Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-27 / 199. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. AUGUSZTUS 3. •AKTUÁLIS" 3 Aranyáron mérik a gabonát, drágái a liszt és a kenyér Kétszáz forint lehet a vekni Ha külföldről kell behozni a búzát, egy kiló kenyér ára akár a kétszáz forintot is meghalad­hatja. A molnárok és a pékek ugyanis már most gabonahiány­tól tartanak. Tavaszra elfogyhat a magyar bú­za, így félő, hogy a drága import­búzából őrölt lisztből kell majd kenyeret sütni - fogalmazta meg nemrégiben a sütőipar félelmét Marton István, a Magyar Pékek Ipartestületének közelmúltban leköszönt elnöke. A szakember szerint ugyanis a környező or­szágokban lassan aranyáron mé­rik a kenyérgabonát, annyira rossz volt a termés. A magas árak pedig arra ösztönözhetik a magyar termelőket és kereskedő­ket, hogy inkább a külpiacon ad­ják el a búzát, s így előbb-utóbb behozatalra kényszerül az or­szág. Ha a pékek félelmei végül meg­alapozottnak bizonyulnak, az nagyon rossz hír lesz a fogyasz­tók számára. A külföldről beho­zott búza ugyanis 20 százalékkal is többe kerülhet, mint az ittho­ni, amelynek már most csillagá­szati az ára: tonnánként 33-35 ezer forintba kerül a magyar ga­bona. Tipikus láncreakció az, ami­nek most a tanúi lehetünk ­mondta a vásárhelyi malom, a Véka Kft. ügyvezető igazgatója, Nyilasi Endre. Húsz éve nem volt példa ilyen mértékű és ilyen gyors áremelkedésre. Az eltelt két hónapban a búza tonnánkén­A kombájnok gyenge termést takarítottak be az idén. Fotó: Schmidt Andrea ti ára rohamosan nőtt, így lett a tavalyi 23 ezer forintos kenyérga­bonából 33 ezer forintos, ami 40 százalékos áremelést jelent. Eh­hez képest a malomipar csak 25 százalékkal adta többért a lisztet, s ez azt jelenti: még egy 10 száza­lékos áremelési hullám várható október táján, amikor majd hi­ány keletkezik a piacon. A malom- és vele összefüggés­ben a sütőipar aggodalmai azért megalapozottak, mert a teljes hazai búzatermés mindössze 2,9 millió tonna, amihez 200-300 ezer tonna tavalyi, átmenő kész­let is hozzájön. A becsült 100-200 ezer tonnás exportáru­alap ugyanakkor hamar elfogy­hat, hiszen például Romániában már 37-39 ezer forintot is meg­adnak egy tonna búzáért. A szükséges mennyiséget azonban nehéz beszerezni, hiszen az Eu­rópai Unióban is rossz volt a ter­més. Nyilasi Endre szerint a kor­mány korlátozni fogja az expor­tot, ami ebben a helyzetben logi­kus intézkedés. Ma a malomipar a pékeknek 52-54 forintos áron adja tovább a lisztet, a kereskedőnek kilós ki­szerelésben 72-ért, a háziasz­szonyok pedig 78-80 forintért ve­szik meg. A pékek azonban, no­ha már most a drágább lisztből sütnek, még nem emeltek árat. De szeptembertől elkerülhetet­len egy 15-20 százalékos drágu­lás, ami azt jelenti: az egysze­rűbb kilós fehér kenyér ára 160-170 lesz, ám ha import lisztből sütik, meghaladhatja a 200 forintot. A sütőipar szakem­bereit is próbáltuk megszólaltat­ni, véleményükhöz azonban nem adták nevüket. Mint mond­ták: a versenyhivatal már az ár­emelési szándék bejelentésekor kartellt kiált. F.K. Nem zárják be a Ringát Kapuváron Nem zárják be a Ringa Rt. kapuvári gyárát, erről állapodott meg keddre virradóra Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM| politikai államtitkára az érintettekkel, többek között a tulajdono­sok, a dolgozók és a város képviselőivel. A Pick-csoporthoz tartozó Ringa Rt. ka­puvári gyárában nem húzza le a redőnyt zárja be az Arago Holding Rt., az üzemet még a héten megvételre, illetve bérletre hirdetik meg. Az az ajánlattevő nyeri el a vételi, vagy a bérleti jogot, amelyik a kapu­vári üzemért a legtöbbet kínálja, illetve a gyár legtöbb dolgozójának foglalkoztatását vállalja. Jelenleg a Ringa győri és kapuvári gyárában 1100-an dolgoznak, közülük 600-at a kisvá­rosban, 200-at a megyeszékhelyen bocsátot­tak volna el. A cég tulajdonosai azt követően helyeztek kilátásba kényszerintézkedéseket, hogy az első félévben a társaság 2 milliárd fo­rinttal kevesebb árbevételt ért el, mint a tava­lyi év hasonló időszakában és 840 millió fo­rintos veszteséget halmozott fel. Békefenntartásra készül a hadosztály Békefenntartó feladatokat - köztük terrortámadás-elhárítást ­gyakorol a romániai Dud-Tautban novemberben a Magyar-Román Közös Békefenntartó Zászlóalj. A gyakorlat fő tervezői konfe­renciája tegnap kezdődött, a vásárhelyi 62. Bercsényi Miklós Gépesített Lövészhadosztály laktanyájában. A háromnapos rendezvényt ma­gyar részről Nagy Sándor alezre­des, a dandár törzsfőnöke, ro­mán részről Grígore Fati ezredes vezeti. Fábián László százados­tól, a 2. gépesített lövészzászlóalj hadműveleti tisztjétől megtud­tuk: az évente megvalósuló kö­zös gyakorlatok mindig alkal­mazkodnak az aktuális nemzet­közi helyzethez. A novemberi gyakorlaton, ennek megfelelően, békefönntartó feladatokat hajta­nak végre. A béketámogató mű­veletek gyűjtőfogalmának egyéb­ként a békefenntartás csak egy része; a békekikényszerítés­ben a magyar-román zászlóalj­nak nincs szerepvállalási kötele­zettsége. A gyakorlaton részt vesz majd egy teljes magyar és egy teljes román lövészszakasz, mely manővergyakorlatot hajt végre, valamint egy teljes magyar A novemberi gyakorlatra készülnek a vásárhelyi és a román katonák. Fotó: Tésik Attila és román századtörzs, amely törzsvezetési gyakorlatot bonyo­lít le. A közös zászlóalj egy része, „vegyes" állománnyal, szintén térképgyakorlatot hajt végre. Hódmezővásárhelyről mintegy nyolcvan katona utazik Romá­niába ősszel. - Egy-egy gyakorlatot három konferencia előz meg, ezek során rendezvényről rendezvényre pontosítjuk az eltervezetteket ­mondja Fábián százados. Hozzá­teszi: a legfontosabb kérdésekről a jelenlegi konferencián határoz­nak a résztvevők. A közös gya­korlat haszna nemcsak a konf­liktushelyzetekben való eredmé­nyes helytállás módjainak kidol­gozása, begyakorlása, hanem egymás tapasztalatainak hasz­nosítása is. A román és magyar katonák különböző iskolákat vé­geztek, többféle misszióban vet­tek már részt szerte a világon. Szakmai tapasztalataikat, isme­reteiket a missziókat látogatnak, különböző ismereteket szerez­tek, ezeket a gyakorlaton átadják egymásnak, ezzel is segítve az eredményes feladat-végrehajtást. f.cs. Az indulat vezérel itt SZAVAY ISTVÁN A végletek országa lettünk. Legalábbis a végletes indulatoké. Mert bár a szocialisták és Medgyessy bő esztendeje azzal az indíttatás­sal vették át a hatalmat, hogy betemetik a mesterségesen ásott, a társadalmat kettészakító jelképes árkot, az ország megosztottsá­ga ma tán végletesebb, mint valaha. Ha ennyire kicsorbul egy szándék, az ember óhatatlanul a ku­darc okait kezdi keresni. Es hamar be is látja, hogy minden lábára sántít az a fideszes szimpbfikáció, miszerint a szocialisták nem temetni kívánják, hanem lelkesen tovább ássák azt a bizonyos szakadékot. Igaz, nem paríroznak a Fidesznek, ám még mindig messze nem vették föl a fiatal demokrata polgárok pengeéles, a másik felet ellenfél helyett országrontó ellenségként megjelenítő stílusát. Még mindig nem élnek ilyen eszközökkel, csak az a kérdés, meddig. Mert jól látható, hogy a lassan kétpártivá szűkülő parla­mentarizmusnak egyre erőteljesebben működik az a sajátossága, amely egymást kizáró társadalmi érdek- és értékrendszerként tünteti föl a két nagy párt képviseleti mechanizmusát. Egyenként igényt tartva a társadalom egészének vagy legalábbis nagy részé­nek képviseletére és azonosulására. Holott a magyar valóság messze bonyolultabb annál, mint amit a nagyon is leegyszerűsí­tett parlamenti pártlogikák leképeznek. így aztán a pártok szük­ségképpen csak kisebbségi érdek- és értékrendszereket mutathat­nak föl, azaz a magyar társadalom többségének nincs valódi par­lamenti képviselete. A kétpárti logika viszont azt kívánja, hogy mindegyik párt a társadalmi többség érdekeinek hordozójaként lépjen föl, ekként fogadtassa el magát, a sajátjától eltérő nézetek és módszerek teljes elvetésével. Nagyon nagy baj, hogy majdnem kétpártivá silányodott parla­mentünk. Azzal, hogy a Fidesz lényegében kisajátította a jobboldal egészének a képviseletét, nagyon rosszat tett. Hiszen a szélsőjobb parlamenti kiszorításával a párton belül jelentek meg szélsőséges pohtikai elemek, az MDF pedig, miután nagyrészt lenyúlták bázi­sát, önállóan képtelen parlamenti pártként fönnmaradni. Ezért pedig folyamatos megalkuvásokra és rossz alkukra kényszerül, kormányon pedig képtelen kontrollt gyakorolni a Fidesz fölött. Az, hogy az SZDSZ a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint elérte a parlamenti küszöböt, nagy szerencse. De ez legföljebb ár­nyalja és nem deríti föl e nem túl vidám képet. Mert végtelenül hasznos kontrollt gyakorolhatnak ugyan kormányon a szociahs­ták politikája fölött, ám - kis párt lévén - nem változtathatnak a lényégében kétpárti parlament keserves logikáján. Amely azt ve­títi előre, hogy könnyen a temetetlen szakadékok, az elemi együttműködésre is képtelen, indulat- és önérdekvezérelt politi­kai ehtek országa lehetünk. Ki nyerne, ha most lenne a választás? A Medián közvélemény-kutatá­sa szerint, ha most lennének a választások, a Fidesz nyerne, az országgyűlésbe három párt jut­na be. A Szonda Ipsosnál még mindig az MSZP vezet. A biztos szavazók 48 százaléka a Fideszre, 41 százaléka az MSZP-re szavazna, ha most len­nének a választások. A Medián közvélemény-kutató cég felmé­rései szerint az SZDSZ még be­kerülne a parlamentbe, a liberá­lis párt 6 százalékos eredményt érne el. A MIÉP-re a választók 2 százaléka, a Centrum Pártra, az MDF-re és a Munkáspártra l-l százaléka voksolna. A másik nagy közvéle­mény-kutató adatai szerint nem rajzolódott át a politikai térkép. A támogatottság csökkenése el­lenére a biztos szavazók körében még mindig 4 százalékkal vezet az MSZP - derül ki a Szonda Ip­sos tegnap nyilvánosságra hozott felméréséből. A Fidesznek nem sikerült új szavazókat magához csábítania. A Szonda a Mediánnal szem­ben kétpárti parlamentet jósol. A két bejutó, a Fidesz és az MSZP támogatottsága a teljes lakosság körében 28-28 százalékos. A biz­tos szavazók körében az MSZP 48 százalékot, a Fidesz 44 száza­lékot érne el. Az SZDSZ támoga­tottsága négy százalék. Az MDF két százalékot kapna, akárcsak a MIÉp a Centrum Párt viszont nulla százalékon áll. Az MSZP-től elpártolt mintegy félmillió szavazó nem a Fideszt erősíti, hanem elfordult a politi­kától. A teljes lakosság körében 37 százalék nem választott pár­tot. - A miniszterelnök által is elis­mert kommunikációs hibák mi­att csökkent az MSZP támoga­tottsága - vélekedett Botka Lász­ló. A szocialisták megyei elnöke hangsúlyozta: közvélemény-ku­tatók nem mérték a Fidesz-MPSZ szavazóbázisának erősödését. A megoldást a kormányprogram fe­gyelmezett és pontos végrehajtá­sában látja a megyei elnök. Nógrádi Zoltán, a Fidesz-MPSZ Csongrád megyei elnöke szerint elsősorban László Csaba pénz­ügyminiszter júniusi nyilatkoza­ta okozta az MSZP gyengülését; „A választási programban megfo­galmazott ígéretek, és a kormány­program némiképp különböz­nek" - jelentette ki a pénzügymi­niszter. Nógrádi szerint emellett a választók közvetlenül érzik a gaz­daság mélyrepülésének hatásait. K.B. www.ponscheszcged.hu . Új VW Transporter - nettó 3 699 000 Ft-tól! A* új Transporter. Vagy semmi. Porsche Szeged 6724 Szeged, Sárosi u. 11. Tel- fil/^().jrin tJav fiá/^Q.JAl 1 Cl. U*,/34J WO r<IA. Ui/CHJ-wl E-mail: po$ta<»porscheszeged.hn

Next

/
Oldalképek
Tartalom