Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-22 / 247. szám

SZERDA, 2003. OKTÓBER 22. »MEGYEI TÜKÖR­Maroslelei útkeresés Az általános iskolát bővíteni és felújítani szándékszik a maros­lelei önkormányzat, emellett idősgondozó házat és vendég­fogadót szeretnének kialakítani pályázati támogatásból. Maroslele huszonhatmilliós for­ráshiánnyal indította mostani ön­kormányzati ciklusát. Ebből a központi költségvetés tizenegy­milliót vállalt át, a belügyminisz­ter pedig ezt az összeget négymil­lióval toldotta meg saját keretéből - tudtuk meg Szőnyi Erzsébet pol­gármester asszonytól. A falu így meg tudta őrizni fizetőképességét, sőt beruházásokra is maradt ereje. A polgármester asszony ezek között a járdaprogramot említet­te: a Hunyadi, a Rózsa és a Szeg­fű utcában szeretnének építeni, amihez a megyei területfejleszté­si tanács segítségét kérték. A be­ruházás 5,7 millióba kerül, ami­hez a falu 1,7 milliós önerőt tesz le. Ezzel hatszázötven négyzet­méternyi új járdafelület létesül­ne, ráadásul felújítanának há­romszázhatvan négyzetméter­nyit. De utat is szeretnének épí­teni a leleiek, méghozzá a Dózsa György utcában, mely esős idő­ben még rhindig sáros. Ehhez a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumba nyújt be pályá­zatot a község önkormányzata. Ennek csak az egyik oldalán áll­nak házak, a túloldalán termő­földek vannak, mégis fontos ut­cáról van szó: ha szilárd burkola­tot kap, egyszerűbbé válik a ter­mények hazaszállítása a betaka­rítási időszakban. Ez tizenhét­milliós beruházás lesz, amihez az ott lakóknak összesen kétmil­lióval kellene hozzájárulniuk. Ennek érdekében az utcában ha­marosan lakossági fórumot hív­nak össze. A pályázat elbírálásá­ra várhatóan még idén sor kerül. Szőnyi Erzsébet emellett el­mondta: tizennyolcmillió forin­tos hitelt igényelt az önkormány­zat egy másik pályázat keretében az iskola felújítására, amihez egymilliós saját erőt kellett le­tenni. Ebből közel kilenc és fél milliót fordítanak az udvar rend­betételére, nyolc és felet pedig az elektromos hálózat felújítására. A kölcsönt az önkormányzat tíz év alatt törlesztheti. A távlati tervekről szólva Ma­roslele polgármestere megemlí­tette, hogy a falusi turizmus elő­mozdítása érdekében szeretnék a volt bölcsőde épületét vendégfo­gadásra alkalmas szálláshellyé alakítani. A tervek már el is ké­szültek. Az iskolát két új tante­remmel bővítik, de mivel a falu elöregedőben van, a korosabbak­ra is gondolnak: szeretnék kiala­kítani az idősek bentlakásos ott­honát. Azokkal törődnének itt, akiknek nincsenek gyermekei, vagy akikről utódaik nem gon­doskodnak. SZABÓ IMRE Roberto Athayde monodrámáját játssza a Pinceszínházban Schubert Éva Szegeden A népszerű színésznő, Schubert Éva Margarida asszony című előadása elmaradt a múlt héten Szegeden, a Horváth Mihály ut­cai Pinceszínházban. A brazil Roberto Athayde kétrészes, iz­galmas monodrámáját ma este fél 8-tól láthatja a közönség. A legintelligensebb magyar szí­nésznőnek tartják a szakmabeli­ek Schubert Évát, akinek kisujjá­ban van a mesterség minden csínja-bínja. Túl a hetedik ik­szen, korát meghazudtoló fris­sességgel, koncentrációval és életkedvvel játszik. Groteszk, fa­nyar humora utánozhatatlan, ennek is köszönheti népszerű­ségét. Ma este fél 8-tól Frenkó Zsolt rendezésében a brazil Ro­berto Athayde kétrészes, izgal­mas monodrámáját a Margarida asszonyt játssza a Pinceszínház­ban. Történet nincs, csupán két ta­nítási óra, ahol a nézők szerves részét adják a játéknak. Hiszen ők a nyolcadikos diákok mind­annyian, s Margarida asszony a tanárnő. Szétszórt, riadt, erősza­kos, félelmetes, perverz, akar­nok, szeretetre éhes, komplexu­sokkal teli szerencsétlen nő. Állí­tólag biológia órát tart, de ide-oda kalandozva beszél: mate­matikáról, nyelvtanról, történe­lemről, társadalomról, szexuali­Schubert Éva ma este is felvillantja humorát. tásról, családról, tanulásról és ta­nításról, életről és halálról. Ön­magáról és rólunk. Biológia-élet­tan. - A hatalom és az őrület, mint egymás szinonimái szere­pelnek ebben a szimbolikus da­rabban: a fasiszta vagy a kommu­nista hatalom, általában a dikta­túra folyton engedelmességre kényszeríti polgárait. Sajnos ezek a problémák valamiért min­dig aktuálisnak tűnnek. Bizarr a szöveg, akadnak benne olyan szavak, amiket nem szívesen mondok ki, de ezek is hozzátar­toznak a darabhoz, nem hagyha­tók el - mondja a színésznő, aki a nyáron is- fellépett Szegeden, akkor Noel Coward Akt hegedű­vel című vígjátékát játszotta a Mediterrán Teraszon Trokán Pé­terrel és Sztankay Istvánnal. Schubert Éva a hatvanas-het­venes években a legfoglalkozta­tottabb magyar filmszínésznők közé tartozott. - Kedvencem A vőlegény nyolckor érkezik volt. Nagy bánatom, hogy még a Film­múzeum sem adja le, pedig csu­da aranyos film. Mostanában nem forgatok, nem ismerem a fi­atalokat, ők sem ismernek en­gem. Az én korosztályom lassan kihal. A televízióban ma már nem csinálnak tévéjátékokat, fil­meket, mint régen. A rádióban és a szinkronban is ritkán akad olyan munka, amit szívesen el­vállalok. A mostani szappanope­rákat huszadrangú színészekkel szinkronizálják, hihetetlen szín­vonalon. Pénz nélkül a színhá­zak helyzete is nehéz. Elegendő állami támogatást csak a Nem­zeti Színház kap, ezért máshol óvakodnunk kell nagyobb költ­ségvetésű darabok műsorra tűzé­sétől. Én is kellékek és profi vilá­gítás nélkül játszom a Margarida asszonyt. Ez az igazi erőpróba! Nyitott vagyok az új dolgokra, szeretem a modern előadásokat is, az előző évadban nagyon tet­szett Zsótér Sándor operaházi produkciója, A törpe. Láttam Pesten az eredetileg Szegeden be­mutatott Vérnászt is Kovalik Ba­lázs rendezésében. Kitűnő pro­dukció - véli Schubert Éva, aki­nek a fordítás mellett legkedve­sebb hobbija az utazás. - A nyá­ron Párizsban, a Loire mentén, Normandiában és Bretagne-ban jártunk a lányommal. Fantaszti­kus élmény volt! H.ZS. Az új koncertévadban is csak az inflációval azo­nos mértékben emelte bérletárait a Filharmónia Kht., miközben az elmúlt években a sztárszó­listák gázsija többszörösére emelkedett. Szege­den a hangversenyszezon november l-jén Verdi Requiemjével indul. Lassan a végéhez közeledik a Filharmóniánál a bérletezés, mint Finta Jánostól, a kht. szegedi iro­davezetőjétől megtudtuk, idén is csak az infláció­val megegyező mértékben emelték az «rakat. így a hat szimfonikus és a három kamarakoncertre szó­ló bérlet 3500-6000 forintba kerül. Nem könnyű ezt az árszintet tartani, hiszen az elmúlt három évben legalább másfél-kétszeresére nőtt a sztár­szólisták gázsija. Akadt olyan budapesti énekmű­vész, aki a 2000-ben felvett 100 ezer forintos ho­noráriumával szemben idén már félmilliós fellép­ti díjat kért egy oratorikus koncerten való közre­működéséért. Idén a Vaszy-bérlet programja népszerűbbnek bizonyult, ebből a típusból már szinte mind el­fogyott, de kaphatók még a Fricsay-bérletek. Újításként bevezették, hogy aki mindkét bérlet­típust megvásárolja, az az összes kamarakon­certet ingyen látogathatja. Az idei kínálatból különlegesnek ígérkezik a halottak napi Verdi Reqiuem, Vásáry Tamás dirigálásával és zongo­raszólójával a Magyar Rádió és Televízió Szim­fonikus Zenekarának Beethoven-estje, Fürst Já­nos művészeti vezető négy koncertje, köztük Mahler III. szimfóniájának előadása, Franki Pé­ter koncertje, valamint a fiatal Hamar Zsolt ve­zetésével a Pécsi Szimfonikus Zenekar hangver­senye. Évek óta az Opel Rupesky és zenebarát igazgató­ja, Ruzicska Péter jelentős anyagi támogatásával tudják csak meghirdetni a zongorabérleti soroza­tot, amelyben idén Jandó Jenő, Vukán György és Bogányi Gergely is fellép. Finta Jánost kimagasló komolyzenei szervező­munkájáért nemrégiben kitüntetésben részesítette a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. A Filharmónia Kht. irodavezetője 1981-ben a moszk­vai Csajkovszkij Zeneakadémián szerzett trombi­taművészi diplomát, utána a BM Szimfonikus Ze­nekarában játszott, majd az Országos Filharmónia szerkesztője lett. 1987-től hat éven át az Isztambu­li Operaház szólótrombitása volt, 1995-től a szege­di koncertélet szervezője. Munkáját dicséri, hogy a filharmóniai hangversenysorozat bérletezettsége mostanra több mint 70 százalékosra emelkedett, a koncertek látogatottsága az esetenként belépője­gyet váltókkal együtt meghaladja a 80 százalékot. Az elmúlt két évben több mint 30 százalékkal nőtt a megyében az ifjúsági bérletet vásárló általános és középiskolások száma, több mint négyezer diák jár rendszeresen komolyzenei koncertekre. A Filhar­mónia Kht. idei költségvetése 27 millió forint, de Finta János ígéretet kapott a szegedi önkormány­zattól arra, hogy hosszú távú együttműködési meg­állapodást kötnek. A város visszatér az öt évvel ko­rábbi gyakorlathoz, azaz újra támogatást nyújt an­nak érdekében, hogy minél színvonalasabb kon­certprogramot szervezhessenek. HOLLÓSI ZSOLT Díjat kapott a Napraforgó és a Nefelejcs Nagymágocsra röpült az Arany Páva Franki Péter, Vásáry Tamás, Jandó Jenő a Filharmónia idei kínálatában Elszabadultak a gázsik, félmillió egy szólistának Finta János, a Filharmónia Kht. szegedi irodavezetője nemrégiben miniszteri elismerésben ré­szesült. Fotó: Hollósi Zsolt A népzenei együttesek országos minősítő versenyén, a Pest megyei Dabason már második alkalommal szerzett arany oldevelet a szentesi Napraforgó Citerazenekar. A legmagasabb elismerésnek számító Arany Páva-díjat a nagymágocsi Nefelejcs Népdalkör hozta el. A dalkört tíz esztendeje vezeti Dóczi Jusztina. Mélykútiné Németh Kornélia két éve látja el tanácsokkal a dalkört: a Napraforgó művészeti vezetője rendszeres vendég Nagymágocson. A faluban nagy hagyománya van a citerás zené­nek, a Nefelejcs mintegy két­száz dalt gyűjtött és tanult meg az elmúlt tíz évben, vendégsze­repelt országszerte és külföldön egyaránt. Most először döntöt­tek úgy a mágocsi asszonyok, hogy megméretik magukat a minősítő versenyen, s egyből a legrangosabb elismeréssel tér­hettek haza. A falu lakói azért is érzik magukénak a kiváló ered­ményt, mert a dalkör repertoár­ja az ő kultúrájukat jeleníti meg. A népdalkör „része a falu­képnek", ez egyrészt megtisztel­tetés, másrészt felelősség is az asszonyok számára. Dóczi Jusz­tina úgy véli, a két csoport együtt és természetesen kü­lön-külön is a magyar kultúra kincseinek őrzője és népszerűsí­tője. A neves szakmabeliekből álló zsűri a versenyen együtt énekelt a nagymágocsiakkal, ez előrevetítette a végeredményt. A dél-alföldi és Galga menti cso­kor sikert aratott, az Arany Pá­va-díj pedig a jövőben is minő­ségre kötelez. B. G. A Nefelejcs először indult minősítő versenyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom