Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-01 / 203. szám

HÉTFŐ, 2003. SZEPTEMBER 1. -AKTUÁLIS­5 Elkészült a jezsuita rendház felújítási terve A szegedi egyetem szívesen megvenné Elfogadta a városi tervtanács a jezsuita rend Kálvária sugárúti épületének felújítására készült tanulmánytervet. Az már biztos, hogy meghiúsul a rend szándé­ka, vagyis nem bontathatja le a négy éve visszakapott épületet. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) megvásárolná a jezsuita rend négy éve üresen álló Kálvá­ria sugárúti rendházát - szólt májusban az utolsó információ a rendház sorsáról. Az értesülést akkor Tráser Ferenc, az SZTE gazdasági főigazgatója és Kovács Dénes, a rend szegedi képviselője is megerősítette. Az egyetem még mindig nem tett le szándékáról, ám a vásárlás­ról folyó tárgyalások megrekedtek - tudtuk meg Tráser Ferenctől. A főigazgató elmondta, készítettek egy gazdaságossági számítást az épület üzemeltetésére, amely sze­rint a földszinten üzlethelyiségek, az alagsorban pedig mélygarázs kapott volna helyet, és ezt eljut­tatták a jezsuitákhoz. Azóta sem­mi sem történt az ügyben. Időközben a jezsuita rend az Ybl-díjas szegedi építészt, Koczor Györgyöt kérte fel annak meg­vizsgálására, miként hasznosít­hatnák az épületet. Koczor György egy tanulmánytervet ké­szített, amelyet Nóvák István vá­rosi főépítész elnökletével ülése­ző helyi tervtanács augusztus vé­gén elfogadott. „A terv bebizonyítja, hogy az épület többféle hasznosításra ad lehetőséget, a védett épület meg­tartható, bontásra nem javasolt" - állapította meg a tervtanács. A rend az épületet úgy kapta vissza, hogy onnan ki kellett köl­töztetni a Kossuth Zsuzsanna szakközépiskolát. Az eredeti el­képzelések szerint a jezsuiták több tízezer kötetes könyvtáruk mellett növendékeiknek is itt ad­tak volna helyet. Később azon­ban a Kálvária sugárúti épület le­bontása mellett döntöttek, mert az első szakértői vélemények szerint az épület felújítása nem lett volna kifizetődő. Mivel a vá­ros a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal egyetértésben a rend többszöri próbálkozása ellenére sem járult hozzá a szanáláshoz, ezért jezsuiták a jósika utcában kétszázmilliós költséggel, egy adományként kapott telken Tár­nái István Ybl-díjas építész tervei alapján felépítették új rendházu­kat. Úgy tudjuk, mivel az eredeti funkciók egy részét így átvette az új épület, a Kálvária sugárúton szociális otthont vagy kollégiu­mot alakíthatnak ki, ha maguk hasznosítják a régi rendházat. KÉRI BARNABÁS Rabló-pandúr harcot vívnak a magánnyomozók a vadlerakókkal Lábszárcsontok, koponyák Rendház a Kálvária sugárúton. Fotó: Miskolczi Róbert Magándetektíveket bízott meg a Szegedi Környezetgazdálko­dási Kht. a tiltott helyen sze­metelők visszaszorítására. Öt év alatt töredékére csökkent a „nagyüzemi" szemetelők tevé­kenysége. Menekülnie csak egyszer kellett az illegálisan szemetelők elől az őket nyomon követő magánde­tektívek egyikének. Egy Szeged környéki erdőben ért tetten né­hány teherautósofőrt, amint ép­pen építési törmeléket borítot­tak a fák közé. A jól megtermett legények zokon vették a magán­nyomozó érdeklődését, és vagy tízen rohantak rá, kivont kar­dántengellyel és emelővel a ke­zükben. „Életveszélyben vol­tam: ha ott agyonütnek és be­dobnak a törmelék közé, talán sohasem találnak meg. A vé­kony földréteggel borított sze­métdombot később építési te­lekként árulták. Természetesen futottam, ahogy bírtam, de azért utóbb a följelentés is elké­szült." Pisztolyt nem használnak A Szegedi Környezetgazdálko­dási Kht. öt éve bízott meg egy magánnyomozó irodát az illegá­lis szemetelők megfigyelésével. Az iroda feladata még a kht. rendészetének szakmai irányí­tása is. A saját és irodája nevét egy­aránt csak lapunk munkatársá­nak eláruló detektív korábban az „élet- és vagyonvédelem te­FÖLJELENTES A Szegedi Környezetgazdálko­dási Kht. magánnyomozó­inak följelentés-listája: -1999: 832 -2000:2180 -2001: 1102 -2002: 960 -2003 augusztusig: kb. 100 Egy a számos vadlerakó közül. Fotó: Gyenes Kálmán rén" szerzett sokéves tapaszta­latokat, így nem áll tőle messze jelenlegi feladata sem. Társával napi tíz-tizenkét órát ül kocsi­ban, s figyel. A módszer volta­képpen nagyon egyszerű: ha egy építési törmelékkel, vagy más szeméttel megrakott teherautó nem a Sándorfalvi úti központi lerakótelep felé tart, akkor szin­te biztos, hogy a fuvarost ferde szándékok vezetik. A magánde­tektívek követik a teherkocsit, s a hulladék lebontásának pilla­natában dátumos fénykép-föl­vételeket készítenek (éjszaka infrakészúlékkel dolgoznak). Az adatgyűjtéshez használnak még filmet, magnót, távcsövet is. Fegyverviselési engedélyük is van, de revolverhasználtra még nem került sor. A vízmérgezés jutalma Vaskos dossziék rejtik a följe­lentéssel záruló ügyek dokumen­tumait. Ha nem tartanánk a nyakunkba zúduló perek sokasá­gától, megdöbbentő esetekről számolhatnánk be. Szegedi nagyberuházások során jártak el szabálytalanul az építési törme­lék, vagy az alapozás idején kiko­tort föld elszállításával megbí­zott vállalkozók, de még köztisz­teletben álló cégek munkatársai sem riadnak vissza a tiltott sze­meteléstől. Akadnak társaságok amelyeknek annyi ügyük volt, hogy nekik külön dossziét nyi­tottak. A fuvaros és a törmeléket befo­gadó is jól jár ilyenkor: a szállító­nak nem kell kifizetnie a Sándor­falvi úti telepen kért lerakási dí­jat, 3 magán szeméttelepként szolgáló terület gazdája pedig in­gyen kap föltöltésre alkalmas anyagot. Egyedül a telken később építkező fizet rá: megroggyan a rossz alapra épült ház, s folyama­tosan mérgezi magát a szemét­ből leszivárgó vegyszerekkel mérgezett kutat használó család. Horrorfilmbe illő eset volt, amikor egy fölszámolt temetőből a kikotort földdel együtt az ott­hagyott sírok maradványait is platóra dobták, s leborították egy külterületi nádasban, „természe­tesen" magánterületen, annak „föltöltése" céljából. Piszkos trükkök A profi feketefuvarosok termé­szetesen ismerik a magánnyo­mozókat, s különféle trükkökkel próbálkoznak. Magasított oldalú teherautókat használnak, hogy ne látszódjék a teher; besározzák vagy elgörbítik a rendszámot, né­ha nem is egyezik az első és hát­só azonosító tábla. A tiltott hulladéküzlettel nagy­üzemben foglalkozók folyamatos zaklatása azonban így is eredmé­nyes. A szabálysértési bírság je­lentős emelése (10 ezer helyett 150 ezer forint a fölső határ), va­lamint a megszégyenúléstől való félelem egyre inkább visszatartja az extraprofitra vágyó kisiparo­sokat és jó nevű nagyvállalkozó­kat, cégeket egyaránt. A lakossággal már nehezebb megbirkózni; a vadlerakó-térké­pen összeszámlálható másfél­száz szemétdomb többségét civi­lek gyarapítják. Akárcsak a fil­mekben, a magánnyomozók munkáját informátorhálózat se­gíti: köztük még sárkányrepúlős is akad, aki odafentről tartja szemmel a tiltott zónában cser­késző vadlerakókat. NYILAS PÉTER Nem vált be a kétsávos szűkítés, a kereszteződés így is veszélyes Körforgalom az algyői Téglás utcánál Körforgalmat alakítanak ki az algyői Téglás utca és a 47-es út kereszteződésében, így a bal­esetveszélyes csomópontban is biztonságosan lehet majd átkel­ni. Hiába szűkítették két sávra az Algyői út forgalmát a Téglás ut­cai kereszteződésnél, a csomó­pontban továbbra is veszély le­selkedik az arra haladókra ­mondta Rigó Mihály, a Csong­rád Megyei Állami Közútkezelő Kht. műszaki igazgatója. A ke­reszteződésben körforgalmat alakítanak ki: a már sok helyen bevált forgalomtechnikai meg­oldással várhatóan az Algyői úton is biztonságosabbá válik a közlekedés. A baj az, hogy a két irányból, négy sávon érkező járműveket hiába terelték a két sávra szűkí­tett kereszteződésbe, a 120-150 kilométer/órás tempóban, vagy ennél is gyorsabban érkező ko­csik már nem tudnak kellőkép­pen lassítani. A csomópontban korábban igen sok, köztük több halálos áldozatot követelő bal­eset történt. A kisebb-nagyobb koccanások mellett könnyű és súlyos balesetek sorának adata­it mutatja a rendőrségi statisz­tika. Még az is előfordult, hogy egy hónapon belül két halálos kimenetelű ütközéshez hívták a helyszínelőket. Piri József algyői polgármester korábban lapunknak úgy nyilat­kozott, hogy tíz éve hiába próbál­ják biztonságosabbá tenni a ke­reszteződést: nem használt sem a sebességkorlátozás, sem a tere­lősziget; újabb halálos balesetek történtek. A gyakorlat bizonyí­totta, hogy a szelídebb tiltás nem állítja meg a gátlástalan szágul­dozókat, a csomópontba fizikai akadályt kell építeni. A kétsávos korlátozás óta a veszély csökkent ugyan, de nem múlt el, a Téglás utca felől érkezők továbbra sem érezhetik biztonságban magu­kat. A lelassuló járműsort folyama­tosan és biztonságosan átvezető körforgalom, amint Szeged és a megye több pontján, minden bi­zonnyal az Algyői úton is beválik majd. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. A 150 millió forintos beruhá­zás kivitelezője a Strabag Rt. A munka már megkezdődött; az év végéig tartó átépítés alatt két for­galmi sávot mindig biztosítanak a közlekedőknek. NY. P. Az új csomópont az évvégére készül el. Fotó: Schmidt Andrea Színházterem is lesz a százéves gazdaköri székházban Aranyszömű homok Mórahalmon Csaknem 400 millió forintért készült cl Mórahalmon a térségi rendezvényház, amelyet Orbán Viktor avat fel a szeptember 18-tól 21-ig tartó ünnepségso­rozaton. A Móra Ferenc alkotta kifejezés­ről, az „aranyszömű homokról" nevezték el a homokhátság új rendezvényházát Mórahalmon. A település polgármestere, Nóg­rádi Zoltán sajtótájékoztatóján elmondta: szerinte az aranyszöm elnevezés a jövőben utal arra is, milyen értékes tevékenységet vé­gez az intézmény. A polgármester Mórahalom eddigi legnagyobb és legjelentő­sebb beruházásaként jellemezte az Aranyszöm Térségi Rendez­vényház felépülését. Száz éve épült fel Mórahalmon a gazda­köri székház, azaz Alsótanya­központ Mezőgazdasági Egyesü­let központja. Ezt az épületet alakították át, újították fel és bővítették ki kormányzati tá­mogatással, megszépült az épü­let melletti tér is, amely a tele­pülés új központja lehet. Az 1500 négyzetméteres épületben színházterem, internetkávézó, díszterem és különböző rendez­vények lebonyolítására alkal­mas aula kapott helyet, és itt működhet majd a városi televí­zió is. Nógrádi Zoltán elmondta, a költségek jelentős részét még az előző kormányzati ciklusban megítélt címzett támogatásból fedezték. Az összesen 390 milli­ós beruházáshoz a kormány 350 millióval járult hozzá, 40 millió pedig Mórahalom önereje volt. A rendezvényházat a település történetének eddigi legnagyobb ünnepségsorozata keretében ad­ják át. A szeptember 18-tól 21-ig tartó rendezvényen Orbán Viktor volt miniszterelnök is köszöntőt mond. K. B. Lakossági fórum az Arany fános iskolában A távfűtésdíjról Az új távfútésdíj bevezetésével sokan rosszul jártak: többet fi­zetnek, mint korábban. Többsé­gük jelentős pénzt áldozott laká­sa, lakóépülete hőszigetelésére, ezért igazságtalannak érzik a mostani többletterheket. Az ő érdekeik védelmében szervez lakossági fórumot Kal­már Ferenc önkormányzati kép­viselő, aki kedden délután 6 órá­ra, az Arany János Általános Is­kola aulájába várja az érdeklődő­ket. äff

Next

/
Oldalképek
Tartalom