Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-02 / 204. szám

EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN GYÓGYSZERKESZTI: DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS, LÉVAY GIZELLA • 2003. SZEPTEMBER 2. TÚL SOK A KÜLÖNÓRA, KEVÉS A MOZGÁS Túlterheltek a diákok NAPI MELLEKLETEK Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA Mgaill—B WWW.DELMAGYAR.HU A szellemi és fizikai terhelést összhangba kell hozni. FOTÓ: TESIK ATTILA DE NEHEZ AZ ISKOLATASKA... sptember, szeptember, nív a csengő, kisember Ismét eltelt az önfeledt nyár, újra becsengettek az iskolákban. Nagyon sok család „szeme fénye" most lépi át először az iskola küszöbét. Ez az út lehet nagyon szép és eredményes, de lehet göröngyös, néha akadályokkal tűzdelt. A diákoknak mintegy fele túlterhelt, ami fáradékonysághoz, levertséghez és a tanulás elleni tiltakozáshoz vezet. Gyakran a szülők sem veszik figyelembe gyerekeik terhelhetőségét, akiknek fizikális állapota szintén igen gyenge. Minden szülő azt szeretné, ha gyermekéből okos, tájékozott, legalább egy területen kiemelkedőt alkotó felnőtt lenne. Ennek érdekében már kisiskolás kortól különféle foglalkozásokra járatják a nebulókat, nagyon sok esetben a terhelhetőségüket figyelmen kívül hagyva. Pedig a fáradékonyság, kedvtelenség és a tanulás elleni tiltakozás intő jel minden gyermek környezete számára. - Több családnál tapasztaljuk, hogy a szülők tiíl sokat követelnek a gyerektől - fogalmazott Mihály Ágnes, a szegedi Rókusi Általános Iskola tanítónője. Hozzátette: az, hogy a diák minél több területen kipróbálja magát, hogy ezáltal képes legyen eldönteni, mi érdekli, mihez ért, becsülendő szándék. Az azonban felháborító, ha egy szülő fel akar vágni gyermeke tudásával és ezért küldi el mindenféle különórákra. - Ez a probléma egyik fele, vette át a szót Tariné Matus Ildikó, aki szintén tanítónő sajnos azonban az iskolai tananyaggal is rengeteg baj van. Túl sok ismeretet próbál meg a tanulók fejébe sűríteni és nem marad idő a begyakorlásra. A munkamániások többsége férfi. Benkő Katalin, a Gyermek és Serdülő Pszichiátriai Gondozóintézet vezető főorvosa elmondta: a gyerekek szellemi terhelhetőségét nagyon fontos szem előtt tartani. Az intézet gondozói forgalmának 20 százalékát ugyanis a fejlettségi szintjüknek nem megfelelő feladatokkal terhelt vagy túlterhelt fiatalok alkotják. Á főorvosnő azt is megjegyezte: sajnos nagyon sok olyan eset van, amiről a szakemberek nem tudnak. Velük együtt a tanulási gondokkal és túlterheltséggel küszködő gyerekek becsült aránya az iskolások mintegy 50 százaléka. Benkő Katalin azt is hangsúlyozta, hogy a szellemi terhelést mindenképpen összhangba kell hozni a fizikai terheléssel, hiszen köztudott, hogy a mozgás következtében az agy oxigénellátása jelentősen javul. így a gyerekek könnyebben felelnek meg a szellemi kihívásoknak is. A főorvosnő szerint minden 6 és 18 év közötti gyereknek szüksége van egy kialakított napirendre. A tanulást érdemes úgy ütemezni, hogy a gyerek este hétre befejezze azt és a lefekvés előtt még lazítani is tudjon. A Népszabadságban nemrég F. Mérey Ildikó, főiskolai docens, az iskolai testnevelésre és sportra épített nemzeti mozgásprogram szakértője arról számolt be, hogy „az oktatásban eltöltött idő alatt az egészség megtartásához szükséges szintet a tanulók több mint 40 százaléka nem éri el. Ezeknek a diákoknak a fizikai állapota igen gyenge, ezért folyamatosan fáradtak, és nem tudják magukat kipihenni." Sok gyereknek nincs is igénye a sportolásra, az iskolai testnevelésórákon kívül nem mozognak szinte semmit. Ennek egyik oka, hogy nem kerülnek kapcsolatba és szeretnek meg olyan sportágakat, amelyekkel szabadidejükben is szívesen foglalkoznának. Fazekas Márta, a Csongrád megyei ÁNTSZ egészségvédelmi osztályának munkatársa elmondta: akadnak olyan fiatalok is, akik időhiányra panaszkodnak, de ez nem lehet megfelelő kibúvó. MÁTÉ ERZSÉBET A cél, hogy gyermekünk képességeihez mérten a leghatékonyabban fejlődjön. Néhány gondolatot szeretnék felkelteni a szülőkben, pedagógusokban közös célunk, gyermekünk eredményes fejlesztése érdekében. Mi okozhat „zökkenőket", átmeneti nehézségeket a kis elsősöknek? -A beilleszkedés. Az iskolába lépéskor az új környezet, amelybe kerülnek. - A lényegesen megváltozott gyermekközösség, amelyben élnek. - Változik a velük foglalkozó felnőttek személye. Ebben a korban a felnőttekhez erősen kötődnek a gyerekek. - Változik a foglalkozási mód és a tevékenységi struktúra. Az iskolai élet megszabott normáival, követelményeivel, értékelési rendszerével egészen más világ, mint az óvodásélet. - Változik az időbeosztás, fontos a tanulásra, játékra és pihenésre szánt idő helyes arányának betartása. Mi segítheti a gördülékeny iskolakezdést? Az óvoda után jelentősen megváltozott környezet és nehéz feladatok várják a kis elsősöket - A jutalmazás, a közös értékelés, a kritika megfelelő módon történő közlése. Az önbizalom, önértékelés kialakítása, erősítése. - Megfelelő, változatos, vitamindús táplálkozás - reggeli nélkül ne menjenek a gyerekek iskolába! - A tanszerek rendszeres ellenőrzése, bekötött füzetek, könyvek, hegyes ceruzák stb. - A szülők és pedagógusok rendszeres párbeszéde, partnersége közös céljuk, a gyermek fejlődése érdekében. DR. STRÉNYER FERENCNÉ TANÍTÓ-GYÓGYPEDAGÓGUS, MONTESSORI-SZAKPEDAGÓGUS A stressz és az infarktus A túlságosan nagy munkahelyi stressz megkettőzi a szívinfarktus kockázatát - állítja egy finn tanulmány. A finn kutatók több mint 25 éven át vizsgáltak rendszeresen 812 jó egészségben lévő ipari dolgozót. Közülük 73-an hunytak el cardio-vascularis problémák következtében ezen időszak alatt. A vizsgálatok során személyes beszélgetések, kérdőívek és orvosi vizsgálatok segítségével ellenőrizték a kísérleti alanyokat érő stresszt, a vérnyomásukat és vérkoleszterin szintjüket. Ezzel azután összevetették, hogy az 1973 és 2001 közötti időszakban országos viszonylatban hányan haltak meg infarktus következtében. A kutatók mindezek alapján arra a megállapításra jutottak, hogy a munkahelyi stressz (nagyobb követelmények, nem kielégítő elismerés, alacsony fizetés, a társadalmi elismertség hiánya) összességében kétszeresére növelte az infarktus kockázatát az országos átlaghoz viszonyítva. A munkamánia sokszor pótcselekvés A munka nemesít - tartja a közmondás. Arról azonban a népi bölcselet már nem szól, hogy függőséget okozhat, akár az alkohol. A workalkoholism, vagy ismertebb nevén a munkamánia mára egyre gyakoribb jelenség, elsősorban a férfiak körében. Manapság a munkának nagy a becsülete hazánkban. Sokan annak is örülnek, hogy egyáltalán dolgozhatnak valahol, bizonyos munkakörökben viszont az is elvárt, hogy „rugalmatlan munkaidőben", azaz látástól vakulásig foglalkozzanak a beosztottak céges ügyekkel. Ráadásul a társadalom számára is becsülendő, ha valaki agyonhajszolja magát. Természetesen nem állítható, hogy aki sokat dolgozik, pszichológiai eset, a határvonal azonban rendkívül keskeny. Munkamániásnak azt az embert nevezik a pszichológusok, aki indokolatlanul sok időt és energiát fordít munkájára, és ezáltal más fontos dolgokat hanyagol el. Ezek az emberek megszállottak: kikapcsolódás helyett is dolgoznak, mert azt elfecsérelt időnek érzik. Gyakran úgy is építik fel munkakörüket, hogy nélkülözhetetlenek legyenek, így elmondhatják, ha szabadságra mennének, megállna a világ. Ők nem csak egyszerűen szeretnek dolgozni, kizárólag az állandó hajtás mellett érzik jól magukat. A munkamánia egyébként nem újkeletű jelenség. Ferenczi Sándor pszichoanalitikus már 1919-ben beszámolt az úgynevezett vasárnapi neurózisról, amely rosszkedvvel, sőt fejfájással és hányingerrel járt azoknál az embereknél, akik munkaelvonási tünetektől szenvedtek. A munkamánia nem tekinthető betegségnek, de lélektani háttere megegyezik a kényszer- és szenvedélybetegségekével. Vasadi Anna pszichiáter elmondta, legtöbb esetben a túlzásba vitt munka nem más, mint pótcselekvés. Ezek az emberek azért menekülnek tennivalóikhoz és azért helyezik háttérbe érzelmi életüket, mert pont az elől menekülnek. A családi vagy párkapcsolatokban bizonytalanok, valószínűleg rossz tapasztalataik miatt, ezért ezt a munkahelyi sikereikkel kompenzálják. A munkamániások döntő többsége egyébként férfi, a nők szerencsére a családot minden körülmények között munkájuk elé tudják helyezni. A munkamániások, a szenvedélybetegekhez hasonlóan pszichiáter segítségére szorulnak, és nem csak azért, mert saját életüket egysíkúvá, magánéletüket pedig tönkreteszik. A munka megszállottjai egészségüket is kockáztatják. Egy tanulmány szerint például azok körében, akik évekig nem mennek szabadságra, többszörösére nő a szívinfarktus kockázata. Aki leszokik a normál életritmusról, vagyis hétvégenként sem regenerálódik, az idegileg, szellemileg és fizikailag is egy idő után túlfárad. Immunrendszere legyengül, és fogékonyabbá válik a szív és érrendszeri betegségekre is. Vasadi Anna elmondta, a munkamánia mára világjelenséggé vált. A szegedi pszichiáternőnek is egyre több ilyen páciense van. Véleménye szerint a problémát meg lehet előzni, ha képesek vagyunk nemet mondani. Ha viszont valakiről főnökei tudják, hogy bármit elvállal és mindig elérhető, könnyen belekerülhet abba a mókuskerékbe, amelyből aztán már nagyon nehéz kiszállni. TÍMÁR KRISZTA