Délmagyarország, 2003. október (93. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-10 / 237. szám

PÉNTEK, 2003. OKTÓBER 10. • AKTUÁLIS* 3 A miniszter egyetért a módosító indítvánnyal Szegedé lehetne a zöldadó Szegednek komoly bírságot kell majd fizetnie a Tiszába bocsátott tisztítatlan szennyvíz miatt, ha az országgyűlés elfogadja a zöldadóról szóló törvénytervezetet. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter ugyanakkor bejelentette: a környezetterhelési díj összege a városnál marad. Nem kap mentességet a környezetterhelési díj fizetése alól Szeged, de a pénz az önkormányzatnál marad - válaszolta kérdésünkre Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter tegnap a Szegedi Ifjúsági Házban megtartott fórum előtt, amelyen a magyar-román környezetvédelmi kapcsolatok alakulásáról beszéltek. A környezetterhelési díj és az energiaadó bevezetésének tervét szeptember végén jelentették be. Az úgynevezett zöldadó ügye azért érinti különösen súlyosan Szegedet, mert Budapest után itt bocsátják ki a legnagyobb menynyiségú tisztítatlan szennyvizet: naponta közel 14 ezer köbméter ömlik a Tiszába, ezen felül a klebelsbergtelepi tisztítóműből napi 30 ezer köbméter szennyvíz csupán mechanikai szűrés után, biológiai kezelés nélkül kerül a folyóba. Ekkora mennyiség után, a tervezetet bíráló Fidesz-frakció számításai szerint, évente 800 millió forint adót fizetne a város, ami a víz- és csatornadíjak drasztikus emelését vonhatná maga után. Ha a szolgáltató Szegedi Vízmű Rt., illetve anBotka László, Persányi Miklós, Csáki Roland és Ilosvay György a fórumon. Fotó: Schmidt Andrea HA A VÁROSNÁL MARAD A PÉNZ Botka László polgármester, szocialista országgyűlési képviselő lapunknak elmondta, hogy Újhelyi Istvánnal közös indítványt tettek a környezetterhelési díjról szóló törvénytervezet módosítására. Eszerint a befolyt összeg az önkormányzat környezetvédelmi alapjába kerülne, s ennek megfelelően, kizárólag környezetvédelmi célú beruházásokra használhatnák föl. A törvényjavaslatról, s benne a módosító indítványról az országgyűlés dönt majd a kö zeljövőben. nak többségi tulajdonosa, a városi önkormányzat a lakosságra hárítja a zöldadó kifizetésének terhét, akkor jövőre 30 százalékkal is nőhet a víz- és csatornadíj. Az ellenzék zöldadóra vonatkozó becslését túlzottnak tartja a miniszter. Persányi Miklós szerint a Szegedet érintő díj nagyságrendje még nem állapítható meg, de annyi mégis bizonyos, hogy nem éri el a Fidesz-frakció számításai szerinti összeget. A miniszter nem lát lehetőséget a díjmentességre, hiszen tervezett intézkedés célja az, hogy a levegőt, vizet és talajt terhelő tevékenységet végzők fizessék meg a használat díját, azaz járuljanak hozzá az általuk okozott környezetkárosítás következményeinek fölszámolásához. Hozzátette viszont, hogy a törvényjavaslat szerint a környezetvédelmi beruházásokat megvalósító települések (mint Szeged is) öt évre 50 százalékos díjmérséklést kapnak a zöldadóból. ny. p. A magyar-román határvízi egyezmény aláírása nagy előrelépés Megelőzhető egy újabb ciánkatasztrófa Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter a magyar-román tárcaközi kapcsolatok fejlődéséről beszélt egy szegedi fórumon. MUNKATÁRSUNKTÓL - A környezetvédelmi tárca 2002 júliusa óta rendszeresen, minden lehetséges formában fölhívta a román fél figyelmét a Verespatakon tervezett bányanyitás esetleges veszélyeire. A múlt hónapban aláírt határvízi egyezmény a teljes vízgyűjtő területen biztosítja a vizek védelmét, a rendszeres ellenőrzést, a környezetkímélő technológiák alkalmazását. A megállapodás a verespataki és ehhez hasonló beruházásokra is vonatkozik - mondta Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter tegnap Szegeden. A tárca vezetője a magyar-román környezetvédelmi kapcsolatokról szóló regionális fórumon beszélt a Szegedi Ifjúsági Házban. A találkozót a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Környezetvédelmi Egyesület (Csemete), a Greenpeace Magyarország, valamint a Magyar Természetvédők Szövetsége rendezte. Ilosvay György, a Csemete elnöke bevezetője után Botka László polgármester beszélt a szegedi