Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-20 / 245. szám

HÉTFŐ, 2003. OKTÓBER 20. «AKTUÁLIS« 3 Tisztességes bért, élet- és munkakörülményeket követelnek Tiltakoztak a belügyi dolgozók Szegeden tartotta nagygyűlését a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete a hét végén. A résztvevők élet- és munkakörülményeik romlására, valamint a reálkeresetek csökkenésére hívták fel a figyelmet. - Elégedetlenek vagyunk az elmúlt évek, évtizedek jóléti intézkedéseivel. Helyzetünk nem változik. Ezért indulatoktól mentesen, de határozottan fogalmazzuk meg követeléseinket - kezdte beszédét szombaton kora délután a szegedi megyeháza zsúfolásig megtelt nagytermében Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára. A nagygyűlésen megjelent mintegy négyszáz belügyi dolgozó (rendőr, tűzoltó, határőr, katzasztrófavédelmis, közalkmazott, köztisztviselő) egy-egy szál sárga rózsát lobogtatva énekelte el az Illés együttes Sárga rózsa című dalát, majd a főtitkár egy nagy, fekete felkiáltójelet ábrázoló paraván előtt mondta el beszédét. - A BRDSZ ma egy szimbolikus óriás felkiáltójelet állít a hazai politikai közélet elé, hogy ezzel is tiltakozzon a köz szolgálatában álló munkavállalók között tervezett létszámcsökkentés miatt és a reáljövedelmek várható megkurtítása ellen - jelentette ki Bárdos Judit. A főtitkár kitért arra, hogy a belügyminisztériumi érdekegyez A belügyi dolgozók munkájukkal és felelősségükkel arányos béreket szeretnének. Fotó: Schmidt Andrea tető tanács október 9-i ülésén nem volt szó a jövő évi illetményemelésről. Válószínűnek nevezte, hogy ismét nem emelkedik a köztisztviselői illetményalap. A tervezett létszámleépítéssel kapcsolatban pedig azt mondta: - A leépítés egy álszemérmes kifejezés, hiszen amit felépítettünk, azt nem lehet leépíteni, csak lerombolni. Bárdos kiemelte: a belügyi munkavállaló munkájával és felelősségével arányban álló munkakörülményeket, valamint a munkája értékét, vagyis tisztességes bért akar. Szeretné, hogy az euró majdani bevezetése ne vesse vissza, ne tegye még bizonytalanabbá anyagi helyzetét. A főtitkár, aki nyugodt, de határozott hangneműnek nevezte a nagygyűlést, közölte, hogy a szegedi rendezvényt hasonlóak követik az ország több pontján mindaddig, amíg létre nem jön a megállapodás a BRDSZ és a szaktárca között. A rendezvény résztvevői felhívást fogalmaztak meg annak érdekében, hogy megakadályozzák körülményeik romlását és a reálkeresetek csökkenését. A nagygyűlésen részt vett Pál Tibor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára is, aki elmondta: - Nézzük, meg, hogy az unióhoz csatlakozó országok belügyi dolgozóinak bérszínvonala milyen szinten van, s ez legyen a tárgyalási alap egy hároméves megállapodáshoz. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke kijelentette: visszautasítják azt a kormányzati szándékot, amelynek értelmében úgy akarnak jövőre bért adni, hogy közben álláshelyeket áldoznak fel. A. T. J. A volt szegedi polgármester vitatkozik a megyei közgyűlés elnökével Bartha tényszerűséget kér Franktól Bartha László, Szeged előző polgármestere lapunkat megkeresve cáfolta a megyei közgyűlés elnökének egyes állításait, egyúttal kijelentette: a korábbi ciklusban többek között éppen Frank József miatt kényszerültek az akkori kormányzó pártok ellenzékbe. MUNKATÁRSUNKTÓL Jó lett volna, ha a Fidesz-MPSZ már az előző ciklusban az összefogás mellett áll, és nem vonul ellenzékbe a megyei közgyűlésben. Akkor talán nem lenne ilyen rossz gazdasági pozícióban a megye - reagált Frank József Nógrádi Zoltán lapunkban megjelent nyilatkozatára. Mórahalom polgármestere, a Fidesz-MPSZ megyei elnöke nem éppen hízelgő véleményét mondta el a megye gazdaságának állapotáról. A megyei közgyűlés elnöke a cikk megjelenése után közleményt adott ki, amelyben többek között azt állította: „Az összefogást én már az előző önkormányzati ciklusban is szorgalmaztam, de - meglehetősen furcsa módon - a Fidesz-kormány ideje alatt a megyei Fidesz ellenzékbe vonult, pedig ha már akkor sikerült volna összefogni, talán a Fidesz-kormány részéről nagyobb támogatást kaphatott volna a megye. Nem kell feltalálni a kanálban a mélyedést, hiszen ha az előző négy év során nem zárták volna be a szegedi konzervgyárat, a szegedi ruhagyárat, a szegedi kábelgyárat és nem kezdődött volna meg a Pick vesszőfutása, talán jobb pozícióban lenne jelenleg a megye, arról nem is beszélve: ha megépült volna a beígért M5-ös autópálya." Bartha László nem érti Frank fózsefet. A volt szegedi polgármester kijelentette: ideje lenne lezárni a múltat, a Csongrád megyeieknek össze kellene fogni, de ha valaki mégis a „történelemből" idéz, pontosan tegye, mert szavai tetten érhetők. Bartha László elöljáróban megjegyezte: furcsa hallani Frank szájából azt a kérdést, hogy a Fidesz az előző ciklusban miért nem állt az összefogás mellett, miért vonult ellenzékbe. - A közgyűlés elnöke talán elfelejtette, hogy országos mintára a megyei közgyűlésben is kormánypárti koalíciót akartunk, de éppen ő, akit kisgazda-támogatással választottak képviselőnek, rúgott fel mindent, és összeállt az akkori ellenzékkel - emlékeztetett Bartha László az öt évvel ezelőtt történtekre. A volt szegedi polgármester a gyárbezárásokkal kapcsolatban megjegyezte: a szegedi önkormányzat nem volt tulajdonosa a kábelgyárnak, a konzervgyárnak, a ruhagyárnak és a Pick Rt.-nek, mint ahogy nem volt tulajdonosa, és ezért nem is tudott beavatkozni, a néhány hónapja bezárt szegedi székhelyű Mary 2000 Cipőgyár sorsába sem. - A kábelgyárat egyébként 1994-1998 között, a szocialista városvezetés időszakában zárták be. A konzervgyárat és a ruhagyárat, bár nem volt feladatunk, minden eszközzel segítettük, ezért nem került lakat a gyárkapukra. A Pick Rt.-ről pedig annyit: a világhírű húsipari cégnek nem kezdődött meg semmilyen vesszőfutása, talán még soha nem volt olyan erős, olyan stabil, mint jelenleg. Bartha a számon kért összefogással kapcsolatban megjegyezte: - Az előző ciklusban, összefogással alakult meg például a Dél-alföldi Regionális Tanács, amelynek Frank József lett az elnöke, Nógrádi Zoltán az ügyvezető igazgatója, és Szeged városa biztosította a működéshez elengedhetetlen infrastruktúrát. A jobboldal kolonca PANEK SÁNDOR Nem a sors, hanem a magyar politikai kultúra iróniája, hogy éppen azon a hétvégén fütyülték ki az ünnepi beszédére készülő miniszterelnököt, amikor évek óta először mindkét vezető politikai erő egy időben nyilatkozott meg az összefogásról, a megegyezésről. Mintha az incidenst a fennvaló küldte volna, hogy próbára tegye az összefogásról Egerben szónokló Orbán Viktor és a konszenzusteremtést a Deák-év kapcsán emlegető Medgyessy Pétert. Hanem, ne nevezzük egyszerűen incidensnek, ami történt. Egy jól körülhatárolható, viszonylag kis létszámú választói csoport, amely köszönő viszonyban sincs a jobboldali demokrata magatartással, erőszakos fellépéssel akarta megzavarni a kormány megemlékezését. Lehet azon méltatlankodni, hogy miért éppen a Deák-megemlékezés volt a célpont, és miért éppen az ünnepségbe szívét-lelkét beleadó kistelepülés a helyszín, de fölösleges. A MIÉP mára már marginális politikai szereplő, amely meg sem próbálkozik azzal, hogy a mértéket és stílust szabjon megnyilvánulásainak. Ezt a kifütyülés előtt is lehetett tudni. Ami Söjtörön történt, nem azt jelenti, hogy ne lennének egy maroknyinál többen, akik keserűséggel figyelik a Medgyessy-kormány politikáját, ám nem dobálják meg, mert önértékelésük ezt kizárja. És azt sem jelenti, hogy a miniszterelnököt lépten-nyomon agresszívan kifújolni értelmes és a politikai élettel elfogadhatóan velejáró magatartásnak számít. Annyit jelent csak, amit láttunk: a MIÉP arcát. Ennél többet akkor kezd jelenteni, amikor a pohtikai szereplók egymás ellen használják fel a balhét. Az eset utáni első kormányzati reakcióban máris benne volt annak a csírája, hogy a MIÉP fellépéséért a jobboldal általában felelős. A baloldalon a konszenzusteremtő szándék nagy pillanatában is működésbe lépett a reflex, miszerint a Fideszt bűntudatos magyarázkodásra lehet kényszeríteni. Orbán Viktor maga is reagált az eseményre, leszögezve, hogy a szólásszabadság a miniszterelnököt is megilleti - s ebből a találó, bár abgha együtt érző megállapításból is látszik: Orbán hozzászokott az olyanszerű elhatárolódáshoz, amely nem hajlandó kielégíteni a szocialisták „tua culpa " igényét. Amúgy Hiller István nemes megdöbbenése a protestálok indulatai felett szintén másképp néz ki, ha elővesszük az MSZP csapatjátékos brossúráját, amely kimeríti a Fidesz elleni nyilvános gyűlöletbeszéd fogalmát. Ellenség helyett célok - hangzik Orbán Viktor iránymutatása. Egy ország, közös jövővel - mondja Medgyessy Péter évfordulós üzenete. Érezhetően mindkettő azt a választót célozta meg. akinek elege van a politikai cirkuszból. Nincs ebben semmi meglepő: ez az érdekük. Meglepő az lett volna, ha Medgyessy Péter a fütyülés ellenére is elmondja beszédét, a baloldal nem célozgat arra, hogy Orbán ismét a MIÉP-re kacsintgat, Orbán Viktor pedig annak nevezi a MIÉP-et, ami: a jobboldal koloncának. Jutalmazták Makót A Virágos Magyarországért versenyt Kaposvár és Balatonszárszó nyerte, a díjazottak között szerepel Makó is. Idén 340 magyar település nevezett a versenybe. a zsűri döntése értelmében több önkormányzat városszépítő munkáját is elismerték. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tiszaújvárosnak és Sajópetrinek adott környezetvédelmi fődíjat, a Belügyminisztérium Makót, Dunakilitit, Debrecent, Kisbajomot, Fülesdet, Gelsét és Létavértest jutalmazta. Ritkábban fordul elő a veszettség Csongrád megyében Eredményt hozott a többszöri rókacsalétek Megyénkben tavaly még huszonhat, idén eddig négy esetben vették észre állatokon a veszettség tüneteit. A látványos csökkenés azt jelzi, nálunk is eredményes a rókák vakcinázása, amely itt 2001-ben kezdődött. Bár veszettséggel kapcsolatos emberi haláleset nagyon ritkán fordul elő Magyarországon, a betegség mégis jelen van. Igaz, az 1998-as hetvennégy, s a tavalyi huszonhat esettel szemben idén már csupán négy alkalommal diagnosztizáltak veszettséget megyénkben az állatorvosok. Dr. Szüts László, a Csongrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás igazgatóhelyettes főállatorvosa azt mondja, ez a SZÖRÉNYI ORDASOK A napokban a romániai Krassó-Szörény megyében, a Resicabányához közeli Ferencfalva mellett, a gyűjtőtó gátjánál az erdészet egyik munkását megharapta egy farkas. A ragadozót a munkások karóval agyonverték, s a megsebesült férfi hosszas rábeszélés után elment orvoshoz. Kiderült: a farkas, amely megmarta, veszett volt. Két nappal ezután a szörényordasi erdőségben szintén agyonütöttek egy farkast az erdészek, de értesülve a korábbi esetről, az állat fejét vizsgálatra vitték az állatorvosi laborba. Ez a farkas is veszett volt. A két eset után az erdészet vadászpuskákkal látta el a munkásokat - adta hírül szerdán a Nyugati felen című romániai magyar napilap. csökkenés egyértelműen annak köszönhető, hogy 2001 óta a Tiszától nyugatra, így megyénk egy részén is elkezdték védeni a rókákat e betegségtől. A háziállatok a veszettséget az esetek kilencven százalékában bizonyíthatóan a rókától kapják el, s bár többféleképpen is átadható a kórokozó, a haszonállat szinte mindig harapás, marás nyomán fertőződik meg. Ezért tették kötelezővé annak idején a kutyák veszettség elleni védőoltását. A rókák vakcinázása, azaz, a csalétekbe rejtett oltóanyag terjesztése Magyarországon a kilencvenes évek elején kezdődött, először a Dunától nyugatra, majd 2001 óta a Duna-Tisza közén. A csalétkeket a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által megbízott cég repülőgépe teríti, ezt most legutóbb Csongrád megyében szeptember 29. és október 2. között végezték, emiatt jelentek meg a kutyák zárlatát elrendelő, tájékoztató plakátok. A zárlat október 23-áig tart. - A védekezés eredményességét nem csjk abból lehet leszűrni, hogy ritkábban jelentkezik a betegség a háziállatokon mondja dr. Szüts László. - November 20. és február 28. között a megyében összesen negyven kilőtt rókát kell behozniuk a vadásztársaságoknak. Ezeket a példányokat az állategészségügyi intézetben vizsgálják meg. A főállatorvos azt mondja, tényleg igaz, hogy a Dunántúlon most már csak elvétve fordul elő egy-két eset, viszont több a róka, hiszen a veszettség a populáció túlszaporodását is gátolta. A kutyák, macskák, haszonállatok biztonsága érdekében azonban mégis folytatni kell a védekezést. Arról nincsenek adatai a Csongrád megyei állategészségügyi állomásnak, ü VESZETT ÁLLATOK SZÁMA Csongrád megyében év db 1996 54 1997 40 1998 74 1999 43 2000 23 2001 25 2002 26 2003, mostanáig 4 hogy a Vajdaságban, illetve Romániában mennyi eset fordul elő évente. A mi vidékünkön csak úgy hozhat a dunántúlihoz hasonló eredményt a vakcinázás, ha ugyanez a védekezés a déli és a keleti szomszédban is elkezdődik. Hiszen a róka nem áll meg a határon. B.A. Szavazhattak Szegeden is a románok Alkotmánymódosító népszavazást tartottak a hét végén Romániában. Három magyar városban, köztük Szegeden is voksolhattak a román állampolgárok. MUNKATÁRSUNKTÓL A még 1992-ben elfogadott román alkotmány 152 cikkéből 79-et kívánnak megváltoztatni. Erről tartottak népszavazást a hét végén a szomszédos országban. A külföldön tartózkodó román állampolgárok is az urnák elé járulhattak, Magyarországon három városban, Budapesten, Debrecenben és Szegeden szavazhattak. - Szombat reggel nyolc órától vasárnap délután négyig közel kétszázan keresték fel a Kelemen utcai konzulátust - tájékoztatta lapunkat Andrei Oancea fő konzul. Az urnákat tegnap este nyolc órakor zárták, egy bizottság előtt felbontották a nagy papírdobozokat és megszámolták a szavazatokat. Az eredményt még tegnap elküldték Bukarestbe. A jegyzőkönyveket, illetve az összes szavazólapot a napokban adják postára. Az új román alkotmány elődjénél jóval több jogot biztosít az állampolgároknak, illetve előkészíti az ország európai uniós csatlakozásának jogi feltételeit. Többek között az is szerepel benne, hogy szavatolják a magántulajdont, lehetővé teszik a felekezeti oktatást, biztosítják az anyanyelv használatát a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. Az új alaptörvény emellett eltörli a kötelező katonai szolgálatot, illetve bővíti az alapvető emberi jogokat, erősíti a jogállamot.