Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-21 / 246. szám
12 GYÓGY-ÍR 2003. október 21, kedd Vitaminok A szervezet képtelen a vitaminok zömét természetes körülmények között előállítani, így ezek fő forrása az elfogyasztott táplálék. A vitaminhiány kihatással lehet a fertőzésekkel szembeni ellenállásra, a veleszületett rendellenességek és olyan betegségek kockázatára, mint a daganatok, a szívbetegség és a csontritkulás. Bizonyos vitaminok, például az A- és D-vitamin túlzott fogyasztása ugyanakkor mérgezést okoz, amelynek kellemetlen tünetei a fejfájás, hányinger és hasmenés. Bármilyen vitaminkészítmény-szedés esetén konzultálni kell a kezelőorvossal. A-vitamin (retinol): a látás (különösképpen a sötétben való látás), az egészséges immunrendszer és a sejtnövekedés szempontjából fontos. Túlzott mértékű bevitel esetén májtoxicitás, látászavarok fordulhatnak elő, és emelkedik a combnyaktörés kockázata. Karotinoidok: antioxidánsként viselkednek (meggátolják a sejtkárosodást), és megelőzhetnek néhány daganatféleséget, például a prosztata- és emlőrákot. Túlzott mértékű bevitel esetén a bór sárgásán elszíneződhet. Folát (folsav): egy B-vitamin-vegyület, amely segít megelőzni a veleszületett rendellenességeket és a vérszegénységet, Illetve segít az emlőrák, a vastagbélrák és a szívbetegségek megelőzésében. A fogamzóképes korú nőknek, vagy azoknak, akik gyermeket szeretnének, a terhesség előtt napi 800 gramm folsav szedése javasolt. B6-vitamin (pyridoxin): a sejtműködéshez és az Idegrendszer működéséhez elengedhetetlen. B12-vitamin (clanokobalamin): nélkülözhetetlen a vérben található sejtek és. az idegrendszer működéséhez. Gyomor- vagy bélbetegség esetén a rossz felszívódás hiánytünetekkel járhat. C-vitamin: antioxidánsként hat, és elősegíti a sebgyógyulást, illetve a vas felszívódását. Bizonyos daganatos betegségek megelőzésében Is szerepe lehet. D-vitamin (kalciferol): a csontritkulás és a csonttörések megelőzésében játszik szerepet. A túlzottan magas bevitel magas kalciumszintet és kalciumlerakódást okozhat. A PÁNIKBETEGSÉG A MAGYAR LAKOSSÁG ÖT-HÉT SZÁZALÉKÁNÁL FORDUL ELŐ Alapjaiban rendíti meg az embert A pánikbetegség egy olyan, rohamokban jelentkező szorongásos állapot, melyben megközelítőleg hatszázezer ember szenved hazánkban. A betegek gyakran teljesen meg vannak arról győződve, hogy szívinfarktust, agyvérzést élnek át, esetleg az őrülettől tartanak, vagy halálfélelmük van. Egy idő után nem mertem elaludni, mert rettegtem az álmaimtól, vagy felébredtem a saját ordításomra. Nappal fejfájástól és szédüléstől szenvedtem. Egyszer ültem a számítógép előtt és szívrohamot állapítottam meg magamnak, máskor a mellkasomban éreztem szúrást és hiába magyarázták az orvosok, hogy ez a stressztől van, én biztosra vettem, hogy tüdőrákom van olvasható Petri Lukács Ááám Pánik című könyvében egy jogász lány esetleírása. A rengeteg belgyógyászati kivizsgálás és negatív lelet után a pszichiátria következett, ahol a lánynak kijelentették: Ön pánikbeteg! A pánikbetegség előre nem látható időben és szituációban, rohamszerűen jelentkező, elemi erejű rosszullét. A köztudattal ellentétben tehát nem csupán felfokozott idegességről van szó, a pánik ahogy ár. Lajkó Károly, a szegedi pánikambulancia adjunktusa fogalmaz - „alapjaiban rendíti meg az embert". Felmérések szerint a pánikbetegség a magyar lakosság öt-hét százalékánál fordul elő. Sokan a divatbetegségek körébe sorolják, pedig az orvosok tapasztalatai szerint harminc-negyven évvel ezelőtt is körülbelül ugyanennyi esettel találkoztak, mint manapság. Ezt a pszichés problémát régebben egyszerű ideg-összeroppanásnak, vagy neurózisnak minősítették, csak 1980 óta beszélhetünk pánikbetegségről. A rohamok során a betegek gyakran az őrülettől tartanak, vagyis attól, hogy akaratuk elTerápia, egyénre szabottan A pánikbetegség kezelésére ma már