Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-27 / 250. szám

HÉTFŐ, 2003. OKTÓBER 27. • AKTUÁLIS" 3 Lehetetlen helyzetben a baromfitermelők és a feldolgozók A mentőöv az önkorlátozás Folytatás az 1. oldalról Azok, akik nem rendelkeznek szerződéssel, a jövőben nem számíthatnak arra, hogy a feldolgozók árut vesznek át tőlük, így ők nagy valószínűséggel kiesnek a piaci rostán. A feldolgozókat természetesen ugyanolyan érzékenyen érinti a határozat, hiszen árbevételük kisebb lesz - mondta még Magyar József. A korlátozással kapcsolatban kifejtette, azért kénytelenek megtenni ezt a lépést, hogy elkerüljék a túltermelést, és az árak visszaálljanak arra a szintre, amely tisztességes megélhetést biztosít. Ez pillanatnyilag az egyetlen kiút a szakma számára. Noha a terméktanács csirkére nem vezeti be a korlátozást (igaz, termelésnövekedést sem javasol), a termelők mégis tele vannak panasszal. Az az egyöntetű vélemény, hogy már nem kell önkorlátozást bevezetni, mivel az megtörtént, leálltak, nem tartanak csirkét, helyzetük ellehetetlenült. Még a kübekházi bemutató gazdaságban, a Szirovicza Petemé vezette Allatszálloda Kft.-ben is üresek az ólak. Mint ahogy azt a gazdaság vezetője elmondta, idén 50 ezer libát és 100 ezer csirkét adtak el, de többet nem nevelnek. Egy kiló csirkét a feldolgozók 173 forintért vettek át, miközben az önköltségi ár 180 forint. Itt a tél, az energiaárakat végképp képtelenek kigazdálkodni, a feldolgozók pedig nem fizetnek. Szakértők szerint a baromfiipari korlátozás sajnos nem jár A kübekházi gazdaság, amikor még tele voltak az ólak baromfival. Fotó: Karnak Csaba számottevő termelői-fogyasztói áremeléssel, mert a fogyasztói piacot uraló üzletláncok alacsonyan tartják az árakat, ráadásul az uniós csatlakozás időpontjától korlátozás nélkül importálhatják az unióból a baromfihúst. A kereskedelmi láncok részesedése egyre nő a baromfi-értékesítésben: tíz éve az emberek még a baromfitermékek 82 százalékát vásárolták a kisebb üzletekben, mára ez az arány 30 százalék alá csökkent. A termelői szándék önmagában kevés - az ágazat az államtól is segítséget vár, hogy rend és esélyegyenlőség érvényesüljön a hazai piacon. A terméktanács szerint be kellene záratni a piac ötödét magukénak túdó fekete-, illetve szürkefeldolgozókat. Ha ezek a vágóhidak megszűnnének, két műszakban dolgozhatnának az egészségügyi engedélylyel rendelkező feldolgozók és a nemzetközi piacon is versenyképes lehetne a magyar baromfi. FEKETE KLÁRA Információs és szolgáltató hálózatot épített ki az agrárkamara Interneten is elérik a gazdát A Csongrád Megyei Agrárkamara interneten, mobiltelefonon és ügyfélszolgálaton keresztül tartja majd a kapcsolatot a jövőben a termelőkkel. Az agrárinformációs rendszert a napokban adták át. Az országban egyedülálló agrárinformációs rendszert épített ki a Csongrád Megyei Agrárkamara. Ennek célja az, hogy számítógépek segítségével tartsák a kapcsolatot tagságukkal, a termelőkkel, interneten juttassák el hozzájuk az információkat, miközben a személyes kontaktus felvételére is lehetőséget biztosítanak. Ahhoz, hogy az agrárkamara ezeket a feladatokat elláthassa, az agrárinformációs rendszeren belül kilenc információs és tanácsadó központot telepített a kistérségi felosztásnak megfelelő struktúrában a kistérségi egyesülésekhez Szegedre, Kistelekre, Röszkére, Szentesre, Csongrádra, Makóra, Mórahalomra, Csanádalbertire és Hódmezővásárhelyre. Ezekben a központokban - mondta el Hódi Pál, az agrárkamara elnöke - a kitelepített számítógép mellett képzett, az agrárkamara alkalmazásában álló szaktanácsadó segít a termelőknek. A központokon kívül úgynevezett agrárinformációs és tanácsadó pontokat is kialakítottak nyolc helyen, egyéb egyesületeknél Új szentivánon, Balástyán, Szentesen, Hódmezővásárhelyen, Mindszenten, Székkutason, Makón és Rúzsán ahová a számítógépeket úgyszintén a kamara telepítette. A központ és a pont között az a különbség, hogy ez utóbbi helyre a központhoz rendelt szaktanácsadó ügyeleti rendszerrel a hét valamelyik napján érkezik és áll az érdeklődők rendelkezésére. Hódi Pál hozzátette: így a megye 60 településéből eddig 17-ben érhető el a speciális információs rendszer, amelynek központja Szegeden, az agrárkamaránál található. Haskó Pál, az agrárkamara titkára elmondta: a rendszer közös fejlesztés az Agrár Kht.-val, a kamara közhasznú társaságával. Annak vezetője, Kovács Ferencné volt az ötletgazda, aki pályázatok útján szerezte meg azokat a támogatásokat, amelyek segítségével a rendszert kiépítették. A beruházás 17 millió forintba került, a kamara saját erőként közel hétmillió forintot biztosított, a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács, a vidékfejlesztési célelőirányzat és a Sapard pedig együttesen 10 millió forinttal járult hozzá a fejlesztéshez. A termelők, amikor a végpontokon csatlakoznak a számukra ingyenes rendszerhez, az aktuális dokumentumokon, híreken, pályázatokon, agrármeteorológiai előrejelzéseken kívül hozzáférhetnek a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerhez is, amely a mezőgazdasági támogatások elérésének alapja. Interneten keresztül kérdéseket is fel lehet tenni, ezekre a termelő rövid időn belül választ kap. Simon József, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára - aki a rendszert ünnepélyesen átadta -, a következőképpen szemléltette az EU-csatlakozást követő változás lényegét. Eddig a termelők egy „közös fazékból" próbáltak hozzájutni pluszforrásokhoz, s ha késve futottak, nem kaptak. Jövőre azonban lesz egy közös torta, amelyben mindenkinek kijelölik a maga szeletét, csak érte kell menni. Ha valaki nem jelentkezik, a pénz az unió és a magyar kormány kasszájában marad. F.K. Szegénység PANEK SÁNDOR Magyarország lakóinak mintegy 13 százaléka, majdnem 1 millió 300 ezer ember él halmozott szegénységben. A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete által készített tanulmány szerint az elmúlt évek gazdasági növekedése sem javított ezen, sőt egyre nagyobb a különbség a legszegényebbek és az átlag között. A tanulmány arra is rámutat, hogy a magyar segélyezési rendszer nem hatékony, mert az alacsony kereset önmagában nem jogosít támogatásra, a segélyhez valamilyen más jogcím is kell, így a halmozott szegénységben élők nagy része segítség nélkül marad. Mondhatnánk, ennyi hányattatás után, mint amit a XX. században a magyar emberek végigéltek, az a csoda, hogy polgártársainknak csak 13 százaléka él szegénységben. Két háború és a kommunista rendszer csődje után a rendszerváltozás Magyarországa olyan viszonyokat örökölt, amelyekben egyszerre kellett biztosítani a demokratikus átalakulás egyensúlyát és a piac szabadságát, miközben az emberek jelentős része munkavállalóként sem képzettségében, sem anyagi hátterében nem volt erre felkészülve. Divat a szegénység kapcsán a rendszerváltozás veszteseiről beszélni, s feltehetőleg az uniós csatlakozás vesztesei ugyanezek az emberek lesznek. De már a vesztes szóban ott lapul a piacgazdaság és a csatlakozás kritikája, valamint kimondva-kimondatlanul a kádári évek nosztalgiája, noha éppen ez az időszak az, amely közvetlenül felelős - nem a szegénységért, hanem annak látszólagos megoldásáért. A Kádár-rendszerben felvett állami kölcsönök a rendszer fenntartása érdekéhen jóval a gazdaság erején felül emelték az életszínvonalat. Az ország felélte a kölcsönpénzt, s fel sem vetődhetett, hogy a szociális problémákat a gazdaság szabadpiaci erősítésével párhuzamosan kezeljék, nem is beszélve a mobilitás és a munkaerőképzés lehetőségeiről. A demokratikus rendszer ezt a terhet vette át: a rendszerváltozáskor az árak egyszerre elhúztak a jövedelmektől, az adósságállomány folytonos megszorítási kényszerbe hozta az államot, s paradox módon a magyar gazdaság versenyképességi támasza éppen az alacsony bérszínvonal lett - mondhatjuk keserűen: a szegénység. Az elemzések hajlamosak a szegénységet egyszerűen segélyezési problémaként kezelni. Sokan a 60-70-es évek svéd modelljét emlegetik, amikor a svéd állam megállapodott gazdasági körülmények között a munka és a kiegyenlítő szociáhs juttatások biztosítása révén ért el eredményeket. Ezek azonban az uniós szabályok és a globáhs verseny miatt nem voltak tarthatóak: a jövedelemkiegészítés és a segélyek rendszere fékezte a gazdaságot, újratermelődő szociális igényeket okozott, amelyeket hosszú távon a svéd társadalom sem bírt volna. Magyarországnak, úgy tűnik saját erőből kell megoldást találnia: ennyi gazdasági „vesztest" lehetetlen segélyezni, ugyanakkor mégis egy tökéletesített segélyezési politikával kell áthidalnia azt az időt, amíg a gazdaság kulcsszereplői nemcsak multik lesznek, hanem a megerősödött nemzeti kis- és középvállalkozói réteg is. Addig egy esélyünk van, ami nem függ politikától és teóriáktól: az emberek szolidaritása. Ambruzs Józsefre emlékeztek A szentesi Szeder temetőben emlékeztek szombaton Ambruzs József alezredesre, a mosonmagyaróvári forradalmi katonai tanács elnökére. Ambruzs József honvéd alezredes szentesi nyughelyénél katonai tisztelatadás mellett koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott a forradalmár emlékét ápoló civil társaság, Olasz József vezetésévei. A sírnál Farkas Sándor országgyűlési képviselő idézte fel az 1956-os mosonmagyaróvári forradalmi katonai tanács elnökének fellépését. A honatya szerint a sebek máig nem gyógyultak be. A szentesi születésű Ambruzs József adott parancsot a mosonmagyaróvári sebesültek ellátására, miközben a sortüzet elrendelő Dudást kimenekítették az országból elvbarátai. Ambruzs Józsefet ellenben az államrend megdöntését célzó cselekedetéért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. A börtönből több mint hat év múlva szabadult. 1992-ben bekövetkezett haláláig minimális nyugdíjat kapott, míg a tömegbe lövető Dudás Istvánt magas illetménnyel jutalmazták. B. I. A megyében egy főre 140 ezer forint külföldi tőke jut A befektető fogy, a remény még nő Raiffeisen Személyi Kölcsön Gyors hitelbírálattal, kezes és fedezet nélkül. Ráadásul most az utolsó havi töriesztőrészletet elengedjük. Hívja a 06-40-48-48-48-as telefonszámot, ahol telebankáraink percek alatt elvégeznek egy előzetes hitelbírálatot, valamint tájékoztatják Ont a hiteligénylés feltételeiről és kondícióiról. Az akciós ajánlat a 2003. október 20. és december 19. között igényelt, legalább 36 hónapos futamidejű Személyi Kölcsönökre vonotkozik, leltétele a késedelem és előtörlesztés nélküli visszafizetés. Az igénylés időpontja az igénylőlapon szereplő banki érkeztető bélyogző dátuma. Kamat kölcsönösszegsávtól függően évi 16.95%, 20.95%, 22,45%, 25,95% Akciós THM. 27,35% - 34,07% Hódmezővásárhely, Andrássy út 5-7. Szeged, Széchenyi tér 15. Szentes, Kossuth Lajos utco 13. Két éve 816 külföldi érdekeltségű vállalkozás működött Csongrád megyében, 1996-ban viszont még 1704. Az egy főre jutó külföldi befektetett tőke tekintetében a megye nem éri el az országos átlag felét, az ITD Hungary vezérigazgatója szerint mégis van ok az optimizmusra. Raiffeisen VeiÜNKKÖNNYEBB BANK X A Területi információs füzetek ötödik kötetéből, a megye fejlettségi állapotáról készült kiadványból az derül ki, hogy egy főre száznegyvenezer forintnyi külföldi befektetett tőke jutott Csongrád megyében az új évezred első éveiben. Ez az összeg kevesebb, mint a fele az országos átlagnak. A megye legtöbb külföldi érdekeltségű vállalkozása kereskedelemmel foglalkozik, míg a legnagyobb külföldi tőke a villamos energia-, gáz- és vízellátással foglalkozó cégekben van. A feldolgozóipart a megyében 18 milliárd forintnyi külföldi pénz erősítette, ennek egyharmada az élelmiszeripar, negyede a gépipar, 16-16 százaléka a vegyipar és a kerámiaipar fejlődését segítette. Csongrád megyében 1996-ban még 1704, 2001 végén már csak 816 olyan vállalkozás működött, amelyben volt más országból származó tőke. Igaz, közben a befektetett külföldi tőke nagysága nem csökkent; 1996-ban 41,8 milliárd forint volt, 2001-ben 59,9 milliárd. Arról, hogy a megyében 2001 óta mi történt e téren, nincs adat a füzetben. A külföldi cégek tájékoztatásával, Magyarország mint befektetési célpont népszerűsítésével foglalkozó ITD Hungary vezérigazgatója, a megyénkben jól ismert Lednitzky Péter úgy tudja, 2001 óta országosan tovább csökkent a külföldi befektetések száma. Ugyanakkor talán ő az egyetlen, aki optimistán látja a helyzetet. Lapunknak nyilatkozva a napokban azt mondta, nem olyan sötét a kép, mint amilyennek a politikusok festik. A multinacionális vállalkozások után most a kis- és középvállalkozások jönnek, s ezek a cégek akkor döntenek egy-egy település mellett, ha jó a szakképzés, megfelelő a közlekedés, és van közművesített ipari park. B.A. kölcsön összege 3 év 4 év 5 év 200 000 Ft 8 453 Ft 7 138 FI 6 382 Ft 500 000 Ft 20 212 Ft 16 875 Ft 14 938 Ft 1 000 000 Ft 40 424 Ft 33 751 Ft 29 875 Ft Lecsaptuk az utolsó havi töriesztőrészletet Példák az egyhavi törlesztőrészletre, amelyből az utolsó Havit most elengedjük: •i © 06-40-48-48-48 hitelek.raiffeisen.hu