Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-04 / 180. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. AUGUSZTUS 7. • AKTUÁLIS« 3 A hatóság büntet, a civil szervezet figyelmeztet Akik a környzetet terhelik Vízszennyezésért mérte ki a legnagyobb bírságot tavaly a környezetvédelmi hatóság. A büntetéstételek jelentős emelkedése miatt már nem éri meg cégeknek a környezetszennyezés miatti bírságok kifizetése. - A rendszeres környezetterhelők nem föltétlenül azonosak a megbírságoltakkal - mondta Gyapjas József, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség (Atiköfe) igazgatója, akitől Csongrád megye legnagyobb környezetszennyezőiről érdeklődtünk. A nevesítés hamis megítélésre adhat alkalmat, mert például ha egy nagyüzem jelentős mértékben terheli égéstermékeivel a levegőt, nem feltétlenül tartozik a bírságolt üzemek közé, ha a kibocsátott anyag alacsony koncentrációjú és az üzem lakott településtől megfelelő távolságra fekszik. Viszont szabálytalan és engedély nélküli hulladékégetés esetén könnyen milliós nagyságrendűvé is duzzadhat a bírságtétel; példa erre az a műhely, ahol mindössze két héten át égettek veszélyes hulladéknak számító fáradt olajat. A környezetvédelmi hatóság munkájának hatékonyságáról az igazgató azt mondta, hogy a telephelyengedéllyel rendelkező cégek nem bújhatnak el az ellenőrzés elől, a lakosság környezetkárosító tevékenységével pedig az önkormányzat foglalkozik. Az Atiköfe rendszeresen végez légszennyezési, hulladékkezelési és vízminőség-vizsgálatokat. A tervezett ellenőrzések mellett a panaszbejelentéseket is kivizsgálják. Tavaly összesen 514 ellenőrzést hajtottak végre. Egyre kevésbé kifizetődő, hogy egy rendszeresen bírságolt cég inkább lerója a büntetés összegét, ahelyett, hogy a környezetvédelmi követelményeknek is megfelelő technológiai fejlesztést hajtson végre. A bírságtételek ugyanis alaposan megemelkedtek a közelmúltban, így például a szaNYOLCMILLIOS BIRSAG Csongrád megyében tavaly a levegőszennyezésért kiszabott legnagyobb környezetvédelmi bírság 1 millió 400 ezer forint volt. Öszszesen 20 ügyben jártak el, s 5 millió forint büntetést szabott ki az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség. A hulladékkezelés szabályait szegte meg többek között egy üzem, amelynek telephelyén engedély nélkül alumíniumhulladékot olvasztottak (100 ezer forint büntetés). Tavaly mindössze 3 hasonló üggyel találkoztak, s összesen 207 ezer forintra bírságolták az érintetteket. Vízszennyezésért mérték ki a legnagyobb büntetést: közel 8 millió 500 ezer forintot. E területen a leghosszabb a bírságoltak listája is: 54 ügyben összesen mintegy 40 millió forint büntetésről döntött a hatóság. bálytalan hulladékkezelésért kiszabható büntetésnek már nincs is fölső határa. A civil környezetvédőknek hatósági ellenőrzési joguk nincs, viszont fölhívják a figyelmet a lehetséges veszélyforrásokra. Bojtos Ferenc, a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Környezetvédelmi Egyesület (Csemete) irodavezetője szerint a nehézfémeket is tartalmazó füstöt kibocsátó üzemek mellett jelentős veszélyforrást jelentenek azok a sertéshizlaldák, amelyekről felszíni szikkasztókba kerül a hígtrágya, veszélyeztetve a talajvizet, ásott kutakat egyaránt; a káros anyagok a táplálékláncon át eljutnál', az emberi szervezetbe is. A termálvízzel fűtő mezőgazdasági üzemek nem követnek el szabályszegést, ha csatornába engedik a megengedett értéket nem meghaladó oldott sótartalmú vizet, de fémsók és más vegyületek ugyancsak hosszú távon károsítják az élővilágot. A légszennyező hatása közismert: hiába futnak az utakon érvényes zöld kártyával, tehát a levegőt „csupán" a megengedett határértéken belül terhelő kocsik, ha a mind több és több jármű is növeli az összefoglaló néven „környezetbetegség"-ként is emlegetett genetikai elváltozások kockázatát. NY. P. Vajdasági meglepetés PANEK SÁNDOR A Vajdaság magyarlakta településein aláírásgyűjtés folyik, amelylyel az ott élő magyarok a szerb-magyar kettős állampolgárság bevezetését kérik a magyar kormánytól. A vajdaságiak körében egységes az akarat: kivétel nélkül minden párt. közéleti vezető a szabályos vagy külhoni magyar állampolgárságot látja megoldásnak arra, hogy az Európai Unióhoz csatlakozó Magyarország déli határán a „shengeni vasfüggöny" ne válasszon le több százezer magyart. Nyilatkozataikban a cserbenhagyottság érzése szólal meg, hiszen Szerbiának hosszú időre esélye sincs az EU-tagságra, miközben a magyar külügy a nemzeti integrációs politikát besorolta az uniós csatlakozás által magától megoldódó problémák közé. A vajdasági magyarok a nemzeti szétszakítottság új fejezetét látják a csatlakozásban, és teljesen érthető, hogy ebből nem kérnek. Semmi biztatót nem ígér számukra, hogy a magyar külpolitika, amelynek már a csatlakozási okmány aláírásakor kész forgatókönyvvel kellett volna rendelkezzék az EU-ból tartósan kimaradó szerbiai és ukrajnai magyarok sorsáról, a november elsejétől bevezetendő vízumkényszer küszöbén még a kedvezményes vízumrendszerrel sem állt elő. A magyar belpolitikai vita, amely az automatikus állampolgárságkörül kialakult, e késlekedés miatt annyira kapkodó. Ha a Kovács László-féle külügynek lenne terve a nemzeti integrációra, közelebbről pedig a magyar kulturális nemzet újraegyesítésére, akkor lehetne az automatikus állapolgárság helyett más státust ajánlani a vajdaságiaknak és a kárpátaljaiaknak. A magyar nemzetpolitika azonban pillanatnyilag teljesen elképzelés nélkül improvizál az ellenérdekelt szomszédos országoknak való megfelelés és az EU vélt vagy valós követelményei között. Az egyetlen felhasználható eszköz, a kedvezménytörvény esetében a Külügyminisztérium azzal igazolta diplomáciai vereségét az agresszív szlovák és román külpolitikával szemben, hogy a felvidéki és erdélyi magyaroknak nyújtott státus amúgy is fölöslegessé válik, amint ezek az országok az unió tagjai lesznek. Kísérlet sem történt arra, hogy az eredeti értékét elvesztő magyarigazolvány mellé a vajdaságiak és a kárpátaljaiak esetében vízummentességet vagy más, a schengeni feltételeket enyhítő jogokat adjanak a Magyarországra való belépéshez. A vajdasági igény a magyar Külügyminisztériumnak ezt a cél nélküli politikáját lepte meg, és állította válaszadási kényszer elé, aminek különös nyomatékot adott az is, hogy a szerb kormányfő nem ellenzi a megoldást. A kettős állampolgárság kérdését korábban a jobboldali kormány is mérlegelte, de az erdélyiek csalódására, a románok ellenállása, valamint a várható közös EU-csatlakozás miatt végül elállt tőle, és a különleges státust biztosító kedvezménytörvény mellett döntött. A választások után az új kormányra marad annak elérése, hogy az EU-n kívül maradó magyar nemzetrészek számára biztosítsa az összetartozást Magyarországgal. Ezzel azonban Kovács László adós maradt: a beígért kedvezményes vízumon kívül egyetlen megoldást sem dolgoztak ki, ami helyettesíthetné az általuk politikailag nem kívánt kettős állampolgárságot. így kerülhetett a kormány abba a helyzetbe, hogy visszautasításként éppen a nemzeti integráció területén kell a nemzetpolitikát amúgy megváltó Európai Unióra hivatkoznia. Torlódás a határon Folytatás az 1. oldalról Igaz, hogy ott nem volt folyamatos a torlódás, de amikor egyszerre érkezett meg több busz, akkor azoknak is várni kellett a kilépésre. Kovácsné Bohák Henrietta hozzátette: a román oldal is maximális kapacitással dolgozik, de így is sokat kellett várakozni Nagylaknál. A határőr százados megjegyezte, a rendőrség segítségével a 43-as főúton két helyen, a kiszombori körforgalomnál és Makó után, a csanádpalotai elágazásnál próbálják eltereltetni a forgalmat, így mérsékelve a határátkelőhely túlterheltségét. - Péntek óta folyamatosan tereitetjük Kiszombor és Battonya felé a forgalmat, de még így is jelentős a várakozási idő. Sokan nem tudják, hogy Kiszombornál is éjjel-nappal át lehet menni Romániába - közölte Kovácsné. - Befelé csak pénteken volt kritikus a helyzet, azóta viszont zavartalan a személygépkocsi forgalom. A tehergépkocsik viszont mindkét irányban zavartalanul juthatnak át. Bízunk benne, hogy legkésőbb hétfő estére levonul a csúcsforgalom és keddtől újra zavartalan lesz az átkelés. Nagylakkal ellentétben, a röszkei határállomáson nem voltak dugók. Mint azt az ügyeletes tiszttől megtudtuk még a szokásos hétvégi forgalomnál is kevesebben akartak ki-, illetve belépni. G. SZ. L. Kétmillió Mártélynak Különös megoldást választott a mártélyi önkormányzat a pályázatokhoz szükséges önrész előteremtésére. A székkutasi önkormányzathoz fordult kölcsönért. A pénzintézet helyett a székkutasi önkormányzathoz fordult segítségért, s kért kölcsön a faluban megvalósuló beruházásokhoz szükséges önrész kifizetéséhez a mártélyi képviselő-testület. A Tisza-holtágnál lévő kicsiny település polgármestere, Balogh lánosné úgy vélte: ez az eljárás egyáltalán nem törvénybe ütköző, s ezt számukra a megyei közigazgatási hivatal is megerősítette, csak éppen eddig egyik önkormányzatnál sem jutott eszébe senkinek, hogy ezt az utat válasszák. Inkább bankhoz fordulnak segítségért. A kölcsön kért kétmillió forintot még nem kapták meg a mártélyiak, az összeget majd akkor veszik át, ha a beruházások kifizetésénél szükség lesz rá. Mártélyon az idén több fejlesztési munkába is belevágtak, így például járdák építésébe, valamint a Civil Ház kialakításába. Ezek megvalósítására azonban csak akkor jár pályázati segítség, ha az önkormányzat rendelkezik megfelelő önrésszel. T.A. Ezrek imádkoztak együtt az alsóvárosi ferences testvérekkel Havasboldogasszony nagybúcsúja Folytatás az 1. oldalról A búcsú rendezvénysorozatának első napja a készület jegyében telt. A keresztúton résztvevők előtt vitték a pápa által megáldott világtalálkozók vándorkeresztjét, ami szombat délután érkezett Szegedre. Már a szombat délutáni megnyitó szentmisén is zsúfolásig telt a gótikus templom, a „szögedi" híveken kívül láthatóan számos, más városból, sőt határon túlról érkező zarándok is áhítattal vett részt a lelki programokon. Az ünneplős ruhákon kívül fel-feltünedezett egy-egy népviseletbe öltözött zarándok, jelezve: Havasboldogasszony nagybúcsúja a partiumi, erdélyi és délvidéki katolikusokat is az alsóvárosi templom ünnepére hívta. A szombati szertartásokat a gyermekekért és az ifjúságért szentelték, a miséket a szegedi és a váci püspökök mutatták be. Este zsolozsmán és görög katolikus liturgián, majd szentségimádáson vehettek részt a zarándokok, a fáklyás keresztutat pedig éjféli mise követte. A vasárnapi programokra a várt 8-10 ezernél ugyan kevesebben, ám még így is több ezren látogattak el az ősi templomot körülvevő térre, amelyet mindenfelől parkoló autók és buszok szegélyeztek. Reggel az édesapai és édesanyai hivatásokért imádkoztak a hívek, az ünnepélyes, nyílt színen megrendezett, családokért felajánlott szentmisét pedig díszes körmenet követte. A hatalmas téren körbevezető menet az átváltoztatott oltáriszentséget követte, amelyet Gyulay Endre püspök díszes szentségtartóban vitt. A rendőrség és az önkéntes hívek a forgalmat a körmenet idejére a környező utcákra terelték. Új misés ferences papok mutatták be az este öt órakor kezdődő istentiszteletet, ezt ünnepélyes dicséret követte, a jubileumi nagybúcsú Pocsai Vendel ferences atya aranymiséjével zárult, amely este 7 órakor kezdődött. Az egész hét végén át tartó rendezvények alatt a ferences atyák folyamatosan gyóntattak a rendházban, rendkívül sokan járultak a bűnbocsánat szentségéhez. A lelki programok mellett játékra és felfrissülésre is lehetőségük volt a híveknek, hiszen a téren vásárfiát, a büfésátorban pedig frissítőket vehettek a zarándokok. A különleges ünnepségre számos család is ellátogatott, hiszen minden korosztály megtalálhatta a neki illő rendezvényt. • A szeged-alsóvárosi Haviboldogasszony búcsú a Dél-Alföld legjelentősebb és legősibb búcsúünnepe. A hagyomány az 1500-as évekre teszi a legendás kegykép, a Szögedi Segítő tiszteletének kezdetét, miszerint a rendkívül tisztelt szentképet a dúló törökök elől a templom közelében lévő Csöpörke-tóban rejtették el. A lassan feledésbe merülő képet később épp egy török katona találta meg, s átadta a ferenceseknek. Számos csodát és gyógyulást tulajdonítanak a Szögedi Segítő közbenjárásának, a hagyomány úgy tartja, hogy az 1697-es zentai csatában is az ő segedelmével nyertek a keresztények a török fölött. A Szögedi Segítő tisztelete a Délvidéken és a Temesközben is mindmáig hagyományokkal rendelkezik. ILLYÉS SZABOLCS A szombat éjszakai fáklyás keresztúton több száz hívő vett részt. Fotó: Gyenes Kdlmdn Elkeserítő látvány Szegeden. Ma már jelctős büntetést ró ki a cégekre a hatóság. Fotó: Kamok Csaba