Igen sok, hatékony gyógyszer áll rendelkezésre. A fóbiás betegnek erőteljes elhatározásra van szüksége, hogy ki merje tenni magát a szorongást keltő helyzeteknek, és ne szégyellje szakemberrel megosztani a problémáit. A pszichoterápia az Illetőre "szabottan, lépésről-lépésre haladva segíti a pácienst úgy, hogy a félelmet jelentő feladat leküzdése én-erősítő hatású legyen. Az egymást követő sikerélmények megerősítik a személyiséget, ezáltal a beteg egyre Inkább hisz abban, hogy képes legyőzni a félelmet okozó szituációt. Antibébi macskáknak MTI Sok nőstény macskát tartó gazdi szembesül azzal a problémával, hogy kedvence a tavasztól őszig tartó fő szaporodási periódusban akár 2-3 hetenként folyamatosan képes FOTÓ: KARNOK CSABA ivarzani. Ez részben a szaporaság miatt gond, hiszen egy nőstény egyszerre akár 9 kölyköt is fialhat, akár háromszor is egy évben, másrészt a párzással járó ivari magatartást eltűrni - bizony emberpróbáló feladat. Aki nem szándékozik a macskát ivartalanítani, az úgynevezett antibébi injekciótól várhatja a probléma elodázását. A macskáknak elegendő négyhavonta egy, a bőr alá adott injekció, s előnye ennek a módszernek az is, hogy a kezelések abbahagyását követően, mintegy fél év múltán rendszerint visszatér a normális ivarzási ciklus. A rosszindulatú melanoma A cél nem az, hogy a beteg diagnosztizálja a melanomat, hanem hogy időben orvoshoz fordulhasson, ha változást iát a bőrén. Nehéz azoknak a betegeknek a helyzete, akiknek sok és nagymértékű anyajegy van a bőrén, mivel az ő melanoma kockázatuk igen nagy. Míg korábban úgy gondoltuk, hogy ezeket az atipusos anyajegyeket - ha kell, többször is, de - el kell távolítani, addig mára részint az ismereteink bővülésével - hogy a betegnek csak a melanoma kockázata nagyobb, de az egyáltalán nem biztos, hogy meglévő anyajegyből fog fejlődni, sőt, sokkal nagyobb annak a valószínűsége, hogy a melanoma de novo ép bőrön képződik, részint a technika fejlődésével (digitális dermatoszkóp) - más alternatívák is kínálkoznak. A digitális dermatoszkóp néhány klinikai centrumban ma már Magyarországon is elérhető. Ez egy 30-szoros nagyítást adó mikrokamera, amelyet számítógéphez csatlakoztatva megjeleníthetők az elváltozások, lehetőséget adva a látott kép pontosabb értelmezésére. Rögzíthető minden egyes anyajegy pontos mérete, helye, festezettsége, kiszámítható az úgynevezett dermatoszkópos pontértéke és az „okos program" - természetesen gyakorlott szakorvos felülvéleményezésével - még diagnózist is tud mondani. A félévente-évente elvégzett kontrollvizsgálatok során a memóriából előhívott képek összehasonlíthatók, így minden egyes apró változás észlelésre kerül és szükség esetén az anyajegy eltávolítható. , DR. GYÖRE MÁRTA BÖRGYÓGYÁSZ-KOZM ETOLÓGUS SZAKORVOS lenére valami végzetest cselekszenek. Az esetek másik nagy részében inkább a halálfélelem jelentkezik. Ilyenkor a páciens teljesen meg van győződve arról, hogy komoly, gyógyíthatatlan baja, legtöbbször agyvérzése, szívinfarktusa, vagy agydaganata van. így történhet meg az, hogy a sürgősségi ügyeleti hívások húsz százaléka az ilyen pánikrohamot átélőktől érkezik. Ezt az állapotot ráadásul a rosszullét legkülönbözőbb tünetei kísérik, elsősorban erős szívdobogás, mellkasi szorítás, fulladás, eseüeg olyan részegáégszerű érzések, mint a homályos látás és a szédülés. Ma már egyáltalán nem lepődünk meg azon, ha valaki nem mer lenézni egy magas hídról, vagy inkább gyalog megy, csak ne kelljen a mozgólépcsőn lemennie'az aluljáróba. A szorongásos megbetegedésekhez azonban súlyos tér- és tömegiszony társulhat. Az úgynevezett agorafóbiások kerülik a zsúfolt helyeket: a buszon, villamoson sokszor csak kísérő társaságában képesek utazni. Szélsőséges esetben egyáltalán nem mernek kimozdulni otthonukból. A pánikbetegség leginkább csak felnőttkorban, általában a huszadik életév környékén jelentkezik. Leggyakrabban azokra a gyenge lelki alkatúakra tör rá, akiket kihasználnak, vagy nem képesek konfliktusaikat megfelelően kezelni. Nem véletlen, hogy a nőknél jóval gyakoribb. Jelentkezhet azonban erős személyiségűeknél is, akik viszont Az agrofóbiások kerülik a tömegközlekedést. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA attól tartanak, hogy akaratukat nem tudják hatékonyan rákényszeríteni másokra. Kevéssé ismert tény, hogy legalább annyi pánikbeteg lesz öngyilkos, mint ahány depresszióban szenvedő, ami igazán elszomorító, hiszen minden hatodik közülük kerül ki - teszi hozzá dr. Lajkó Károly. Az ilyen típusú pszichés zavar kezelése gyógyszerrel és pszichoterápiával egyaránt történhet. Arra a kérdésre pedig, hogy milyenek a betegség megszűnésének esélyei, a szakember borúlátó választ ad: a tünetek enyhíthetők, azonban teljes gyógyulás nem létezik. Egyébként is, potenciálisan mindenki pánikbeteg. PATAKFALVI DÓRA Amit az autizmusról tudni kell Az autizmus a szociális megértés, a kommunikáció és a képzelőerő fogyatékossága. A személyiség teljes rétegét érintő fejlődési zavar. Az állapot az egész embert nagyon mélyen, egész lényén keresztül érinti. Az átható fejlődési zavar esetében a kezelés elsődleges formája a korai, speciális fejlesztés és a folyamatos, egész életen át tartó oktatás. Az autizmus esetében el kell fogadnunk azt a jelenleg ismert tényt, hogy a fejlődési zavar végleges. A szakemberek feladata az, hogy úgy gondoskodjanak az autizmussal élő személyekről, hogy mindent megtegyenek annak érdekében, hogy a sérültek felnőttként az önállóság legmagasabb fokára jussanak. Az értelmük lehet ép Az autizmussal élő gyermekek lehetnek ép értelműek, értelmi fogyatékosok, lehetnek viselkedésproblémáik, hallásproblémáik, de mindezen gondjaik fölött ott áll, hogy az autizmusuk ezeket a tüneteket is áthatja. Fontos a pontos diagnózis Ezért nagyon fontos az, hogy milyen körültekintően diagnosztizálnak egy gyermeket, hiszen ez alapvetően meghatározza, hogy mennyire értik meg a szükségleteit, és a továbbiakban milyen segítséget adnak számára. Az autizmussal élő személyek egész életükben a környezet védelmére szorulnak. Az állapot 2 és 3 éves kor között már felismerhető. Lorna Wing fejlődéspszichológus írja, hogy az autizmus spektrumszélessége miatt nehéz az állapotnak a tisztán azonosítható formáját fellelni. Egy-egy tünet önmagában nem értelmezhető! A diagnózis felállítása minden esetben képzett szakemberekből álló csoport feladata. Néhány kulcsszó - A személyiség teljes rétegét érintő átható zavar, - fontos a környezet védelme, - vokális párbeszéd és mutatás, - a kommunikáció adok-veszek jellege, - visszahúzódó, nem kezdeményez, - kevés kíváncsisággal fordul a környezete felé. Szokatlan kommunikáció A kommunikáció tekintetében, átlagos fejlődésmenet esetén 2 hónapos korban kialakul a vokalizáció, később a csecsemő saját örömére játszik hangokkal, majd 6 hónapos kora táján vokális párbeszédbe is lehet vele elegyedni. Nyolc hónaposan megjelenik a mutatás. A gyermek mutatóujjával végigvezényli a lakáson a szülőt, minden érdekli, mindent meg akar nézni, mindennek tudni akarja a nevét. A mutatás és a vokális párbeszéd elmaradása figyelemfelhívó jel! Kétéves korában az átlagosan fejlődő gyermek 3-5 szót összerak, távirati stílusban beszél, 3 éves korában már kreatív szóhasználatot figyelhetünk meg. A nyelvtani alakok többségét jól használja és igényli a kölcsönösséget, a beszélgetést. Kevés szóval beszél A kommunikáció adok-veszek jellege hiányzik fájdalmasan az autizmussal élő gyermek fejlődésmenetéből. Ha beszél, akkor azt többnyire nagyon kevés szóval teszi. A tárgyra nem mutat rá, hanem a felnőtt kezét viszi a kért dolog felé. Közlése furcsa ritmusú, különös hangszínű. Gyakran ismételgeti a tv-ben hallott reklámszövegeket. ÁRNICS KATALIN PSZICHOPEDAGÓGUS