Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-21 / 194. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. AUGUSZTUS 21. • MEGYEI TŰKOR" 7 A szónokok a történelmi tettekről beszéltek Államalapításról és a csatlakozásról Valóra vált végre a hódmezővásárhelyiek álma Felavatták a sportuszodát A szlovén pilóta gépe összetört, ő sértetlenül megúszta Majdnem elfogyott a pótrepülőtér Az E75-ös úttól alig néhány méterre, a szántóföldön lan­dolt vitorlázógép pilótája el­mondta, mi történt a leszállás előtt pillanatokban. A fiatal férfi repülője összetört, sze­rencsére sem ő, sem más nem sérült meg. A pilóta törött gé­pével együtt már visszatért Szlovéniába. A matkópusztai szlovén nefnze­ti vitorlázóbajnokság mezőnyé­hez tartozott az a 27 éves pilóta, aki hétfő este az E75-ös út be­toncsíkjától alig ötven méter­nyire landolt gépével. Azért kényszerült a szántóföldön le­szállni, mert az esti órákban már nem talált felszálló lég­áramlatot ahhoz, hogy magassá­got gyűjtsön és visszatérjen a starthelyre. Hétfőn este versenyzőtársai ta­láltak rá a pilótára Szatymaz kö­zelében. A szlovén csapat azon­ban elakadt a mély homokban, ezért a Légi Közlekedési Hatóság helyszínre érkező terepjárója húzta a gcp mellé a repülőszállí­tó utánfutót. A fiatal pilóta 7bczakov Szilvá­na százados, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság helyszí­nen tartózkodó sajtószóvivőjé­nek tolmácsolásával elmesélte el a leszállás előtti pillanatokat. - Amikor észrevettem, hogy túl alacsonyan repülök, emel­kedni pedig nem tudok, kiválasz­tottam egy „leszállópályát", egy 400 méter hosszú parcellát. Ott akartam leszállni. Am rosszul manővereztem, már szinte telje­sen elfogyott a „pálya", az utolsó 70 méteren értem földet - mond­ta a fiatal pilóta. A szlovén versenyző vészesen közeledett az E75-ös úthoz. Közben megbillent a gépe, a szárny a földhöz ért. így megfor­dult a tengelye körül, és az út­nak háttal állt meg, alig 50 mé­ternyire az út menti ároktól. A DG-101-es típusú repülő farok­része összetört. Szerencsére sen­ki sem sérült meg. Kovács Pál, a Légi Közlekedési Hatóság a vizs­gálatot vezető munkatársa el­mondta: kényszerhelyzetben szállt le a szántóföldön a szlo­vén versenyző, de jogi értelem­ben nem kényszerleszállás tör­tént. A légi közlekedési törvény szerint ugyanis motor nélküli sportrepülőgépek csak akkor hajtanak végre kényszerleszál­lást, ha műszaki probléma - pél­dául a kormányszerkezet meg­hibásodása - miatt kell azonnal landolni. Itt azonban csupán egy szokványos manőver köz­ben követett el vezetéstechnikai hibát a pilóta. Mivel a szlovén versenyző egyetlen légi közlekedési sza­bályt sem hágott át, a Légi Közle­kedési Hatóság nem indít eljá­rást ellene. A Szegedi Rendőrka­pitányság azonban szabálysértési eljárást kezdett a gép vezetője el­len, a vizsgálat még nem fejező­dött be. K.B. Hányatott életére hivatkozott búcsúlevelében a 61 éves férfi Lakótársa sem tudta lebeszélni öngyilkossági szándékáról azt a 61 éves szegedi férfit, aki leugrott második emeleti lakásának függőfolyo­sójáról. A férfi a tizenkét méternyi zuhanás után olyan súlyos koponyasérülést szenvedett, hogy azonnal életét vesztette. „Isten vele!" - ezek voltak az utolsó szavai annak a 61 éves szegedi férfinak, aki kedd reggel kiugrott Vitéz utcai, második emeleti lakásának függőfolyo­sójáról. Az egy szinttel lejjebb lakó, Juhász László szoká­sához híven a folyosón dohányzott reggel hat óra előtt nem sokkal. - Lent pakolták a kukákat, ami­kor felszóltak, hogy valaki a második emeleten kint van a folyosó ablakának peremén. Beszaladtam a telefonomért, majd felmentem - idézte fel a tragi­kus reggel kezdetét Juhász László. - Amikor felértem, láttam, hogy Pali furcsa póz­ban, reszkető térddel guggol a perem szélén, úgy hogy a lába félig már lelógott. így egyensúlyozott. „Pali, elég jól kezdődik ez a nap, szép az idő, süt a nap. Ne csináld ezt, veszélyes helyen állsz! Gyere be­szélgessünk. Nincs olyan probléma, amit ne lehetne megoldani" - mondta lakótársának a férfi, azonban úgy tűnt, ő nem fogta föl, hogy hozzá beszélnek. - Egyetlen szót sem szólt, nem reagált, csak néze­lődött - mesélte az egy emelettel lejjebb lakó férfi, aki nem mert közelebb menni az öngyilkosságra ké­szülő lakótársához, mert attól tartott, bármelyik pil­lanatban elvesztheti az egyensúlyát, és kizuhanhat. Juhász ekkor értesítette a rendőrséget. Miután le­tette a telefont, megint megpróbálta lebeszélni szándékáról lakótársát. - Pali egyszer csak hátra­fordult, rám nézett, és annyit mondott: „Isten ve­le." Visszafordult, majd pár másodperc múlva egy­szerűen kidőlt a levegőbe. A férfi a tizenkét méter­nyi zuhanás után a macskakőre esett. - Csak a csattanást hallottam. Lerohantam. Láttam, hogy meghalt. A mentősök azt mondták, betört a kopo­nyája - mesélte a férfi. Kora délután már csak a kőre szórt homok emlé­keztetett a tragédiára. Az áldozat készült az öngyilkosságra. Lakásában búcsúlevelet találtak, három példányban. A spirál füzetből kitépett lap tetejére azt írta: Búcsúlevél. „Hányatott életem volt" - ezzel a mondattal kezdte a levelet, majd a lakással kapcsolatos teendőkről írt, valamint címmel, telefonszámmal felsorolta, kiket kell értesíteni haláláról. A férfi arról ís gon­doskodott, hogy akik bemennek a lakásába, min­dent megtaláljanak. A táskája melletti papíron ez állt: „A táskámhoz ne nyúljatok." A. T. 1. Augusztus 20-án Szegeden a központi ünnepségen Botka László polgármester és Gyulay Endre megyés püspök mondott beszédet. Az érdeklődőket a Szegedi Nemzeti Színház ope­raénekesei, a Pavane tánccso­port és egy fúvószenekar szó­rakoztatta. - Tessék megszólalni! - adta ki a szokatlannak tűnő vezényszót Blumenschein Gábor karnagy a Fricsay Ferenc Városi Fúvósze­nekarnak. A tagok engedelmes­kedtek a kérésnek, s az induló hangjai betöltötték a Széchenyi teret. Fél tíz körül indult el a zenekar az ünnepség helyszíne, a Széche­nyi téri Szent István és Gizel­la-szobor felé. A pódiumon Bot­ka László polgármester és Gyu­lay Endre szeged-csanádi megyés püspök szónokolt, mellettük megjelentek a város vezetői, va­lamint Újhelyi István országgyű­lési képviselő és Székhelyi József a Szegedi Nemzeti Színház igaz­gatója is. - 955-ben Augsburgnál halálos sebet kapott a múlt. Ekkor derült ki, hogy a jövőt Európának hív­ják. Ezt ismerte fel Szent István királyunk - mondta ünnepi kö­szöntőjében Botka László. A pol­gármester kitért arra is, hogy eu­rópai uniós csatlakozásunkkal végleg európai állammá válunk. - Szeged különleges helyzetben lesz a csatlakozás után, hiszen városunk lesz Európa kapuja ­tette hozzá Botka. A polgármester után Gyulay Endre szólt a jelenlévőkhöz. ­István kemény erkölcsöt hirde­tett, és ő maga járt elől jó példá­val - hangsúlyozta a püspök, aki beszédét követően megáldotta az ünnepi kenyeret. A beszédek után Vajda Júlia és Andrejcsik István, a nemzeti színház operaénekesei Koczka Ferenc karnagy kíséretében elő­adták a Tiszán innen Dunán túl cím dalt, majd Szeged vezetői és a Tápéi Hagyományőrző Együt­tes képviselői megkoszorúzták Szent István és Gizella szobrát. A Szózat hangjai után a Pavane táncegyüttes műsorával és az ün­nepi kenyér megszegésével zá­rult a hivatalos városi ünnepség. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ A hazai úszósport kiválóságai egy bemutató verseny erejéig már birtokba is vették a vá­sárhelyi fedett uszodát, melyet tegnap délelőtt avattak fel. Hosszú évtizedek álma vált való­ra tegnap Vásárhelyen: most már fedett sportuszodával is büszkél­kedhet a város. Az 1,2 milliárdos beruházást tegnap, Szent István napján avatták fel, s mutatták be a nagyközönségnek. A 8500 négyzetméteres létesítmény a két medencével, s a 750 látogató­nak helyet biztosító lelátóval egy új Vásárhely jelképévé válhat ­fogalmazott köszöntőjében Lá­zár János, a megyei jogú város polgármestere. - Soha nem lett volna a városnak uszodája, ha Deutsch Tamás, akkor miniszter nem vállal felelősséget, s nem tá­mogatja 400 millió forinttal a be­ruházást - jelentette ki a polgár­mester. Azt mondta, jövőre foly­tatják a strand medencéinek kör­nyékén a felújítást, majd egy két­milliárd forintos beruházáshoz, az élményfürdő kialakításához látnak neki. Ehhez a későbbiek­ben egy 75 személyes gyógyszál­ló is társul. A tegnapi ünnepségen részt vett Deutsch Tamás országgyűlési képviselő is, aki köszönetet mon­dott azoknak, akik nélkül nem épülhetett volna meg a sportuszo­da. Megemlékezett Rapcsák And­rásról a város néhai polgármeste­réről, hiszen az ő kezdeményezé­se révén büszkélkedhet ma a vá­ros ezen létesítménnyel. Köszön­tötte Risztov Éva, világ- és Euró­pa-bajnoki ezüstérmes úszónőt, aki Vásárhelyen kezdte pályafutá­sát, s miután akkoriban nem-a te­hetségének megfelelő körülmé­nyek között tudta folytatni a fel­készülését, kénytelen volt meg­válni a várostól. Ezzel a döntéssel is ösztönözte egy méltó uszoda építésére a várost. Az uszodát ma reggel 8-tól ve­hetik birtokba a látogatok, ám már az avatási ünnepségen is megtekinthették a létesítményt. A zsúfolásig megtelt lelátón ha­talmas lelkesedéssel szurkoltak a magyar úszóválogatott jeles tag­jai, Risztov Fva, Reményi Diána, Güttler Károly, Zubor At­tila, Cseh László, valamint a vá­sárhelyi és a megyei úszóegyesü­letek fiataljai között különböző versenyszámokban zajló viada­lon. S.T.A. Rákkutatás a szegedi egyetemen A szegedi egyetemen 1980 óta kutatják a rákos sejtek „visel­kedését". A vizsgálódások egyik legjelentősebb eredménye két évvel ezelőtt született, amikor is Németországban szabadal­maztattak olyan vegyületeket, amelyek megbénítják a „pum­pát", ami a rákos sejtbe jut­tatott gyógyszert kilöki. - A daganatos betegek zöme azért hal meg, mert egy idő után a rákos sejtek megszokják az el­lenük alkalmazott gyógyszere­ket. Egyszerűen kipumpálják a sejtekből a gyógyszert, s a beteg sejtek szaporodásnak indulnak - foglalta össze Molnár József, a szegedi mikrobiológiai intézet professzora, rákkal kapcsolatos kutatásaik motivációját. - Ezért évtizedek óta folyó kutatásaink arra irányulnak, hogy a hagyo­mányos kemoterápiás szerekkel nem gátolható rákossejt-szapo­rodást valamiképpen megaka­dályozzuk. Több évig tartó kí­sérleteink során a megvizsgált számos anyag között találtunk kettőt, amelyek megbénítják a „pumpát", ami a rákos sejtbe juttatott gyógyszert kilöki. Ha ezeket az anyagokat bejuttatjuk a rákos sejtekbe, akkor a hagyo­mányos daganat elleni szerek a beteg sejtben maradnak és kifej­tik gyógyhatásúkat. Az anyagot szegedi, budapes­ti és német kutatókból álló munkacsoport két évvel ez­előtt, 2001-ben Németország­ban szabadalmaztatta annak reményében, hogy az ottani nagy gyógyszergyárak anyagi támogatásával folytatódhat­nak az igen költséges állatkí­sérletek. - Német munkatársaink most egereken végzett kísérleteikkel azt tanulmányozzák, hogy az ál­talunk felfedezett vegyületek hatásukat miként fejtik ki a rá­kos sejtek gyógyszerkilökő „pumpájának" bénításában ­mondja a folytatásról Molnár professzor. - Az állatkísérletek­hez nagyon sok pénz kell. Az egereken végzendő további kí­sérletek körülbelül 40-50 millió forintnak megfelelő összegbe kerülnek. Optimális esetben 8-10 év múlva lehet gyógyszer a vegyületből. A Németországban zajló kísér­letekkel párhuzamosan a szegedi mikrobiológia intézetben is foly­tatják a kutatásokat a két felfede­zett vegyülettel. A szegedi kuta­tólaborban daganatsejtekben, úgynevezett tumortenyészetek­ben vizsgálják a vegyületeket, s az eddigi megfigyelések azt mu­tatják, hogy ezek a vastagbélda­ganatból származó sejtekre is ha­tásosak. A szegedi mikrobiológiai inté­zet rákkutatásának másik iránya jelenleg a természetben előfordu­ló olyan vegyületcsoportok felde­rítése, amelyek szintén gátolhat­ják a daganat elleni gyógyszerek kilökését. A japán kutatókkal közösen zajló ilyen irányú kuta­tásokról Molnár professzor nem árult el részleteket, csupán any­nyit: a paprikában is fellelhetők ilyen kilökődést gátló természe­tes anyagok. Ha arra gondolunk, hogy Szent-Györgyi Albert is a papri­kával végzett kutatásai nyomán jutott el világhírű felfedezéséig, akkor bizakodhatunk a szegedi rákkutatás sikerében. K.K. Kerékpárút épül a Szilléritől a József Attila sugarúiig Megújult a Csillag tér Az avatóünnepségen a magyar úszóválogatott tagjai a megyei egyesületek fiataljaival versenyeztek. MUNKATÁRSUNKTÓL Botka László, Szeged polgár­mestere kedden átadta a tarjá­niaknak a felújított Csillag te­ret. A polgármester bejelentet­te: az önkormányzat az idén ti­zenkét tér és csomópont rende­zését tűzte ki célul. Arra törek­szenek, hogy a szegedi belváros mellett lehetőleg minden város­rész büszkélkedhessen parkosí­tott, díszburkolattal lefedett térrel. A beruházás várhatóan több, mint 400 millió forintba kerül. Botka László azt is hoz­zátette, néhány hét múlva meg­kezdődik a Csillag teret a József Attila sugárúttal összekötő ke­rékpárút építése is. Amikor még akadt tennivaló. Fotó: Miskolczi Róbert Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom