Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-06 / 208. szám

SZOMBAT, 2003. SZEPTEMBER 6. • AKTUÁLIS* 3 Az elnök állítja, hogy szabályosan vásárolt székházat a Szegedi ítélőtábla Heidrich és Bereczk cáfol A táblabíróság 260 millióért jut a képen látható szegedi ingatlanhoz. Fotó: Schmidt Andrea Folytatás az 1. oldalról Egy Takaréktár utcai ingatlan­részt vásárolt 134 millió forin­tért a Csongrád Megyei Bíróság. Az épület áttervezését meg is kezdték, ám amikor az Or­bán-kormány idején elhalasztot­ták a táblabíróságok felállítását, a munkálatokkal is leálltak. Az ügy 2002-ben folytatódott, amikor ismét döntés született a szegedi táblabíróság megszerve­zéséről. Ekkor azonban az ügyészség már nem fogadta el a Takaréktár utcai ingatlant, így a táblabíróságnak kellett épület után néznie. A meglévő Takarék­tár utcai ingatlanrész ugyanis al­kalmatlan bíróság számára. He­idrich Gábor immár a Szegedi ítélőtábla elnökeként nézett új székház után az ítélőtábla és a fellebbviteli főügyészség számá­ra. Nyolc ingatlant vizsgált meg tüzetesen, és ezek közül a Sóhor­dó utcai épület felelt meg min­den kitételnek. Az épület az OTP Faktoring Rt. tulajdonában volt, ám egy op­ciós szerződéssel rövidesen a So­mogy Mega Kft. tulajdonába ke­rült. Az ingatlan korábban Be­reczk Imre szegedi vállalkozóé volt, aki jelentős összeggel tarto­zott az OTP-nek, cége, a Tisza Mega Kft. pedig felszámolás alatt állt. A felszámoló az ingatlant ér­tékesítette, a vevő az OTP Fak­toring volt. Csakhogy az épület értéke meghaladta a tartozásét. Ezért Bereczk egy opciós szerző­dést kötött az OTP Faktoringgal, amely szerint egy éven belül kö­zösen értékesítik az épületet, és a korábbi tartozás, illetve az eladá­si ár közötti különbözetet a vál­lalkozó visszakapja. Egy év eltel­te után pedig a Somogy Mega Kft. köteles volt visszavásárolni az ingatlant. Ezért a vevő idén július 31-én a szintén Bereczk tulajdonában lé­vő Somogy Mega Kft. volt. A táblabíróság meghívásos közbeszerzési eljárás keretében választotta ki a Sóhordó utcai épületet. - Az ingatlan tulajdoni helyze­téről tájékoztattam az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnö­két - hangsúlyozta Heidrich Gá­bor. Az elnök határozottan cáfol­ta, hogy az ingatlanra jelzálogjog van bejegyezve: a csütörtöki szer­ződéskötés előtt egy nappal kikért földhivatah tulajdoni lap szerint az ingatlan per- és tehermentes. Heidrich szerint a vételár is reális, hiszen független értékbecslők 288 millióra taksálták az ingatlant, a táblabíróság pedig 260 millióért vásárolhatja meg. Ez az összeg a becsült 590 milliós felújítási költ­ségekkel együtt is alatta marad a székházgondok megoldására biz­tosított egymilliárdnak. Az elnök cáfolta, hogy fia - aki 1995-től önálló bírósági végre­hajtó - közreműködésével került volna a felszámolási eljárásban az OTP Faktoring Kft.-hez. Az adásvételt ugyanis a felszámoló, és nem a végrehajtó intézte - fo­galmazott Heidrich Gábor. - Senki sem keresett meg a cik­kek megjelenése előtt, pedig ak­kor cáfoltam volna a nyilvános­ságra hozott információkat, amelyek nem is hasonlítanak a valóságra - mondta Bereczk Im­re. A Kaposváron élő vállalkozó elmondta, egy több százmilliós hitelügylet része volt a Sóhordó utcai székház, amelyet teher­mentesen adott el a tulajdoná­ban lévő Somogy Mega Kft. K.B. A halászlé kérdései FARKAS CSABA A tiszai az ősibb, az igazi, az egyetemlegesen megfellebbezhetet­len, vagy a dunaiA szegedi, vagy a bajai ? Az alaplével készülő, vagy a tésztát tartalmazó ? Mármint halászlé, természetesen. A kérdésre adott válaszhoz távolodjunk el térben s időben az öreg hídtól! A kínai konyha azért használ sok és sokféle fűszert, mert sok és sokféle olyan alapanyagot használ, melynek valamivel el kell venni az ízét. A hambuszrügy s a fafülgomba önmagában ahgha ad fokozott nyálelválasztásra okot, sőt a kínai fecskefészek nemcsak íztelen, hanem teljesen emészthetetlen is. Fűszerek­kel ízesítve viszont már van íze, és mert a gyomrot megtölti, ideig-óráig kiküszöböli az éhségérzetet. A kínai konyha (e szó­szerkezet alapvetően többes számban lenne használandó, mert kínai konyha nemcsak egyféle van; vannak területek, ahol a csí­pős ízt helyezik előtérbe, másutt az édeset, megint másutt a sa­vanyút) ízei tehát úgy alakultak ki, hogy egy évezredek óta túl­népesedett terület lakói tücsköt-bogarat megpróbáltak megen­ni, de ez csak, hm, markáns füszerezettséggel lehetséges. Bizo­nyos értelemben persze minden konyha erről szól - a magyar is; egyébként magyar konyhából szintén többféle van, másként fű­szerez az erdélyi, másként az alföldi, s megint másként a du­nántúli -, önmagában a hal is szinte ehetetlen, a halat tehát fű­szerezni kell. Fűszerezték eleink is, mint például a „heatlan kó­ui hal eles leuben" (héjatlan kövi hal Ikövicsíkj éles - már tud­niilhk csípős - lévben, azaz lében), a „tsuka zöld leuben ", a „vi­za fekete leuben" típusú, középkorból ránk maradott receptu­sok mutatják. Ezek olyan - még az Amerika fölfedezése, így a paprikakorszak előtti - fűszerszámokra utalnak, amelyek rész­ben, méginkább egészben ismeretlenek a mai halevó előtt. Egyik-másik jócskán egzotikus; hogy például gyömbérrel mi­lyen halat készítettek egykor, fejből nem tudom, de készítettek, annyi bizonyos. Ez részint arra utal, hogy a magyar konyha na­gyon sokáig nem vesztette el keleti gyökereit és még keletibb kapcsolatait - állítólag még kókuszhoz is hozzájuthattak a ma­gyarok, kereskedelmi útvonalak közvetítésével, amely kókusz a csendes-óceáni szigetektől közelebbről nem származhatott másrészt pedig új megvilágításba helyezheti a vitát: mely ha­lászlé „az igazibb", a szegedi vagy a bajai ? Mint az előzőek ismeretében kitűnik, a kérdés nem igényel vá­laszt. Nem azért, mintha költői kérdés lenne, hanem azért, mert értelmetlen. Szegeden jellemzően a szegedi halászlét tartják iga­zibbnak az emberek, Baján karakteresen a bajait. Ám hogy mind­kettő kitűnő - ha el nem rontják -, az bizonyos. Kórház-rekonstrukciótól a csatornarendszer bővítéséig Hatmilliárdot nyertek a megye települései Véget ért Az EUházhoz jön megyei programja Kitárul végre a félig nyitott ajtó Szegeden, az ország 150 kistérségéből a nyolcvanötödikben fejeződött be tegnap a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) februárban útjára indított, Az EU házhoz jön című, kis- és középvállalkozáso­kat a csatlakozásra felkészítő programja. A kis- és középvállalkozásoknak uniós is­mereteket közvetítő országjárás Csongrád megyei utolsó állomásán, Szegeden, az if­júsági házban Csillag István gazdasági mi­niszter plenáris előadáson jelentette ki: az EU-csatlakozással azok a kapuk nyílnak meg számunkra, amelyek eddig még zárva voltak. Ami eddig a külgazdaságot jelen­tette, az most belgazdasággá válik, olyan „belfölddé", ahová már eddig is az export 73 százaléka áramlott. Ezért a magyar gazdaságpolitikának újabb piacok, Orosz­ország, Japán, Kína, Korea felé kell nyit­nia. Az unió az országnak - lassú gazdasá­gi növekedés mellett is - fejlődést hoz: a szakemberek a növekedés évenkénti plusz 1, a beruházások gyorsulásában pedig évi plusz 2,5-3,5 százalékos növekedést vár­nak. Parragfi László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a vállalkozóknak el­mondta: a környező országokhoz képest ná­lunk a legmagasabb a jegybanki alapkamat, 9,5 százalék, ami rontja a versenyképességet. Ugyanez az EU-ban 2, Csehországban 2, Lengyelországban 5,25, Szlovéniában 6,5 százalék. Hiába ösztönzi a gazdasági tárca kamattámogatásokkal a hitelt vállalókat, ha ez a kormányzati támogatás érzékelhetetlen­né válik a magas jegybanki alapkamat miatt. Kifejtette, a gazdaság fejlődését a drága állam fenntartása és az elvonások mértéke is visz­szaveti. Szeri István, a Csongrád Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara elnöke a rendez­vénysorozat végén átadta a vándorserleget Az EU házhoz jön program következő házigaz­dájának, a Veszprémet képviselő kamara el­nökének, Henger Károlynak. A befogadó vá­ros emléklapot Nagy Sándor, Szeged alpol­gármestere vette át. F.K. Csillag István nem árult el részleteket a kivásárlással kapcsolatban • Kell az M5-ös, de nem minden áron Több mint hatmilliárd forint értékben kaptak címzett és cél­támogatást a Csongrád megyei települések. A szegedi egészség­ügy fejlesztését közel másfél milliárd, a csongrádi és szentesi szennyvízcsatorna-rendszer bő­vítését pedig egy-egy milliárd forinttal támogatja a kormány­zat. A kabinet tárgyalt a 2004-ben in­duló beruházások címzett és cél­támogatásáról, egyben döntött arról, mely projekteket támogat­ja. Botka László szegedi polgár­mester lapunknak nyilatkozva elmondta: a kormány 1 milliárd 160 millió forintos címzett tá­mogatást adott a városi kórház rekonstrukciójára. Az önkor­mányzat 130 millió forintos ön­részt vállalt a beruházásban. A szegedi Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola felújítására 250 millió forint címzett támogatást fogadtak el. Itt harmincmillió fo­rint a saját forrás. Sikerrel szerepeltek a címzett támogatásra benyújtott pályáza­ton a szentesiek és a csongrádiak is. Előbbiek közel 750 millió fo­rintot nyertek, amelyből a volt megyeháza épületét újíthatják fel, utóbbiak pedig másfél milli­árd forintból építhetik fel a fo­gyatékosok otthonát. Mindemel­lett Csongrád és Szentes egy-egy milliárd, Röszke pedig 350 mil­lió forint céltámogatást kapott a Eddig tisztázatlan körülmé­nyek között tegnap délután el­ütött egy motorost egy Merce­des mikrobusz az 55-ös úton, Mórahalom közelében. A mo­torkerékpár vezetője olyan sú­kormányzattól a szennyvízcsa­torna-rendszerének bővítésére és korszerűsítésére. Szeged és Hódmezővásárhely önkormányzata egészségügyi gép-műszer beszerzésére nyúj­tott be céltámogatási pályázatot. Mindkét helyhatóság sikerrel szerepelt, Szeged kétszázötven-, Hódmezővásárhely pedig hu­szonötmillió forintot nyert. A dologhoz hozzátartozik, hogy mindkét város ugyanekkora ön­résztvállalt pályázatában. A címzett és céltámogatások együttes összege meghaladja a hatmilliárd forintot. Botka László hangsúlyozta, ezzel or­szágos szinten is előkelő helyen szerepel a megye. A polgármes­ter hozzátette: a szegedi egész­ségügy még soha nem kapott ilyen mértékű támogatást. /Vá­rai György, a városi kórház fő­igazgatója lapunknak elmondta: a pénzből felújítják és átalakít­ják az urológiai tanszéket, vala­mint az összes műtőt, hogy azok megfeleljenek a huszon­egyedik század elvárásainak. A Vasvári szakközépiskola igazga­tója, Siposné Gyuris Valéria ar­ról számolt be, hogy a 280 mil­lió forintból teljes belső felújí­tást végeznek, korszerűsítik az elektromos rendszert, rendbe teszik a külső homlokzatot, va­lamint bővítik a könyvtárat és a gyakorlótantermet. sz. c. sz. lyos sérüléseket szenvedett, hogy mire a mentőhelikopter a helyszínre érkezett, életét vesz­tette. A rendőrség szakértők be­vonásával vizsgálja a baleset körülményeit. A kormány az Alföld Koncesz­sziós Autópálya (AKA) Rt.-vel szeretne megegyezni az M5-ös sztráda továbbépítéséről, jövőre eredményt ígérnek. A gazdasági tárca tisztában van azzal, hogy az M5-ös autópálya Szegedig elérő szakaszának hiá­nyában a déli országrész gazdasá­ga lassabban fejlődik, s hogy a térséget a hosszan tartó délszláv háború összes következménye sújtotta - mondta Csillag István gazdasági miniszter (képünkön) tegnapi szegedi sajtótájékoztató­ján. A kormányprogramban ki­emelt prioritást élvez az infrast­ruktúra fejlesztése, hiszen példá­ul Szeged hiába nevezhető „tu­dásközpontnak", ha nehezen le­het ide eljutni. A hiányolt autó­pálya-szakasz, valamint a meglé­vő sztráda matricás rendszerbe bevonásáról folynak a tárgyalá­sok az AKA-val, ám mérlegelni kell: mennyibe kerülnek a külön­böző megoldások az adófizetők számára. Az ország egyenjogú ál­lampolgárai lesznek a déli térsé­gében élők is, a kormány jövőre eredményt szeretne felmutatni. \*é 5 f - Mindenképpen megoldás szü­letik, de nem minden áron ­mondta Csillag István. A háttérben zajló tárgyalások során tavaly még 12 olyan kérdés­ről beszélt a miniszter, amelyek­ről egyezségre kell jutni. Tegnap azt mondta, már csak kilenc pontban nem tudtak megállapod­ni az AKA-val. A megegyezések között említette meg: elérték, hogy nem kell kihzetni az adófi­zetők pénzéből azt az összeget, amelyet az előző kormány a tarta­lékszámla fel nem töltésével el­mulasztott. Ez volt az oka annak, hogy a magyar kormány hozzájá­rult: az AKA kedvezőbb feltételek­kel váltson ki egy korábbi, maga­sabb kamatozású hitelt. Lapunk kérdésére, miszerint a lehetséges megoldások közül me­lyiket támogatja a kormány, a miniszter a következőt válaszol­ta: - Bármelyiket preferáljuk, ami eredményre vezet, és a lehető leg­kevesebbet fizetjük ki az adófize­tők pénzéből. A lehetőségek kö­zött szerepel, hogy az állam kivá­sárolja az AKA-ból az M5-ös kon­cessziós jogát mintegy 70 milli­árd forintért és átvállalja a társa­ság hiteleit, majd maga dönt a to­vábbépítésről; részletfizetéssel jut hozzá a koncessziós joghoz; a sztráda továbbra is az AKA-é ma­rad, az állampolgárok a többi sztrádán használatos díjakat fize­tik, a különbözetet a kormány költségvetési pénzből kipótolja a koncessziós társaságnak; magyar befektető meghatározó részese­dést szerez az AKA-ban, akin et­től a kormány jobb tárgyalási po­zíciót remél. FEKETE KLÁRA Meghalt a motoros AZ ALAPÍTVÁNY IS TÁRGYAL A szegedi M5 Autópálya Alapítvány kuratóriumának elnöke, Hor­váth István és titkára, Gedei Zoltán tegnap megállapodott Csillag István gazdasági miniszterrel: a tárcával felelős partneri együtt­működést kívánnak kialakítani. Az informális tárgyaláson a sztrá­da továbbépítése és már 2004-től a matricás rendszerbe történő bevonása mellett felmerült: az M47-es autóút kösse össze az M5-ös autópályát a nagylaki határátkelővel. A miniszter a célok­kal egyetértett és elfogadta az alapítvány által felajánlott partner­séget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom