Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-21 / 246. szám

12 GYÓGY-ÍR 2003. október 21, kedd Vitaminok A szervezet képtelen a vi­taminok zömét természe­tes körülmények között előállítani, így ezek fő for­rása az elfogyasztott táplá­lék. A vitaminhiány kiha­tással lehet a fertőzések­kel szembeni ellenállásra, a veleszületett rendelle­nességek és olyan beteg­ségek kockázatára, mint a daganatok, a szívbetegség és a csontritkulás. Bizonyos vitaminok, pél­dául az A- és D-vitamin túl­zott fogyasztása ugyanakkor mérgezést okoz, amelynek kellemetlen tünetei a fejfá­jás, hányinger és hasmenés. Bármilyen vitaminkészít­mény-szedés esetén konzul­tálni kell a kezelőorvossal. A-vitamin (retinol): a látás (különösképpen a sötétben való látás), az egészséges immunrendszer és a sejtnö­vekedés szempontjából fon­tos. Túlzott mértékű bevitel esetén májtoxicitás, látásza­varok fordulhatnak elő, és emelkedik a combnyaktörés kockázata. Karotinoidok: antioxidáns­ként viselkednek (meggátol­ják a sejtkárosodást), és megelőzhetnek néhány da­ganatféleséget, például a prosztata- és emlőrákot. Túlzott mértékű bevitel ese­tén a bór sárgásán elszíne­ződhet. Folát (folsav): egy B-vita­min-vegyület, amely segít megelőzni a veleszületett rendellenességeket és a vér­szegénységet, Illetve segít az emlőrák, a vastagbélrák és a szívbetegségek megelőzésé­ben. A fogamzóképes korú nőknek, vagy azoknak, akik gyermeket szeretnének, a ter­hesség előtt napi 800 gramm folsav szedése javasolt. B6-vitamin (pyridoxin): a sejtműködéshez és az Ideg­rendszer működéséhez elen­gedhetetlen. B12-vitamin (clanokobala­min): nélkülözhetetlen a vér­ben található sejtek és. az idegrendszer működéséhez. Gyomor- vagy bélbetegség esetén a rossz felszívódás hi­ánytünetekkel járhat. C-vitamin: antioxidánsként hat, és elősegíti a sebgyó­gyulást, illetve a vas felszí­vódását. Bizonyos daganatos betegségek megelőzésében Is szerepe lehet. D-vitamin (kalciferol): a csontritkulás és a csonttöré­sek megelőzésében játszik szerepet. A túlzottan magas bevitel magas kalciumszintet és kalciumlerakódást okozhat. A PÁNIKBETEGSÉG A MAGYAR LAKOSSÁG ÖT-HÉT SZÁZALÉKÁNÁL FORDUL ELŐ Alapjaiban rendíti meg az embert A pánikbetegség egy olyan, rohamokban jelentkező szo­rongásos állapot, melyben megközelítőleg hatszázezer ember szenved hazánkban. A betegek gyakran teljesen meg vannak arról győződve, hogy szívinfarktust, agy­vérzést élnek át, esetleg az őrülettől tartanak, vagy ha­lálfélelmük van. Egy idő után nem mertem el­aludni, mert rettegtem az ál­maimtól, vagy felébredtem a saját ordításomra. Nappal fej­fájástól és szédüléstől szen­vedtem. Egyszer ültem a szá­mítógép előtt és szívrohamot állapítottam meg magamnak, máskor a mellkasomban érez­tem szúrást és hiába magya­rázták az orvosok, hogy ez a stressztől van, én biztosra vet­tem, hogy tüdőrákom van ­olvasható Petri Lukács Ááám Pánik című könyvében egy jo­gász lány esetleírása. A ren­geteg belgyógyászati kivizsgá­lás és negatív lelet után a pszi­chiátria következett, ahol a lánynak kijelentették: Ön pá­nikbeteg! A pánikbetegség előre nem látható időben és szituáció­ban, rohamszerűen jelentke­ző, elemi erejű rosszullét. A köztudattal ellentétben tehát nem csupán felfokozott ide­gességről van szó, a pánik ­ahogy ár. Lajkó Károly, a sze­gedi pánikambulancia ad­junktusa fogalmaz - „alapja­iban rendíti meg az embert". Felmérések szerint a pánik­betegség a magyar lakosság öt-hét százalékánál fordul elő. Sokan a divatbetegségek kö­rébe sorolják, pedig az orvo­sok tapasztalatai szerint har­minc-negyven évvel ezelőtt is körülbelül ugyanennyi esettel találkoztak, mint manapság. Ezt a pszichés problémát ré­gebben egyszerű ideg-össze­roppanásnak, vagy neurózis­nak minősítették, csak 1980 óta beszélhetünk pánikbeteg­ségről. A rohamok során a betegek gyakran az őrülettől tartanak, vagyis attól, hogy akaratuk el­Terápia, egyénre szabottan A pánikbetegség kezelésére ma már Igen sok, hatékony gyógyszer áll rendelkezésre. A fóbiás betegnek erőteljes elhatározásra van szüksége, hogy ki merje tenni magát a szorongást keltő helyzeteknek, és ne szégyellje szakemberrel megosztani a problémáit. A pszichoterápia az Illetőre "szabottan, lépésről-lépésre haladva segíti a pácienst úgy, hogy a félelmet jelentő feladat leküzdése én-erősítő hatású legyen. Az egymást követő sikerélmények meg­erősítik a személyiséget, ezáltal a beteg egyre Inkább hisz abban, hogy képes legyőzni a félelmet okozó szituációt. Antibébi macskáknak MTI Sok nőstény macskát tartó gazdi szembesül azzal a prob­lémával, hogy kedvence a ta­vasztól őszig tartó fő szaporo­dási periódusban akár 2-3 he­tenként folyamatosan képes FOTÓ: KARNOK CSABA ivarzani. Ez részben a szapo­raság miatt gond, hiszen egy nőstény egyszerre akár 9 köly­köt is fialhat, akár háromszor is egy évben, másrészt a pár­zással járó ivari magatartást eltűrni - bizony emberpróbáló feladat. Aki nem szándékozik a macskát ivartalanítani, az úgynevezett antibébi injekció­tól várhatja a probléma elodá­zását. A macskáknak elegendő négyhavonta egy, a bőr alá adott injekció, s előnye ennek a módszernek az is, hogy a ke­zelések abbahagyását követő­en, mintegy fél év múltán rendszerint visszatér a normá­lis ivarzási ciklus. A rosszindulatú melanoma A cél nem az, hogy a beteg diagnosztizálja a melanomat, hanem hogy időben orvoshoz fordulhasson, ha változást iát a bőrén. Nehéz azoknak a betegek­nek a helyzete, akiknek sok és nagymértékű anyajegy van a bőrén, mivel az ő me­lanoma kockázatuk igen nagy. Míg korábban úgy gondoltuk, hogy ezeket az atipusos anyajegyeket - ha kell, többször is, de - el kell távolítani, addig mára ré­szint az ismereteink bővülé­sével - hogy a betegnek csak a melanoma kockázata na­gyobb, de az egyáltalán nem biztos, hogy meglévő anya­jegyből fog fejlődni, sőt, sokkal nagyobb annak a va­lószínűsége, hogy a melano­ma de novo ép bőrön képző­dik, részint a technika fejlő­désével (digitális dermatosz­kóp) - más alternatívák is kí­nálkoznak. A digitális dermatoszkóp néhány klinikai centrumban ma már Magyarországon is elérhető. Ez egy 30-szoros nagyítást adó mikrokamera, amelyet számítógéphez csat­lakoztatva megjeleníthetők az elváltozások, lehetőséget adva a látott kép pontosabb értelmezésére. Rögzíthető minden egyes anyajegy pon­tos mérete, helye, festezett­sége, kiszámítható az úgyne­vezett dermatoszkópos pont­értéke és az „okos program" - természetesen gyakorlott szakorvos felülvéleményezé­sével - még diagnózist is tud mondani. A félévente-évente elvégzett kontrollvizsgálatok során a memóriából előhí­vott képek összehasonlítha­tók, így minden egyes apró változás észlelésre kerül és szükség esetén az anyajegy eltávolítható. , DR. GYÖRE MÁRTA BÖRGYÓGYÁSZ-KOZM ETOLÓGUS SZAKORVOS lenére valami végzetest cse­lekszenek. Az esetek másik nagy részében inkább a ha­lálfélelem jelentkezik. Ilyen­kor a páciens teljesen meg van győződve arról, hogy komoly, gyógyíthatatlan baja, legtöbb­ször agyvérzése, szívinfarktu­sa, vagy agydaganata van. így történhet meg az, hogy a sür­gősségi ügyeleti hívások húsz százaléka az ilyen pánikroha­mot átélőktől érkezik. Ezt az állapotot ráadásul a rosszullét legkülönbözőbb tü­netei kísérik, elsősorban erős szívdobogás, mellkasi szorí­tás, fulladás, eseüeg olyan ré­szegáégszerű érzések, mint a homályos látás és a szédülés. Ma már egyáltalán nem le­pődünk meg azon, ha valaki nem mer lenézni egy magas hídról, vagy inkább gyalog megy, csak ne kelljen a moz­gólépcsőn lemennie'az alul­járóba. A szorongásos meg­betegedésekhez azonban sú­lyos tér- és tömegiszony tár­sulhat. Az úgynevezett ago­rafóbiások kerülik a zsúfolt helyeket: a buszon, villamo­son sokszor csak kísérő tár­saságában képesek utazni. Szélsőséges esetben egyálta­lán nem mernek kimozdulni otthonukból. A pánikbetegség leginkább csak felnőttkorban, általában a huszadik életév környékén jelentkezik. Leggyakrabban azokra a gyenge lelki alka­túakra tör rá, akiket kihasz­nálnak, vagy nem képesek konfliktusaikat megfelelően kezelni. Nem véletlen, hogy a nőknél jóval gyakoribb. Jelent­kezhet azonban erős szemé­lyiségűeknél is, akik viszont Az agrofóbiások kerülik a tömegközlekedést. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA attól tartanak, hogy akaratu­kat nem tudják hatékonyan rákényszeríteni másokra. Kevéssé ismert tény, hogy legalább annyi pánikbeteg lesz öngyilkos, mint ahány de­presszióban szenvedő, ami igazán elszomorító, hiszen minden hatodik közülük kerül ki - teszi hozzá dr. Lajkó Károly. Az ilyen típusú pszichés za­var kezelése gyógyszerrel és pszichoterápiával egyaránt történhet. Arra a kérdésre pe­dig, hogy milyenek a betegség megszűnésének esélyei, a szakember borúlátó választ ad: a tünetek enyhíthetők, azonban teljes gyógyulás nem létezik. Egyébként is, potenci­álisan mindenki pánikbeteg. PATAKFALVI DÓRA Amit az autizmusról tudni kell Az autizmus a szociális megértés, a kommu­nikáció és a képzelőerő fogyatékossága. A sze­mélyiség teljes rétegét érintő fejlődési zavar. Az állapot az egész embert nagyon mélyen, egész lényén keresztül érinti. Az átható fejlődési zavar esetében a kezelés elsődleges formája a korai, speciális fejlesztés és a folyamatos, egész életen át tartó oktatás. Az autizmus esetében el kell fogadnunk azt a jelenleg ismert tényt, hogy a fejlődési zavar végleges. A szakemberek feladata az, hogy úgy gondoskodjanak az autizmussal élő szemé­lyekről, hogy mindent megtegyenek annak ér­dekében, hogy a sérültek felnőttként az önál­lóság legmagasabb fokára jussanak. Az értelmük lehet ép Az autizmussal élő gyermekek lehetnek ép értelműek, értelmi fogyatékosok, lehetnek vi­selkedésproblémáik, hallásproblémáik, de mindezen gondjaik fölött ott áll, hogy az au­tizmusuk ezeket a tüneteket is áthatja. Fontos a pontos diagnózis Ezért nagyon fontos az, hogy milyen kö­rültekintően diagnosztizálnak egy gyermeket, hiszen ez alapvetően meghatározza, hogy mennyire értik meg a szükségleteit, és a to­vábbiakban milyen segítséget adnak számára. Az autizmussal élő személyek egész életükben a környezet védelmére szorulnak. Az állapot 2 és 3 éves kor között már fel­ismerhető. Lorna Wing fejlődéspszichológus írja, hogy az autizmus spektrumszélessége mi­att nehéz az állapotnak a tisztán azonosítható formáját fellelni. Egy-egy tünet önmagában nem értelmezhető! A diagnózis felállítása min­den esetben képzett szakemberekből álló cso­port feladata. Néhány kulcsszó - A személyiség teljes rétegét érintő átható zavar, - fontos a környezet védelme, - vokális párbeszéd és mutatás, - a kommunikáció adok-veszek jellege, - visszahúzódó, nem kezdeményez, - kevés kíváncsisággal fordul a környezete felé. Szokatlan kommunikáció A kommunikáció tekintetében, átlagos fej­lődésmenet esetén 2 hónapos korban kiala­kul a vokalizáció, később a csecsemő saját örömére játszik hangokkal, majd 6 hónapos kora táján vokális párbeszédbe is lehet vele elegyedni. Nyolc hónaposan megjelenik a mutatás. A gyermek mutatóujjával végigve­zényli a lakáson a szülőt, minden érdekli, mindent meg akar nézni, mindennek tudni akarja a nevét. A mutatás és a vokális párbeszéd elmaradása figyelemfelhívó jel! Kétéves korában az át­lagosan fejlődő gyermek 3-5 szót összerak, távirati stílusban beszél, 3 éves korában már kreatív szóhasználatot figyelhetünk meg. A nyelvtani alakok többségét jól használja és igényli a kölcsönösséget, a beszélgetést. Kevés szóval beszél A kommunikáció adok-veszek jellege hiány­zik fájdalmasan az autizmussal élő gyermek fejlődésmenetéből. Ha beszél, akkor azt több­nyire nagyon kevés szóval teszi. A tárgyra nem mutat rá, hanem a felnőtt kezét viszi a kért dolog felé. Közlése furcsa ritmusú, különös hangszínű. Gyakran ismételgeti a tv-ben hal­lott reklámszövegeket. ÁRNICS KATALIN PSZICHOPEDAGÓGUS

Next

/
Oldalképek
Tartalom