Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-06 / 182. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. AUGUSZTUS 7. • AKTUÁLIS« 3 Elviselhetetlen a rekordokat döntögető forróság Egyelőre marad a hőség Európában tombol a nyár, oly­annyira, hogy erdőtüzek, egyre melegedő tengerek és az álta­lános szárazság okoz problé­mát. Nálunk egyelőre „csak" fárasztó a kánikula. Délibáb a rakparton, megolvadt aszfalt városszerte, folyósra nyúlt rágógumik a cipőtalpakon, néptelen utcák, emberek a víz­ben - hőmérő nélkül is érezzük, szokatlanul, nehezen tűrhetően meleg az idei nyár. A napokban ugyan nem dől meg a tavaly nyá­ri 37 fokos hőségrekord, ám a na­pokban mért „csak" 33-34 fokos hőmérséklet sem vigasztaló. A forró napokon a hideg sör, a jeges üdítő sem tud olyan vonzó lenni, hogy napközben a vendég az étterem taraszán üldögéljen ­mondja Bencsik Zoltán pincér. Tapasztalatai szerint egyre for­róbbak a nyarak, így a szegedi ét­termek nyújtotta príma konyha és jó kiszolgálás vendégcsaloga­tó, hűtött belső tér nélkül aligha élvezhető. Ha választani kellene, nyáron hol nem dolgozna szívesen az ember, akkor listavezető az épít­kezés, a járművezető fülkéje, a lángossútő pavilonja - elmélke­dik néhány szegedi diák, akik idei nyarukat ugyan munkával, de klimatizált helyiségben töltik. Nem mindenki ilyen szerencsés - véli Mező István, a Tisza Volán Rt. forgalmi igazgatója, aki el­mondja, ahogy lehet védik a buszsofőr kollégákat és az utaso­kat egyaránt. A távolsági járatok klímásak, a helyközieknél a szel­lőztetés és a függöny nyújt némi enyhülést, a helyi járatok azon­ban nyáron bizony nagyon mele­gek, s ez ellen nem tudunk mit tenni - mondja az igazgató. Utazni sem, egyhelyben állni sem jó a forróságban - summáz­za a Széchenyi téri posta melletti apró újságos pavilon gazdája, Ko­csis Péter Zoltán. Kikecmeregve Hiába a hűs italok, a pincérről ís csorog a veríték. Fotó: Schmidt Andrea REKORDOK EVE AZ IDEI Az elmúlt évek átlagához képest ez az év kiemelkedően aszályos, a tavasszal hullott csapadék mintegy fele annak, ami az évnek eb­ben a szakában megszokott. - A szárazság országos problémává nőtt - mondja Buza István, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa, aki hozzáteszi, kisebb helyi záporoktól eltekintve au­gusztusban sem várható jelentős mennyiségű csapadék. A szárazság mellett fojtogató a meleg is, hiszen több rekord is megdőlt. Június 11 -én 33 fokot, 13-án pedig 35 fokos csúcsot mér­tek. Májusban és júniusban átlagosan egy-két fokkal volt mele­gebb a korábbi esztendőkben mértnél. A nyár hátralevő részében 35-37 fokos melegrekordra is számíthatunk. Buza István meg­jegyzi: egy lassú felmelegedési folyamat már az ötvenes évektől nyomon követhető, de ennek mértéke igen csekély, Magyarorszá­gon az elmúlt fél évszázadban egy fokkal nőtt az éves átlaghőmér­séklet. az aprócska helyiségből, elmond­ja, a nyár jó, mert nem megy tönkre, nem ázik el a portéka, csak éppen a fej forrósodik. Újsá­goktól körülvéve látja, globális felmelegedésről szólnak a hírek, aszály éget, erdőtüzek tombol­nak szerte a világban. Tóth Csaba orvostanhallgató a Kárász utcai mediterrán hangu­latot nagyra értékeli ugyan, ám a meleg őt is megviseli. Szerinte az árnyékban való fagyaltozás hoz enyhülést. Szöllősi Sándor tűzoltó ezredes arra hívja fel a figyelmet, hogy je­lenleg minden mezőgazdasági te­rületen