Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-11 / 238. szám

SZOMBAT, 2003. OKTÓBER 11. • A K T U A L I S • Tízmillióid plusztámogatás a megyének Botka a normatíva emeléséért küzd Az olcsó dél-afrikai-spanyol fűszerpaprika tarolja a piacot Versenyben a pirosarany «momwmmammmmwmmmmmiummiumimiim^ : 088888sb gg »»»hhwtos i Értesítette szüleit az eltűnt lány Fölvette a kapcsolatot szüleivel, de még nem tért haza a tizenhat éves csongrádi Busa Eszter, akit szeptember 28. óta vár a családja. A rendőrök tovább keresik, az értesítés megkönnyítette a munkájukat. Lapunk is megírta, hogy a fiatal lány szep­tember 26-án Szentesről Budapestre utazott, és édesanyját SMS-ben arról értesítette, hogy az este hatkor Budapestről induló vonattal érkezik haza. A vonat meg is érkezett kilenc­kor Csongrádra, Eszter azonban nem volt raj­ta. Családja hiába próbálta elérni, napokig nem adott életjelet magáról. A sajtóközle­ményt, amely Eszter adatait közölte, e héten szerdán küldte el a médiához a megyei kapi­tányság, a keresés már eltűnése óta folyik. Keller László alezredes, a Csongrádi Rendőr­kapitányság bűnügyi osztályának vezetője kérdésünkre elmondta, a kereséssel jár az is, hogy ha a kezdeti lépések nem vezetnek ered­ményre, és a szóba jöhető helyek egyikén sem sikerült megtalálni az eltűntet, a sajtó segítsé­gét is kérik, és gyakran ez is segít. Ám ennél sokkal fontosabb, hogy a különböző helyeken igazoltató rendőrök tudnak az eltűnt adatai­ról. Eszter esetében a lapunkban közölt fény­kép másolatai is kéznél vannak. Az alezredes elmondta: míg a felnőttnek joga van ahhoz, hogy elrejtőzzön, miután értesítette a rendőr­séget arról, hogy életben van, a fiatalkorú ezt nem teheti meg. Am bármelyik korosztályhoz is tartozzon az eltűnt, a rendőröknek meg kell győződniük arról, hogy nem vált-e az eltűnt bűncselekmény áldozatává. Keller Zoltán azt mondta, az, hogy a lány értesítette a szüleit, segítette a munkájukat. Reménykedik a lány édesapja, Busa Tamás operaénekes is, akit te­lefonon sikerült elérnünk tegnap. A csellengők lélektanával foglalkozó szak­emberek szerint nem ritka, hogy tizenévesek ­függetlenül attól, milyen körülmények között, s milyen értékrend szerint él a család - úgy döntenek, szó nélkül elmennek otthonról. B.A. A tábla már kint van a Széchenyi téren. Fotómontázs: Miskolczi Róbert A természeti értékek védelmé­ről szóló helyi rendelet bőví­tését tervezi Forró Marianna szegedi főkertész. Közel húsz szegedi tér növényei kaphatnak helyi védettséget, ha a közgyűlés elfogadja Forró Marian­na városi főkertész javaslatát. A természeti értékek védelméről szóló rendelet két éve született, s akkor a vadaspark mellett főként az utcai fasorokat vették föl a lis­tára. A sor már a közeljövőben bő­vülhet: a terv szerint a város bel­és külterületeinek parkjait is megilletné a hivatalos védelem. Bár a közgyűlés még nem tárgyalt a tervezetről, a város több pontján megjelentek már a fák és bokrok megóvására fölhívó táblák. A Széchenyi téren, a nagypostá­val szemközti parktükörben lát­ható a természetvédelmi terüle­tekről ismert, kék mezőben szár­nyaló fehér kócsag, alatta a szö­veg: „Helyi jelentőségű védett ter­mészeti értékek." Forró Marianna csupán néhányat említett a tér növénykülönlegességei közül: a jól ismert platánok és liliomfák mellett fölfedezhetünk még itt li­banoni cédrusokat (a Klebels­berg-szobor közelében|, gránátal­mát (a bíróság előtt), szétterülő lombozatú feketefenyőt (az ivó­kutak mellett), de akad még páf­rányfenyő is. Igaz viszont, hogy csak a bota­nikában jártasak ismerik föl a rit­ka növényfajokat. A főkertész ezért azt szeretné, ha fák és cser­jék mellett kis névtábla tájékoz­tatná a kíváncsiskodót. Persze fé­lő, hogy eleinte el-eltűnnék a táb­lák, de talán eljön az idő, amikor alábbhagy a parkrongálók kedve... Az önkormányzatok normatív támogatásának további kétszá­zalékos emeléséért lobbizik Botka László, az MSZP Csong­rád megyei elnöke. Tízmilliárd forintot még soha­sem nyert Csongrád megye pá­lyázati forrásokból fejlesztések­re, csak a jelenlegi kormányzati ciklusban - jelentette ki Botka László, a Magyar Szocialista Párt megyei elnöke tegnap, szentesi sajtótájékoztatóján. Ez az ered­mény annak köszönhető, hogy az elmúlt másfél évben közösen lobbiztak a térség országgyűlési és települési képviselői a polgár­mesterekkel a központi támoga­tás elnyerése érdekében. A szoci­alisták azt vallják, hogy az orszá­gos politizálásra jellemző pártel­lentéteket félre kell tenni, és csak a térség lakóinak gondjaival szükséges foglalkozni. A cím­zett- és céltámogatásként a me­gyébe került tízmilliárd forinttal kapcsolatban azt emelte ki Bot­ka: jó az irány, és sikert jelent a tetemes pluszforrás, amelyhez jövőre még uniós pénzek is vár­hatók. Biztató jelenségnek könyvelte el az MSZP megyei elnöke, hogy Csongrádban 1500 munkahely­lyel több létesült, mint amennyi megszűnt az utóbbi egy évben, és ebben a térségben emelkedtek legdinamikusabban a fizetések. Lapunk azon felvetésére, misze­rint a választási kampány idején Botka László azzal vádolta a Fi­desz-kormányt, hogy sanyargatja az önkormányzatokat, de még most is anyagi gondokkal küzde­nek a települések, azt válaszolta a megyei elnök: 2003-ban 30 százalékkal növekedtek a hely­hatóságok bevételei. Ugyanak­kor tény, hogy a rendszerváltozás óta folyamatos a forráskivonás az önkormányzati rendszerből. A hiányzó összeget a Med­gyessy-kabinet másfél év alatt nem tudta még pótolni. Botka abban reménykedik, hogy a par­lamentben a jövő évi költségve­tésről folytatott vitában elfogad­ják majd a képviselői módosító indítványát, amely az önkor­mányzatok normatív támogatá­sát újabb két százalékkal emelné meg. B. I. A Fidesz szerint nincs pénz gázszámlára Nincsen fedezet a szegedi köz­intézményekben a gázemelésre - állították a Fidesz önkor­mányzati képviselői tegnapi sajtótájékoztatójukon. - A tavalyi rendkívül hosszú és hideg tél felemésztette az önkor­mányzati közintézmények tarta­lékait - mondta Farkasné Pocsai Blanka szegedi fideszes képvise­lő. Hozzátette: a város által fenn­tartott 53 óvoda, 27 általános és 19 középiskola nagy része már az október 15-i gázáremelés előtt felélte a fűtésre szánt keretét. - A gázáremelés országosan 80 milliárd forintnyi pluszter­het ró az önkormányzatokra ­egészítette ki képviselőtársa mondandóját Szállási Béla frakcióvezető-helyettes. - Há­rommilliárd forint kompenzá­ciós keretre lehet országosan pályázni, s tartunk attól, hogy Szegednek nem sok jut majd ebből, hiszen a kormány első­sorban az önhikis települések között osztaná szét ezt az ösz­szeget. Farkasné hangsúlyozta, ha si­kertelenek lesznek a pályázatok, könnyen elképzelhető, hogy egy-egy intézményben fűtési szü­netet kell elrendelni. G. SZ. L. Javítják a biciklisek főútvonalát Az 55 millió forintos alap egyik kisebb beruházását kezdték el a Stefánián. Fotó: Miskolczi Róbert Szeged legforgalmasabb kerék­párútját újítják föl a Stefánián. Az észak-déli kerékpáros ten­gely szerepét betöltő gid­res-gödrös szakaszt a kerékpár­útalapból származó pénzből aszfaltozzák újra. Vincze Tibor, a polgármesteri hivatal város­fejlesztési irodájának vezetője elmondta: idén a korábbi évek­ben rendelkezésre álló összeg­nél többet szánt a város kerék­párút-építésre, illetve a fejlesz­tési tervek elkészítésére. Az 55 millió forintos alap egyik ki­sebb beruházását kezdték el a Stefánián. A továbbiakban a Budapesti körúton, a Belvárosi hídon, valamint - ha nyernek a beadott pályázaton - Kecskés­telep és Szentmihály között épül kerékpárút, illetve kerék­pársáv. Folytatás az 1. oldalról Dél-Afrikában sokkal kisebb költséggel terem a fűszernövény, nagy területeken, olcsó munka­erővel, napon szárítva. Nálunk az afrikai, hektáronkénti 30 ton­nás termésátlaggal szemben csak tizet takarítanak be, a piros arany drága földgáz felhasználá­sával szárad. A spanyolok már a sajátjukat is más földrész termé­sével vegyítik, s érik el azokat az árakat, amelyekkel mi képtele­nek vagyunk versenyezni. De a szegedi paprika egyedülálló íze még mindig jó ajánlólevél: a dél-afrikai például megég a napon, emiatt nem olyan finom, csak a színe szebb. A Szepa Rt.-nek van­nak olyan nyugat-európai vevői, akik eddig is ragaszkodtak, felte­hetően a jövőben is ragaszkodnak majd a szegedi paprikához, nem beszélve a hazai fogyasztóról. Emiatt küzdenek azért, hogy a kis zacskós kiszerelésű paprikából megtartsák a belső piacot: ennek érdekében még többet áldoznak a minőségre és a csomagolásra. Több olyan ipari megrendelőjük van, amelyik közvetlenül a ter­mékre teszi rá a szegedi paprikát, ezért fő szempontjuk szintén a minőség. Mivel a külföldi vevő is tudja, hogy kevés paprika termett idén Magyarországon, hajlandó megfizetni az áremelést, csakhogy Ládákban várja a szárítást a szegedi paprika. a megszokott szegedi paprikát használhassa fel. Amennyiben pe­dig a piac a gyengébb termékre tart igényt, akkor természetesen Sze­ged is hajlandó „keverni" - tette hozzá a vezető. A Szepa azzal is elébe ment a várható uniós versenyhelyzet­nek, hogy árbevételének már csak egynegyedét adja a paprika, a többit a konzervek, a menütál­cás ételek és az ételízesítők te­szik ki. Nagy kérdés ugyanakkor, mi lesz azokkal a családokkal, akik a paprika termesztéséből él­nek. A vezérigazgató szerint az évről évre csökkenő felvásárlási áraknak „üzenetértékük" van, s Fotó: Schmidt Andrea ma már valóban csak az foglalko­zik a fűszernövénnyel, aki profi, nagy területen gazdálkodik és öntözni is képes. A nyerspapri­kát idén már csak kilónként net­tó 62 forintos áron tudták átven­ni a termelőktől, jövőre pedig nem lesz földalapú támogatás. FEKETE KLÁRA Nagyköveti vizit Bemutatkozó látogatáson járt Szegeden Botka László polgár­mesternél Ron Halpin, Kanada magyarországi nagykövete. Az eszmecserén Botka tájékoztat­ta a nagykövetet Szeged straté­giai fejlesztési irányairól, első­sorban a tudomány-kutatás, il­letve a földrajzi helyzetből adó­dó Európa kapuja-szerep lehe­tőségeiről. Ron Halpin élénken érdeklődött a biotechnológia, illetve genomika fejlesztését megalapozó Biopolisz-projekt­ről, amelyről úgy vélte, jó esély az elmélet és a gyakorlat szoro­sabbra fűzésére, és lévén való­di, huszonegyedik századi ipar­ág, az üzletembereknek és a magántőkéseknek is sikerrel kecsegtető befektetési lehető­ség. A nagykövet meggyőződésé­nek adott hangot, hogy a jelen­leg egymilliárd dollár körüli ka­nadai befektetés Magyarorszá­gon dinamikusan növelhető a kapcsolatok szorosabbra fűzé­sével, a lehetőségek jobb megis­merésével. A fasorok mellett a parkokat és tereket is bevonnák Védett bokrok és fák

Next

/
Oldalképek
Tartalom