Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-27 / 250. szám

HÉTFŐ, 2003. OKTÓBER 27. • KAPCSOLATOK" 7 MEGKERDEZTUK AZ OLVASOT Várta-e az óraállítást ? FEJES CSABA PhD-hallgató: - Nem váltam az óraállítást, hi­szen semmiben sem változtatja meg a mindennapjaimat. Szerin­tem ez az időigazítás nem befo­lyásol semmit, a napi rutinja senkinek sem változik ettől. Ma­ximum ha az ember elkésik vala­honnan ezekben a napokban, foghatja arra, hogy nem állította át az óráját. H0R0SZK0P m KOS: Ne nehezteljen barátaira, I amiért kihagyták egy nehéz ügy megoldásából. Csak meg akarták kímélni a stressztől, mert látták kimerültségét és je­lenlegi tanácstalanságát. Nem akarták semmiből kirekeszteni. ¥ I BIKA: Kedveséért minden áldozat­ra kész, főleg, hogy a szex széles skáláját fedezheti fel vele. Egészségére és pénzére vigyázzon jobban! Ne rohanja le partnerét lelkizéssel, anyagi problémákkal. fOj, IKREK: Feladataival könnyen ¡megbirkózik, sürgős elintéznivalói már nincsenek. Egy kis kondíciójavítás? Torna, úszás nem ártana. Szakítson rá időt. Többet is törődhetne a külsejével. RÁK: Szüksége van a társaságra I^Wlés mivel erre most ráébredt, itt az ideje, hogy tegyen valamit ennek érdeké­ben. Elképzelhető, hogy egy társasági ese­ményen vesz részt, ahol jól érzi magát. OROSZLÁN: Váratlanul nehézsé­l*'lgei támadhatnak. Meggondolatlan cselekedetei következményeként újabb ha­ragosokat szerezhet. Üzleti és egyéb ügyek intézésére sem igazán jó ez a nap. fKi SZÚZ: Ma nem vágyik igazán tár­ff^i saságra, élvezi az egyedüllétet, közben persze úgy tesz, mintha szenvedne a magányosságtól. Legalább önmagát ne akarja becsapni. Gondoljon arra, hogy min­denki jót akar MÉRLEG: Nem főnöknek termett. I inkább jó kivitelező válik önből. Bár számos erénnyel rendelkezik, mégis (rész­ben éppen egyes erényei miatt) hiányzik önből a vezetői tisztséghez való hajlam. ® SKORPIÓ: Az ön legnagyobb prob­! lémája az, ha olyan helyen dolgo­zik, vagy feladatot kell ellátnia, amelyet nem igazán érez magáénak. Inkább váltson, még ha anyagilag nem is éri meg, ne legye­nek fenntartásai. NYILAS: Megbízhatósága több te­rületen is értékesnek mutatkozik. Zárkózott természete miatt képes elszigete­lődni. Fontosnak tartja a pénzt és otthono­san mozog pénzügyi területen. BAK: Csak mosolyogni tud. Az em­CJ^Ii lékek egészen elborítják. Hát így is lehet szeretni? Igen, ez egy jó lecke lehet az ön számára, mely megkönnyíti a küszöbön álló döntést. Végre van önbizalma. VÍZÖNTŐ: Ma érdemes pénzt fek­^H tetnl olyan műtárgyakba vagy ék­szerekbe, amelyeknek értéke egyre növek­szik. Kedvesének adjon időt, hogy átgondol­hassa helyzetüket. « HALAK: Talán lépnie kellene? Az ¡áhított feladat nem fog az ölébe pottyanni. Menjen oda a főnökéhez és ér­tesse meg vele, hogy erre a feladatra ön lenne a legalkalmasabb. Komoly lehetőség előtt áll. GULYA LASZLO segédmunkás: -Azonkívül, hogy átállítom a kar­órámat, másban nem befolyásol az óraállítás. Semmi hasznát nem látom, ugyanúgy fel kell kelni reg­gelente. Valami gazdasági jelentő­sége azért biztos van a dolognak, hiszen a világ számos országban a naphoz igazítják az órákat. Akár mennyit mutat is az óra, nagyon hideg van napközben. NAGY VINCE kereskedő: - Szerintem mindenkinek fur­csa volt, hogy egy órával többet alhatott. Délutánonként már nagyon hamar besötétedett, hátha az óraállítás hatására négy órakor még nem kell majd koromsötétben botorkálni az utcán. Úgy tudom, hogy spóro­lási okai vannak az időigazítás­nak. PRINCZNE ORDOGH KATALIN üzleti igazgató: - Nagyon vártam az óraállítást, szerintem ez az egy óra is meg­érezhető. Az egész családom így van ezzel. Azt hittem, majd a jö­vő héten kell hátrébb tekerni a mutatókat, de az újságból érte­sültem a helyes időpontról. Na­gyon kellemes volt a hétvégén egy órával tovább aludni. P0STAB0NTAS Új gazdasági elit Szegeden Tamasi Mihály idén megjelent írása a rendszervál­tás utáni vállalkozások létrejöttének körülményei­vel, a város gazdasági életében betöltött szerepével foglalkozik. A könyv elemzi az 1945-50 közötti idő gazdasági eseményeit is, hiszen erre alapozottan érthető meg igazán, hogy Szeged gazdasági életében bekövetkezett változásokat mire lehetett építeni. E tekintetben az 1948-as államosítás a korábbi gazdasági elitet meg­fosztotta tulajdonától, sőt a szereplők a vizsgált ké­sőbbi időszakban teljesen eltűntek Szeged gazdasági életének palettájáról. A kisiparosok, kiskereskedők és más jellegű, kisebb jelentőségű vállalkozások cse­kély hányada túlélte a negyven évet, de a rendszervál­tás utáni időben jelentőségük nem növekedett. Az államszocializmus létezésének későbbi idő­szakában bekövetkezett pohtikai és gazdasági elő­nyöket egy szűk réteg tudta csak maga javára fordí­tani az 1990-es rendszerváltás után. A gazdaság szerkezetének átalakítása a városban ellentmondá­sos változáson ment keresztül. A hat nagyipari vál­lalat privatizációja következtében nem jelentek meg a városban a korábbihoz hasonló méretű ipari üzemek. A rendszerváltást követően a vállalkozások száma jelentősen növekedett. Ezeknek a vállalkozásoknak nem kis része azonban a tőke hiányának következ­tében nem bizonyult életképesnek, jelentős számú regisztrált vállalkozás volt. Ezek a vállalkozások csak papíron léteztek, tényleges tevékenységet nem folytattak. A legtöbb vállalkozás a kereskedelem te­rületén volt. A nagy kereskedő cégek megjelenésével ezek a kis boltocskák - versenyképesség hiánya mi­att - jelentős számban szűntek meg. A rendszerváltással eltűnt ipari üzemek helyében nem keletkeztek újak. Ennek számos negatív követ­kezménye közül két igen fontos tényezőt említ a szerző: a város ipari termelésének jelentós mérvű csökkenését, a munkanélküliség nagyarányú jelen­létét. E két okozat újabb negatív jelenségek forrásává vált a város életében. Pl. kezdetét vette a lakosság lét­számának folyamatos apadása, míg a környező tele­pülések némelyikében emelkedésről lehet beszélni. Fontos tényezőre hívja fel a figyelmet Tamasi Mihály abban a tekintetben, hogy míg más településen nem volt ilyen nagymérvű az ipar szerkezetváltásának fo­lyamata, vagy az még fejlődni is tudott. A lakosság lélekszáma növekedett. Ennek a folyamatnak Sze­ged város részére csak a negatív jelenségei maradtak. A megyében működő gazdasági társaságok tulaj­donosi szerkezetének vizsgálata során megállapítot­ta, hogy a külföldi tulajdonosok aránya lényegesen jobb a hazai magánszemélyek és társaságok tulajdo­nosi arányánál. Vizsgálta azt, hogy hogyan alakult, változott a megyében a legnagyobb jövedelműek 100-as csoportja a megelőző kormány négy éve alatt. A számadatok alátámasztják, hogy ezen szűk cso­port négy esztendő alatt közel három és félszeresérc növelte személyi jövedelmét. Nem titkolja azonban, hogy a polgárosodás milyen áldozatok révén valósult meg hazánkban. „A gyors és erőteljes kapitalizálódás során az ún. második erede­ti tökefelhalmozás a külföldi működő tőke beáramlá­sa és a belső nagyarányú jövedelemátcsoportosítás révén valósult meg. A jövedelemátcsoportosítás ke­retében a bérből és fizetésből élők, a nyugdíjasok, az alsó társadalmi rétegek jövedelmének egy részét szi­vattyúzták át az állami újraelosztás, az infláció, a szo­ciáhs juttatások megnyirbálásának eszközeivel a vál­lalkozók rétege, a magasabb jövedelmű társadalmi csoportok javára." A könyv érdekes és izgalmas rész­letei széles körűen nyújtanak eligazodást a rendszer­váltás utáni gazdasági és politikai életben végbement változásokról, azok okairól, a folyamatok nehézsége­iről. Értékes tanulmány a rendszerváltás utáni éle­tünket meghatározó eseményekről. Érdemes erre az írásra minden embernek odafigyelni, aki felelőséget érez Szeged város polgárainak jövőbeni életéért, a vá­ros gazdasági életének megerősödéséért, fejlődéséért. BAGHYNÉ MAKRA ILONA, SZEGED Pedagógusként, nyugdíjasként elégedetten! i 1953-ban, a szép szeptemberi napok egyikén - ennek 50 éve ­átléptem az Állami Pedagógiai Főiskola küszöbét Szegeden, s lettem magyar nyelv és irodalom szakos. A szentesi Horváth Mi­hály gimnázium reál osztályától indultam, s gyakorlóévre szülő­helyemre, Szegvárra kerültem, így lettem hazámban próféta 5 évig. Innen kerültem a város szé­lére, Berekhátra, a mai gróf Szé­chenyi István, majd a város köz­ponti, Kossuth téri általános is­kolájába. Egyenes út volt utána az állami 603-as Szakmunkás­képző Intézetbe, ahonnan 25 évi munka után nyugdíjba mentem, ma már ennek is 15 éve. Itt töl­töttem életem legszebb negyed századát, az akkori „kisinasok" között első főhivatású magyar szakos tanárként, egy matemati­ka és egy testnevelés szakos kol­légával együtt. Mi már itt kaptuk a fizetésünket, ebben az akkorra már önálló intézményben, amely 1970-ben - ennek is már 33 éve - önálló szép új épületet kapott, s lett a mai „piros téglás" 1 -es. Az idén, 33 évi munkaviszony­nyal a hátam mögött, 15 éve nyugdíjasan még kollégája vol­tam leányomnak is, aki testne­velés szakos a régi iskolában. Nemrég újra boldogan ültem Szegváron, első munkahelyemen az egykori elsősökkel - a legked­vesebbekkel - a 46 éves osztály­találkozójukon. Ezeknek az ak­kor hetedikes lányoknak osztály­főnöke is voltam és elballagtat­tam őket. A párhuzamos fiúosz­tály tiszteletbeli osztályfőnökévé választottak. Az ő osztályfőnök­ük már nem él. Már mindannyi­an túl a hatvanon, nagymamák és nagypapák, de én már lassan hetvenkedem is. Az egyik fiú, aki nem volt eddig közöttünk, még engem is osztálytársként üdvö­zölt, de lányom gyorsan leleple­zett! Az osztályfőnöki óra névsorol­vasással, beszélgetéssel telt, de csak az szólhatott, aki újat tudott mondani az előző találkozás óta. Csodálatos és megható volt látni és hallani őket, az egyszerű falusi paraszt- és munkásembereket, akik mindannyian becsülettel áll­ták meg a helyüket az élet minden területén. Köztük akkor csak egy értelmiségi származású volt, a gyógyszerész leánya. De lett belő­lük tanár, rendőr, tisztviselő, szak­munkás. Most itt voltak 31-en, a lányok közül 3, a fiúk közül 11 már iga­zoltan van távol. Ezt követően az ebédnél vártak bennünket a férjek és a feleségek. Az ebéd finom volt és az idő jóízű beszélgetéssel telt. Már a 3. elszármazottak találko­zójára készül a falu. Akárhányan is hagyták el szülőföldjüket, a ren­dezvényre mindig visszajönnek. Én nagyon büszke vagyok, hogy úgy köszöntenek, mint itthon élő elszármazottat. Az is igaz, hogy én csak inasiskolai tanár voltam, de sikerélményekben a leggazda­gabb. Szakosként hiszem, hogy egyedül vagyok, akinek óráján fel­szólított tanulója így kiáltott fel: „Tanárnő, de jó ez a nyelvtanóra!" Nem voltam soha kiváló dolgozó, de neveltem sokat. Ezért vagyok én még most is - pedagógusként ­boldog és elégedett. DR. MAGYAR JÁNOSNÉ NYUGDÍJAS PEDAGÓGUS, SZENTES CSOROG A PANNON GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, tapasztalataikat N. Rácz Judit újságíró­val, a Kapcsolatok oldal szerkesztőjével oszthatják meg aki - hétfőtői péntekig 9 és 12 óra között hívható a 06-20-9432-663-as mobiltelefonszámon, amelyen SMS-üzeneteiket is fogadjuk. E-mailt a kapcsolatok@delmagyar.hu címre küldhet­nek. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olva­sóink hirdetésben tehetik közzé mondandójukat a 62/567-835-ös telefonszámon. HULLÓ FALEVEL P. R. még időben szeretné fel­hívni az illetékesek figyelmét, hogy már most rengeteg falevél borítja Szeged utcáit. A napok­ban érkező hideg pedig még a legedzettebb fákról is lecsalo­gatja a maradék lombozatot. Esőben pedig csúszós masszá­vá préselik a járművek az út­testre esett leveleket. - Nem a végén kellene kapkodni, ha­nem már most érdemes lenne PANNON Az élvonal. GSM összegyűjteni az avart - vélte olvasónk. SZÓRÓLAP A KOCSI RA Márton Jánosné azt kifogásolja, hogy a parkoló autók ablaktörlő­je alá szórólapot rakók néha ösz­szekarcolják a szélvédőt. Már nem egyszer fordult elő az is, hogy akkora erővel csapták visz­sza a lapátot, hogy a rázkódástól megszólalt a kocsi riasztója. Ha már valamiféle szolgáltatást kí­nálnak, nem lehet finomabban elhelyezni a reklámanyagot? ­kérdezi olvasónk. Mára kérdeztük: Várta-e az óraátállítáat? Következő kérdésünk: Szabályosan közlekednek-e ( a biciklisek? Küldje el válaszát M a kérdés napján 17 óráig, IGEN H NEM SMS-ben! (IGEN vagy NEM) ! Az SMS számlázása normál tarifa szerint tixtiná. 06-30/30-30-921 Szavazhat az interneten is: www.delmagyar.hu MEGJÖTTÜNK SZEGED SZANTO JÓZSEF Október 25., 16 óra 45 perc, 3700 g. Sz.: Vecsernyés Tünde és Szántó Imre (Sze­ged). NAGYBATA DÁVID MIKLÓS Október 25., 17 óra 43 perc, 3300 g Sz.: Bánlaki Mária és Nagybata Miklós (Sze­ged). IMRE DÁVID Október 26., 1 óra 45 perc, 3120 g Sz.: Né­medi Mónika és Imre József (Szeged). KOROKNAI DÓRIN A ALEXANDRA Október 25., 19 óra 20 perc, 2920 g. Sz.: Szilágyi Margit és Koroknai Alex (Szeged). NEMCSÓK DÁVID Október 26., 4 óra 30 perc, 3490 g. Sz.: Nagy Erika Melinda és Nemcsók Csaba Zsolt (Algyő). NÉMETH ENIKŐ Október 26., 7 óra 20 perc, 3440 g. Sz.: Börcsök Enikő és Németh Béla (Makó). TANÁCS SÁRA Október 26., 12 óra 55 perc, 2480 g. TANÁCS REBEKA Október 26., 12 óra 58 perc, 2240 g. Az ik­rek szülei: Tanács Bernadett és Tanács Ist­ván (Rúzsa). KORMÁNYOS ANGÉLA Október 26., 14 óra 0 perc, 3750 g. Sz.: Pig­niczki Ildikó és Kormányos István (Csenge­le). KÖRMENDI LILI Október 24., 19 óra 19 perc, 3130 g. Sz.: Fodor Rózsa és Körmendi Attila (Szeged). DEDA NOÉMI Október 26., 2 óra 20 perc, 2800 g. Sz.: Csató Gergeta és Deda Ferenc (Szeged). TOPPÁNY KIRA AMÁLIA Október 26., 9 óra 5 perc, 3510 g Sz.: Joó Edit és Toppány József (Rúzsa). RÁCZ LÉNA Október 26., 11 óra 40 perc, 2640 g. Sz.: Varga Éva és Rácz Sándor (Kistelek). VÁSÁRHELY VÍZHÁNYÓ NORBERT MÁRK Október 21., 14 óra 35 perc, 2430 g. Sz.: Török Mária és Vízhányó Norbert (Földeák). KUN REBEKA Október 22., 11 óra 45 perc, 3200 g. Sz.: Németh Rita és Kun Attila (Vásárhely). KÓBORI KOVÁCS SÁNDOR Október 22., 14 óra 40 perc, 3600 g Sz.: Kovács Mónika és Kóbori Kovács Sándor (Vásárhely). Gratulálunk! ORVOSI ÜGYELETEK BALESETI, SEBESZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTEL Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden a II. kórház (Kálvária sgt. 57.) ve­szi fel, sebészeti (nem baleseti!!) felvételi ügyeletet a sebészeti klinika, Pécsi u. 4., urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház tart. A balesetet szenvedett gyerekeket a II. kór­ház baleseti sebészeti osztályán, az egyéb sebészeti gyermekbetegeket a sebészeti kli­nikán látják el. FELNŐTT KÖZPONTI SÜRGŐSSÉGI ORVOSI ÜGYELET Rendelési idő: hétköznap 16 órától másnap reggel 7.30 óráig; szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel 7.30-tól másnap reggel 7.30 óráig. Helye: Szeged, Kossuth Lajos sgt. 15-17. (a Szilágyi utca felől). Telefonszáma: 474-374 vagy 104. GYERMEKGYÓGYÁSZATI ÜGYELET Hétköznap 13-tól másnap reggel 7.30 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti na­pokon reggel 7.30-tól másnap reggel 7.30 óráig. Helye: Szeged, Kossuth Lajos sgt. 15-17. (a Szilágyi utca felől). Telefonszám: 474-374 vagy 104. SZEMÉSZETI ÜGYELET A szemészeti klinikán kizárólag sürgős esetben, Pécsi u. 4. s. o. s. LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT A telefonszám díjmentesen hívható a megye egész területéről: 06-80-820-111 és (nem díjmentes) 06-62-548-294. LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT VÁSÁRHELYEN A telefonszám díjmentesen hívható 16-tól 02 óráig: 249-529. LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT MAKÓN A telefonszám díjmentesen hívható 16-tól 02 óráig: 212-515. GYÓGYSZERTÁR Kígyó Gyógyszertár, Szeged, Klauzál tér 3., este 8-tól reggel 7 óráig. Tel.: 547-174. Csak sürgős esetben!

Next

/
Oldalképek
Tartalom