Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-19 / 193. szám

Kedd, 2003. augusztus 19. A PÉNZ BESZÉL 9 Eladják a tartozásokat BUDAPEST (MTI) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal (APEH) a tervek szerint a jövőben a jelenlegi 9 milliárd forintoshoz ha­sonló nagyságrendű csoma­gokban, negyedévente meg­hirdeti kétes kintlévőségei­nek eladását - közölte Lovas György, a hivatal szóvivője. Hozzátette: az APEH kintlé­vősége 655 milliárd forint, ám ez az összeg nem hason­lítható össze a megpályázta­tott 9 milliárd forinttal. A 655 milliárd forint ugyanis a teljes tartozásállomány, s eb­ben például olyan tételek is szerepelnek, amelyeket az adóalanyok, egyebek mellett egy önrevíziót követően megfizetnek. A 9 milliárd fo­rintos összeg viszont csak a felszámolás alá vont gazda­sági szerveztek tartozása, ezen belül is olyan cégeké, amelyektől a teljes kintlévő­ség behajtása már „nem re­ményteljes" az APEH számá­ra. Lapértesülés szerint a hiva­tal a 9 milliárdos csomagot legkevesebb 100 millió forin­tért akarja eladni követelés­kezelő cégnek. A pályázat fel­tételei szerepelnek az APEH honlapján is. Agrártámogatás ZSÁMBOK (MTI) A Nemzeti Fejlesztési Terv a következő három évre össze­sen 424 milliárd forint fel­használását teszi lehetővé, ezen belül 100 milliárd forint jut közép- és kisvállalkozá­sok, közöttük az agrárvállal­kozások fellendítésére - kö­zölte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um közigazgatási államtitká­ra egy agrárfórumon. A terv megvalósítását még az idén a tárca által 30 milliárd fo­rint értékben meghirdetendő újabb SAPARD-források is elősegítik - mondta Mészáros Gyula. SZPONZOROK A SPORTBAN A dohánygyárak a legadakozóbbak A sport szponzorálása ma már igen komoly, külön szak­tudást igénylő üzletág, ám a cégek és a sportolók e furcsa szimbiózisa nem mindig zökkenőmentes. Jó példa erre a Forma-1, amelyet zömmel az egészségkárosító termékeket gyártó nagy dohánygyárak támogatnak. Egyesek szerint képtelenség, hogy a sportot olyan társasá­gok szponzorálják, melyek ter­mékei kifejezetten egészségte­lenek, mások szerint viszont teljesen elfogadható, hogy aki Hazai pályán Magyarországon a vezető sportszponzormárkák között ta­valy első helyen állt a Marlboro, második volt a Borsodi sör, s ezüstérmes lett a Vódafone Mobiltávközlési Rt. Az ország legnagyobb árbevételű cége, a Mol „csak" hetedik volt a tava­lyi szponzori márkalistán, ami érthető, hiszen bár összegében az olajtársaság a sport támo­gatására az egyik legtöbbet költő hazai cég, mégsem tud a márkák versenyébe nevezni, hi­szen nincs húzós terméke, ha­csak az olajos mez nem jön di­vatba. A Molt a márkaverseny­ben olyan, szintén jelentős ösz­szegeket támogatásra fordító cégek előzték meg, mint a Westel, az Adidas és az Arany ászok. A márkalista nyolcadik helyén szerepen a Nike, kilen­cediken a Dreher és tizediken a Pepsi Cola. például cigarettát gyárt, az igenis legyen nagyvonalú, s a fogyasztók pénzének egy ré­szét „jótékony" célra költse. A helyzet azonban ennél sokkal bonyolultabb, mert egyrészt a dohánytermékek reklámtilal­mára immár egységes uniós törvények vonatkoznak, más­részt mert a szponzorálás nem egyoldalú pénzmozgást jelent, hiszen pontosan mérhető be­vételeket hoz a cégek számára. A technikai sport óriása, a Forma-l-es autóversenyzés igen sajátos helyzetben van, hiszen támogatottként a leg­nagyobb dohányipari társasá­gok üzleti bizalmát élvezi. Azt, hogy a fittség és a füstszag a jö­vőben is elfér egymás mellett, egy nemrégiben lezajlott vita is igazolhatja: egy 1998-ban fo­gant uniós döntés szerint a nemzetközi sportesemények ­köztük a Forma-1 - szervezői 2006 októberéig kaptak hala­dékot a dohányipari szponzo­rok teljes kizárására. Az Euró­pai Bizottság tavaly e határidőt előrehozta 2005 nyarára, ám ezt a határidőt a száguldó cir­kusz gazdái nem fogadták el, s pert indítottak, arra hivatkoz­va, hogy a dohányipari szpon­zorokkal 2006-ig kötöttek sú­Nincs magyar a térség leggazdagabbjai között Kelet-Európa ötven leggazda­gabb emberének listáján har­mincegy orosz és számos len­gyel, ukrán, illetve cseh mág­nás is szerepel, azonban a leggazdagabb magyar már nem fért fel a névsorra. MUNKATÁRSUNKTÓI A Wprost lengyel hetilapban megjelent lista élén Mihail Ho­dorkovszkij, a Jukosz olajipari vállalat elnöke áll, akinek a va­gyonát 8,3 milliárd dollárra be­csülik, megelőzve két honfi- és „szaktársát": a szintén olajban utazó Román Abramovicsot (7,5 milliárd dollárt) és Mihail Fridmant, aki 6,7 milliárd dol­láros vagyonával a kőolajon kí­vül még banki és távközlési ügyletekben is érdekelt. Az orosz mágnások túlsúlyát jelzi, hogy a lista első tíz helyezettje közül 8 orosz nemzetiségű, összvagyonuk pedig eléri a 34,8 milliárd dollárt. A térség negyedik leggazda­gabb embere a lengyel Jan Kulczyk, aki a Francé Télécom­A tíz leggazdagabb kelet-európai Mihail Hodorkovszkij (orosz) 8,3 milliárd dollár Román Abramovics (orosz) 7,5 milliárd dollár Mihail Fridman (orosz) 6,7 milliárd dollár Jan Kulczyk (lengyel) 3,3 milliárd dollár Vladimír Rotanin (orosz) 3,2 milliárd dollár Viktor Wekszelberg (orosz) 3,1 milliárd dollár Mihail Prohorov (orosz) 2,3 milliárd dollár Rinat Ahmetov (ukrán) 1,9 milliárd dollár Vladimír Bogdanov (orosz) 1,9 milliárd dollár Oleg Diripaszka (orosz) 1,8 milliárd dollár Forma-l-es futam Monte-Carlóban. Dohánygyártók az élen. lyos eurómilliókról szóló szer­ződéseket. Ennek hatására a Forma-1 atyja, Bernie Eccles­tone fontolgatta a futam terjes kivonulását Európából. Belgi­um és a szomszédos Ausztria már bevezette e tilalmat, így a színjáték részeként a FLA (Nemzetközi Autó-motor Szö­vetség) tavaly mindkét ország­tól megvonta a futamok ren­dezési jogát. Belgiumban egyébként alig három hete enyhítettek a szigoron, így ott 2004-ben ismét indíthatnak Forma-1-es futamot. Hazánkban sportot szpon­zorálni népszerű és jövedel­mező tevékenység. A sörgyá­rak kedvence általában a foci, a Westel jellemzően élspor­tolókat segít, míg a Mol a sze­mélyek támogatása mellett el­sősorban az események me­cénásaként ismert. Magyarországon a reklám­törvény is sújtja az egyébként a legerősebb lobbival bíró do­hánygyártókat, ám a szigoron enyhítenek a nagy sportese­mények idején. Jó példa erre a hazai Forma-l-es futam is, ahol minden bizonnyal szép számmal akad majd ismerős cigarettamárkát népszerűsítő reklámfelület. FOTÓ: MT1/EPA/DPA/GER0 BRELÖR Hogy szponzorokat szerezni itthon korántsem könnyű, azt az is bizonyítja, hogy egy hó­nappal ezelőtt Baumgartner Zsoltnak, az első magyar For­ma-1 tesztpilótának nem volt konkrét támogatói ajánlata. A tesztpilótái pozíció betöltésé­hez szakértők szerint 2-3 mil­lió dollár értékű szponzori tá­mogatás szükséges. A jelek szerint azért a magyar fiú nem maradt támogatók nélkül, az utolsó pillanatban a Samsung döntött úgy, hogy megéri Ba­umgartnerbe helyeznie üzleti bizalmát. 0. K.K. Jó félévet zárt a BÉT A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság 2003 első félévének gazdálkodását 89 millió forintos eredménnyel zárta. Ez az érték meghaladja mind az előző év eredményét, mind az idei évre előirányzott számokat. A BÉT 2002-es éves eredménye 59 millió forint volt, míg az idei üzleti terv 156 millió forint veszteséggel számol. Az első félév jó eredménye a hatékony gazdálkodás mellett elsősorban a magas forgalomnak, valamint a vártnál nagyobb osztaléknak köszönhető. mai közösen a legnagyobb len­gyel távközlési vállalat, a TPSA 47,5 százalékának birtokosa. A leggazdagabb ukrán, a hivata­losan csak a donyecki Sahtar futballklub tulajdonosaként szereplő Rinat Ahmetov, aki­nek a becsült vagyona mintegy 1,9 milliárd dollár. A listán szerepel még Szer­bia és Montenegró leggazda­gabb embere, a gyógyszer­gyártásban érdekelt Milan Pa­nic, aki 1,2 milliárd dollárjával a tizenhatodik. A leggazda­gabb román Iosif Constantin Dragan, aki gáz- és ingatlan­ügyleteiből összegyűjtött 900 millió dolláros tőkéjével a lista 21. helyére, a leggazdagabb cseh, Petr Kellner pénzmágnás 550 millió dollárral a 43. helyre került. A leggazdagabb bolgár a 47. helyen álló Vaszil Bojkov, aki 500 millió dolláros vagyo­nát a szerencsejáték-üzletág­ban kereste. Magyar nevet nem találni a listán, ugyanis a leggazdagabb honfitársunk­nak tartott Várszegi Gábor (0,28 milliárd dollár) már nem fért fel az ötvenes listára. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium AZ EU HÁZHOZ JON! « A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tisztelettel meghívja Önt kistérségi, szakmaspecifikus EU felkészítő programsorozatára, melyet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a kamarával közösen szervez szep­tember 01-05. között a megyében Csongrádon, Szentesen, Hódme­zővásárhelyen, Makón, Kisteleken, Mórahalmon és Szegeden az alábbi idő­pontokban: CSONGRÁD - 2003. szeptember 01., (hétfő) 13.00 óra SZENTES - 2003. szeptember 02., (kedd) 11.00 óra HÓDMEZŐVÁSÁRHELY - 2003. szeptember 02., (kedd) 13.00 óra MAKÓ - 2003. szeptember 03., (szerda) 13.00 óra KISTELEK - 2003. szeptember 04., (csütörtök) 11.00 óra MÓRAHALOM - 2003. szeptember 04., (csütörtök) 13.00 óra SZEGED - 2003. szeptember 05., (péntek) 11.00 óra A KISTÉRSÉGI KÖZPONTOKBAN SZERVEZETT SZEMINÁRIUM PROGRAMJA • Plenáris ülés: Az Európai Unióról általában Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról, a Nemzeti Fejlesztési Tervről és pályázati lehetőségekről, valamint a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programról • Kávészünet • Szekcióülések (a meghirdetett tevékenységek szerint) EU-s előírások, minőségi követelményrendszerek, szakmai elvárások • Szünet • Konzultáció a szakelőadókkal, válaszok a feltett kérdésekre A rendezvényen való részvétel ingyenes. Várjuk minden érdeklődő jelentkezését 2003. augusztus 21-ig a 62/486-987-es telefonszámon! Visszajelzése esetén megküldjük Önnek a szeminárium részletes programját és a jelentkezési lapot. Ne feledje: az EU Önhöz is házhoz jön!

Next

/
Oldalképek
Tartalom