környezetvédelmi beruházásokról. Dönsz Teodóra a természetvédők szövetsége képviseletében a verespataki bányatervek veszélyeit emelte ki, Csáki Roland a Greenpeace munkájáról szólt. A résztvevők elmondták: céljuk, hogy megelőzzenek egy újabb, a 2000. évihez hasonló ciánszennyeződést (emlékezetes, hogy három éve katasztrofális méretű halpusztulást okozott a nagybányai üzemből a Tiszába kerülő méreg). Verespatakon most egy bányászati gyakorlattal nem rendelkező kanadai cég régészeti és természeti kincsek elpusztítása, valamint több száz család kitelepítése árán akarja megnyitni Európa legnagyobb nyílt színi aranybányáját. A kanadai befektető első engedélyezési kérelmét elutasította a román hatóság, az újabb kérelmet pedig még nem nyújtották be. A giccs és környéke BÁTYI ZOLTÁN Panaszkodnak a könnyűzenészek - sanyarú az ő sorsuk. Eső ugyan csak ritkán veri koncertjeiket, az aszálykárok meg egyáltalán nem veszélyeztetik hangfalaikat. De annál jobban megkínozza őket az a törvényi szabályozás, ami termékeik árát éppen anynyira drágítja meg, hogy mostanság jószerével már csak az vesz CD-t, aki még véletlenül sem hallotta, miként is kell kalózkodva másolni ama bizonyos hanghordozókat. S miközben azon ámulunk, mi, a kulisszatitkok közül oly keveset ismerők, hogy mondjuk Zorán 25 százalékosan áfás, de a szimpos ömlengéstől ragacsos, folytatólagosan elkövetett szexfüzet csak 12 százalékosan terhelt, előbukkan egy régről ránk maradt pénzlenyelő - a kulturáhs hozzájárulás. Az mégiscsak felháborító, hogy ez, a valaha giccsadónak nevezett adónem még napjainkban is létezik, háborog a könnyűzenész indulat. En pedig azt mondom: nem hogy átkozni kéne eme giccsfurmányt, sokkal inkább azon törhetné a fejét az állam, hogyan húzzon nagyobb hasznot ebből az adónemből, a köz nagy örömére, mindannyiunk üdvére. Mert hogy kerek kis országunkban nem kell sokat pislantani ahhoz, hogy meglássuk: a szemetet (pardon: a giccsadóztatható, nem igazán értékes terméket) nem az út menti árkokban, hanem nagyon is fényes díszletek között kell keresni. A nemrégiben felfedezett honi földgázkincs nem hoz majd akkora bevételt köztársaságunknak, mint amennyit a ki tudja milyen szerkesztési elvek alapján összeállított televíziós műsorok után lehetne giccsadóban begyűjteni. Ha mondjuk egy idegesítően bárgyú kelet-brazil szappanoperának valamennyi részét jól megsuhintaná a törvény némi kis kulturális hozzájárulással, a sorozat végére akár még útjaink kátyúzására is kerülne forint. De bizony, ha néhány kibeszélő show épületes párbeszédére is kivethetnék a giccsadót, az autópálya-építési program is nagyobb lendületet vehetne. Ami pedig a könyvpiaci lomhegyet illeti - a „Ki belezzen jégcsákánnyal, ha én nem V' típusú művekből éppen annyi van a placcon, hogy ezeket adóztatva akár hosszában is építhetnénk hidat Tiszára, Dunára. Hogy ennek a panaszkodó könnyűzenészek nem örülnének igazán ? Nos, elárulom: az értékes zenét, találtathatott bármenynyire is könnyűnek törvényileg, egy fillér adóval sem sújtanám. A playbeckre tátogó popcicák adóztatása miatt pedig aligha írna tiltakozó levelet olyan, aki kettőnél több akkordot le tud fogni a gitáron. Pályázatíró tanfolyam indul a megyében Egy, a közelmúltban lejárt európai uniós pályázati határidőre Bács-Kiskunból 32, Békésből 6, Csongrád megyéből pedig 2 pályázatot adtak be. MUNKATÁRSUNKTÓL Pályázatírásra felkészítő tanfolyam indul hamarosan Csongrád megyében. A tanfolyamra nemcsak a fent említett statisztika javítása miatt van szükség, hanem azért is, mert az EU-ban rutinszerűen végzendő tevékenységnek számít a pályázatkészítés. Január elsejétől a strukturális alapokból összesen 2800 milliárd forint pályázati pénz hívható le, így egyáltalán nem mindegy, hogyan tud pályázni és hány pályázatot tud majd elnyerni egy adott térség, település. Ezért a Dél-Alföldön első alkalommal október 20-án tanfolyamot indít a Nos Szeged Kft. és az Euromenedzser Tanácsadó és Képzési Központ azért, hogy minél többen, minél nagyobb összeget tudjanak sikeresen megpályázni. Legkésőbb hétfőn be kell fizetni az evát Harmadik negyedéves bruttó bevételük 15 százalékát kell befizetniük hétfőig az evát választó vállalkozóknak, gazdasági társaságoknak. Az eva-előleget az adóhivatal 10032000-01076033 számú számlájára kell átutalni. Érdemes odafigyelni arra, hogy az adóelőleget azon kiszámlázott tételek után is meg kell fizetni, amelyekről a számlát a negyedév vége előtt harminc nappal kitöltötték, de a bevétel még nem érkezett meg. Nem szabad megfeledkezni az ugyancsak esedékes járulékokról sem. A főállású egyéni vállalkozók 11 százalékos munkáltatói és háromszázalékos munkavállalói egészségbiztosítási járulékot (10032000-06056229 számú számlára), valamint 18 százalékos munkáltatói és 8,5 százalékos munkavállalói nyugdíjjárulékot (10032000-06056236 számú számlára) tartoznak fizetni. A nyugdíjpénztári tagsággal bíróknak a 18 százalék mellett csak 1,5 százalékot kell az adóhivatalnak átutalniuk, a maradék hét százalék a magánpénztárat illeti. A „főállású" vállalkozóknak rendezniük kell a havi 3 ezer 450 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást is a 1003200006056212 számú számlára. Könnyűzenészek a cenzúra és a „megcsinált együttesek" ellen Magyar rádióban magyar zenét Szegedi OFOTÉRT optika-fotó szaküzletünkbe ELADÓI MUNKAKÖRBE jj munkatársakat keresünk. Olyan megnyerő megjelenésű, jó kommunikációs készséggel rendelkező, érettségizett fiatalok és középkorúak jelentkezését várjuk, akik szívesen foglalkoznának szemüvegek, kontaktlencsék és fényképezőgépek értékesítésével. Két éven belül látszerész-képesítés szerezhető! Az önéletrajzokat személyesen vagy postán az alábbi címre kérjük: OFOTÉRT szaküzlet. Szeged, Kelemen u. 8. v Még mindig él a giccsadó, amivel a szocialista kultúrpolitika sújtotta a popzenét. A könynyűzenészek úgy érzik, ők a nemzeti kultúrát gyarapítják. - A nyolcvanas években sok tekintetben jobb volt a helyzete a könnyúzenészeknek, mint most - véb Czutor Zoltán, a szegedi Nyers együttes vezetője. Az énekes-gitáros szerint ma sokkal durvább a cenzúra, mert most a pénz mozgatja a cenzorok kezét. A kereskedelmi médiumok nem hajlandók az alternatívnak titulált zenekarok számait játszani, miközben a hazai zenészek úgy érzik, ők igazából a magyar kultúrát ápolják. A közszolgálati médiumokból is kiszorult az igényes magyar könnyűzene, A Nyers is fizeti a giccsadót. Fotó: Karnok Csaba így nem ismeri őket a közönség. Magyarországon körülbelül öt, alternatívnak nevezett együttes néhány tagja tud főállásban a zenélésből megélni. Az első albumát készítő szegedi Hydrox együttest vezető Fellner Ferenc szerint a nagy kiadók nehezen karolnak föl kezdő együtteseket, ha pedig az elhibáAFAGONDOK NYOMASZT JAK A LAPKIADAST IS Változhat január elsejétől a kulturális termékek adója, ha megszavazza az adótörvények módosítását az országgyűlés. A lapkiadók érdekvédelmi szervezete kérte az olvasókat, hogy tiltakozzanak a képviselőjüknél az ellen, hogy az újságok áfáját 12-ről 15 százalékra emeljék, miközben az Európai Unióban átlagosan 4,6 százalék adót vetnek ki a sajtótermékekre. A könyvek forgalmi adója eközben öt százalékra csökkenhet. A szakma képviselői nyolc éve küzdenek ezért, hiszen az unióban a könyvek forgalmi adója átlagosan kevesebb mint négy százalék. zott taktikájuk miatt megbukik a lemez, a szerzőnek elvesznek a művei, hiszen eladta a jogokat is. Hiába látták ismert együttesek előzenekaraként, hogy a közönség szereti őket, a fiatal zenész szerint addig nincs esélyük a sikerre, amíg a médiumok nem játsszák a számaikat úgy, mint a „megcsinált együttesek" dalait. A könnyúzenészek most öszszefogtak és nyílt levelet küldtek a kultuszminisztériumba. Többek között azt akarják elérni, hogy a közszolgálati rádió játszszon sok magyar pop-, rock-, folk- és dzsesszszámot. Nemzeti kiadót szeretnének, ahol nemcsak a profitra, de a zenére is figyelnek. Esetleg a filmgyártáshoz hasonlóan, a zene is kapjon állami támogatást. - Miközben az ócska szennylapokra csak 12 százalék forgalmi adót vetnek ki, a könnyűzenét 25 százalékkal sújtják - panaszkodott Czutor. Ráadásul két százalék giccsadót, hivatalosan kulturális hozzájárulást is be kell fizetniük, amit még az aczéli időkben vetettek ki a kultúrára károsnak tartott könnyűzenére. m.b. i.