földgömböt néze­getni, érdekelt, miért és ho­gyan változik a környezet, az éghajlat. Világéletemben ta­nár akartam lenni. Először ál­talános, majd középiskolai ta­nárnak készültem, végül egye­temi oktató lettem. - Az egyetemen aztán a földrajzon belül talajtannal kezdett foglalkozni. Miért vá­lasztotta ezt a területet? - Kémia szakos is voltam, s a kettő nagyon jól társítható egymással. Az egyik tanárom, A LEGTÖBB KARON FELÚJÍTOTTÁK AZ EGYETEMI ÉPÜLETEKET Változásokat hozott az új tanév Több épületet is felújítottak az elmúlt hónapokban a sze­gedi egyetemen. Néhány kar élén személycsere történt, s új képzések is indultak ősztől. Az új tanév elején számba vet­tük, mi változott a Szegedi Tu­dományegyetem egyes karain. Az orvoskaron az egyik leg­fontosabb változás a kari ve­zetés átalakulása volt. Lono­vics János professzor, eddigi dékán „megörökölte" Dobozy Attila helyét a centrumelnöki poszton, s helyette Benedek György, korábbi tudományos rektorhelyettes került a kar élére. Újdonság még, hogy életbe lépett a kreditrendszer. Az egészségügyi főiskolai ka­ron elsősorban infrastruktu­rális beruházások valósultak meg. Pogány Magdolna fő­igazgató fontosnak tartotta megemlíteni, hogy elkészült a A bölcsészkar felújított homlokzata. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Temesvári körúti épület aka­dálymentesítése, jelentősen nőtt a kar hallgatói számító­gépparkja, továbbá mintata­nácsadót nyitottak a védőnő­hallgatók számára. A bölcsészkaron a legfon­tosabb változás az Egyetem utcai épület felújítása volt. En­nek még apró belső munká­latai jelenleg is folynak. Emel­lett 14-gyel több számítógépet használhatnak a kar hallgatói egy új PC-laborban. Hama­rosan növekedni fog a kénye­lemérzetük is, s nem kell majd a lépcsőn ülve ismételni az otthon tanultakat, mert a jö­vőben új folyosói padokkal te­szik otthonosabbá a közleke­dőket. Vásárhelyen a mezőgazda­sági főiskolai kar mind szer­vezetében, mind vezetésében megújult. Alakult két új tan­szék: a növényvédelmi, vala­mint a vadgazdálkodási és környezetvédelmi, illetve Bi­csérdy Gyula főigazgató helyét Mucsi Imre vette át. Hasonló változások történ­tek az élelmiszer-ipari főisko­lai karon is. Szabó Gábor rek­tor helyett Fenyvessy Józsefirá­nyítja az intézményt, továbbá fontos változás, hogy két új szakiránnyal - környezeti gaz­dálkodási és műszaki mene­dzser-logisztika - bővült a képzés. A konzervatórium számára hatalmas előrelépés, hogy szeptembertől hivatalosan is az egyetem karává vált. Ezzel megszűnt a korábbi felemás helyzet, s az idén végző hall­gatók már a Szegedi Tudo­mányegyetemtől kapják meg a diplomájukat. A gazdaságtudományi karon befejeződött a Fekete sas utcai épület felújítása. Emellett leg­alább olyan fontos számukra, hogy a Honvéd téri épületben újabb három lakást sikerült kisajátítani, ezzel is növeke­dett a kar területe. A tanárképzőn az épületek felújítására több mint 100 mil­lió forintot költöttek el. Új­donság az idén induló gyógy­pedagógia szak, emellett leg­alább olyan fontos, hogy vé­geztek az első tanító szakos hallgatók is. A természettudományi ka­ron is az épületfelújításra a legbüszkébbek: befejeződött az Árpád téri számítóköz­pont rekonstrukciója, továb­bá öt szakmai célú számító­gép-kabinettel lett gazda­gabb a kar. G.SZ.L. Az aranygyűrű Köztársasági Aranygyűrű, s vele párhuzamosan kitünte­téses doktori fokozat azoknak az egyetemi vagy főiskolai hallgatóknak jár, akik gim­náziumi, egyetemi és doktori tanulmányaik alatt Is kitűnő tanulók voltak. Az elismerés nem jár, hanem kérni kell, de ha valaki megfelel a felté­teleknek, akkor megkapja. Keveiné Bárány Ilona taná­csolta, hogy kezdjek el a karsz­tokkal foglalkozni. - Mondták már magának, hogy elpazarolja a tehetségét a földrajzra? Az átlagember számára ugyanis felfoghatat­lan, hogy ha valaki ilyen te­hetséges, mint ön, akkor mi­ért nem lett közgazdász, or­vos, sikeres ügyvéd. - Mondták, de én nem ér­zem úgy, hogy rosszul dön­töttem volna. Szeretem, amit csinálok, s az én tudomány­területem legalább olyan fon­tos, mint a közgazdaságtan. - Pénteken Köztársasági Aranygyűrűt vehet át az ál­lamfőtől. Ki és hogyan ér­tesítette arról, hogy megkap­ja? - Senki nem értesített, én ké­relmeztem. Tudtam arról, hogy van egy ilyen lehetőség, kitöltöttem egy pályázati lapot, és most pénteken átveszem a gyűrűt. Mielőtt megkérdezné, ez teljesen természetes eljárás, s egyáltalán nem bánt, hogy nekem kellett utánajárni. Éle­tem legfontosabb napja lesz a pénteki, ezért tanultam, dol­goztam ennyit. S nagyon örü­lök, hogy megkapom. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ EGYETEMI KLUBOK JATE-KLUB október 1. 21 óra: JA7E buli október 2. 21 óra: Zanzi­bár-koncert, 22.30: Student est - újdonságok nosztalgiával október 3. 21 óra: Color­star-koncert október 4. 22 óra: Mi-csoda buli október 6. 21 óra: TTK-s est október 7.20 óra: „istenhez hanyatló árnyék" - verses est és színházi előadás; A réz­kígyó - színmű, előadja a Jákim stúdió SZOTE-KLUB október 1. 19 óra: Toborzó táncház, házigazda: Bori­ca-Báiint Sándor Táncegyüt­tes, zenél: Patyi Zoltán és zenekara október 2. 21 óra: Sun City-koncert, Roy és Ádám koncert, utána buli október 3. 22 óra: péntek esti házibuli Gajdács Zoltánnal október 4. 22 óra: szabad szombat party DJ Har­math-tal október 7. 21 óra: Blues BrOthers-koncert

Next

/
Oldalképek
Tartalom