Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-17 / 217. szám

SZERDA, 2003. SZEPTEMBER 17. • AKTUÁLIS« 3 Szeged tulajdonába kerülhet Szent-Györgyi Albert háza Budapesten árulják a villát Szent-Györgyi Albert születésének 110. évfordulóján ismét felvetődött, hogy Szeged rendezze adósságát. A Nobel-díjas tudós háza sokak szerint alkalmas volna arra, hogy bemutassa Szent-Györgyi életét, munkásságát. Ehhez azonban a városnak meg kellene vásárolnia az épületet. - A város és az egyetem szégyene, hogy még mindig itt tartunk ebben az ügyben - mondta tegnap sajtótájékoztatóján Szabó László, MDF-es szegedi önkormányzati képviselő a Szent-Györgyi utca 38. számú ház előtt, ahol egykoron a Nobel-díjas tudós lakott. Meg kell ragadnunk az utolsó lehetőséget, hogy visszavegyük és rendbe tegyük a házat - hangsúlyozta a városatya. A képviselő elmondta, tudomása szerint a ház az Artisjus, a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület tulajdonában áll. Azért mondom, hogy az utolsó pillanatban vagyunk, mert a szeptemberi szegedi közgyűlés után tart az Artisjus egy vezetőségi ülést, amin végképp eldőlhet az épület sorsa - tette hozzá Szabó. Az ellenzéki politikus úgy tudja, a jogvédő iroda hajlik arra, hogy eladja az épületet. Kerestük az Artisjus vezetőit is, de ők egyéb elfoglaltságaikra hivatkozAz újszegedi villa, kis képen az 1988-ban elhelyezett emléktábla. Fotó: Karnok Csaba va azt közölték, hogy ezen a héten nem tudnak lapunknak nyilatkozni az ügyben. Annyit azonban sikerült megtudnunk, hogy KERESZTELŐ 2005-BEN? Három éve az integráció kezdetén sokáig téma volt az egyetemen, hogy kiről is nevezzék el az intézményt. A három „neves" kar az akkori József Attila Tudományegyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem egyaránt szerette volna megőrizni névadóját. Ezért, mintegy kényszermegoldásként, a város lett a névadó. Felmerült még III. Béla és Klebelsberg Kunó neve is, de végül maradt a kompromisszumos megoldás. Mészáros Rezső akkori rektor 2005-öt jelölte meg az újabb „keresztelő" dátumaként, mint mondta „nem elképzelhetetlen, hogy egy összeérettebb helyzetben az egyetem felvegye Szent-Györgyi Albert nevét." egy budapesti ingatlanirodában meghirdették a házat, de arra eddig még nem jelentkezett vevő. - A Szent-Györgyi-ház korábbi tulajdonosa, Balog János többször is felkínálta megvásárlásra az önkormányzatnak a villát, de az előző városvezetés nem élt a lehetőséggel. A házban végre méltó helyére kerülhetne az egyetem pincéiben porosodó hagyaték is, és valóra válhatna az a régi álom is, hogy orvostörténeti intézete legyen a szegedi egyetemnek hangsúlyozta Szabó László. - Szeged Nobel-díjasának házát semmiképpen sem szeretnénk elveszíteni - felelte Kozma József várospolitikai alpolgármester arra a kérdésre, mi a város terve az épülettel. - Ez ügyben több helyen is tettünk már lépéseket. Megkerestük az Oktatási Minisztérium és a Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériuma illetékeseit. Szent-Györgyi munkássága ugyanis mind kulturális, mind oktatási szempontból óriási jelentőségű. Információink szerint az egyetem régóta szeretne már egy orvostörténeti intézetet kialakítani, aminek a Szent-Györgyi hagyaték lehetne az alapja. A kérdésben illetékes Lednitzky Andrást, az orvoskari dékáni hivatal vezetőjét és Benedek György dékánt tegnap többszöri próbálkozásunk ellenére sem tudtuk utolérni. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ Ütemterv szerint haladnak az alagútépítéssel Letették a hídfő alapját (P ; Sil i Az átvágott vasúti töltésnél a legélénkebb a munka. Fotó: Tésik Attila Huszonnégy cölöpön nyugszik majd az az alagút, melyet a Kaszap utca magasságában az átvágott vasúti töltésbe szerel a MÁV Hídépítő Rt. A hídfő alapját már lefektették. Jelenleg még kiesik a forgalomból, ám a tervek szerint jövő márciusra-áprilisra már azon a vasúti töltés alatti alagúton halad a Szeged-Békéscsaba, valamint a Szeged-Szentes közötti forgalom, melyet jelenleg is építenek a laktanya közelében, a Kaszap utca magasságában. A 47-es út négysávossá való építésekor elkészült ugyan a laktanya előtt húzódó úi pálva. ám az körforgalomban ért véget, azaz jelenleg nem vezet sehová. Éppen ezért használaton kívül áll, vagyis a vasúti-közúti átjárótól a laktanyáig vezető részét csak a honvédség veszi igénybe. A MÁV Hídépítő erőgépei ahogy arról már lapunkban beszámoltunk - szeptember elsején kezdtek hozzá a vasúti töltés átvágásához, s a munkálatokkal ütemterv szerint haladnak. - Lebontottuk a töltést, majd huszonnégy cölöpöt vertünk le a talajba, melyre azért van szükség, mert az eredetileg tófenék volt. Ezt követően betonoztuk le a leendő hídfő alapját - tájékoztatta lapunkat Kókai Sándor építésvezető. Hozzátette, hogy a tervek szerint októberben kerül a hídfőre az acél hídszerkezet, s utána viszszaépítik a vasúti töltést a helyére. Mindenképpen tartják az október 31 -i határidőt. A 47-es új pályáját majd az az út teszi használhatóvá, melyet az önkormányzat építtet - a tervek szerint - jövő év márciusáig, áprilisáig. A vasúti töltéstől a Kaszap utcáig vezető, s a Kossuth szakközépiskola és a Penny Markét közti szakasz építésére már beadott a város egy 70 millió forint elnyerését megcélzó pályázatot, ám ha az sikertelennek bizonyulna, önerőből építenek. B. K. A. Jól számolt azAKARt. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tegnap sajtóközleményben adta hírül, hogy az AKA Rt. az állammal kötött szerződésnek megfelelően alkalmazza az útdíjképletet az M5-ÖS sztrádán. Mint azt korábban megírtuk, az M5-ös Autópályát Használók Érdekvédelmi Szövetsége (MAHÉSZ) 13 milliárd forint jogtalanul beszedett útdíjat szeretne visszaperelni az AKA Rt.-tői. A szervezet birtokába jutott ugyanis az állam és az AKA Rt. szerződésének útdíjakat szabályzó melléklete. A mellékletben közölt útdíjszámítási képlet alapján a MAHÉSZ szerint a sztrádadíj a jelenleginek csak a fele lenne. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) sajtóközleménye szerint azonban a MAHÉSZ tévesen alkalmazta a díjszámítási képletet. Ugyanis az infláció számításánál nem a szerződés alapelveit követő KSH bázisindexet használták. Ezért jöhetett ki jelentős eltérés a jelenlegi és'a MAHÉSZ által számolt útdíj között. A GKM közölte, mindkét fél maximálisan betartja a szerződésben foglaltakat, ugyanakkor a tárca az M5-ösön fizetett útdíjat továbbra is aránytalanul magasnak tartja. „A minisztérium egyúttal viszszautasít bármely, az AKA Rt.-vei kötött „titkos megállapodásra" való hivatkozást, vagy utalást, mivel ilyen sem az útdíjak kiszámításával kapcsolatban, sem semmilyen egyéb kérdésben nem született" - áll a GKM közleményében. G. SZ. L. Tekintély GARAI SZAKACS LASZLO „A nagy nemzetek tekintélyt adnak tudósaiknak, a kis nemzeteknek a tudósaik adnak tekintélyt." Az idézet Apáthy Istvántól, a szegedi egyetem jogelőd intézményének, a kolozsvári egyetemnek a rektorától származik. Szent-Györgyi Albert születésének 110. évfordulója kapcsán jutott ez a mondat eszembe. Ezen merengve azon is elgondolkoztam, hogy tudósokból jól állunk. Ha van valami, amire tényleg büszkék lehetünk, az a tudóstársadalmunk, amely nem egy tudományterületen ért már el útmutató eredményeket. Azonban csak rájuk lehetünk büszkék, magunkra nem. Jó szokásunkhoz híven ugyanis ezt a társadalmat is „magyar módra" becsüljük meg. Sajnos ez a megállapítás nem csupán ma igaz, igaz volt a múlt században, és igaz lesz még egy jó ideig. Igaz ez ránk, szegediekre is. Bizonyítékul álljon itt az alábbi, 1937-es sajtóidézetet: „Ez a város nem engedheti el Szent-Györgyi Albertet. Mutatni való és megnézni érdemes lesz mindenki számára az a ház, amit ez a város épít fel Nobel-díjas tudósa számára." A ház sajnos azóta is épül. Szent-Györgyi mégis maradt, vett a Nobel-díjából Újszegeden egy villát - mire költötte volna, ha nem erre -, ahol öt esztendeig, a Gestapo „tevékenységének" megkezdéséig lakott. Legutóbb három éve az egyetem bizonyíthatta volna, mennyire nagyra tartja Szeged Nobel-díjas professzorát, de az akkori fATE és a tanárképző túl erős volt ahhoz, hogy valóra váljon a nemes gondolat, és Szent-Györgyi legyen az egyetem Szegedi helyett. Most itt az újabb alkalom. Ki lehetne használni a 110 éves évfordulót, meg lehetne szerezni a professzor villáját. Amire egyébként lett volna esély a 109., a 108., a 107. évfordulón is, csak akkor valamiért nem kellett. Hátha most. Egy ilyen esemény ugyanis remekül kommunikálható és „marketingelhető". Lehetne az épületben Szent-Györgyi-múzeum, lehetne kutatni a hatalmas hagyatékot, látogathatnák turistacsoportok. Sőt ünnepélyes megnyitót is lehetne szervezni, fúvószenekarral, szalagátvágással, lehetne okos és magasztos dolgokat mondani, vaku villanna, közvetítené a tévé, szóval lehetne ünnepelni jól, magyarosan. Majd hátra lehetne dőlni, a zakót elégedetten ki lehetne gombolni, talán még egy csettintés is beleférne. Igen, helyre tettük a dolgokat. Meg van becsülve a legnagyobb szegedi tudós. Ehhez pusztán az kellene, hogy a város az egyetemmel vagy nélküle, de megszerezze a Szent-Györgyi-villát. Ugye milyen egyszerű lenne ? A kamara nem áll le a sztrájk szervezésével Az orvosi kamara akkor sem áll le a sztrájk szervezésével, ha a miniszterelnöknek küldött nyílt levél eredményeként tárgyalások kezdődnek a szaktárca és a kamara között. Annak érdekében, hogy a kormány küldje vissza a szaktárcának az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvénytervezetet, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) nyílt levelet küldött Medgyessy Péter miniszterelnöknek. Az érdekvédelmi szervezet azt akarja elérni, hogy olyan tervezet készüljön és kerüljön a parlament elé, ami a MOK javaslatait is figyelembe veszi. Követelésüknek nyomatékot adva a kamara az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével közösen - az érdekérvényesítés különböző eszközeit is beveti, akár a sztrájkot is. Az első lépésről a múlt héten határoztak: a hét végén nyílt levelet küldtek a miniszterelnöknek. A nyílt levéllel a MOK a közvélemény számára is világossá akarja tenni, hogy rohamosan csökken az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók utánpótlása, folyamatosan romlanak a gyógyítás feltételei. Az orvosi pálya népszerűtlenségének bizonyítására az ovosi kamara a jelentkezők számának meredek csökkenését hozta fel példának: az idén épphogy annyi diák kezdte meg orvosi tanulmányait a hazai orvosegyetemeken, amennyi összesen jelentkezett. Az uniós csatlakozás kapcsán a levélben figyelmeztetnek arra is, hogy májustól olyan munkajogi normák válnak kötelezővé, amelyek betartása több ezer orvos azonnali pályára lépését igénylik. A kamara szerint ennek sem személyi, sem anyagi feltételei nincsenek meg. Egy új törvénytervezettel kapcsolatos MOK-javaslatok között szerepel, hogy az egészségügyiek bére ütemezetten közelítsen az EU-átlaghoz. A Magyar Orvosi Kamara főtitkára, Gyenes Géza lapunknak úgy nyilatkozott: az egészségügyiek sztrájkjának szervezése akkor sem áll le, ha a miniszterelnöknek küldött nyílt levél eredményeképpen tárgyalások kezdődnek a szaktárca és a kamara között. K.K. Fidesz: kétszázmilliárddal több kell a településeknek Sok a forráshiány Több pénzt követelnek a helyhatóságoknak a Fidesz önkormányzati tagozatának politikusai. - Botka László polgármester is bevallaná, ha kikapcsolt mikrofonnal kérdeznék meg, hogy sanyarú év volt az idei az önkormányzatok számára - mondta Szita Károly újságíróknak tegnap Szegeden. A Fidesz-MPSZ önkormányzati tagozat országos tanácsának elnöke ezzel arra utalt, hogy szerinte már kormánypárti polgármesterek is sérelmezik, hogy a települések nem kapnak elegendő forrást kötelezettségeik teljesítésére. Elmondta: jövőre a beígért 28 milliárd forint helyett az életben maradáshoz legalább 220 milliárd többletre lenne szüksége az önkormányzatoknak. Nógrádi Zoltán, a párt megyei elnöke, Mórahalom polgármestere példákat említett. A kisváros negyvenmilliós adóbevételéből húszmilliót kénytelen volt a közalkalmazotti bérekre fordítani. A kormány által 2002-re és 2003-ra ígért plusz 50-50 milliárdos forrást az önkormányzatok nem kapták meg, ezzel szerinte Mórahalom 80 millió forinttól esett el. M. B. I.