Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-08 / 209. szám

HÉTFŐ, 2003. SZEPTEMBER 8. • KAPCSOLATOK» 3 Magyar Bálint nem támogatja a hallgatók terheinek növelését Tanévnyitó a miniszterrel Lapunk főmunkatársa, Sulyok Erzsébet Szabó Gábor rektortól vette át az elismerést. Folytatás az 1. oldalról A taláros testület a rektori hiva­talból az egyetemi hajdú vezeté­sével az egyetemi zászló alatt vonult át a színházba. Míg a professzorok gyülekeztek, addig Szabó Gábor rektor aláírta Szék­helyi Józseffel, a színház főigaz­gatójával azt a megállapodást, amely szerint tovább bővítik a két intézmény együttműködé­sét. - Minden ismeret kútfeje a ta­pasztalás - idézte már Székhelyi Kölcsey Ferenc Parainesisét a színház színpadán. A főigazgatói prózát követően a rektor köszön­tötte a megjelenteket, professzo­rokat és politikusokat egyaránt, majd átadta a szót az oktatási miniszternek. Magyar Bálint beszédében azt hangsúlyozta, hogy a mára már közhelyszerűvé vált Európai Unióba történő belépésnek igen­is komoly súlya van. - Ha a csat­lakozást szociális juttatásnak te­kintjük, akkor nem lehet esé­lyünk a felzárkózásra - mondta a miniszter. Szerinte a csatlako­zással eldől az is, hogy a magyar felsőoktatás valódi tudásközpont lesz-e, vagy másodrendűvé foko­zódik le az unióban. A miniszter után a rektor kü­lön is köszöntötte elődjét, Mé­száros Rezső professzort, aki ­mint mondta - töretlen optimiz­mussal, kedélyes derűvel dolgo­zott és alkotott maradandót. A rektori köszöntő után az egyetem legújabb alapítású díja­it, a Mecénás és a Sajtó Díjat osztotta ki az egyetemi tanács nevében Szabó Gábor. Mecénás Díjban részesült a Richter Gede­on Rt. és Bajkó Attila, a K & H Bank szegedi fiókjának a vezető­je. Sajtó Díjat kapott lapunk fő­munkatársa, Sulyok Erzsébet és Tréset László, a Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdiójának szerkesztője. A díjak átadása után az első éves hallgatók képviselői ünne­pélyesen letették az esküt, majd a rektor a kiválasztott képvise­lőkkel kezet fogva, jelképesen va­lamennyi első évfolyamos diákot egyetemi polgárrá fogadott. Az ünnepség záróakkordjaként egyetemi és főiskolai tanári kine­vezéseket adott át Szabó Gábor. Az egyetemi tanács döntése ér­telmében Benet Ivánt a gazda­ságtudományi kar világgazdasági és európai gazdasági integrációs tanszékének egyetemi tanárává választották. Mellette négyen kaptak főiskolai tanári kineve­zést: Pintérné Jármay Katahnt az egészségügyi főiskolai karra, Dé­kányné Szénási Évát és Tóthné Horváth Ágnest a tanárképző fő­iskolai kar történettudományi tanszékére, míg Horváthné Al­mássy Katahnt az élelmiszer-ipa­ri főiskolai kar élelmiszef-tudo­mányi tanszékére nevezte ki Sza­bó Gábor. Az ünnepélyes tanévnyitó után Magyar Bálint az egyetem veze­tőivel karöltve megtekintette az Ady téri tanulmányi és informá­ciós központ építését, majd részt vett a kivitelező által tartott bok­rétaünnepségen. * Az SZTE luhász Gyula Tanár­képző Főiskolai Kar szombaton a szegedi Belvárosi moziban tar­totta tanévnyitó ünnepségét. A tanárképzőn idén 2896 első évfo­lyamos hallgató kezdi meg tanul­mányait nappali és levelező tago­zaton. Még aznap a főiskola dísz­udvarán rubin-, vas-, gyémánt­és aranydiplomát adtak át azok­nak, akik hetven, hatvanöt, hat­van, illetve ötven évvel ezelőtt szerezték meg pedagógusi okle­velüket az intézményben. Idén összesen 242 díszoklevelet, öt rubin-, hét vas-, huszonhárom gyémánt- és kétszázhét arany­diplomát osztottak ki. G. SZ. L. NAGYOBB UTAZASIKEDVEZMENY DIAKOKNAK Magyar Bálint az utazási kedvezmények átalakí­tásával kapcsolatban nem támogat olyan kon­cepciót, amely növelné a hallgatók terheit. Az oktatási miniszter szegedi sajtótájékoztatóján el­mondta, olyan megoldást kell szorgalmazni, amely összességében még nagyobb kedvezményt nyújt a diákoknak. Az alapvető dilemmának azt tartja, hogy mindenfajta utazást egyforma ked­vezménnyel támogassanak, vagy a hallgatók ta­nulmányi helye és lakhelye közötti utakat a ko­rábbihoz képest még nagyobb kedvezményben részesítsék. A diákutazások támogatásának csökkentési tervéről a Napi Gazdaság számolt be a hét elején. A lap tudni vélte, hogy kétszeresére is emelkedhetnek a hallgatók utazási költségei. A kedvezmények tervezett csökkentése miatt til­takozott a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. A világ rendje SZETEY ANDRÁS Jól kezdődött a nap. A klinikák alatti rakpart egyébként bántóan piszkos részén békésen pecázott egymás mellett az MSZP-s és a fideszes. A dologban valószínűleg a halak is valami ravaszságot sejtettek, így aztán nagy ívben elkerülték a környéket. Pedig minden stimmelt, közéleti horgászversenyen fért meg oly béké­sen a torony alatt rendre egymással szemben álló két fél. A nagyszerű ötletért dicséret illeti a szervezőt (a jobboldalt) és a kihívottakat (többek között a baloldalt), hogy a kukacok horog­ra tűzésében nem sejtett aljas pohtikai szándékot, és elfogadta a meghívást. És miközben a ragyogó napsütésben a résztvevők a halak he­lyett inkább csak a botokat fogták, néhány méterrel odébb már megannyi bográcsban rotyogott a halié. A nemzetközi halászlé­főző verseny résztvevői belevalóként szerencsére nem a horgá­szok zsákmányára számítottak, így senki sem maradt éhen. Az oly izgalmas forgptag persze legalább annyira számított társasági eseménynek, mint ételversenynek. Az ember a bográ­csokat gusztálva összefutott - és persze szót váltott - a polgár­mesterrel, a kabinetfőnökkel, a Fidesz megyei és városi elnöké­vel, megannyi képviselővel, a színigazgatóval, a legelegánsabb szegedi szálloda direktorával, üzletemberekkel, kollégákkal, ba­ráttal és ismerősökkel. No meg a vendégekkel. A szivarjairól is elhíresült Csötönyi Sándorral, a magyar boksz első emberével. Vagy ez a kitétel inkább Kovács Kokót illeti meg, nem a szövet­ség elnökét 1 Mert ő is ott kanalazta az ételt, miközben rácsodál­kozott a Tiszára, a városra, a rendezvényekre. Hiszen átsétálha­tott a paprikafesztiválra, vagy megnézhette a repülőnap szom­bati eseményeit, ha éppen nem sziesztára vágyott az esti boksz­gála előtt. A tudósító mindenesetre nem pihent. Főztek ugyanis Deszken is, ahol megannyi kistelepülés polgármestere mérte össze faka­nálforgató képességét. Megint csak pártállástól függetlenül lakat­ták jól egymást és valamennyi érdeklődőt. Aki ugyanis kíváncsi volt arra, hogy a politizálás mellett a bogrács környékén is megáll­ják-e helyüket a polgármesterek, az garantáltan teh hassal távo­zott. Például az újszegedi sportcsarnokba, ahol Erdei Zsolt miatt teltek meg a lelátók. Legyünk őszinték: egyetlen dolognak kö­szönhették a szervezők, hogy nem égtek meg igen alaposan a rendkívül unalmas, lapos és alacsony színvonalú felvezető prog­rammal. Méghozzá a szegedi közönségnek. Talán azért, mert udvarias vendéglátók, talán mert nem ismerik annyira a profi­boksz világát (maradjunk inkább az első variációnál), de rendkí­vüli türelemmel viselték a nézők a méltatlan produkciókat. Mondjuk azért, mert tudták, tudtuk, hogy megéri várni éjjel fél tizenkettőig. Erdei Madár ugyanis, ha nem is felejthetetlen boksszal, ha nem is döntő fölénnyel, de rendkívül nagy csatában győzött, és nem felejtette el megköszönni a szegedi közönség - no meg a vendégek, többek között a belügyminiszter asszony - támogatá­sát. Csöppet sem végül, de időrendben mindenképpen: slusszpoén­ként, vagy inkább csak a sors hozta így, tegnap reggel ünnepi ta­nácsüléssel, az oktatási miniszter jelenlétében nyitotta meg a tanévet városunk tudásgyára, a Szegedi Tudományegyetem. És ami még érdekes, a különleges események közepette is sa­ját medrében maradt a világ. Gondolok itt arra, hogy a horgász­versenyt a horgászegyesület képviselői nyertékhogy a halászlé­főző fesztivál legszebb standjának a tiszai halászokét választot­ták; hogy a bírák szerint Deszken a rendező, a helyi polgármes­ter főztje volt a legízesebb; és hogy Erdei is legyőzte spanyol ri­válisát. Ez történt a hét végén dióhéjban, Szegeden és környékén. Jó ér­zés, hogy van mire büszkének lennünk. Az önkormányzati ciklus végéig korszerűsítik a szegedi repteret Valóra válnak az álmok: betonozott futópálya épül Betonos futópálya és utasforgalmi épü­let épül 2006 októberéig a szegedi re­pülőtéren - jelentette be a polgármes­ter a hétvégi repülőnapon. A légikikö­tőt két éve kapta vissza a város, azóta semmilyen fejlesztés nem történt. Megkezdődik a szegedi repülőtér fejlesz­tése, ezzel a város behozhatja lemaradá­sát több vidéki magyar nagyvárossal szemben. Az első szakaszban elkészül a később bővíthető, betonozott futópálya a szükséges gurulóutakkal, és egy utas­forgalmi épületet is kialakítanak. A ter­vek szerint a beruházás még ebben az önkormányzati ciklusban befejeződik. Az elképzelést szombaton, az önkor­mányzati repülőnapon ismertette Botka László polgármester a szegedi repülőté­ren. A város vélhetőleg saját erőből, pá­lyázati pénzből és vállalkozói tőke bevo­násával fejleszti a repteret, a beruházás költsége csak a részletes tervek elkészül­te után lesz ismert, de az biztos, hogy több százmillió forintra tehető. - Vége a nagy álmoknak, a jelenlegi igényeknek megfelelő, kis- és közepes gépek fogadására alkalmas repülőtér kell, amely a jövőben bővíthető - fogal­mazott Botka László. A polgármester szerint a korábbi évek tízmilliárdos ter­veinek nem volt realitása Szegeden. Hangsúlyozta: az önkormányzat nem vonul ki a repülőtér üzemeltetéséből. A szükséges fejlesztések első lépcsőjé­nek nevezte Podolcsák András, a szegedi repülőtér vezetője a futópálya és az utas­forgalmi épület felépítésének tervét. A szakember szerint a korábbi próbálkozá­sokkal szemben az önkormányzat he­lyesen ismerte fel, hogy a részben saját erőből végrehajtott fejlesztések beruhá­zói tőkét vonzanak a városba, hiszen le­hetőséget teremtenek arra, hogy bein­duljanak a légiforgalmi vállalkozások Szegeden. A betonozott kifutó-, illetve leszállópályával, a szükséges techniká­val és utasforgalmi épülettel rendelkező reptérre azért is van nagy szükség, mert a közeljövőben Szegeden épül fel az or­szág három nagy logisztikai központjá­nak egyike, amely az EU-csatlakozás utáni igényeket is kiszolgálja. A szegedi repülőtéren az utolsó kéz­zelfogható fejlesztés a fénytechnika 1997-es telepítése volt. A reptér tulaj­donjogát két éve kapta vissza az állam­tól az önkormányzat, azóta azonban semmi sem történt. Időközben mind a Győr melletti Péren, mind a Pécshez kö­zeli Pogányon jelentős fejlesztések tör­téntek: az egyenként egymilliárdos be­ruházások forrását jórészt vidékfejlesz­tési és önkormányzati pénzekből bizto­Besenyei Péter néhány év múlva már betonról startolhat. Fotó: Schmidt Andrea sították. A két reptér tulajdonjogát egyébként a szegedivel egy időben, illet­ve valamivel később kapták vissza az ot­tani önkormányzatok, amelyek azonnal munkához láttak. A szegedi repülőtéren 1993-ban indult meg a nemzetközi forgalom, a járat Tri­esztig közlekedett. Tavaly óta pedig a nyári szezonban hétvégenként repül a C & T utazási iroda szervezésében char­terjárat a Szeged-Dubrovnik útvonalon. Az idén a tervezett 10 helyett 17 járat indult Horvátországba, ami jelzi: jelen­tős az igény a szegedi reptérre. Botka László és Podolcsák András megegyezett abban, hogy a szegedi a ter­vezett fejlesztésekkel nagy nemzetközi légikikötők úgynevezett ráhordó reptere lehet. K.B. HAJTASI HIBA MIATT HALT MEG AZ EJTŐERNYŐS Félárbocra engedték a szegedi rep­téren a zászlót a pénteki ejtőer­nyős'tragédia áldozatának emléké­re. A nemzetközi versenyt a halá­los balesetet követően pénteken berekesztették, szombaton reggel hattól viszont már ugrottak a ver­senyzők. Az ejtőernyősök a verseny folyta­tása előtt már tudták, úgynevezett hajtási hiba okozta a 63 éves sporto­ló halálát. A rosszul hajtogatott főer­nyő nem nyílt ki, a mentőernyő mű­ködésbe hozására pedig kísérletet sem tett az ugró. A tragédiát megelőzhette volna, ha a férfi felszerelésében van nyitó­automata, amely a kritikus magas­ságban önműködően kinyitotta vol­na a mentőernyőt. Ezt azonban csak azoknak kötelező használniuk, akik száznál kevesebb alkalommal ugrot­tak. A szerencsétlenül járt ejtőer­nyősnek nem kellett, mivel 382 ug­rása volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom