Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-25 / 197. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. AUGUSZTUS 75. •AKTUÁLIS" 3 A mezei pocok az úr FEKETE KLARA Azt mondta egy fideszes országgyűlési képviselő a minap, hogy a mostani aszályról nemcsak a globális felmelegedés tehet, hanem az eltelt kommunista uralom is. Azért ekkora a szárazság, mert harminc évvel ezelőtt az Alföldön megszüntették a vizes élőhe­lyeket, s most azokon a területeken a gázlómadár helyett a mezei pocok lett az úr. Mindezt annak kapcsán említette a honatya, hogy eszébe jutott: az aszálykárra iogosultak kóréból kimaradtak a legelők tulajdonosai. A legelők ugyanis szintén kiszáradtak, emiatt pedig kevesebb táplálékhoz jutottak a rajtuk legelésző marhák. Az aszály ilyeténképpen az állattartókat nemcsak a pia­con megvásárolható, avagy otthon megtermö drága takarmány képében sújtja, hanem még a legelő oldaláról is. Az aszály ürügyén kiderül, a kommunista rendszer éppúgy fele­lős az előállt helyzetért, mint a jelenlegi kormány - merthogy a végső következtetés természetesen az, hogy a 10 milliárd forintos aszálykárenyhítés nem elég-, s közös érdekképviseleti szervezet­be tömörülhet a gázlómadár, a mezei pocok, a gabonatermelő és az állattartó egyaránt. Hogy mi lehet a megoldás, arról nem szól a fáma, csak egy dolog a biztos: a kormány által felajánlott 10 milli­árdforintos támogatás egy nagy nulla. Ezeken a hasábokon nemrégiben bátortalanul már leírtam, mit szóljon az a konzervgyári dolgozó, aki az aszály miatt veszíti el a munkahelyét és nem kap egy fillért sem, avagy az az esóköpeny­és gumicsizmagyártó kft., amelyik csapadékos nyárra készült fel. Nem vitás, hogy a mezőgazdasági károkat minden állam min­den kormánya méltányolja és lehetőségeihez képest támogatja az agráriumot: azért, mert élelmiszert állít elő és azért, mert nem hagyja parlagon - parlagfüvesen - az emberi környezetet, meg­műveli, gondozza a vidéket. A baj az, hogy nálunk nincs hagyo­mánya annak, meddig lehet elmenni, mi a mérce, hol a határ, melyik mezőgazdasági érdekképviselet a független, szakmai cso­portosulás és melyik az, amelyik politikai céllal alakult. Főleg egy olyan négy esztendő után nem érezni a határokat, amely alatt a Torgyán-féle osztogatás volt divatban. A mostani kormány pedig, noha szakmainak tartja magát, olykor még elődjén is megpróbál túltenni. Azon jóval nagyobb többség rovására, amelyik nem a mezőgazdaságból él. Gyűrűzik a Ringa-ügy A Ringa Részvénytársaságnál tervezett gyárbezárás miatt csa­ládok százai maradnak biztos ke­nyérkereset nélkül - fejtették ki a a Fidesz - Magyar Polgári Szövet­ség Győr megyei országgyűlési képviselői, akik szerint egy ilyen helyzetben a tétlenség lenne a legnagyobb felelőtlenség. Az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei szervezete és képviselői tájékozódtak a munkaügyi köz­pontban, és konzultációt kezde­ményeznek a szaktárca vezetőivel is annak érdekében, hogy a Ringa Rt. kapuvári és győri üzeme 800 dolgozójának munkahelyéről gondoskodjanak, kérik a minisz­tériumot, hogy saját eszközeivel és megbízottaival is segítse elő a gondok orvoslását. Csodálkoz­nak, hogy a Fidesz képviselői a megoldást kereső tárgyalások he­lyett inkább az öncélú politikai demonstrációk útját keresik. Nem mutat komoly szándékot az sem, hogy most az a Fidesz köve­tel visszaállamosítást, amelynek kormányzása idején az utolsó pil­lanatokban még 12 állami tulaj­donú mezőgazdasági nagyüzemet kótyavetyéltek el. Milliós többletköltségeket nyögnek a társaságok Zöldút az élő nyulaknak, Itáliába Mintegy harmincmilliós pluszterhet jelen­tett a kemény tél idején a vadállomány etetése a megyei vadásztársaságoknak. A kiadások növekedtek az elmúlt évben, a bevételek pedig fogytak. Az élő mezei nyúl olasz exportja az ideiglenes szünet után idén várhatóan folytatódik. A vadállomány etetésére dupla, sőt néhol há­romszor annyi takarmányt kellett áldozniuk a kemény téli időjárás miatt a megyei vadász­társaságoknak. Az egyesületek különböző módon oldották meg a felmerülő takarmány­gondokat. A vadászok sok helyen maguk ter­melt szemestakarmánnyal biztosították az állatok mindennapi táplálékát, míg máshol vásárlásra kényszerültek. Harmincmillió fo­rinttal több kiadást jelentett a megyében ez a tél - tudtuk meg Döbróssy Ivántól, a Csong­rád Megyei Vadászszövetség elnökétől. A tisztségviselő a vásárhelyi vadásznapról tar­tott sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a gondoskodás révén sikeresen átvészelte a hi­deg időjárást az állomány. A vadásztársaságoknak nemcsak a kiadá­sok megnövekedésével kellett szembenézni­ük, hanem a bevételek csökkenésével is. fy telente hálóval befogott élő mezei nyulak ex­portja évekig gyarapította a társaságok vagyo­nát. Egy-egy kifejlett példányért 7000-7500 forintot fizetnek, míg a lőtt nyúlért 3000-3500 forintot adnak. Az élő nyúlnak a legnagyobb keletje az olaszoknál és a franci­áknál van, de a környező országokba is szállí­tanak a hazai állományból. Tavaly azonban Itáliában - állategészségügyi okokra hivat­kozva - nem vették át a nyulakat. Két évvel ezelőtt 70 ezer mezei nyúl hagyta el az orszá­got ketrecben, tavaly csupán 42 ezer. A mezei nyúl itáliai exportjának ügye talán az idén rendeződik, ugyanis szigorított feltételekkel Itália újra vevő lesz a magyar apróvadra. Döbrőssy Iván kérdésünkre azt válaszolta: nem valószínű, hogy az olaszok visszalépését a Balkánon lőtt védett madarakat szállító, itáliai vadászok ellen indított magyarországi eljárások váltották ki. Bár az biztos, hogy ezek az esetek nem javítottak a magyar va­dásztársaságok és az olasz cégek kapcsola­tán. S.T.A. Országos rendezvénysorozat Vásárhelyen Vadászkürt mobil helyett Folytatás az 1. oldalról A szétszóródott mezőny tagjai vadászkürt sokféle jelzésével se­gítségével kommunikáltak. A falkavadászat nálunk ma már csak vadászattörténelmi kurió­zum, kiemelt rendezvények ki­emelt látványossága. Újraélesz­teni eredeti formában többek kö­zött azért sem lehetne, mert ha a vad utat, vasutat keresztez, a ku­tyák követnék, és kész lenne a baj. Szembeötlő, hogy a - minde­nekelőtt vásárhelyi és szentesi vadászokból álló szervezőbizott­ság által rendezett - programso­rozat nemcsak a szűk értelem­ben vett vadászatról szól: a Kö­rös-Maros Nemzeti Park például éppúgy bemutatkozott, mint a Dalerd Rt. Mondja is Lázár Já­nos, Hódmezővásárhely polgár­mestere: mára a vadászat telje­sen átalakult, a természet védel­mét és a vadgazdálkodási célokat szolgálja. - Országos szinten 15 ezer em­ber megélhetését biztosítja a va­dászat és a kapcsolt tevékenysé­gek köre, 14-15 milliárd forint árbevételt eredményezve - érzé­kelteti megnyitójában az ágazat jelentőségét Benedek Fülöp, az FVM címzetes államtitkára, a nemzeti földalap elnöke. S mi húzódik meg a számok Az országos vadásznapokon nem mindennapi trófeákat láthattak az érdeklődők. Fotó: Káinok Csaba mögött? Például gyöngyözött őz-, villogófehér ágvégű szarvas­agancsok, terebélyes dámlapá­tok, sarló alakú vaddisznóagya­rok kavalkádja. Ámuldozik a tö­meg, lám, ilyet termelnek ki a magyar erdők! Pontosabban: ter­mel ki a nagy múltú, máig világ­színvonalú magyar vadgazdálko­dási, vadászati hozzáértés. A Vi­lágjáró Magyar Vadászok Klubja egzotikus trófeákkal vonult föl, kafferbivalytól az impaláig, de ugyanekkora a tumultus a vérte­len vadászat - vadfilmezés, -fényképezés, madárhangrögzí­tés - pavilonjai előtt is. Egy jó minőségű fotóért ugyanolyan kö­zelre kell „belopni" a vadat, mint vadászat esetén, sőt még köze­lebb kell jutni hozzá. A vadászati témájú festmények elkészítése ugyanerről szól: a nyiladékon ra­kétaként átiramló, koromfekete vaddisznó hiteles vászonra vitele nem megy „fejből", ahhoz, hogy az ember ilyet fessen, ott kell lenni - a műterem csak utána következik. F.CS. Több mint tízezren az autókiállításon Autórevü: gyorsulás és Forma-1 Bokrosi papríkatermesztők az európai esélyekről A spanyol, marokkói áruval kell versenyezni Dilemma: melyik márkát is válasszam, ha nagy leszek? A bokrosi családok nagy része fő- vagy kiegészítő tevékenység­ként foglalkozik paprikával. Bár kiváló ízűek az itteni termékek, az Európai Unió piacán a kül­lemre szebb spanyol és marok­kói áruval kell versenyezni. Szakemberek véleménye szerint szépségdíjas, kiváló zamatú pap­rika terem Bokroson és környé­kén. A paprika szépségverseny eredményei bizonyították, hogy a termékek minőségét nem érhe­ti kifogás. Mint Kéri József, a zsűri elnöke kifejtette, az európai uniós csatlakozás a növényvéde­lem, a műtrágyafelhasználás te­rén a technológiák fokozatos fej­lesztését teszi szükségessé. így látja ezt Bartók Norbert agrár­mérnök, növényvédő szakmér­nök is, aki több évtizedes családi hagyományt folytatva foglalko­zik paprikatermesztéssel. Az Eu­rópai Unióban várható esélyek­ről a fiatal szakember elmondta: fejlett technológiával, integrált növényvédelemmel és a piaci té­nyezők ésszerű kihasználásával lehet eredményt elérni. Emellett tény: a hazai paprika ízletesebb, mint a külföldi konkurens ter­mékek, és ez számít. Hasonlóképp vélekedett Balogh János, a bokrosi Hangya Szövet­kezet felügyelőbizottságának el­nöke is, aki szerint azt az idősza­kokat kell kihasználni az értéke­sítésre, amikor szabad a piac, nincs jelen a spanyol és a marok­kói konkurencia. Május végétől július végéig, illetve ősztől októ­ber végéig tudják normál áron el­adni termékeiket. Hazai viszony­latban több problémát is lát Ba­logh János. Nehezményezi példá­ul, hogy a tavaly Hollandiában aranyérmes paprika - a holland, spanyol példával ellentétben - a piacon nem viseli magán az adott tájegység címkéjét, jelzését. Jóna Zénó hat éve fő tevékeny­ségként űzi a paprikatermesztés mesterségét. Az európai uniós csatlakozással kapcsolatban úgy véli, egyelőre nem túl nagy az esély a sikerre. - Bár a minőséggel nincsenek problémák, a technológia, terén messze állunk az európai minő­ségtói - vélekedett a termelő, akinek erős paprikái extra, illet­ve első osztályúak. Szerinte a ha­tárok megszűnésével az olcsóbb spanyol, portugál termékek lesz­nek előnyben itt is. Szebbek, bár ízük, zamatuk gyengébb a hazai­nál. A „paprikázok" egyetértenek abban, hogy a telített piacon a mennyiségi termelésnek hosszú távon nem lesz semmi esélye. PÜSKI KRISZTIÁN Szombaton négyezren, vasárnap hét és fél ezren voltak kíváncsi­ak a péntek délután megnyílt el­ső szegedi Hangár Autórevü 2003 kiállításra. Óriás kivetítőn követhették az első magyar Forma-l-es pilóta, Baumgartner Zsolt mogyoródi bemutatkozását az első Hangár Autórevü 2003 kiállítást felkere­sők. A Szegeden, a Kereskedő közben megrendezett háromna­pos bemutató számtalan látvá­nyos programot kínált: többek között volt off-road- és krosszbe­mutató, gyorsulási verseny és kaszkadőrshow, valamint asz­faltrajzverseny is. A Hangár Autórevüt a Gellért és fiai Consulting Kft. rendezte. A cég ügyvezetője, Gellért Ákos elégedett volt a kiállítás sikeré­vel. Őt igazolja, hogy a három nap alatt jóval több mint tízez­ren voltak kíváncsiak az autócso­dákra és a kísérőprogramokra. Mint mondta, megérte az a munka, amit a kiállításba fektet­tek. Nem egyszerűen autónéze­gető-kiállítást akartak, hanem olyan programsorozatot, amely valódi látványosságot kínál. A Hangár Expó infrastruktúrája ugyanakkor lehetőséget terem­tett arra, hogy kulturált, az euró­pai normákhoz igazodó kiállítás­sal várják a közönséget. Gellért Ákos szerint azt is fon­tos, hogy a kiállításon a kereske­dők számos autót értékesítettek is, azaz a cégek is elégedettek le­hetnek. Az ügyvezető a jövővel kapcso­latban elmondta, terveik szerint 2004-ben a mostaninál nagyobb kiállítás várja az érdeklődőket, és szeretné, ha öt év múlva a vidék legnagyobb ilyen jellegű rendez­vényének adhatna otthont a sze­gedi Kereskedő köz. Az Autórevü zárónapján a be­Fotó: Gyenes Kálmán lépőjegyet váltók között kisorsol­tak egy félmillió forint értékű ro­bogót. A nyertes szelvény száma 11104. A kismotorért az 556-700-as telefonszámon lehet jelentkezni. K.B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom