Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-14 / 240. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN A PÉNZ BESZEL SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY, HEGEDŰS SZABOLCS • 2003. OKTÓBER 14. NAPI MELLEKLETEK Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA WWW.DELMAGYAR.HU A CSALÁDOK ÉVES JÖVEDELMÜK ÖT SZÁZALÉKÁT KÖLTIK ÖLTÖZKÖDÉSRE Megterhelő kiadás az őszi ruhavásár A hazai családok java része még alig heverte ki a nyaralás, majd a beiskolázás költségeit, s máris itt az újabb jelentős kiadás: az őszi-téli ruhatár beszerzése. Annak ellenére, hogy egy család felöltöztetése a fizetésekhez és megtakarításokhoz mérten nálunk drága dolog, a ruházati piac évről évre bővül. Tavaly a magyarok közel 3,2 milliárd forintot költöttek ruházkodásra, az előző évinél 21 százalékkal többet. Ilyen arányú növekedésre az idén is lehet számítani, annak ellenére, hogy nehéz előteremteni a ruházkodásra valót. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a hazai családok fogyasztói kosarában az öltözködésre fordított kiadások nem érik el az éves jövedelem 5 százalékát. Jelenleg a bruttó hazai átlagjövedelem alig haladja meg a 130 ezer forintot, a megyében ez az érték 111 ezer forintot tesz ki. Nem nehéz kiszámolni, hogy öltözködésre ebből mennyi pénz jut. Erre vonatkozóan a GfK Piackutató Intézet adatai is rendelkezésre állnak, s a személyes megkérdezések eredménye nagyjából egybevág a statisztikusok számításaival: tavaly a 3,8 millió magyar háztartás 85 százaléka vásárolt legalább egyszer ruházati cikket, s egy család évente átlagosan mindössze 98-100 ezer forintot fordít öltözködésre. A legtöbbet felsőruházatra költünk (55 százalék), majd következik a cipő, 24 százalékos részesedéssel, s az alsóruhák, fehérneműk, melyekre ruhapénzünk 13 százalékát fordítjuk. Bébiholmira, sportruhára és egyéb szezonális kiegészítőkre összesen nyolc százalék jut. Ez az öszszeg meglehetősen alacsonynak mondható, amikor egy őszi, középárű kabát 20-60 ezer forintba kerül, egy félévente szükséges gyerekcipő ára pedig 5000 forintnál kezdődik. A divattudatosság, a márkás, egyedi, vagy minőségi holmik vásárlása csak a jól kereső családokra, s ott is csak azokra jellemző, akiknek munkája, társadalmi státusa okán is jól kell kinézniük. Az alacsonyabb jövedelmi sávokban a vásárlást általában a szükség motiválja, s a legnagyobb késztető erő az árleszállítás: holmijaink közel negyedét akciókon vásároljuk. A hazai háziasszonyok egyre gyakrabban vásárolnak hipermarketben és önkiszolgáló szakboltban ruhát és lábbelit egyaránt, így a piacok és utcai árusok ugyan még mindig vezetik a vásárlóhelyek listáját, népszerűségük - a kereskedelmi kutatások szerint - visszaszorulóban van. Piacon és utcán leginkább a 30 évesnél idősebb, alacsony iskolai végzettségű, alacsony jövedelmi csoportba tartozók vásárolnak, míg a hipermarketben felülreprezentált a 29-49 évesek köre, a magas jövedelműek és a budapestiek. Kisebb, önkiszolgáló és nem önkiszolgáló boltokban a havi nettó 120 ezer forint felett keresők fordulnak meg leginkább, s ez a vevőkör 30-45 esztendős, diplomás, alkalmazottként dolgozó közép-, vagy felsővezető, akinek a munkája miatt is fontos: öltözködése ne csak melegítsen, hanem státusát is szimbolizálja. KATKÓ KRISZTINA KÉT ÉV ALATT DUPLÁJÁRA NŐTTEK AZ OTTHONOK NÉGYZETMÉTERÁRAI SZEGEDEN Drágulás az ingatlanok piacán A helyi ingatlanpiacot úgy tűnik, nem érte el a tavaly beharangozott ingatlanár-megtorpanás. Megyénkben szinte városonként - ha különböző mértékben is, de - nőttek az igények, s velük együtt az árak is. így, aki hiszi, hogy a tavalyi összegekért talál ugyanolyan lakást, inkább lottózzon, ott nagyobb a siker esélye. A tavasz és az ősz ingatlanpiaci szempontból is szezonnak számít, legtöbben ilyenkor döntenek a vásárlás, költözés mellett. E rend nem változott, ám szokatlan, hogy egy éven belül jelentősen növekedjenek a lakásárak. így fordulhat elő, hogy aki régóta keresgél ingatlant, ám csak most döntött vásárlás mellett, kellemetlen meglepetéssel szembesül: az áremelkedés miatt egy év alatt elveszített egy kisszobát. Pontosabban egy átlagos lakás egy éven belül nagyjából egy kisszoba árával lett drágább. Szegeden a jó minőségű, belvárosi, egyedi fűtésű, használt lakások és az űj társasházi építkezések viszik a prímet. Építeni vagy építtetni az elmúlt két évben megérte: 2001-ben 100-110 ezer forintot kértek egy szegedi szerkezetkész állapotú űj lakás négyzetméteréért, tavaly ez az ár jellemzően 140-160 ezerfoÉpülő házak Algyőn. rint volt. Idén tavasszal 160 ezer forintos négyzetméterár alatt kevés helyen lehetett minőségi társasház-építkezésbe beszállni, őszre pedig 180-190 ezer, s akad, ahol 200-220 ezer forintra srófolták fel az árat. Az otthonok befejezése is drágult: míg a szerkezetkész állapottól a kulcsrakészig két éve négyzetméterenként 15-20 ezer forintot, tavaly már 30 ezer forintot illett számolni, addig az idén 35-40 ezer forint csak a szolid befejezéshez elég. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Kérdés, mi hűzza felfelé az árakat, s meddig tartható a drágulás dinamikája. A lakáshitel-konstrukciók a májusi hitelrendelet és a szeptemberi, adókedvezményeket érintő változások dacára népszerűek. A hitel felfelé tolja az árakat, sokan drágábban is megveszik a kiszemelt lakást, hiszen az a havi törlesztőrészletben csak néhány ezer forintos többletterhet jelent. Az űj társasházi lakások ára helyi szakértők szerint 250 ezer forint körüli négyzetméterárnál megáll, e plafon felett már aligha lesz helybéli fizetőképes kereslet. A lakásárak Szegeden kívül sem csökkentek. Hódmezővásárhely sláger lehet, ott az űj és használt ingatlanok ára jellemzően 15-20 százalékkal a megyeszékhelyiek alatt maradt, s vélhetően ez nem változik a jövőben. A település kedveltségét jelzi, hogy egyre több régi telek talál űj gazdára, s egyre kevesebb foghíj éktelenkedik a belvárosi utcákon. Vásárhelyen - csakúgy, mint Csongrádon, Makón és Szentesen - mások az igények, ezeken a településeken a „magánház a ház", így a következő egy-két évben inkább a régi, patinás épületek felújítása, a családi otthonok építése lesz jellemzőbb, mintsem a társasházi építkezések számának növekedése. Említésre méltó a Szeged környéki kistelepüléseken tapasztalható családiház-építési hullám. Az önkormányzatok olcsó, közművesített telkeket kínáltak tavaly, tavalyelőtt jellemzően 1,5-5 millió forint között, s ez sokakat késztetett "arra, hogy a 9-15, nem ritkán 20 ezer forint négyzetméterárű szegedi telkek helyett kijjebb építsenek. A szép és kényelmes családi házra ugyanannyit kell költeniük, bár később - a csekély kereslet miatt - nehezebben tudnak majd megválni tőle. 0. K. K. Áfateher a telkeken A kormány uniós előírásokra hivatkozva szeretné jövőre kivenni a tárgyiadó-mentes körből az építési telkeket, így ha a tervezetet megszavazzák, akkor 2004. január l-jétől áfát kell fizetni a telkek értékesítése után. MUNKATÁRSUNKTÓL Elképzelhető, hogy jövőre az építési telkek eladása után is fizetni kell áfát, ha a területet egy gazdasági társaság értékesíti. A tervezet csak a cégekre vonatkozik, a magánszemélyeket és az önkormányzatokat nem érinti. Az ingatlanpiaci szakma érdekképviselete 10 százalékos lakásár-emelkedést emleget, akad, aki jóval mérsékeltebb drágulásra számít, míg mások egy jól jövedelmező kiskapu bezárásaként fogják fel a rendelkezést. Az ingatlanépítéssel foglalkozó cégek jelenleg előszeretettel használják ki, hogy a telek nem, csupán az épület áfaköteles, ezért az értékesítés során a telket fel-, míg az építményt leértékelik. Szegeden is tapasztalható e tendencia, itt az űj építésű társasházi lakás teljes árából a telekár 20-30 százalékos is lehet, s ezt az összeget készpénzben, amolyan beugróként kérik el a telektulajdonosok a vevőtől, akinek a nevére csak azután kerül a telek, földhivatali széljegy formájában. Az unióban egyébként 10-15 százalékos egy ingatlan telekár-tartalma. A rendelettervezetnek nyilván nem örülnek azok, akik a telkeket üzleti céllal adják-veszik, s építtetőként azokra űj otthonokat húznak fel. E kör véleménye szerint a telkekre kivetett áfa zavart okoz majd az ingatlanpiacon, ugyanis az építők áthárítják a vevőkre az áfából adódó pluszkiadásokat, ami az űj építésű lakások drágulásához fog vezetni. Mások ügy vélik, a vevő nem lesz hajlandó az egyébként is borsos árak mellett még e 10-15 százalékkal megnövelt árű építkezésbe beugrani, így az építési vállalkozó telektulajdonosok közötti verseny élesedhet, s ami megdrágul a telekáfa miatt, az nem kell majd a piacnak. Az Országgyűlés elé benyújtott javaslat - jelenlegi állapotában - az áfa befizetését az átadáskor teszi kötelezővé, így azokat is érinti majd a változás, akik már idén megkötötték űj lakásukra az adásvételi szerződést, de az építkezés csak jövőre fejeződik be. Az áremelkedést csak a minőségi kivitelű, frekventált helyen lévő luxuslakások esetében lehet biztosra venni, amikor a vállalkozók - különféle módon - ki tudják majd kerülni az áfafizetést. Az egyik lehetséges megoldás az lehet, hogy jövőre már nem közvetlenül veszik meg a telkeket az építési vállalkozók, hanem különféle kisebb - direkt erre a célra létrehozott - cégeken keresztül, amelyekbe apportként vitték be korábban.