Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-02 / 179. szám

Szombat, 2003. augusztus 2. SZIESZTA II. A VILÁGHÍRŰ SZOPRÁN KISS B. ATTILÁVAL ÉS A SZEGEDI SZIMFONIKUS ZENEKARRAL AD ÁRIAESTET Montserrat Caballé a Dóm téren „Olyan asszony ő, akinek a színpadon rabja leszek Ha vele énekelek, férfiként elvesztem, rögtön beleszeretek Minden primadonnánál jobban képes az éppen életre keltett szereplővel azonosulni" - nem kisebb sztár állítja ezt Montserrat Cabáliéról, mint Jósé Carreras, a három tenor egyike, aki pályafutása során több mint kétszázszor lépett fel a napjainkra élő legendává lett katalán szop­ránnal. Igazi szenzáció, hogy Caballé jövő szombaton a Dóm téren ad áriaestet. A 20. század egyik legszebb hangú szopránénekesnőjének tartott Montserrat Caballé 1933-ban Barcelonában szüle­tett. Keresztnevét a híres spa­nyolországi bűcsűjáróhely után kapta, szülei ugyanis fo­gadalmat tettek: ha gyermekük élve születik és egészséges lesz, a montserrati hegyi kolostor nevére keresztelik. A kis Mont­serrat gyönyörű hangját na­gyon korán felfedezték. Hét­évesen már Bach egyik kantá­táját énekelte, egy évvel ké­sőbb, amikor pedig megkapta ajándékba Puccini Pillangókis­asszonyának hangfelvételét, kívülről megtanulta az egész operát. Kilencévesen felvették a barcelonai Conservatorio del Liceóba, de tanulmányait hat év után abba kellett hagynia, hogy dolgozzon és pénzt keres­sen szívbeteg édesapja gyó­gyíttatására. Egyik gazdag ro­kona támogatta, hogy befejez­hesse konzervatóriumi tanul­mányait. 1956-ban a bázeli opera tagja lett, ahol Pucci­ni Bohéméletében Mimiként mutatkozott be. Ezután a világ legrangosabb operaszínpadai­ra kapott meghívást: 1958-ban debütált a bécsi Staatsoper­ben, ahol a Salome-ban nyúj­tott alakításáért az évad leg­jobb Strauss-énekesének járó aranyéremmel tüntették ki. 1960-ban Wagner Parsifaljában énekelt először a Milánói Sca­lában, 1962-ben szülőváros­ában, Barcelonában Richárd Strauss Arabellájában lépett fel. A hatvanas években tehet­ségére a tengerentúlon is fel­figyeltek: 1964-ben Mexikóvá­ros közönségét kápráztatta el Massenet Manonjának cím­szerepében. A következő év­ben a megbetegedett Marilyn Horné helyett Donizetti Luc­rezia Borgia című operájának hangverseny-előadásába ug­rott be óriási sikerrel a New Montserrat Caballénak világszerte óriási rajongótábora van. York-i Carnegie Hallban. A New York-i Metropolitan Ope­rában először Gounod Faust­jának Margitjaként nyerte el a nézők és a kritika elismerését. A hatvanas évek második fe­lében eljátszotta Leonórát Verdi A trubadúr című ope­rájában, valamint Desdemo­nát az Otellóban, de hatal­mas sikert aratott a Traviata Violettájaként és az Aida cím­szerepében is. Több mint kilencven opera­főszerep és nyolcszáz dal sze­repel a repertoárján, koncert­jein szívesen énekel spanyol dalokat, zarzuelákat is. Maria Callas visszavonulása után so­kan őt tekintették a legendás díva egyetlen méltó utódának. Caballé meg is látogatta a pári­zsi lakásában magányosan élő Callast, mert a hangfelvételeit mindig csodálattal hallgatta. Bár az 1990-es évek elején az orvosok betegségei és műtétjei után eltanácsolták a színpad­tól, Caballé sohasem hagyta abba az éneklést, szerepet ugyan nem vállalt, de folyama­tosan koncertezett, lemezeket készített. Az 1992. évi barcelo­nai olimpiai játékokra rajon­gójával, Freddie Mercuryval, a Queen együttes azóta elhunyt énekesével lemezre vette a Barcelona című dalt, ami vi­lágsláger lett. Magyarországon többször is fellépett, 1990-ben emlékezetes koncertet adott a Budapest Kongresszusi Köz­pontban, 1996-ban pedig ő volt a rendszerváltás után elő­ször megrendezett operabál sztárvendége a Magyar Állami Operaházban. Caballét elkerülték a magán­életi botrányok, férjével, Ber­nabe Marti tenorénekessel 1964-ben házasodtak össze. Bernabe fiuk 1966-ban, lá­nyuk, Montserrat Marti 1971-ben született. Ó szintén a zenei pályát választotta, így anya és lánya számos alka­lommal lép föl együtt, és kö­zös CD-ket is kiadtak már. Ca­ballé tízéves kihagyás után ta­valy januárban Saint-Sáens VIII. Henrik című operájában Aragóniai Katalin szerepében a barcelonai Gran Teatre del Liceu közönsége előtt óriási sikerrel tért vissza az opera­színpadra. Szegedi áriaestjén kedvenc spanyol dalai mellett az Otel­lóból a Fűzfadalt és az Ave Mariát, Adriana Lecouvreur áriáját, valamint Massenet Heródiás című operájának egyik áriáját adja elő, és egy Lehár-operettslágert is énekel. Ez a hivatalos programja, de mindig megörvendezteti va­lami meglepetéssel is a kö­zönségét. A koncerten fellép a kiváló magyar tenorista, Kiss B. Attila is, aki nemrégiben Radamest énekelte a szabad­térin, a szélesebb közönség pedig a Bánk bán-film cím­szereplőjeként ismerhette meg. A közreműködő Szegedi Szimfonikus Zenekart Gyiidi Sándor dirigálja majd. HOUÓSI ZSOLT Nyaralás minden szinten! Nyaralásnak nevezzük azt az emberi tevékenységet, amely a naptári esztendő közben fölgyűlt fáradalmak kipihenését, lelki és anyagi nehézségek megoldását célozza, s amely tevékenység első napján úgy csattanunk össze életünk társával, hogy szegényt sírógörcsben hurcolja el a mentő, amennyiben persze hölgy, vagy a tengerparton leiünk rá öntudatlan, részeg állapotban, amennyiben férfi. A magyarok nyaralásával hosszú évek óta komoly gondok vannak. Ezt támasztja alá az a töméntelen mennyiségű olvasói levél, amely folyamatosan érkezik hozzánk, mióta megkezdődött a nyaralási szezon. Eme levelekből szemelgetünk, mert a problémákat nem lehet a szőnyeg alá söpörni. „Kedves feleségemmel úgy terveztük, hogy idei nyaralásunkat titokban, titokzatos helyen, békében és nyugalomban töltjük, lévén házasságunk huszonöt éve alatt mindig magunkkal kellett vinnünk szeretett nejem kedves édesanyját, másoknak Katika nénit, aki mondanom se kell, szerkesztő úr, másfél mázsájával és Gregor Józsefet idéző szelíd, brummogós hangjával ideális anyós, ha és amennyiben alszik, netán a temetőben időzik egykor volt hites ura háromemeletes kriptájánál. Választásunk az egzotikus Közép-Algéria Nincs tovább nevű oázisára esett, s az első két nap valóban gyönyörű volt, feleségem megtanult hastáncolni, magam pedig a kiváló teveszar pálinkával gyógyítottam lelki sebeimet. A harmadik nap reggelén azonban „ó hát itt vannak, ó hát itt vannak, megtaláltam őket" sikoltással megjelent nejem édesanyja, elefánt nagyságú dromedár ringott alatta, sűrű szövésű oldaiszelében pedig a hírhedt ibn-Hitler Musztafa lovagolt, akit eddig élve senki nem látott, a környék hadura volt ő, terrorista, sakkmester és homokkereskedő. Mondanom se keli, a következő tíz nap az anyósommal és Ibn-Hitler Musztafával telt. Önök el tudják képzelni, hogyan? Nem. Önök ezt nem tudják elképzelni. Ne is tegyenek kísérletet rá, haszontalanság. Legyen elég annyi, hogy Ibn-Hitler Musztafa külön repülőgépe Bagdad érintésével repített bennünket haza, és én Bagdadban csaknem megszöktem, ott álltam a füstölgő város repterének betonján és azt gondoltam, mindjárt azt kiáltom, én vagyok a Szaddám Húszéin, én vagyok a Szaddám Húszéin, amikor az anyósom mögöttem nagy levegőt vett, és visszalehelt a repülőgépbe." „Kedves belpolitikai rovat! Harminc esztendeje vagyunk házasok a férjemmel, de ilyen kellemesen, tartalmasan és boldogan nem nyaraltunk még. Férjemnek az utazást megelőző éjjelen megígértem, hogy a bolgár tengerparti szobánkban megteszem azt is. Hogy mit, azt ne kérdezzék, mert ha az ember képzelődhet, felesleges kér­dezősködni. Férjem az ígérettől felvillanyozódott. Azonban feltételül szabtam, hogy bőröndben viszem át a határon. Férjem a kérésbe beleegyezett, s még legott belebújt legnagyobb turistabőröndünkbe. A bőrönd eztán felbontatlan állapotban állt bolgár szállodaszobénk közepén üdülésünk egész tartama alatt, olykor levitettem a ten­gerpartra, megúsztattam, vagy a sztráda közepére vitettem. Később néhányszor legurfttattam a szálloda mellett magasodó homokhegyrői is. Férjem, miután hazaértünk, és kiengedtem, némán ölelt másfél órán keresztül, és azóta sem ivott sört." „Tisztelt főszerkesztő úr, szerintem okos ember nem a családjával menekül el nyaralni, mert kérem kicsodák azok, akik az év során az embert legjobban elfárasztják, kikészítik, energiáit felemésztik, úgy lelkileg, mint anyagilag a tönk szélére sodorják? Drága családjának tagjai ezek az illetők, gyerekek, öregek, férfiak és nők! Kérem, minálunk borzalmasan rosszak a nyaralási szisztémák. A magyar szociológusok, turisztikai szakemberek és utazásszervezők régen megbuktak, működésük a nullával egyenlő, sztornó, erről ennyit. Tessék csak kifáradni egy éppen érkező charter repülőgép utasaihoz, karikás szemek, reszkető végtagok, túlvilági didergés, bőröndhe­gyekben visszahozott szorongást lehet tapasztalni. Alternatíva már­most van? Igen, akad egynéhány. Kérem, a bölcs emberek ma­gányosan repülnek nyaralni! Elmentem nyaralni, a síromat itt és itt találod, Károly! Vagy például sokkal több boldogabb és har­monikusan működő családda! bírna Magyarország, ha férj a sze­retőjét, a feleség pedig a házassága előtti nagy gyermekkori szerelmét - Hufnágel István-effektus - is elvihetné magával a Feröer-szigetekre, Izlandra vagy a napfényes Észak-Skóciába. Vallási, világnézeti árkok tűnnének el egy-két hét alatt, ha a kedves szalonnáci vagy őskommunista szomszédunkkal botorkálnánk el a Balatonra, az Őrségbe vagy a Záhonyi Nemzeti Parkba. Mert a nemzeti árkokat nem a politikusok fogják betemetni, hanem az áldott nép, sátrakkal, Montenegró. FOTÓ: TÉSIK ATTILA turistabuszokkal és néhány napos késéssel induló, de elinduló charter járatokkal." „Tisztelt sportrovat! Az asszony annyira vallásos, hogy kedvenc temploma, az alsóvárosi templom miatt évek óta nem hajlandó tízpercnyi nyaralásra sem. Se Tunézia, se Tirana, de még csak Röjtökmuzsaj se! Holott néhány hete választhattunk volna izgalmas bejrúti, jeruzsálemi és hongkongi all inclusive utazások közül is. Volt last minute libériai jegyünk, az se érdekelte. Feleségem most azt tervezi, hogy az alsóvárosi templom előtt terülő parkban bibliai sátrat ver fel, mellé táblát tűz, „Mi, polgárok, itt nyaralunk!" felirattal, illetve a sátor mellé gumikádat is helyez, strandlabdával, piros-fehér-zöld műpálmával. Szerintem ennek az akciónak a nagy tiszteletű ferences testvérek sem örülnének. Mit tegyek, illetve mit ne tegyek?" „Kedves szerkesztőség! Szeretett feleségemmel és két kicsiny - nota bene: ártatlan - gyermekemmel az Iszonyatosan Nagy Meglepetések utazási irodát bíztuk meg nyári üdülésünk megszervezésével. Nem, egyáltalán nem csalódtunk. A hatszázezer forintba kerülő két hét fantasztikus élményeket produkált. Az egy napig tartó út után máris meglepetéssel vettük tudomásul, hogy idegenvezetőnk a saját panelházunk előtt állt meg farmotoros Ikaroszával, s mutatott harmadik emeleti lakásunk ablakára, miszerint ez a szállásunk. Ágyunk erotikus örömtanya, kádunk tenger, folyosónk népes sé­tálóutca, konyhánk pedig tengerparti étterem lett! Néhány nap felhőtlen pihenés után idegenvezetőnk kirándulást szervezett Jenő bácsinál, „Látogatás egy ősmagyarnál" címmel. Jenő bácsi bátor borfogyasztó, illetve világnézetében békésen megférnek egymás mellett a revizionista, a feminista és a nacionalista elméletek. Megtekinthettük Jenő bácsi spájzát, molyvirágos ruhaszekrényét és festői toalettjét. Másnap a harmadik emeleti Kovácsék lakásába kirándultunk, ők arról nevezetesek, hogy a magyar szokásokkal ellentétben az asszony szokta volt ütlegelni az embert. Ezúttal szerencsénk volt. Kovácsné éppen a férjének hátán térdelve a férfi bal karját igyekezett kitépni, mert Kovács nem dicsérte meg időben az ebédet. Végül megelégedett azzal, hogy az ember fejét száz­huszonötször verte a konyhakőbe, aztán beleejtette a szemétledobó elmés szerkezetébe. Micsoda öröm volt, amikor láttunk csótányt is! Másnap Weininger úrhoz, a házfelügyelőnkhöz kirándultunk, aki kezdeti liberális tévelygés után népben, nemzetben és pénzben kezdett gondolkodni, nagy utánajárások során szerzett besúgói igazolást, s mert vasárnap volt, vele együtt hallgattuk meg a Vasárnapi Újság tartalmas, cizellált gondolkodásra késztető műsorát. A nyaralás utolsó napján tízemeletes panelházunk tetején bontottunk pezsgőt, végül pedig a feleségem régi vágya, a bungee jumping is teljesült. Idegenvezetőnk ígéretet tett, hogy jövőre már törzsutasoknak fogunk számítani az irodánál, és addigra talán a feleségemet is meg­találják." Kedves olvasóink, végezetül pedig egy hasznos tanács. Ha időjárási problémájuk támad, kérjük, forduljanak kortársunkhoz, a nagy Putyin elnökhöz. Nemrégen egy orosz ünnepséget kiváltképp zavartak a makacs esőfelhők. Putyin elnök szólt a rakétásoknak, lőjék szét a felhőket. És azok szétlőtték őket. SZÍV ERNŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom