Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-03 / 205. szám

SZERDA, 2003. SZEPTEMBER 3. • HIRDETÉS" 5 A holttestet tegnap délután találták meg. Kerékpárutak, Szent István tér, Kisstadion Tizennégymilliárd forintos pályázat A Démász ügyfelei között akad, aki nem akar telefonon bejelenteni Utcára lógott a sor vége Szemközt Szabó Gábor rektor lesz a vendé­ge ma 19.10-kor a Városi TV és a Délmagyarország közös műsorá­nak, a Szemköztnek. Az egyetem jövőjéről elhangzottakat szom­bati számunkban ismertetjük. Az iskolásokat féltik a teherautó-forgalomtól Algyőre tartó szállítmányok Mintegy tizennégymilliárd fo­rint értékben nyújtott be pá­lyázatot a szegedi önkormány­zat ebben az évben a különböző minisztériumokhoz és hivata­lokhoz. A távolabbi tervek kö­zött szerepel öt városi bányató rehabilitációja és egy műfüves labdarúgópálya kialakítása a Kisstadionban. A Miniszterelnöki Hivatal Nem­zeti Fejlesztési Terv és EU Támo­gatások Hivatalához benyújtott pályázatok összértéke meghalad­ja a tízmilliárd forintot. A hiva­talba kilenc pályázatot juttatott el az önkormányzat. A legtöbb támogatást, 2 milliárd 950 mil­lió forintot az elektromos közle­kedés fejlesztésére kérte a város. A kistérségi kerékpárút-hálózat fejlesztésére 1 milliárd 400 mil­lió forintot kért az önkormány­zat. Az e-önkormányzat kialakí­tására, amelyhez több kistérség is csatlakozott, egymilliárd forin­tot igényeltek. Kórházi korszerűsítés A szegedi Il-es kórház energia­takarékos rendszerének korsze­rűsítésére 250 millió forintot kértek. A pályázatok 100, 90 és 50 százalékos támogatottságú­ak, így ha elfogadják az elektro­mos közlekedés fejlesztésére be­adott pályázatot, az önkor­mányzatnak 295 millió forintos önrészt kell vállalnia. A kórház energiatakarékos rendszerének korszerűsítésénél, amelynek so­rán egyebek mellett napkollek­torokat szerelnek fel, ugyanez az összeg 125 millió forint. A beadványokból - amelyek kö­zött szerepel még a Dóm tér re­konstrukciója, a Szent István tér és a víztorony, valamint a Belváros észak-déli irányú gya­logostengelyének felújítása ­egy nemzetközi konzorcium ké­szíti el ősszel az uniós feltéte­leknek megfelelő pályázatokat. Magyarország az EU-csatlako­zás után várhatóan 1200-1500 milliárd forintnyi támogatást kap 2006-ig az unió strukturális alapjaiból. Megtudtuk, idén közel három­milliárd forint értékben nyújtott még be pályázatokat az önkor­mányzat a Belügyminisztérium­hoz, a kulturális tárcához, a Phare­hoz, valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztériumhoz. 700 milliós önrész A pályázatoknál a város össze­sen mintegy 700 millió forintos önrészt vállalt. Míg a Il-es kórház 1 milliárd 300 millió forintos re­konstrukciójánál 130 millió fo­rintot tüntettek fel saját forrás­ként, ami a beruházás 10 százalé­ka, addig az önkormányzati fenn­tartású közművelődési intézmé­nyek eszközfejlesztésére ugyan­annyi pénzt állított be a város, mint amennyit a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériumától igényelt - 12 millió forintot. Lepusztult bányatavak Akad olyan pályázat is, ahol a város nagyobb önrész vállalt, mint az igényelt támogatás. A belvárosi IV-es tömbrekonstruk­ció tervpályázatára másfél millió forintot fordít a város, ugyanak­kor a BM-től egymillió forintot kért. - A város által benyújtott ti­zennégy pályázatot, amely a sa­ját forrással együtt közel három és fél milliárd forint, ősszel bí­rálják el - mondta lapunknak Miskolczi Ferenc. A polgármes­teri hivatal pályázati felelőse el­képzelhetőnek tartja, hogy ha nyernek a beadványaikkal, ak­kor a támogatási szerződéseket csak jövő év elején kötik meg. Több pályázat költségkalkuláci­óját még csak most készítik, de azt már lehet tudni, hogy a bá­nyatavak (Méntelepi-Fehér, Vá­rosgazda, Ballagi, Lencsés és Bi­ka-tó) rehabilitációjára közel 170 millió forintot igényelnek a Belügyminisztériumtól. Az ifjú­sági és sportminisztériumnál több mindenre pályázik majd a város, így például 30 millió fo­rintért műanyag borítású, 160 millió forintért pedig műfüves labdarúgópályát alakítanának ki a Kisstadionban a GYISM tá­mogatásával. A készülő pálya­művek összértéke közel másfél milliárd forint. SZABÓ C. SZILÁRD A Sárgáról vágott neki a tragikus útnak, vízbe fulladt Át akarta úszni a Tiszát Megtalálták annak a férfinak a holttestét a Tisza-parton, aki vasárnap a Maros-toroknál me­rült el a folyóban. A Sárgáról indult neki a víznek három nappal ezelőtt a 40 éves férfi, a Maros-toroknál akarta át­úszni a folyót. Információink szerint a hajléktalan ember ittas volt. Á bajba került úszó segítsé­gére siettek csónakkal civilek és a vízirendőrök is, de nem sike­rült megmenteni, elmerült a fo­lyóban. A férfi holttestét tegnap vetette partra a víz a Tömörkény-üdülő­telepen, a két halászcsárda kö­zötti szakaszon. Kajakosok vet­ték észre késő délután a stégek között a békalencsével borított vízben hason fekvő tetemet. A rendőrség külsérelmi nyomot nem talált a férfi testén, ezért ál­lamigazgatási eljárás keretében vizsgálja a haláleset körülménye­it. ahol búzával töltik föl a rakteret, s így indulnak vissza. Piri József algyői polgármester lapunkból értesült az uszályok közeledtéről. A hír hallatán megjegyez­te: reméli, hogy a berakodással óhatatlanul együtt járó teherautó-forgalom nem zavarja majd a szük­ségesnél jobban a falu életét. Különösen az iskolá­sok egészsége és biztonsága miatt aggódnak: a ki­kötőhöz vezető út ugyanis éppen a három iskola­épület között kanyarodik föl a töltésre. A polgár­mester tájékoztatása szerint a faluban egyszerre legföljebb egy teherautó szolgálhatja ki a hajókat ­a többinek addig a település határán kívül kell vára­koznia. A kikötő szervezője megnyugtatásul elmondta: óránként legföljebb három teherautó fordul majd meg a kikötőben. Zsiga Attilától azt is megtudtuk, hogy a magyar teherflottán kívül szerb uszályok ér­kezésére is számítani lehet. Egy-két órás várakozásra lehet számítani. Fotó: Miskolczi Róbert Kiért az utcára a sor vége tegnap a Démász Rt. ügyfélszolgálatán Szegeden, a Kossuth Lajos sugárúton. Sokkal többen kértek sor­számot, mint átlagos hétköznapokon. A sorállás miatt mindenki háborgott. A zsúfolt előtérben két fiatal, né­metül beszélő fiú nőügyeiről pletykál, azt hiszik, ezt úgysem értik. Hivatalosan „ügyfélválto­zás" miatt kellett eljönniük, azaz most jutottak lakáshoz Szege­den. Mellettük egy fiatal apuka a nyakába csimpaszkodó lányát nyugtatja. Mindenki meredten nézi a számtáblát, várják, ki ke­rül sorra. A zsúfolt teremben megszólí­tom az egyik várakozót. Mária nyugdíjas, tegnap már kétszer is járt itt, mindkét alkalommal so­kan voltak, inkább nem is tépett számot. Ma már nem tud mit ten­ni, inkább rászánja az időt, úgy döntött, kivárja a sorát. Csak egy igazolás kellene neki arról, hogy nem tartozik a cégnek. Legalább egy órát kell várnia. O még szerencsés, ugyanis vol­tak, akik a reggeli nyitásra ér­keztek, és két órával később tá­voztak. Az ügyfélszolgálati osztályve­zető elismeri, zsúfoltság van. Szűcs Zoltán megmutatja a statisztikákat. A számítógépes ügyfélhívó rendszer rögzíti az iroda forgalmát: hétfőn például a 350 ügyfélből 83 a mérőóra állását akarta bejelenteni. Ezt az ügyfélszolgálati munkatár­sak átlagosan négy perc alatt intézték el. Meglepően sokan szívesen állnak sorba emiatt, pedig ingyenesen hívható szá­mon is bejelenthetnék a mérő­óra állását. Az áramszolgáltató kommuni­kációs osztályvezetője szerint a tanévkezdéssel függ össze a zsú­foltság. Kecse Nagy Sándor el­mondta: sokan vettek lakást, emiatt sok az új ügyfél. A tegnapi napon hat hölgy birkózott meg a rohammal. - A Démász internetes és tele­fonos ügyfélszolgálata a legtöbb esetben megkíméli ügyfeleinket a sorban állástól - mondta az osztályvezető. A többi hazai szol­gáltatót megelőzve vezették be az elektronikus ügyintézést, telefo­nos ügyfélkapcsolati központju­kat pedig havonta ötvenezerszer hívják. A Kossuth Lajos sugárúti épület földszintjén egy tucat munkatárs ül fejhallgatóval a számítógépek előtt, és várja a hívásokat. Egy emelvényről, mint a hajó kapitánya, egy fia­talember felügyeli a rendszer működését. - Az ügyfelek nyolcvan száza­léka legfeljebb fél percet vár a te­lefonos ügyintéző jelentkezéséig - büszkélkedik a teremben kör­bemutatva Szűcs Zoltán. Már hajnali kettőkor is kötöttek tele­fonon keresztül új szerződést, négy munkatársa ugyanis éjjel is várja a hívásokat. Csakhogy a fölmérések szerint az ügyfelek egy része jobban sze­ret személyesen beszélni az ügy­intézőkkel. Nem mindenki akar­ja kifizetni a helyi hívás díját sem. A Démász szerint viszont az elektronikus ügyintézésé a jö­vő. Hamarosan az ügyfélszolgá­lati irodába is beszerelnek egy te­lefont, hogy onnan ingyen hív­hassák a betérők a tőlük huszon­öt méterre ücsörgő telefonoso­kat. Ők ugyanis a cég adatai sze­rint két-háromszor annyi ügyfe­let képesek „fogadni" egy mű­szakban, mint kolléganőik az irodában. M. B. I. A Tiszán délről érkező uszályokat az algyői ki­kötőben rakják meg új áruval. A falu polgár­mestere a nagy teherautó-forgalomtól tart, a ki­kötő szervezője szerint nincs ok a félelemre. Fotó: Miskolczi Róbert Néhány napon belül érkezhet meg az első teherha­jó Szerbiából a Tiszán. A Duna alacsony vízállása miatt a vízi teherforgalom egy részét a Tiszára irá­nyították, így Szegeden és Algyőn a szokottnál jó­val több hajó jelenik majd meg a folyón. Zsiga Attila, az algyői kikötőt üzemeltető Tisza Gabonakereskedő és Kikötőüzemek Kft. szervezője napi kapcsolatban áll a jelenleg a törökbecsei zsi­lipnél várakozó Mahart-teherflottával, amelynek hat egysége közül három már a közeli napokban megérkezhet Szegedre. Az uszályok a meder kotrá­sa miatt vesztegelnek, indulásuk pontos idejét még nem tudták megmondani. A bárkák rakományát a Boszorkányszigetnél pakolják ki, majd a hajók fölúszn. Kikötni mindenhol lehet, ahol nem tilos Roncshajók a Boszorkánynál Folytatás az 1. oldalról A budapesti székhelyű Központi Közlekedési Felügyelet hajózási felügyeletén megtudtuk, a hajó­zási szabályzat értelmében, amely a vízi közlekedést és kikö­tést szabályozza, vesztegelni, az­az kikötni mindenhol lehet, ahol nem tilos, vagy ahol ezt nem tilt­ja tábla. - Az esztétikai szempontok megítélése szubjektív dolog. Igaz, hogy nagyon rondán néz­nek ki a roncsok, ám a Boszor­kányszigeten nem tilos kikötni, tehát nem ütközik semmilyen szabályba a roncsok veszteglése ­tudtuk meg a felügyelet illetéke­sétől. - Hallottam a problémáról, bár nem ismerem a konkrét helyze­tet. Amennyiben a roncsok nem bocsátanak ki üzemanyagot vagy olajat, hanem csak rozsdásodnak a vízben, azzal nem okoznak kárt, nem szennyezik a vizet és a talajt - magyarázta Molnár Gyu­la önkormányzati képviselő, bio­lógus. A szakember ugyanakkor hozzátette, a rozsdás uszályok­nak, ha már nem használják őket, roncstelepen lenne a he­lyük, mivel így elcsúfítják a kör­nyezetet. Az Admiralitás Kft. ügyvezető igazgatóját, Orosz Tibort lapzár­tánkig nem sikerült utolérnünk. Az enyészeté az egykori szállító jármű. Fotó: Karnak Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom