Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-31 / 254. szám

PÉNTEK, 2003. OKTÓBER 31. • HIRDETÉS» 3 Naponta ezer okmányt állítanak ki a szabadkai főkonzulátuson Hajnali sor az engedélyért Folytatás az 1. oldalról A palicsi Rozs Balázs lánya Buda­pesten, fia pedig Szegeden lakik. A nyugdíjas mozigépész tegnap reggel fél nyolckor állt be a sorba. - A Vajdaságban nagyon sok csa­ládnak Magyarországon élnek rokonaik, barátaik, ezért gyakran kell utazni. Gondoltam, minél hamarabb meglesz a vízumom, annál jobb. Sajnos nem tudtam megelőzni a tömeget - mutatott az előtte álló rengeteg emberre. A Szabadkán gyógyszerészként dolgozó Nagy Szilvia szerint gon­dok lehetnek a vízummal. - En­gem az zavar leginkább, hogy meghatározzák, hány alkalom­mal is utazhatok - panaszolta. Hiszen nincs olyan hónap, hogy több napra ne menjen Magyaror­szágra. Balog Sándornak még nem ér­kezett meg a várva várt magyar­országi tartózkodási engedélye, így szüksége van a vízumra, hogy Szegeden dolgozhasson. - Nézze meg! Itt áll fölöslegesen egy cso­mó nyugdíjas, csak feltartják a sort. Hiszen ők később is kivált­hatnák a vízumot, mert mind­egy, mikor utaznak. De nekünk most kell, mert szombaton már kezdenék is az építkezésen - do­hogott a fiatalember. Annyit még hozzátett, hogy a magyar igazol­vány sem jó semmire, csak arra, hogy egy plusz papír legyen a zse­bében. Ezt azért mondta, mivel eddig még semmi előnye sem származott abból, hogy kiváltot­ta igazolványát. - Október 22-től állítunk ki ví­zumot. Az első napon 730-an ke­restek fel bennünket - tájékoz­tatta lapunkat Huszár János, Magyarország szabadkai főkon­zulja. A hivatal munkatársai na­ponta 10-12 órát dolgoznak, ez­alatt közel ezer vízumot tudnak kiadni. Aki délelőtt személyesen felkeresi a hivatalt, annak már délután négy órára a kezében is lehet az áhított dokumentum. A szabadkai magyar főkonzu­látuson kívül a belgrádi magyar nagykövetségen is kérhető ví­zum. Emellett tizenhárom vajda­sági település utazási irodájában is igényelhetik a szerb-monte­negrói állampolgárok az ok­mányt. Ennek előnye, hogy a Szabadkától távol lakóknak nem kell sokat utazniuk, hanem majdnem helyben intézhetik az utazási engedélyt. Ha utazási irodán keresztül szerzik be a vízumot, akkor 4-5 napba is telhet, mire megkapják. Ezenkívül még kétszáz dinár (nyolcszáz forint) kezelési költsé­get is felszámolnak az utazási irodák. A főkonzulátuson, illetve a nagykövetségen térítésmente­sen juthat hozzá mindenki az irathoz. KORMOS TAMÁS Az idő pénz. Órákig kell várni, mire bejut az ember a főkonzulá­tusfa. Fotó: Gyenes Kálmán A szerbek és ukránok továbbra is költségmentesen jöhetnek hazánkba Vízumkényszer november l-jétől Az ukrán és a szerb-montenegrói állampolgárok november elsejétől csak vízummal utazhatnak Magyarországra. A magyarok vízum nélkül mehetnek az említett két országba. MUNKATÁRSUNKTÓL November elsejétől, szombattól az ukrán és a szerb-montenegrói állampolgárok csak vízummal léphetnek be Magyarországra. A vízum díjmentes és térítési költsé­get sem számítanak fel a kiállítá­sánál. A magyarországi tartózko­dás fedezetét azonban igazolni kell. A külképviseletek a vízumké­relmet öt napon belül bírálják el. Ukrajnába, illetve Szerbia és Montenegróba utazó magyarok­nak nem kell vízum. A megkötés csak annyi, hogy az első beuta­zástól számított hat hónapon be­lül összesen legfeljebb kilencven napot tartózkodhatnak az emlí­tett két államban. Annak az ukrán állampolgár­nak, illetve szerb-montegróinak sem kell vízumot váltania, aki rendelkezik érvényes magyaror­szági tartózkodási, bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel. Szintén nem kell külön vízum, ha valamely schengeni tagállam területére már van három hóna­pot meghaladó időtartamú érvé­nyes vízuma és Magyarországon keresztül akar utazni. Ebben az esetben a határátlépéstől számí­tott öt napon keresztül tartóz­kodhat hazánkban. A vízum a ki­váltás napjától számítva egy évig érvényes. Az ukránok és a szerb-montenegróiak november elsejétől egy félévben kilencven napot tartózkodhatnak Magyar­országon. Ez a mostani vízum­kényszer addig lesz érvényben, amíg hazánk nem csatlakozik a schengeni egyezményhez. Ezt követően ugyanis egy újabb ví­zum - amely a valamennyi schengeni tagállamban érvényes - lép életbe. Könny a síron BÁTYI ZOLTÁN A köveket bámultam messzi Vas megyében, és az emberre gon­doltam. Az emberre, aki sziklákból formálta, véste, gondosan ösz­szeillesztette a tömböket, hogy templomot emeljen isten dicsősé­gére. Az építők alkotásának évszázadokkal később is elismeréssel adózhatunk. De vajon eszünkbe jut-e az, hogyan feszült a sok izom, amíg csigákkal, kötelekkel helyére került minden elem, te­tő fedte az építményt ' Látjuk-e a megfáradt jobbágyokat, a véres sebeket tenyerükön, asszonyaikat, kik a domb tövében törtek egy darabot a kenyérből, hogy gyermekük éhségét enyhítsék • S látjuk-e a mestert, ki pa­rancsszavakkal ösztökélte jobb, gyorsabb munkára a szolgaha­dat: Aligha. Elutazunk fákra, mert ha nem mondtam volna, ott magasodik ma is őseink lelket melengető alkotása, újabb látvá­nyosság után loholva talán csak annyira futja, hogy kibökjük íté­letünket - szép, s már porzik is kocsink után az út. • És a szegedi dóm építőinek emléke miért fakulhatott meg' A hídverőké, akik Dunának, Tiszának partjait kötötték össze'A fo­kosát markoló kuruc vitézre, tatár elől menekülőkre, Kossuth hí­vó szavára harcba indulókra napi huszonnégy óránkból áldo­zunk-e egyetlen másodpercet' És akit világháborúk poklában ta­szított árok mélyébe puskának golyója, az értelmetlen halál, va­jon szánunk-e egy kurta félmondatot: Pedig apáink ők, nagyapánk, akiktől országot örököltünk, ten­gernyi tudást, tapasztalatot. Ha elmúlásuk miatt nem is hasít be­lénk már mély fájdalom, ha nevüket sem tudjuk, és szavaikat sem értenénk meg, ha el sem hisszük, hogy bizony valaha ők is szerettek, öleltek, újszülött gyermeküket emelték az ég felé, po­hárnyi borba fojtották bánatukat, tűrték asszony pörölését, pan­dúr botütését, árral pusztító folyó sodrát, bizony, ne feledjük: a követ faékkel hasítok nélkül dehogy is ülhetnénk most számító­gépeink elé. Életük történelmünk része, vérük itt lüktet ereink­ben. Megköszönhető ez szóval: Sírra vásárolt virággal, levelet borzoló szélben meggyújtott gyertyával1 Aligha. A percekkel, amiket emlékezésre szánunk, talán. E hét végén, ugye, megállunk dühödt rohanásunkban ' Önsaj­náltunk is alábbhagy, s intéznivalóinkról is kiderítjük, dehogy fontosak. Hiszen halottaink várnak, sírkövet érintve juthat eszünkbe nagymamák ölelése, anyák mosolya. És ne szégyelljük könnyünket, ha a szél zenéjéből kihalljuk régen élt templomépí­tők, hídverők, harcba indulók halk énekét. Oktatási fórum volt Csongrádon MUNKATÁRSUNKTÓL Csongrádon, a galériában okta­tási fórumon vett részt tegnap délután Szabados Tamás, az Ok­tatási Minisztérium politikai ál­lamtitkára. Ezt megelőzően a csongrád-bokrosi általános isko­lában járt, ahol tájékozódott az oktatás körülményeiről. A fórum előtt tartott sajtótájé­koztatóján megígérte, hogy tá­mogatják a bokrosi tornaterem fölépítését, s mint mondta: sze­retne itt lenni, amikor fölavat­ják. Sándorfalvára 11, Csongrádra 45 forinttal kerül többe a jegy Áremelés a buszközlekedésben Szombattól átlagosan 7 százalékkal, azaz va­lamivel az infláció mértéke fölött drágulnak az autóbuszjegyek a helyközi és távolsági járato­kon. MUNKATÁRSUNKTÓL November l-jétől, azaz szombattól átlagosan 7 százalékkal emelkednek az autóbusz-tarifák a hely­közi és távolsági járatokon - tájékoztatta lapunkat a Tisza Volán Rt. A drágulásról a Gazdasági és Köz­lekedési Minisztérium döntött, minthogy az ár­megállapítás joga a szaktárcát illeti (a helyi tömeg­közlekedési díjakat az önkormányzat határozza meg). Az áremelés mértékét mutatja, hogy például Sán­dortalvára 158 forint helyett 169 forintért, Csong­rádra 631 forint helyett 676 forintért, Győrbe pedig 3 ezer 60 forint helyett 3 ezer 270 forintért buszoz­hatunk. Az árváltozás miatt a megszokottnál később, november 3-tól árusítják a bérletszelvényeket, ezért meghosszabbították az októberre megvál­tott, havi és félhavi bérletek érvényességi idejét: a régi szelvényeket november 7-én, műszakzárásig fogadják el. Szegeden ülésezett az országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága Napirenden az oktatás, az ítélkezés és a börtön FACTORY OUTLET 1 Levis i I. oszt. 501 Levi's farmernadrág 17 490 Ft helyett 11 590 FI Levi's 565 női bársonynadrág 15 990 Ft helyett 10 990 FI Levi's felső 4990 Ft Cím: Szeged, Római krt. 42. Ny.: h.-p.: 9-17, szo.: 9-13 CRANIUM ELADÓ SORHÁZI LAKÁSOK SZEGED-MAROSTŐN Megvételre kínáljuk az építés alatt álló, 133, 142, 155 és 160 m2 alapterületű, 2 szintes, emelt szintű, szerkezetkész sorházi épületeinket, melyekhez önálló helyrajzi számmal rendelkező 377 m2 telek tartozik. Érdeklődni lehet: CRANIUM KFT, Szeged, Arany János u. 7. III. emelet 308. szoba és a 06-62-421-210 és a 06-30-45-42-365 telefonszámokon. A Szegedi Tüdományegyetemen folyó jogászképzéssel, a Szegedi ítélőtábla és a Csongrád Megyei Bíróság, valamint a Szegedi Fegyház és Börtön munkájával ismerkedett tegnapi, kihelye­zett ülésén az országgyűlés al­kotmány- és igazságügyi bizott­sága. MUNKATÁRSUNKTÓL A Szegeden folyó jogászképzésről éppen olyan sokrétű tájékozta­tást kaptak tegnap Szegeden az országgyűlés alkotmány- és igaz­ságügyi bizottságának tagjai, mint a bíróságok munkájáról, vagy a Szegedi Fegyház és Börtön életéről. A Szegedi Tudomány­egyetem jogi karán megtartott ülésen, amelyen Vastagh Pál el­nökölt, Szabó Imre, a jogi kar dé­kánja elmondta: míg pár eszten­dővel ezelőtt ezer hallgatót ké­peztek a karon, addig napjaink­ban már 4 ezren tanulják a jogot a Tisza partján, miközben az ok­tatói létszám 60-ról mindössze 80-ra nőtt. A felsőoktatás re­formját üdvözlik a szegedi egye­temen is, ám egy-egy elhamarko­dott átalakítás több kárt okoz­hat, mint amennyi hasznot haj­tana - fogalmazott a dékán. Heidrich Gábor, a Szegedi íté­lőtábla elnöke szólt arról, hogy a táblabíróságon idén, július l-jén, A bizottság a jogi karon. Fotó: Schmidt Andrea hat hónapi előkészítő munka után indult meg az ítélkezés, s az ítélőtáblához október végig beér­kezett 1325 ügyből 914-et sike­rült befejezni. A Szegedi ítélőtáb­la működésének személyi, tárgyi feltételei adottak, a pénzügyi fe­dezet is biztosított, ám nagy gon­dot okoz, hogy a táblabíróságnak még nincs önálló épülete. A Széchenyi téri igazságügyi palota zsúfoltságát emelte ki tá­jékoztatójában Czene Klára, a Csongrád Megyei Bíróság elnöke is. Hozzátette: a megyei bíróság bírái és alkalmazottai mindent megtesznek a magas színvonalú igazságszolgáltatás érdekében, ám törekvéseik sikeréhez arra is szükség lenne, hogy jelentősen javuljanak az ítélkezés feltételei. A zsúfoltság kifejezés nem hi­ányzott Csapó József dandártá­bornok tájékoztatójából sem. A Csillag parancsnoka elmondta: a szegedi börtönnek jelenleg 1330 lakója van, holott ideális körül­mények között csupán 738 fogva tartott őrizetét lehetne itt eilátni. Az immár 118 éves Csillag re­konstrukciója nem halogatható sokáig - derült ki Csapó tábor­nok szavaiból. Az országgyűlési bizottság tag­jai a jogi kari tanácskozás után ellátogattak a városházára, ahol fogadta őket Botka László polgár­mester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom