Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-27 / 226. szám

Szombat, 2003. szeptember 27. SZIESZTA II. Kis tanulmány a barkácsolásról Nagyon szép és komoly emberi tevékenység. Holott a legelső elgondolásra azt az alapvetést tennénk, hogy a barkácsolók házassági válságban élnek, hiszen mi másért töltenék idejük java részét egy szerszámos kamra nyomasztó félhomályában, ahol a rádió csak mondja, mondja a velejéig hazug világhíreket?! A barkácsolás férfias tevékenység, apró dolgok összegezése, pasz­szintás, finomítás, korrigálás és pontosítás, hogy például újra a falra illeszthető lesz a polc, melyen a családi koponyákat tartottuk, használható lesz az elgyötört gumióvszer, vagy például Isten, aki egy ideje csak nemet és csak nemet tudott mondani, néhány óvatos befúrás, kis megfaragás és csippentés után végre azt suttogja fel hozzánk a satukar lágy öleléséből, hogy, jól van, Emó, legyen két nem között mindig egy talán is. A barkácsolás szecesszió, közeli kivonulás. A barkácsolás helyszíne általában egyetlen helységre van a boldogságtól, pontosabban a boldogság lehetőségétől, a családi tűzhelytől, vagyis barkácsolni csak otthon lehet Aki nem otthon barkácsol, az valamit ugyan csinál, de ez nem barkácsolás. Sajnos azt kell mondani, hogy a nők akkor sem barkácsolnak, amikor teljesen nyilvánvalóan barkácsolnak, amikor fúrnak, fa­ragnak vagy reszelgetnek. Egy barkácsoló nőre képtelenség azt mondani, hogy kedves barátaim, most pedig tekintsék meg ezt a barkácsoló hölgyet, mert aki például lát egy barkácsoló hölgyet, az mindig mást, többet is lát, következésképpen többet is gondol, minthogy ez a hölgy barkácsol, hogy ez a ragyogó természeti esemény csak egy barkácsoló nó. Ezzel szemben egy barkácsoló férfi láttán könnyedén megvonjuk a vállunkat, na ja, igen, ez itt valóban egy barkácsoló férfi, és passz. A barkácsolás különben magányos műfaj. A magány keserűségét azonban oldja a különféle fejű kalapácsok, reszelők és szegecskék színi társulata vagy az olajos dobozkák között szerénykedő literes pálinkás üveg, rumos hordócska, igényesebbeknél a tequilás injekció. Van, aki azért barkácsol, hogy ne kelljen fagyoskodni a jégvirágos családi tűzhely mellett. Ám a barkácsolás közben nagyon észnél kell lenni. Nem lehet berúgva, részegen vagy módosított tudattal csinálni, például vagy marihuánázol, vagy barkácsolsz, a kettő együtt nem megy. Viszont egy rendes, becsületes barkácsolás igényére mindig a mélabú nyújt be jelentkezési lapot. Hiszen kicsoda kezd vidáman, kacarászva, könnyedén barkácsolni?! Holott, és ez bizony nagyon érdekes dolog, a barkácsolás lényege mégis csak ama egyetemesnek is mondható remény, hogy az elromlott dolgok megjavíthatok, hogy a nem funkcionáló ég, föld, a leveleiket vesztett fák, vagy a lelkünk már soha nem lesz a régi, de javítgatás révén tud majd valami mást, valami fontosat, valami újat, finomat Igen, ez a remény mélabúja, vagy a mélabú reménye, kinek hogy tetszik jobban. így lesz némelyek lelkéből lábtörlő, addig barkácsolja, alakítgatja a lelkét, míg csak lábtörlőnek lesz jó, de annak nagyon. így lesz a kerti fából pad vagy akasztófa, Istenből kerti törpe, filozófusból jegykalauz, költőből áruvédjegy. Aki barkácsol, úgy gyógyít, hogy közben átalakít. Például a sebészdoktorok és a barkácsolók nagyon közeli rokonai egymásnak. Vannak teóriák, melyek a szerelmeskedés és a barkácsolás egzisztenciális hasonlóságát hirdetik, mi határozottan vitatjuk ezen elveket. Barkácsolhat egy férfi a hölgy meleg, barátságos testén? Nem, dehogyis. Úgyszintén nem barkácsolhat egy nő a férfi testén, hiába is van nála szög, húsreszelő vagy heregolyó-kalapács. Pedig úgy a férfi, mint a nő testén számtalan apró, olykor elnagyolt, vagy nem egészen jól funkcionáló testi mütyür, fogódzó, kampócska, rosszul záródó, vagy olykor helytelenül elduguló nyílás található, melyek ké­zenfekvő lehetőségei lennének egy kis barkácsolásnak. A lényeg az, hogy még a legkellemetlenebb, leghányavetibb percsze­relmeskedés is idéz valamit a szerelmeskedés univerzális jel­legéről, hogy végül is két végtelen, két galaktika, két kozmosz csattanna, olvadna össze, ha és amennyiben persze helyesen abszolválnák. És hogy a nőn kívül kik nem barkácsolnak még? Nem barkácsol például az Isten és az angyal, nem barkácsol az élet, nem barkácsol a bor. A pálinka például barkácsol, némelyek úgy mondják, lebarkácsol. Viszont tud barkácsolni a vers, a költő. (Na most mi van a költőnővel, ugye, mert ha a költő igen, de a nő nem, akkor mi is az ábra?!) No és, ha jól meggondoljuk, hát barkácsol az idő. Hú, nagyon barkácsol. És persze végül barkácsol a fé­reg is. SZÍV ERNŐ KUKOVETZ NANA TÖBB UTCAJA Ahol a térképek készülnek Ezen az asztalon városok és falvak születnek. Apró gyerekkoromban furnér­lemezből vágtuk ki lombfű­résszel Magyarország térké­pét. Kevés hibával ma is meg tudom rajzolni a régi hatá­rokat, mindig a Magas-Tát­rától - a nyeregtől - indulva, először jobbra, aztán balra ha­ladva, pedig soha nem akar­tam térképcsináló lenni. Fir­bás Zoltánnak egyenesebb volt az útja, nagyapja föld­rajz-történelem szakos tudós tanár volt, gyűjtötte is a tér­képeket, apjával viszont tér­kép alapján turistáskodott, és városmérnök lett. Ehhez már hozzátartozott a térképészet. Ma ebből él feleségével, Földi Katalinnal együtt. Sokszor elképzeltem mun­kában Jakabffy Lajost. Meny­nyit kellett neki a múlt század elején talpalnia, kutakodnia, körmölnie, hogy Nagyszeged minden tanyáját úgy rajzolja mappára, ma is el lehessen igazodni közöttük. Mennyivel egyszerűbb lehet most! Odaül valaki a számítógép elé, ide pöttyint, oda pöttyint, és egy­szerűen kinyomtatja. Elmen­tem Firbásékhoz szakmát ta­nulni. Vigyázat, másolják! Jó tanítóként el is mondtak minden fogást, de meg is kér­tek, ez az egy az, amelyikről ne írjak. Az újság tanítaná ki a mindenre éhes térképtolvajo­kat. Hiába mondtam, a pán­célszekrény feltörőit se kell külön tanítani a tolvajlásra, aki hitványságra adja a fejét, úgyis ismeri minden trükkjét, kénytelen voltam meghátrál­ni. Most is vallom, se szíves­ségből, se fizetésért nem ár­tanék senkinek, amit láttam, megtartom magamnak. Elhi­szem azt is, nem győznek a szerzői jogok megsértése mi­att pörre járni. Nem ők lop­nak, őket lopják meg. Sokkal egyszerűbb térképet hamisítani, mint képet. Például Magyarcsanád Amikor újra írhattam az Apátfalva és Magyarcsanád határában látható Kunke­resztről, aranyos kis térképet kaptam. A falu utcái és ne­vezetességei vannak rajta hi­teles méretekkel, de föl van­nak tüntetve a határnevek is. Nekem kincsesbánya az ilyen. - Ide segítők kellenek! - Missziós föladat ez. Meg­kapjuk a térképvázlatokat a megrendelő önkormányzat­tól, de mindig elmegyünk a helyszínre, és könyvtárosok­tól, tanároktól, csőszöktől, szavahihető emberektől tájé­kozódunk a legapróbb rész­letek után is. - Kisded faluról van szó, és senki nem térképről nézi meg, hol lakik a szomszéd. Egy néven több utca - A piaci érdekeltségre akar célozni? Sokan megveszik, akár több példányban is, mert az ő falujukról szól. Az ön­kormányzat is használja aján­dékozásra is. - Látom, rajta van a Kun­kereszt is. Füzesgyarmat tér­képén viszont nincsen föltün­tetve az egykori gázkitörés he­lye. - Az olajtelep rajta van, de a titkosságra igényt tartó helye­ket nem tálaljuk. Gyerünk közelebb, Szeged­re. Nagyszerű várostérképek készülnek nagyban és kicsi­ben, immár házszámos kivi­telben is, a Kisokos melléklete is itt születik, de alkalmi tér­képek is. Egyetemistáknak, fő­iskolásoknak, ballagó diákok­nak is. Legyen mit beletenni a kis tarisznyába. De vegyük az új utcákat. Például az Aba ut­cát a Káderdűlőben. Kimen­nek, és centivel lemérik, hogy hiteles legyen? - A mérés a geodézia dol­ga, mi kartográfusok va­gyunk. Az adatokat itt is megkapom a megrendelőtől, FOTÓ: GYENES KÁLMÁN a várostól, csak föl kell dol­goznom. - Lehetek tapintaüan? - Nehéz lenne elkerülnünk. - Leginkább visszafelé nézve nagy név lehetett a nélkülöző, beteges festő, Kukovetz Nana, és szerencsétlen életútja arra is méltatja, legyen utcája Sze­geden. De a térképek szerint mintha három is jutott volna neki, ráadásul egymás mel­lett. - Valóban tévednek a tér­képek. Menthetnénk magun­kat, hogy a városrendezési alaptérképet használtuk, de ha a hiba becsúszott, ne ke­ressük okát másban. Görbe utcáról van szó, amikor a pa­nelházakat építették, vala­hogy rádupláztak. A térképész is tévedhet. - Köszönöm, erre akartam ki­lukadni. Vitám van valakivel, aki 1924-ben készült katonai térképpel vágta ki a tromfot, én meg azt állítom, a térkép is té­vedhet. Gondolom azonban, dicsőség is termett. -A Szép magyar térkép pályá­zaton két harmadik díjat nyer­tünk. A nagy versenyben nagy értéknek számít. A szegedi vá­rostérkép harmadik kiadását éli, kapós portéka lett. Annyira is eljutottunk vele, az árából öt­ven forinttal a vadasparkot tá­mogatja, aki megveszi. HORVÁTH DEZSŐ Európa a Holdra tart A SMART-1 újfajta kozmikus hajtóművel közelíti majd meg a Holdat. A többször is módosított tervek sze­rint ma éjszaka a Francia Guyanában lévő kouroui űrközpontból elindítják az európaiak első holdkutató szondá­ját, amely - még mielőtt megérkezne kozmikus szomszédunkhoz - egy sor íírtechnológiai tesztet is elvégez. MTI PANORÁMA Az Európai Űrügynökség SMART-1 (Small Missions for Advanced Re­search in Technology) nevű szondája csak a jövő év decemberében kerül Hold közelébe. Addig több mint egy éven át azt az új hajtóműves tech­nológiát teszteli, amelyet az elkép­zelések szerint a jövő bolygóközi uta­zásai során vetnek be az eddigi ha­gyományos kémiai alapanyagú haj­tóművek helyett. Ezt a módszert eddig csak a Deep Space-1 amerikai űrszondán hasz­nálták a kilencvenes évek végén. Az újfajta kozmikus hajtómű, az elekt­ronsugaras rakétameghajtás lénye­ge: az űreszközt a tömegvonzási erő célirányos felhasználása mellett napenergiával ellátott ionhajtómű hajtja. Ennek belsejében xenongáz szolgáltatja a pozitív töltést, amely­nek ionjai negatív elektromos me­zővel ütközve kilövődnek az űresz­köz hátulján. Ezzel a szonda foko­zatosan - hónapok alatt - felgyorsul. Noha a hajtóerő alig leheletnyi, ez a meghajtási mód tízszer hatékonyabb az égetett üzemanyagénál. A SMART-1 mindössze mosógép nagyságú, 367 kilogramm tömegű eszköz. Miután Hold körüli pályára állt, még néhány hónapon át vizs­gálja az égitestet. Egyebek között azt várják tőle, igazolja azokat feltéte­lezéseket, hogy a Hold valóban egy kozmikus ütközés következtében a Földből szakadt ki. A SMART-1 fel­adatai közzé tartozik emellett majd a holdi víz utáni kutatás, és azt is megpróbálja felmérni, hogy a jövő­ben milyen lehetőségek adódhatnak emberek lakta telephelyek megépí­tésére a Holdon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom