Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-30 / 228. szám

KEDD, 2003. SZEPTEMBER 30. • MEGYEI TŰKOR" 5 Botka biztosítottnak látja a béremelés fedezetét Nem terveznek tömeges leépítést A színházi szakszervezet jogellenesnek ítéli az eljárást Perelnek az elbocsátottak Tanácskozik a szakszervezet a zenekari próbateremben. Fotó: Gyenes Kálmán Folytatás az 1. oldalról Jóllehet a jövő évi költségvetés vitája még nem kezdődött el a parlamentben, Dióssy László úgy látja, hogy a büdzsé, mint ahogy idén, úgy 2004-re sem biztosítja az önkormányzatok számára a közalkalmazotti és köztisztviselői béremelések fe­dezetét, így azt a helyhatóságok­nak kell kigazdálkodniuk. A Te­lepülési Önkormányzatok Or­szágos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint azzal, hogy a ka­binet nem teremti meg a bér­emelések fedezetét, gyakorlati­lag létszámleépítésre készteti az önkormányzatokat. A TÖOSZ szerint a jövő évi, önkormány­zatokra vonatkozó forrásszabá­lyozás elfogadhatatlan, kilátás­talan helyzetbe sodorhatja a helyhatóságokat. A szegedi önkormányzat mint­egy 7 ezer 500 közalkalmazottat és 551 köztisztviselőt alkalmaz. Utóbbiak a polgármesteri hiva­talban dolgoznak. Botka László lapunknak elmondta, hogy ta­valy októberben mintegy hatszáz A Fidesz szerint az ingyenes tankönyveket a kétgyermekes családokkal fizettették meg, s bár a támogatás differenciálha­tó volt, az iskolák többsége még­is egységesen osztotta szét a pénzeket. - Egy törvénymódosítás mindig annyit ér, amennyit a gyakorlat­ban fel lehet belőle használni. Hiába vezette be a kormány az ingyenes tankönyv-támogatási rendszert, ha az komoly problé­mákat okozott a gyakorlatban, s alaposan megterhelte az iskolá­kat - jelentette ki tegnapi sajtó­tájékoztatóján Farkasné Pocsai Blanka, a Fidesz-MPSZ szegedi önkormányzati képviselője. Farkasné megjegyezte: a támo­gatás összege középiskolában és az általános iskolák felső tagoza­tain egyáltalán nem fedezte a tankönyvek árát. Véleménye szerint a kétgyermekes családok­kal fizettették meg a tankönyve­ket, hiszen sok helyen tőlük vet­ték el az egyébként mindenkinek járó 2 ezer 400 forintot és azzal egészítették ki a rászorulók tá­mogatását. köztisztviselővel vették át a hiva­talt. Az elmúlt egy évben a hiva­tali létszámleépítéssel, a városi fenntartású oktatási rendszer át­alakításával, valamint az önkor­mányzati cégek összevonásával több mint négyszázmillió forin­tot takarított meg a város. A pol­gármester hangsúlyozta, a közal­kalmazotti béremeléssel orszá­gosan mintegy harmincezerrel nőtt a közszférában dolgozók száma. Mint ahogy országos szinten, úgy Szegeden is elsősor­ban az egészségügyi intézmé­nyekben helyezkedtek el a közal­kalmazottak. Botka közölte, a közeljövőben nem terveznek olyan létszámleépítést, mint amilyen az elmúlt egy évben tör­tént. Azt azonban megjegyezte: a polgármesteri hivatal informati­kai rendszerének bővítésével, az úgynevezett e-önkormányzat ki­építésével megszűnnek majd ál­láshelyek. A polgármester hang­súlyozta, biztosítottnak látja jö­vőre a közalkalmazotti és köz­tisztviselői béremelések fedeze­tét. sz. c. sz. - „Belőtték" a tankönyvcsoma­gok árát 8 ezer forintra. Azonban sok esetben ezt úgy csinálta a vá­rosvezetés, hogy olcsóbb tan­könyveket vett a támogatandók közé, amit az adott iskola nem akart használni, vagy egyes tan­könyveket kivették a tankönyvi körből és oktatási segédeszköz­nek minősítették - tette hozzá Szőllösi Béla, a Fidesz-frakció ve­zetőhelyettese. « A Fidesz sajtótájékoztatója után megkereste lapunkat Koz­ma József, Szeged alpolgármes­tere, és az alábbiakat közölte: „Szeged város 120 millió forint­tal támogatta a rászoruló gyere­keket, azaz ebben az évben a ta­nulók 40 százaléka kapott tá­mogatást, ami jövőre 60 száza­lékra emelkedik. Ezeket a ténye­ket reményeim szerint a Fidesz oktatáspolitikusai is elismerik, és bízom abban, hogy rövid távú politikai céljaik miatt nem ál­dozzák fel ezt a régóta várt vív­mányt, és nem hangolnak egy­más ellen gyermekeket és csalá­dokat." G. SZ. L. Folytatás az 1. oldalról A munkáltató - csoportos leépí­tésről lévén szó - köteles lett vol­na egyeztetni a szakszervezettel, értesítenie kellett volna a mun­kaügyi központot is - folytatta a szakszervezet jogásza. Miközben utcára tettek embereket, előfor­dult, hogy ugyanabba a munka­körbe mást vettek fel. A határo­zott időre szóló szerződéssel ren­delkező művészeket a jogsza­bályok szerint február 28-áig ér­tesíteni kell, hogy a következő évadban számítanak-e a munká­jukra. Kocsis László Levente megbízott főigazgató idején az érintettek értesítést kaptak, hogy a következő szezonban is foglal­koztatják őket. Július végén azonban újabb levélben közölték velük: nem tartanak igényt rá­juk. A jogásznő elmondta: a jog­ellenes döntések miatt hét dolgo­zó esetében munkaügyi bíróság­hoz fordultak. Kérték a szerződé­sek egy évvel való meghosszabbí­tását, vagy 12 havi illetménynek megfelelő összeg kifizetését. Több határozatlan idejű munka­szerződéssel rendelkező művészt szinte megzsaroltak: vagy el­megy szakmai nyugdíjba és ak­kor vállalkozóként tovább foglal­koztatják, vagy elbocsátják. Két így elküldött kórustag esetében visszahelyezésüket kérve indí­tottak pert. A szakmai nyugdíjjal kapcso­latban elhangzott: meghatáro­zott szolgálati idő után csak a munkavállaló kérheti ezt az ellá­tási formát, a munkáltató legfel­jebb nyilvánvaló alkalmatlanság miatt küldhet így el valakit. Konrád Antal arra biztatta a színház dolgozóit: egyetlen fegy­verük az összefogás és a szolida­ritás. Ráksi Katalin, a szakszer­vezet országos ügyvezető titkára arra emlékeztetett: az utóbbi idő­ben több olyan színházi vezető is úgy távozott posztjáról, hogy ha­talmas hiányt hagyott maga után, ezért szorgalmazni kellene a felelőtlenül gazdálkodó direk­torok büntetőjogi felelősségre vo­nását. Kolep Zoltán, a színház szak­szervezeti titkára azt nehezmé­nyezte, hogy az érdekképviselet­tel nem tárgyaltak a létszámle­építésről, és a művészi állomány csökkenésével párhuzamosan nő a gazdasági hivatalban dolgozók létszáma. Székhelyi Józsefet budapesti tárgyalásai miatt Kovács Ágnes ügyvezető főtitkár képviselte, aki Korognai Károly igazgatósága idején hasonló helyzetben mun­kaügyi pert nyert a színházzal szemben. Utalt arra, hogy az elő­ző vezetés idején csak formálisan működött a szakszervezet, a je­lenlegi direkció a jövőben kész a konzultációra az érdekképvise­lettel. Mindenki egyetértett ab­ban: sürgősen szükség van egy olyan törvényre, amely a színhá­zak speciális működését szabá­lyozza, mert bebizonyosodott, hogy a közalkalmazotti törvény nem alkalmas erre. • Székhelyi József színigazgató tegnap útban Budapestről Sze­gedre telefonon reagált a történ­tekre: - A csődfelszámolás része­ként az önkormányzat kötelező érvényű határozatot hozott a lét­számleépítésről, amit, mivel jog­államban élünk, végre kellett haj­tanunk. A tízszázalékos leépítés a pályázatomban is szerepelt. Ez­zel és a pénzek elfolyásának meg­akadályozásával dinamizálni le­het az intézményt. A leépítéseket a középvezetőkkel egyeztetve, az ő javaslataik alapján, és az érin­tettek szociális körülményeit is megvizsgálva hajtottuk végre. Megkértünk néhány arra jogo­sult művészt, hogy menjen szak­mai nyugdíjba és szerződéssel dolgozzon tovább, mert ezzel csökkenthetőek a bérterheink. A színház munkaügyi jogászának álláspontja szerint nem egyértel­mű annak megítélése, hogy cso­portos leépítésnek minősül-e a létszámcsökkentés. Amennyiben bebizonyosodik, hogy munkajogi mulasztás történt a részünkről, mindenkit megkövetek. A szak­szervezetet partnernek tartom, ezt bizonyítja: míg az elmúlt években egyetlen művész sem kapott beiskolázási segélyt, amint lehetőségem nyílott rá, aláírtam, hogy megkaphassák a gyermekenkénti ötezer forintot. H. ZS. HÍREK KIÁLLÍTÁS AZ AULÁBAN Az SZTE aulájában (Dugonics tér 13.) ma 18 órakor Galambos Gábor, a JGYTFK főigazgatója nyitja meg a kar rajz- és művészettörténet tanszékén oktató művésztanárainak kiállítását. A tárlaton Aranyi Sándor, Holler László, Kovács Keve, Lázár Pál, Papp György, Sinkó János és Szekeres Ferenc alkotásai szerepelnek. A megnyitón közreműködik: Maczelka Noémi zongoraművész, valamint Ordasi Péter vezényletével a JGYTFK Ének-zene Tanszékének kamarakórusa. RÉGI ZONGORISTÁK A Régi Zongoristák Klubja szóra­koztató estjeinek tizedik évadját kezdi meg csütörtök este a szege­di Forrás Szállóban. Házigazda: Polgár Gyula neves pianista, aki a napokban tért haza külföldről. EMLÉKKIÁLLÍTÁS A FEKETE-HÁZBAN A Rákóczi-szabadságharc zászlóbontásának 300. évfordulóján Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök nyitja meg ma délután fél 5-kor a Cum Deo pro Patria et Libertate (Istennel a hazáért és a szabadságért) című emlékkiállítást a Fekete-házban. SZEGEDI KÖLTŐISKOLA Polner Zoltán költő, művészeti vezető irányításával költőiskola indul Szegeden. Jelentkezni október 3-án 15 és 17 óra között a Múzsa Alapfokú Művészeti Iskola székhelyén (Szeged, Széchenyi tér 2/A), érdeklődni pedig a 06-20-591-3115-ös telefonszámon lehet. Gyermekkorú autótolvajok Tizenkét és tizenhét év közötti gyerekek éj­szakánként személygépkocsikat loptak Szegeden, amiket használat után kifosztva hátra hagytak. A tippadó a banda egyik tagja, mindössze 12 éves. Az utóbbi hetekben az egyik szegedi városrészben több gépkocsi is eltűnt. Az autókat pár utcával odébb mindig megtalálták a tulajdonosok. Az eset egyik érdékessége, hogy az összes jármű Lada volt. A szegedi rendőrök lefülelték a tetteseket. Kide­rült, egy ötfős csapat követte el az autólopásokat. A társaság legfiatalabb tagja mindössze 12 esztendős, a legidősebb pedig 17. Kiderült, a fiúk éjszakánként azzal szórakoztak, hogy a lakóhelyük közelében parkoló Ladákat feltörték, autóztak néhány utcá­nyit, majd kifosztva hátrahagyták a kocsikat. A tippadó a társaság leghatalabb, tizenkét éves tagja volt, akinek családjában van egy Lada, ezért jól ismerte az ilyen típusú járművek működését. Az egyik sértett egyébként pont akkor érkezett feljelentést tenni a rendőrségre, amikor a srácokat kihallgatták. így a nyomozók jó hírrel fogadták, elmondták, hogy az autóját időközben már meg is találták. A subasaiak összeadták a pénzt az építőanyagra Mára burkolt utat építettek maguknak A kiskundorozsmai Subasa Maty-parti útján lakók összefogtak, és betontör­melékből, mart aszfaltból szilárd bur­kolatot építettek a földes utcában. Nem vártak a sült galambra a subasai Maty-parti úton lakók, akik megelégel­ték, hogy nyáron porban, ősztől tavaszig bokáig érő sárban kell járniuk. Tudták, hogy nagyobb városi, állami segítségre aligha számíthatnak, ezért „házilago­san", maguk raktak szilárd burkolatot a másfél kilométer hosszú utcában. A példás önszerveződésről Tasnádi Sándor, a munka egyik szervezője be­szélt. Ó maga - a Subasán élők sokaságá­hoz hasonlóan - a magas rezsiköltségek miatt költözött ki a szegedi panelből az üdülőkörzetbe, ahol olcsóbb az élet. A Maty-parti út a körzet gerincútja, amo­lyan „sugárút", amelyből keresztutcák egész sora nyilik. Forgalma is nagy. . Az utcabehek másfél éve gondoltak egy nagyot, és a helybeb fórumként is szolgáló Hetes utcai büfében meghányták-vetet­ték, hogyan lehetne utat építeni. Egy mér­nök árajánlata (alappal együtt 6,5 millió forintba került volna a burkolat) hallatán '.•gB. t&A 'Jw ^ .jyj BÉfe^«^^ / lUllL « -.«SUP'*!'1 W -iftfflM^M -- rA&y M V ' - ÍÍKIÉÉ 1 - • • : i Amm V ­Szilárd burkolatú út a kiskertek között. Fotó: Miskolczi Róbert úgy döntöttek, inkább megcsinálják ők maguk az egészet, úgy olcsóbb lesz. Ekkor már hetvennél is többen csatla­koztak a tervezgetőkhöz, s fejenként 5 ezer forintot adtak össze a költségekre. Betontörmeléket szereztek, s egy har­mincfős brigád kemény munkával elké­szítette az „alapot", amelyet ugyancsak útbontásból származó, mart aszfalttal borítottak. Olvasztógépet nem használ­tak, arra már nem futotta, de az ered­mény a célnak így is éppen megfelelt. A jó út persze még nagyobb forgalmat vonzott: még a távolabbi utcákban la­kók is inkább a Maty-parti út felé kerül­tek, s a domaszéki termelők is ezt az út­vonalat választották a dorozsmai nagy­bani piacra menet. A sok kocsi, meg a tél aztán kikezdte az erős alap nélkül ra­kott utat, ezért idén tavasszal az ott la­kók nekifogtak a javításnak. Az újabb költségekhez a város is hozzá­járult: Fábián József önkormányzati kép­viselő közbenjárásával 200 ezer forintot kaptak a több mint félmillió forintos munkára - a többit ismét az utcabeliek adták össze. A maguk erejére támaszkodó subasai­ak marhapörkölt-vacsorával ünnepelték összefogásuk eredményét. Életkörülmé­nyeik további javulásához persze még szükség lenne például a buszjáratok sű­rítésére (ősztől tavaszig óránként közle­kednek a kocsik), valamint a közvilágí­tás kiépítésére is. NYILAS PÉTER Farkasné Pocsai Blanka: A kétgyermekesek fizettek A Fidesz bírálta a tankönyvtámogatást

Next

/
Oldalképek
Tartalom