tűzgyújtási tilalom van érvényben, s ennek betartását el­lenőrzik. Legutóbb Bács-Kiskun megyében tombolt erdőtűz, ak­kor 250 hektárnyi mezőgazdasá­gi terület égett, ám Csongrád megyében ilyen nagy tűzvész szerencsére nem volt, s reménye­ik szerint nem is lesz. A hőség ellen mindenki más­képp védekezik, legbiztonságo­sabb a zárt tér, a sok elfogyasztott folyadék, a tűző nap, a nagy kon­centrációt igénylő munkavégzés kerülése és a nullás alkoholszint - tanácsolják az orvosok, akik szerint aki beteg, vérnyomás­problémákkal, szív- és keringési rendellenességekkel küzd, jobb, ha a hűs szobában marad. O. K. K. A légkondicionált járművekben sem mindig kellemes a hőmérséklet Az utasok kapnak hideget, meleget A közlekedési társaságok legújabb jármű­veivel kellemes az út, csakhogy minden utas más hőfokra állítaná a szabályozót. Van, aki fázik, van, akinek melege van, pedig a hőmérő higanyszála nem mozdult. Az utasok 23-24 fokra hűtött levegőjű bu­szokba, vonatokba szállnak be, és bizony, ha kint tűz a nap, fagyosnak tűnik a jármű. A MAV vonatai közül a Szeged-Békéscsaba között ingázó interpici és a pesti intercity vo­nat kocsijai hűthetők. Az intercity légjavító berendezése a külső hőmérsékletnél nyolc-tíz fokkal hűvösebbet tud tartani a ko­csikban, bár 24 fokra van beállítva. Itt a pa­nasz az szokott lenni, hogy fullasztó a hőség a vonatban, az ablak pedig nem nyitható. A tűző napon álló és haladó vonatban valóban nagyon felmelegszik a levegő, a kocsikat azonban már indulás előtt fél órával kezdik hűteni - mint a vasútállomáson tapasztal­hattuk. Az interpiciken ennél nagyobb teljesítmé­nyű a hűtés. Lapunk munkatársának egyes utasok a vonat beérkezésekor arra panasz­kodtak, hogy könnyű nyári ruhájukban fáz­tak a vagonokban, a kalauz pedig nem tudott az utasokkal megegyezni, hogy hidegebbre vagy melegebbre csavarja a hőfokszabályo­zót. A volán társaságok is egyre több légkondi­cionált autóbuszt üzemeltetnek a helyközi és távolsági járatokon. A buszpályaudvaron azonban akadt olyan utas, aki azt panaszolta lapunk munkatárásának, hogy a sofőr nem kapcsolta be a hűtést, mondván, az sokat fo­gyaszt. Az autóbuszvezetőket a társaság pré­miumokkal ösztönzi arra, hogy takarékos­kodjanak az üzemanyaggal. Huszár László, a Tisza Volán Rt. forgalom­vezetője elmondta: a sofőröknek elszámolják a klímaberendezés miatti többletfogyasztást, a berendezést ugyanis működtetni kell. Nem éri meg ezen spórolni, hiszen ha a vezető vál­tótársai működtetik a klímát a buszon, akkor a megtakarítás az összes sofőr között oszlik meg, ezért jelentéktelen egy munkatársuk megtakarítása. A panaszokat természetesen mindkét cég a konkrét járat megjelölésével fogadja és kivizsgálja. M. B.I. Elvitték a túlsúlyos disznókat az ólakból Sertésválság után nőtt a kereslet Fordulat történt a sertéspiacon: míg korábban a gazdák alig tudták eladni hízóikat, most már inkább a felvásárlók keresik a normál súlyú sertést. lúlius első felében az ólakban re­kedt, eladhatatlan, túlsúlyos ser­tések miatt panaszkodtak a ter­melők, köztük az ásotthalmi Áb­rahám Antal és Nacsa Ferenc. Mint a Messiást, úgy várták a Pick Rt. átvevőjét: a meghirde­tett országos, államilag támoga­tott felvásárlási akcióban ugyan­is a helyi húsipari cég oroszlán­szerepet vállalt. Nemcsak a Dél-Alföldről, hanem szinte az egész országból vásárolt túlsú­lyos állatokat. Ennek oka az álla­mi támogatás mellett az volt, hogy a híres Pick-szaláminak is a nagy súlyú sertés az alapanyaga. Akkor Forró Sdndgi, a Pick Rt. élőállat-forgalmi vezetője el­mondta, a válságot az okozta, hogy a túlsúlyos sertések „újra­termelődtek". A gazdák több disznót hizlaltak, mint ameny­nyit a piac elbírt, s mint ameny­nyire eredetileg leszerződtek. Az állami felvásárlási akcióban a Pick azokat az állatokat is meg­vásárolta, amelyekre nem szer­ződtek gazdáik, így sokszor a szerződéssel rendelkező terme­lőkhöz megkésve értek. A Pick júliusban napi 5-600 sertést vá­gott le. Mostanra befejeződött a „disznóháború", a Csongrád me­gyei 10 ezer darab túlsúlyos he­lyett mára már csak 4 ezer vár át­vételre - fogalmazott Forró Sán­dor. Ha valaki jelzi, hogy problé­mája van, a Pick azonnal megy a sertésért. A béke első jeleként már a múlt héten emelkedni kezdtek az árak. A magyar tenyésztők exportpi­aca azonban egyelőre maga is inog, főként a turizmus kiszá­míthatatlansága miatt, amely ki­hat a fogyasztásra, s ezzel együtt a húsforgalomra. Az exportra szemet vető magyar feldolgozók főként a jó minőségű disznóra vágynak. Mindez azonban még nincs hatással a belföldi felvásár­lási és fogyasztói árakra. Annak ellenére változatlan a kilónként 230 forintos minimális felvásár­lási ár, hogy a referenciaként használt öt uniós tagországban már 250 forint körüliek az árak. Úgy tűnik, végre működni kezd az a megállapodás is, amit a tárca és a terméktanács kö­tött, s ez újra egyensúlyba hoz­hatja az ágazatot. Az első fél évben 150-200 ezer darabbal több disznót vágtak le, mint egy évvel korábban, a felesleget kivonták a piacról, ami előbb-utóbb az árak várva várt emelkedését is maga után von­hatja. Jelenleg kilónként 230 forint (az állami támogatással együtt 270-280) kerül a terme­lőhöz, s az árak kis növekedé­sével már nyereségesek is le­hetnek a gazdák. Aki azonban szerződés nélkül állt neki ser­tést hizlalni, nem számíthat ar­ra, hogy megkapja a 230 forin­tot a vágóhidaktól. F.K. Doktorsor BÁTYI ZOLTÁN Mégis, mennyi a maga vérnyomása 7 Efféle kérdést, gyanítom, minden korosabb olvasónknak feltett már a doktor néni a kör­zetorvosi rendelőben. És mi ilyenkor csak ültünk abban a jó kis kényelmetlen székben, szemünk forgott, mint akit máglyára visznek, szánk kiszáradt a nagy dühtől, s legszívesebben vissza­kérdeztünk volna - ugyan, mennyi is lehetne az az átkozott vér­nyomás, amikor már órák óta vártunk a bebocsátásra. Mert mi tagadás: a magyar egészségügyre sok minden jellemző, a kórházi kétszeletes parizeres reggelitől a legmodernebb kompu­tertomográfig, csak éppen azt nem állíthatta róla legnagyobb ked­velője sem, hogy a gyógyulást megúszhattuk, megúszhatjuk vára­kozás nélkül. A körzetorvosi rendelők ugyan háziorvosivá fejlőd­tek, ám ez még vajmi keveset enyhített a gondokon. Ám megszü­letett, sőt mi több, hatályba lépett immár a kormányrendelet - a háziorvosok előjegyzés alapján fogadhatják a betegeket. Azon most ne agyaljunk, miért nem lehetett ezt korábban be­vezetni, s miért kellett 2003-ig várni arra, hogy feltaláljuk a ka­nálban a mélyedést, hiszen inkább örülnünk illene, mert eljött az egészségügyben is a nagy békesség korszaka. Gyanítom, senki sem sajnálja, hogy ezentúl nem kell megtapasztalni, mekkora is a kéjérzet, ha legalább négy náthás és hat influenzás köhögi ránk a bacilusokat, miközben sorunkra várunk. Nyugodtabban vizsgá­lódhat a doktor néni is, hiszen nem toporognak morgolódó páci­ensek a folyosókon, s a család is jobb szívvel engedi orvoshoz anyát, apát, ha nem kell kétnapi hideg élelmet csomagolni ama bizonyos vérnyomásméréshez. Már pedig ha egy darab kormányrendelettel ekkora örömet le­het elérni, várjuk a következő szabályozást. Az szólhatna, mond­juk, a kórházi, klinikai sorban állásról, de az se baj, ha az orvosi műszerpark színvonalának emeléséről rendelkezik. Mert hogy van még mit javítani egészségügyünkön. De kiböjtöljük, abban a reményben, a háziorvosi rendelők után más területen sem kell sokat várni a sorunkra. Előre megbeszélt időpont szerint működik a rendelés Gyógyítás ­végre előjegyzésre A sorszámtépésnél sokkal jobb az előjegyzés. Fotó: Schmidt Andrea Folytatás az 1. oldalról A néni korábban érkezett a ren­delési idő megkezdésénél, nyu­godtan olvasgat, vár a doktornő jöttére. O eddig is eljött havonta egyszer ellenőrzése, kivárta a so­rát. Ha orvosa azt javasolja neki, hogy ezentúl megbeszélhetik az időt előre, akkor annak örül. Te­lefonja ugyan nincs, de biztos megoldható ez máshogyan is. Több háziorvosi rendelőben már kiírták az orvosok: „Előre megbeszélt időpont szerint mű­ködik a rendelés." Ezzel együtt természetesen azt is fogadják, aki nem egyeztet időpontot. Ha sürgős eset adódik, akkor viszont az is várakozásra ítélte­tik, aki időpontot kapott, hiszen az orvosnak első az azonnali ellá­tást igénylő beteg. Negyven körüli férfi annak rendje és módja szerint sorszá­mot húz, meglepődik kissé, mert korábban ilyen nem volt. Sza­badságon van éppen, s úgy gon­dolta, régen mérette meg vérnyo­mását, itt az ideje az ellenőrzés­nek. Várnia kell, mert vannak időre előjegyzettek. A férfi nem háborog, mint ahogyan az az asz­szony sem, aki időre jött ugyan, de még pár percet csúszik behí­vása: az orvos sem tudja percre pontosan kiszámolni, mennyi idejét foglalja le egy-egy beteg ­mondja védelmezően. A pár éve praktizáló Sarkadi Csilla, újszegedi háziorvos ren­delője megnyitása óta előjegyzés­sel fogadja az ezt igénylő betege­it. A rendszer nagyon jól műkö­dik- állítja, hozzátéve: neki még viszonylag kevés, 850 páciense van. Kisebb betegszámmal köny­nyebb az előjegyzéses módszer ­vélekedik a doktornő -, nagyobb létszámú körzetek esetén nyil­ván nehézkesebb az átállás. László István adjunktus, a Sze­gedi Tudományegyetem csalá­dorvosi rendelőjének orvosa azért örül a rendeletnek, mert ez megerősíti korábbi rendelési gya­korlatát. A gondozásra szoruló betegeket már régóta időre ren­deli vissza. Vagy előre megbeszé­lik az időpontot, vagy telefonon egyeztetnek, akár aznapra, vagy távolabbi időpontra. Az előjegy­zés jó a betegnek, az orvosnak egyaránt - állítja László doktor. Normális időszakokban jól be le­het tartani az időpontokat, az influenzás, hasmenéses, allergi­ás időkben borulhat a rend, mert ilyenkor a megszokottnál lénye­gesen többen keresik fel család­orvosukat. Borsi Éva háziorvos úgy ítéli meg, nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy a betegek teljes megelégedésére működjön a rendszer. Álláspontja szerint a háziorvosoknak az asszisztens mellett orvosírnokra is szüksé­gük lenne, aki az időpont-egyez­tetésekkel foglalkozhatna. A többlet feladathoz, a plusz mun­kaerőhöz viszont több finanszí­rozás kellene. K. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom