Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-16 / 191. szám

SZOMBAT, 2003. AUGUSZTUS 16. • MEGYEI TŰKOR« 7 Az indiai "IYilok Gurtu fellépése a szegedi szabadtérin igazi szenzációnak számít. Megyejárók Maroslelén MUNKATÁRSUNKTÓL Hétfőn délután rendezik meg Maroslelén a II. nemzetközi megyejáró fesztivált. A mulatság délután öt órakor felvonulással és menettánccal kezdődik. A fesztivál ünnepélyes megnyitóján Marosvári Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke mond köszöntőt. Este hat órakor a templomkertben veszi kezdetét a néptáncgála, melyen angol, cseh, finn, izraeli, litván és a maroslelei néptácegyüttesek mellett fellép az Őszirózsa népdalkör is. A Ghymes, Trilok Gurtu és a Frititi játszik Világzene világhírű előadókkal Egyes musicalsztárok fészket raktak a Dóm téren Pillantás a kulisszák mögé A turizmus és a gazdálkodás harmóniája Árpa, kukorica - disznóbőrben A műfaj három világhírű képviselője, a Ghymes együttes, az indiai Trilok Gurtu, valamint a ghánai muzsikusokból és táncosokból álló Frititi együttes lép fel a Dóm téren vasárnap este a kivételesen fél 9-kor kezdődő világzenei gálán. Kecskemét főterén tegnap kezdődött és ma estig tart a KESZ támogatásával megrendezett világzenei fesztivál, amelyen többek között fellép a szerb Iskon, a Kabóca, a Nikola íkBalkan Syndicate, a skót Malinky és a francia Munkta együttes. A fesztivál fergetegesnek ígérkező gálaestje vasárnap fél 9-kor kezdődik Szegeden, a Dóm téren. - Az utóbbi három évben, amikor Kecskeméten megszerveztem a világzenei fesztivált, rengetegen jöttek el Szegedről, és állandóan kérdezgették, miért nem csinálok itt is valami hasonlót. Csak a lehetőségre vártam - most, hogy a színház és a szabadtéri vezetésében megújulás történt, ez is eljött. A Dóm téri gálaest, amely önálló produkcióként is megállja a helyét, tulajdonképpen a kecskeméti fesztivál zárása. A világzene új műfaj, világszerte legfeljebb 15-20 éves múltra tekinthet vissza, Magyarországon csak az elmúlt évtizedben vált népszerűvé. Általános művészeti és zenei válság alakult ki a világban, az elmúlt harminc-negyven évben kevésbé tudtak megújulni a művészeti formák, talán a világzene az egyetlen olyan irányzat, amely igazán új, erős és eredeti, ugyanakkor rendkívül igényes is. Újdonsága és ereje talán abból ered, hogy a legősibb kultúrkincshez nyúlik vissza, azaz a népzenéből merít, amely egyszerre nemzeti és nemzetközi, hiszen minden népnek megvan a maga ősi zenei kincse. A világzene ebből az egyedi, eredeti kincsből készít valami abszolút modernt, olyat, ami a ma emberéhez szól, mégis érezni benne az ősi gyökereket. A világzene kapcsán rögtön eszünkbe kell jusson Bartók és Kodály. Az ő életművükben a magyar, a román, a ruszin népzenei kincs ugyanúgy megtalálható volt, azt éppúgy feldolgozták, mint a world music mai képviselői - mondja a fesztivál szervezője, Szerdahelyi Zoltán irodalomtörténész, aki mindig naprakészen tudja, hogy a dzsessz, az irodalom vagy épp a világzene terén aktuálisan mi a legjobb minőség a világban. A Dóm térre is a műfaj legjobbjai közül hívott meg hármat. Magyarország világzenei nagyhatalomnak számít, Sebestyén Mártát, Lajkó Félixet és a Ghymes együttest világszerte ismerik. Az elmúlt két évben a Besh O Drom is bekerült az európai zenei élet vérkeringésébe. A vasárnapi gálán fellépő Ghymes együttes az elsők között hozta el a világzenét Szegedre, és az utóbbi években nagy rajongótábora alakult ki a városban. Az ütőhangszeres, indiai Trilok Gurtu abszolút világsztár, lemezei mindenhol keresettek az igényes zenehallgatók körében. Több műfajban is otthon van, a világzenén kívül dzsesszt is kiválóan játszik. Az utóbbi években azzal kísérletezik, hogy megtalálja az indiai és az afrikai zene közös elemeit, és a két zenei világot közelítse egymáshoz. A kvartettjével jön hozzánk, várhatóan különleges keleti hangulatot varázsol majd a szabadtéri színpadára. A ghánai muzsikusokból álló, londoni székhelyű Frititi együttes 1987-ben már fellépett Szegeden. A kánikula ellenére akkor olyan sikert aratott a dobprodukciójuk, hogy tombolt a közönség. Szerdahelyi Zoltán szerint olyan ősi erő, kedvesség és életöröm árad a muzsikusokból, ami senkit sem hagy érintetlenül. A Frititi húsz fővel - dobosokkal, afrikai férfi és női táncosokkal - érkezik Szegedre, így kivételes show-műsorra van kilátás a Dóm téren. A világzenei gálaestre előadás előtt a szabadtéri helyszíni pénztárában is válthatók még belépőjegyek. HOLLÓST ZSOLT A szabadtéri műszaki gárdájából sokan szinte éjjel-nappal a Dóm téren vannak, így hozza a munka sora. Náluk már csak a Jézus Krisztus szupersztár egyes szereplői kitartóbbak: minden bizonnyal augusztus 20. után is a téren maradnak. A legrégebbi színházi emberek sem emlékeznek az ideinél fegyelmezettebb gazdálkodású szabadtéri évadra. Az intézmény anyagi helyzetének megfelelően szigorú takarékossággal, de jóelőre és pontosan megtervezett költségvetéssel indult a nyári szezon, s a precízen, részletekre lebontott összegeket tartani is tudta a művészeti és a műszaki részleg egyaránt. így történhet, hogy a tavalyi csúcs előadásszámnál mindössze eggyel kevesebb idei sorozatot sokkal kevesebb pénzből sikerül abszolválni. Azt senki sem mondja, hogy könnyen. - Mivel természetszerűen csak sötétben tudjuk a világításpróbákat megcsinálni, a szezonban akad egy-két nehéz éjszakánk - mondja Kocsis József műszaki igazgató. Az elmúlt hét vége például igazán sűrűre sikeredett. Csütörtökön este a Dóm térre érkezett Montserrat Caballé, s miután megnézte a színpadot, azt át kellett rendezni a másik világhírű vendég, a Virsky együttes számára. Éjszaka jöhetett a Virsky világításpróbája. Az esti előadásuk után megint színpadátrendezés és a Caballé-est világításpróbája. Nagyjából ugyanez megismétlődik, megismétlődött A víg özvegy, a Világzenei est és az ingyenes koncert váltásainál. A szabadtéri műszak gárdájánál csak a Jézus Krisztus szupersztár egyes szereplői töltenek több időt a Dóm téren. Azok a fehér galambok, amelyekért hét határt is bejárt a galambász, mire meglelte őket. Ám amint a keÉpül A víg özvegy színpada. reszthalál pillanatában minden próbán és előadáson fölröppentek, nem hazafelé vették az irányt, mint a postagalambok tették volna. A fehérkék maradtak, fészket raktak a templomtéren. Kocsis József szerint továbbra is jóban vannak a dómszínpadi attrakciók háttérmunkásaival, a műszaki stáb galambérzékenyebb tagjaival. Az ugyancsak a Szupersztárban fellépett ópusztaszeri csacsit és a sándorfalvi kutyát viszont a szereplések után minden este haza kellett vinni a gazdikhoz... A díszítőktől a monstre színpadi díszletekben zajló előadások kívánnak nem hétköznapi teljesítményeket. Az idén az Aida volt ilyen. A 15 méter magas, súlyos díszletelemeket persze darukkal emelték nagyjából a helyükre, de ezzel együtt rettentő munka volt az Aida-színpad előállítása. A díszlet tartóvázaként szolgáló emelvényrendszert 30 tonnányi vasból építették. Ekkora munka elvégzésének normája négy-öt nap - itt csak három adatott. A víg özvegy színpadán viszont a világosítóknak legalább annyi a szerepük, mint a díszletezőknek: a poliészter borítású elemek, a 65 oszlop, az oszlopfők, a lépcsők átengedik a fényt, tehát különlegesen világíthatok. Az oszlopok belsejében is elheFotó: Schmidt Andrea lyeznek reflektorokat - a díszlet a világítással együtt érvényesül. Még szélesebb körű összeműködést, különféle szakmák hozzájárulását, de legfőképpen a világhírű díva iránti tiszteletet igényelte a szabadtéri történetében első színpadi öltöző megalkotása. A vasból elkészített tartószerkezetet beburkolták eső ellen, belülről raffolt díszletvászonnal bélelték, padlót ácsoltak a kétszer nyolc méterre, beborították szőnyeggel, végül színházi, de gonddal kiválasztott, szép bútorokkal rendezték be a három méter magas helyiséget. Ez lett Montserrat Caballé öltözője... S. E. első generáció egyesíti mindkét fajta előnyeit: a mangalica gyorsabban megnő - halljuk a vállalkozótól. A gyöngytyúk szintén megtakarít egy rakat pénzt. Ha ezek végigmennek a lucernaföldön, egy szem lucernabogár, más kártevő nem marad. így azután nem is kell a területet vegyszerezni, ahhoz mezőgazdasági vállalkozót fogadni. Egyébként + mondja a gazda - a pulykák is kitűnő rovartalanítók, ám közülük sok elhullik, mire eléri a felnőttkort. A gyöngyös szinte biztosan megmarad. Különösen, ha kikelt - mert nem mindig kel ki. Fekete Gábor kétszáz tojásos keltetőgépbe rakta a környékbeli, gyöngyöstartó tanyákból vett tojásokat, e mennyiségből 125 csibe látott napvilágot, mely már jó aránynak számít gyöngyöséknél. S miért kotlóstyúk vezetgeti őket? Mert a gyöngyös nemigen üli a tojásokat, otthagyja őket, ha mégsem, akkor a fölnövekvő jércék úgy elvadulnak, hogy jut belőlük mindenhová, csak a fazékba-tepsibe nem. - Ami pedig kár lenne; különösen a levese kitűnő a gyöngyösnek, még a fácánénál is jobb mondja a tulajdonos. A mangalica - melynek tartása egyre inkább újra terjed a környéken húsa a vaddisznóéhoz hasonló. Hogyan erősítik ezek az állatok a fő profil, a lovagoltatás, szállásadás sikerét? Sokan, főleg a gyerekekkel érkezők, azért maradnak itt tovább a tervezettnél, mert ilyen állatokat, úgymond, még sosem láttak. ECS. Külön-külön nem biztos, hogy megérné mangalicát és gyöngyöst tartani, ám együttesen már igen. Ha pedig - mint a Vásárhely melletti tanyán élő Fekete Gáborék esetében - a lovagoltatás és szállásadás kiegészítéseként foglalkozik velük valaki, akkor főleg nem fizet rá. Eredetileg nem gazdálkodó a család, de Fekete Gűbor-valószínűleg - úgy gondolta: nem azért értelmiségi az ember, hogy hasznosítatlanul hagyja ismeretanyagát. Vállalkozóként „viszi" a tanyát - felesége, Rózsa asszony állásban van -, s az ország szinte minden részéből érkeznek ide vendégek. Lovaglás, sétakocsikázás mellett olyan háziállatokat is láthatnak a vendégek, mint a kakasszéki közvetítéssel Hortobágyról származó mangalicák (törzskönyvezettek - igazi „kékvérűek"), illetve a gyöngytyúkok. Jóformán egyetlen magyar tanyából sem hiányozhattak egykor ezek az állatok, függetlenül attól, hogy a mangalicasertés eredetileg - szerb ősökre tekinthet vissza, legalábbis részben, a gyöngytyúk pedig Afrikából származik, s ott ma is vadon él. - A lovaink törzskönyvezett Furiosók; ez a magyar félvér egyik fajtája - halljuk a házigazdától, aki mindent tud a lovakról, amit lovakról tudni lehet. A pénzt jórészt ezek hozzák, de a mangalica és a gyöngyös sem viszi. Azaz: nem kerül többletköltségbe tartásuk, tenyésztésük, hanem megtakarítást eredményez. A tanyához tartozó földterületen évről évre megterem 2-300 mázsa takarmány, s a takarmánnyal mindig az a baj, hogy kiváltképp akkor lehet eladni, amikor kevés van belőle - mikor bőven termett, még csak véletlenül sem. Ezen segítenek a mangalicák, hatékonyan elfogyasztva mindent, ami elfogyasztható. így kerül az árpa, búza, kukorica - disznóbőrbe. - Igaz, kell hozzá egy év, mire a mangalica eléri a százötven kilót, ám egy deka tápot sem igényel. Ha pedig keresztezem a magyar húsdisznóval, a létrejövő A gyöngytyúk megtakarít egy rakat pénzt. Fotó: Schmidt Andrea