Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-03 / 205. szám
SZERDA, 2003. SZEPTEMBER 3. • HIRDETÉS" 5 A holttestet tegnap délután találták meg. Kerékpárutak, Szent István tér, Kisstadion Tizennégymilliárd forintos pályázat A Démász ügyfelei között akad, aki nem akar telefonon bejelenteni Utcára lógott a sor vége Szemközt Szabó Gábor rektor lesz a vendége ma 19.10-kor a Városi TV és a Délmagyarország közös műsorának, a Szemköztnek. Az egyetem jövőjéről elhangzottakat szombati számunkban ismertetjük. Az iskolásokat féltik a teherautó-forgalomtól Algyőre tartó szállítmányok Mintegy tizennégymilliárd forint értékben nyújtott be pályázatot a szegedi önkormányzat ebben az évben a különböző minisztériumokhoz és hivatalokhoz. A távolabbi tervek között szerepel öt városi bányató rehabilitációja és egy műfüves labdarúgópálya kialakítása a Kisstadionban. A Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalához benyújtott pályázatok összértéke meghaladja a tízmilliárd forintot. A hivatalba kilenc pályázatot juttatott el az önkormányzat. A legtöbb támogatást, 2 milliárd 950 millió forintot az elektromos közlekedés fejlesztésére kérte a város. A kistérségi kerékpárút-hálózat fejlesztésére 1 milliárd 400 millió forintot kért az önkormányzat. Az e-önkormányzat kialakítására, amelyhez több kistérség is csatlakozott, egymilliárd forintot igényeltek. Kórházi korszerűsítés A szegedi Il-es kórház energiatakarékos rendszerének korszerűsítésére 250 millió forintot kértek. A pályázatok 100, 90 és 50 százalékos támogatottságúak, így ha elfogadják az elektromos közlekedés fejlesztésére beadott pályázatot, az önkormányzatnak 295 millió forintos önrészt kell vállalnia. A kórház energiatakarékos rendszerének korszerűsítésénél, amelynek során egyebek mellett napkollektorokat szerelnek fel, ugyanez az összeg 125 millió forint. A beadványokból - amelyek között szerepel még a Dóm tér rekonstrukciója, a Szent István tér és a víztorony, valamint a Belváros észak-déli irányú gyalogostengelyének felújítása egy nemzetközi konzorcium készíti el ősszel az uniós feltételeknek megfelelő pályázatokat. Magyarország az EU-csatlakozás után várhatóan 1200-1500 milliárd forintnyi támogatást kap 2006-ig az unió strukturális alapjaiból. Megtudtuk, idén közel hárommilliárd forint értékben nyújtott még be pályázatokat az önkormányzat a Belügyminisztériumhoz, a kulturális tárcához, a Pharehoz, valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztériumhoz. 700 milliós önrész A pályázatoknál a város összesen mintegy 700 millió forintos önrészt vállalt. Míg a Il-es kórház 1 milliárd 300 millió forintos rekonstrukciójánál 130 millió forintot tüntettek fel saját forrásként, ami a beruházás 10 százaléka, addig az önkormányzati fenntartású közművelődési intézmények eszközfejlesztésére ugyanannyi pénzt állított be a város, mint amennyit a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától igényelt - 12 millió forintot. Lepusztult bányatavak Akad olyan pályázat is, ahol a város nagyobb önrész vállalt, mint az igényelt támogatás. A belvárosi IV-es tömbrekonstrukció tervpályázatára másfél millió forintot fordít a város, ugyanakkor a BM-től egymillió forintot kért. - A város által benyújtott tizennégy pályázatot, amely a saját forrással együtt közel három és fél milliárd forint, ősszel bírálják el - mondta lapunknak Miskolczi Ferenc. A polgármesteri hivatal pályázati felelőse elképzelhetőnek tartja, hogy ha nyernek a beadványaikkal, akkor a támogatási szerződéseket csak jövő év elején kötik meg. Több pályázat költségkalkulációját még csak most készítik, de azt már lehet tudni, hogy a bányatavak (Méntelepi-Fehér, Városgazda, Ballagi, Lencsés és Bika-tó) rehabilitációjára közel 170 millió forintot igényelnek a Belügyminisztériumtól. Az ifjúsági és sportminisztériumnál több mindenre pályázik majd a város, így például 30 millió forintért műanyag borítású, 160 millió forintért pedig műfüves labdarúgópályát alakítanának ki a Kisstadionban a GYISM támogatásával. A készülő pályaművek összértéke közel másfél milliárd forint. SZABÓ C. SZILÁRD A Sárgáról vágott neki a tragikus útnak, vízbe fulladt Át akarta úszni a Tiszát Megtalálták annak a férfinak a holttestét a Tisza-parton, aki vasárnap a Maros-toroknál merült el a folyóban. A Sárgáról indult neki a víznek három nappal ezelőtt a 40 éves férfi, a Maros-toroknál akarta átúszni a folyót. Információink szerint a hajléktalan ember ittas volt. Á bajba került úszó segítségére siettek csónakkal civilek és a vízirendőrök is, de nem sikerült megmenteni, elmerült a folyóban. A férfi holttestét tegnap vetette partra a víz a Tömörkény-üdülőtelepen, a két halászcsárda közötti szakaszon. Kajakosok vették észre késő délután a stégek között a békalencsével borított vízben hason fekvő tetemet. A rendőrség külsérelmi nyomot nem talált a férfi testén, ezért államigazgatási eljárás keretében vizsgálja a haláleset körülményeit. ahol búzával töltik föl a rakteret, s így indulnak vissza. Piri József algyői polgármester lapunkból értesült az uszályok közeledtéről. A hír hallatán megjegyezte: reméli, hogy a berakodással óhatatlanul együtt járó teherautó-forgalom nem zavarja majd a szükségesnél jobban a falu életét. Különösen az iskolások egészsége és biztonsága miatt aggódnak: a kikötőhöz vezető út ugyanis éppen a három iskolaépület között kanyarodik föl a töltésre. A polgármester tájékoztatása szerint a faluban egyszerre legföljebb egy teherautó szolgálhatja ki a hajókat a többinek addig a település határán kívül kell várakoznia. A kikötő szervezője megnyugtatásul elmondta: óránként legföljebb három teherautó fordul majd meg a kikötőben. Zsiga Attilától azt is megtudtuk, hogy a magyar teherflottán kívül szerb uszályok érkezésére is számítani lehet. Egy-két órás várakozásra lehet számítani. Fotó: Miskolczi Róbert Kiért az utcára a sor vége tegnap a Démász Rt. ügyfélszolgálatán Szegeden, a Kossuth Lajos sugárúton. Sokkal többen kértek sorszámot, mint átlagos hétköznapokon. A sorállás miatt mindenki háborgott. A zsúfolt előtérben két fiatal, németül beszélő fiú nőügyeiről pletykál, azt hiszik, ezt úgysem értik. Hivatalosan „ügyfélváltozás" miatt kellett eljönniük, azaz most jutottak lakáshoz Szegeden. Mellettük egy fiatal apuka a nyakába csimpaszkodó lányát nyugtatja. Mindenki meredten nézi a számtáblát, várják, ki kerül sorra. A zsúfolt teremben megszólítom az egyik várakozót. Mária nyugdíjas, tegnap már kétszer is járt itt, mindkét alkalommal sokan voltak, inkább nem is tépett számot. Ma már nem tud mit tenni, inkább rászánja az időt, úgy döntött, kivárja a sorát. Csak egy igazolás kellene neki arról, hogy nem tartozik a cégnek. Legalább egy órát kell várnia. O még szerencsés, ugyanis voltak, akik a reggeli nyitásra érkeztek, és két órával később távoztak. Az ügyfélszolgálati osztályvezető elismeri, zsúfoltság van. Szűcs Zoltán megmutatja a statisztikákat. A számítógépes ügyfélhívó rendszer rögzíti az iroda forgalmát: hétfőn például a 350 ügyfélből 83 a mérőóra állását akarta bejelenteni. Ezt az ügyfélszolgálati munkatársak átlagosan négy perc alatt intézték el. Meglepően sokan szívesen állnak sorba emiatt, pedig ingyenesen hívható számon is bejelenthetnék a mérőóra állását. Az áramszolgáltató kommunikációs osztályvezetője szerint a tanévkezdéssel függ össze a zsúfoltság. Kecse Nagy Sándor elmondta: sokan vettek lakást, emiatt sok az új ügyfél. A tegnapi napon hat hölgy birkózott meg a rohammal. - A Démász internetes és telefonos ügyfélszolgálata a legtöbb esetben megkíméli ügyfeleinket a sorban állástól - mondta az osztályvezető. A többi hazai szolgáltatót megelőzve vezették be az elektronikus ügyintézést, telefonos ügyfélkapcsolati központjukat pedig havonta ötvenezerszer hívják. A Kossuth Lajos sugárúti épület földszintjén egy tucat munkatárs ül fejhallgatóval a számítógépek előtt, és várja a hívásokat. Egy emelvényről, mint a hajó kapitánya, egy fiatalember felügyeli a rendszer működését. - Az ügyfelek nyolcvan százaléka legfeljebb fél percet vár a telefonos ügyintéző jelentkezéséig - büszkélkedik a teremben körbemutatva Szűcs Zoltán. Már hajnali kettőkor is kötöttek telefonon keresztül új szerződést, négy munkatársa ugyanis éjjel is várja a hívásokat. Csakhogy a fölmérések szerint az ügyfelek egy része jobban szeret személyesen beszélni az ügyintézőkkel. Nem mindenki akarja kifizetni a helyi hívás díját sem. A Démász szerint viszont az elektronikus ügyintézésé a jövő. Hamarosan az ügyfélszolgálati irodába is beszerelnek egy telefont, hogy onnan ingyen hívhassák a betérők a tőlük huszonöt méterre ücsörgő telefonosokat. Ők ugyanis a cég adatai szerint két-háromszor annyi ügyfelet képesek „fogadni" egy műszakban, mint kolléganőik az irodában. M. B. I. A Tiszán délről érkező uszályokat az algyői kikötőben rakják meg új áruval. A falu polgármestere a nagy teherautó-forgalomtól tart, a kikötő szervezője szerint nincs ok a félelemre. Fotó: Miskolczi Róbert Néhány napon belül érkezhet meg az első teherhajó Szerbiából a Tiszán. A Duna alacsony vízállása miatt a vízi teherforgalom egy részét a Tiszára irányították, így Szegeden és Algyőn a szokottnál jóval több hajó jelenik majd meg a folyón. Zsiga Attila, az algyői kikötőt üzemeltető Tisza Gabonakereskedő és Kikötőüzemek Kft. szervezője napi kapcsolatban áll a jelenleg a törökbecsei zsilipnél várakozó Mahart-teherflottával, amelynek hat egysége közül három már a közeli napokban megérkezhet Szegedre. Az uszályok a meder kotrása miatt vesztegelnek, indulásuk pontos idejét még nem tudták megmondani. A bárkák rakományát a Boszorkányszigetnél pakolják ki, majd a hajók fölúszn. Kikötni mindenhol lehet, ahol nem tilos Roncshajók a Boszorkánynál Folytatás az 1. oldalról A budapesti székhelyű Központi Közlekedési Felügyelet hajózási felügyeletén megtudtuk, a hajózási szabályzat értelmében, amely a vízi közlekedést és kikötést szabályozza, vesztegelni, azaz kikötni mindenhol lehet, ahol nem tilos, vagy ahol ezt nem tiltja tábla. - Az esztétikai szempontok megítélése szubjektív dolog. Igaz, hogy nagyon rondán néznek ki a roncsok, ám a Boszorkányszigeten nem tilos kikötni, tehát nem ütközik semmilyen szabályba a roncsok veszteglése tudtuk meg a felügyelet illetékesétől. - Hallottam a problémáról, bár nem ismerem a konkrét helyzetet. Amennyiben a roncsok nem bocsátanak ki üzemanyagot vagy olajat, hanem csak rozsdásodnak a vízben, azzal nem okoznak kárt, nem szennyezik a vizet és a talajt - magyarázta Molnár Gyula önkormányzati képviselő, biológus. A szakember ugyanakkor hozzátette, a rozsdás uszályoknak, ha már nem használják őket, roncstelepen lenne a helyük, mivel így elcsúfítják a környezetet. Az Admiralitás Kft. ügyvezető igazgatóját, Orosz Tibort lapzártánkig nem sikerült utolérnünk. Az enyészeté az egykori szállító jármű. Fotó: Karnak Csaba