Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-14 / 189. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. AUGUSZTUS 14. • AKTUÁLIS" 3 A termelők elégedetlenek a fagy- és aszálykárok enyhítésével Nem kérnek a pénzből Az agrárminiszter szerint alig 1 milliárd forintos aszálykárelőleget igényeltek eddig a termelők, a keret ennek tízszerese. A gazdák nem pályáznak, ugyanakkor szerintük így is csak alamizsnát nyújt a kormány kártérítés gyanánt. Fagy- és aszálykárok enyhítésére a rendelet értelmében a szántóföldi növények esetében 3, a zöldség- és gyümölcsféléknél 6 ezer forint előleget adnak hektáronként, amennyiben a kár a 30 százalékot eléri vagy meghaladja. A pénzbeni, vissza nem térítendő támogatás mértéke 30 százalék feletti kár esetén a kárösszeg 30 százaléka. További hitelt - 5 év futamidővel, 60 százalékos állami garanciavállalással, 70 százalékos kamattámogatással - akkor lehet igényelni, ha a kár eléri vagy meghaladja a 20 százalékot. Az előlegkifizetés nyomtatványait augusztus 20-áig lehet beadni. Németh Imre földművelésügyi miniszter szerint a fagy- és aszálykárok enyhítésére elkülönített összegből, a 10 milliárd forintból eddig csak alig 1 milliárdra adtak be igénylést a termelők, igaz, még egy hét rendelkezésükre áll augusztus 20-áig. A kedvezményes hitelkeret nagysága 50 milliárd. Kónya Ferenc szatymazi őszibarack-termelőnek a kormányzati segítségnyújtással kapcsolatban az a véleménye, hogy a jelenlegi feltételekkel valóban csak kárenyhítésről van szó. Négy hektáron termel gyümölcsöt, a téli kemény fagyok miatt azonban csak a várható árbevétel 10 Porzik a föld - az idén ez a kép jellemezte a határt. Fotó: Gyenes Kálmán százaléka maradhatott a zsebében, 5 millió forint helyett alig 500 ezer. Ha ő most a 4 hektárjára kap 24 ezer forintot, hektáronként 6 ezret, azzal semmit se tud kezdeni. ,Abban nem is reménykedik, hogy a teljes kára 30 százaiékát megkaphatja, mert szerinte országos szinten erre nem futja a 10 milliárdból. Hamarosan növényvédő szereket kell vásárolnia mintegy 300 ezer forint értékben, és akkor még a műtrágyát nem is számolta. A legnagyobb gond az - tette hozzá a termelő -, hogy az előző esztendőben szinte teljesen elfagyott a termés, két-három rossz év alatt pedig tönkre lehet menni. Mire mindent kifizet, nem marad pénz a zsebében. Seres Gyula, a makói Kossuth Szövetkezet elnöke 100 millió forintnál is nagyobbra becsülte az aszálykárt a társaságnál. Árpából 2, búzából 3,9 tonnát takarítottak be egy hektárról, ezzel az eredménnyel Csongrád megyében „vakok között félszeműek" lehettek. Hagymából 1 tonna az átlagtermés, ami miatt a szárítmány készítésére alakult kft.-jük gazdálkodása válik kérdésessé, mert a szerződött mennyiségnek csak a 40 százalékát kaphatja meg. Szerinte csak az előlegkifizetések elviszik az agrártárca 10 milliárd forintját. A Kossuth Szövetkezet 1500 hektáron termel kalászosokat, ekkora területre fizet immáron felemelt földbérleti díjat a tulajdonosoknak, amit szintén ki kell gazdálkodni. Seres Gyula a minapi hír - miszerint még kevesen adták be az előlegigényüket - hallatán döntött úgy, kitölti a nyomtatványokat. Eredetileg a végleges összegre egyszerre nyújtotta volna be a papírokat, hogy ne aprózza el az összeget. Ha 3 ezer forintot számol hektáronként, akkor a szövetkezet 4,5 millió forintot kap. Ez semmire se elég. Példaként említette meg, hogy magángazdaságában 38 hektárnyi kalászos terület műtrágyájára nemrégiben 1,2 millió forintot költött. A kormány által adott támogatás alamizsna - véli az összes termelő -, az 50 milliárdos hitelre való hivatkozás pedig azért esik számukra rosszul, mivel azt a pénzt vissza is kell fizetniük. FEKETE KLÁRA Teljes titoktartás a Pick eladásáról Lapunk értesülései szerint a tegnapi kormányülésen is szóba került a Pick Szeged Rt. állami megvásárlása, majd egy termelői konzorciumnak való átadása. Már mintegy két hónapja, hogy a Magyar Agrárkamara elnöke, Csikai Miklós, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének elnöke, Horváth Gábor és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, fakab István egyaránt támogatta azt a gondolatot, hogy a Pick Szeged Rt.-t állami pénzen kellene megvásárolni jelenlegi tulajdonosától, az Arago Holding Rt.-től. Ezt követően lehetne egy kedvezményes pénzügyi konstrukció révén a termelőknek juttatni - vetették fel állítólag Németh Imre agrárminiszternek a rendszeres közös miniszteri uzsonnán. Ilyen típusú tulajdonlásra ugyanis bőven találni példát az Európai Unióban a Picknél sokkal nagyobb méretű részvénytársaságoknál is. Csikai Miklós arra is hivatkozott, hogy a dán sertéstenyésztők azért élik túl a válságokat, mert a nagy feldolgozók az ő szövetkezeteik tulajdonában állnak. A termelői tulajdonlás mellett szól az az érv is, hogy a cég nemzeti tulajdonban maradhatna. Más forrásokból lapunk úgy értesült, hogy az évi több mint 20 millió sertést feldolgozó Pick egyik korábbi vevőjelöltje, a Danish Crown mellett feltűntek finn, spanyol, német és osztrák cégek is. A bizonytalanságot tovább növeli, hogy Leisztinger Tamás, az Arago Holding Rt. vezérigazgatója azt nyilatkozta nemrégiben: nem tud arról, hogy az állam érdeklődne a Pick iránt. A nyár tehát - úgy tűnik - uborkaszezonnak bizonyul az Arago birtokolta 93 százalékos Pick-részvénypakett eladásával összefüggésben is. Tegnap a kérdéssel kapcsolatban viszszahívást ígért Kovács Tamás, az Arago Rt. vezérigazgató-helyettesének budapesti, valamint Kovács László, a Pick Szeged Rt. új vezérigazgatójának szegedi titkársága is, ám lapzártánkig egyik helyről sem kaptunk választ. Információink szerint a tegnapi kormányülésen szóba került a Pick állami felvásárlása, de részleteket úgyszintén nem sikerült megtudni. A hetek óta tartó teljes titoktartás utalhat a húsipari óriáscég tervezett értékesítésére. Eközben pénteken közgyűlést tart Budapesten a Pick-tulajdonú, győri központú Ringa Húsipari Rt., amelynek kapuvári üzemét szeptembertől a bezárás fenyegeti. A többek között a kapuvári májast, sonkát és a szeletelt bacont gyártó közel 700 dolgozó munkahelye ma teljesen bizonytalan. Ugyanakkor a húsipari mamutcég további terjeszkedésre utal az a Magyar Tőkepiacban közzétett igazgatósági határozat, hogy a Pick Rt. indul a Bábolna Rt. privatizációs pályázatán. F. K. Követelések FEKETE KLARA A múlt hét péntekén ismerősöm busszal szeretett volna eljutni Szegedről a határ túloldalán lévő, Szabadka és Tompa közötti településre, ám a járatok nem indultak a Mars térről. Talán még emlékszünk rá, akkor tüntettek a szerb gazdák, és zárták el az utakat, napokra megbénítva egy Európát összekötő út forgalmát. Barátnőm pedig a közelmúltban nehezen összespórolt pénzéből Párizst és környékét szerette volna bejárni, de szinte összes programját felborította a francia gazdák kivezető utakat elzáró demonstrációja. Azóta minden haja szála az égnek áll, ha a mezőgazdaságból élők követeléseiről hall, problémáikkal pedig képtelenek azonosulni. Maszek közvélemény-kutatásomban is arra jutottam, az emberek általában nagyobb megértést tanúsítanak egy vasutassztrájk idején, mint akkor, amikor azok a termelők állják el az utakat, akik az APEH összes kimutatása szerint a legkevesebb adót fizetik az országban. Miközben a mások által lerótt adóforintokat kérik egyéni káruk enyhítésére. „Nézd csak meg, milyen traktorokkal állnak kint az utakon" - mutogatnak az autósok, kifejezve azt, hogy aki 10-30 millió forintos gépeket vásárol, ne nagyon demonstráljon. Még rosszabbul veszi ki magát egy-egy tüntetés, amikor szemlátomást nem egyszerűen a gazdák, hanem a bal-, avagy a jobboldali termelők terjesztik elő követeléseiket, attól függően, ki van kormányon. A múlt hétvégi Országház előtti tüntetés sajtófotóiról például Orbán Viktor képét a kezében tartó gazda és díszmagyarban kiabáló termelő köszönt vissza a leggyakrabban. És akkor még nem is szóltam arról, milyen kockázatot vállal a konzervgyári dolgozó, amikor aláírja munkaszerződését, és mit tehet, ha beüt az aszály és nem lehet mit belerakni az üvegekbe. Egy kiscsoportos létszámleépítés keretében elköszönnek tőle, az állam nem kárpótolja a rossz időjárás miatt. A példa szándékosan volt szélsőséges, hiszen ha akarom, van, ha akarom, nincs összefüggés a kettő között. A realitás az, hogy ma Európa összes országában támogatják a mezőgazdaságot - a földek ugyanis nem maradhatnak parlagon -, de nincs az a paraszt, akinek a segítség elegendő lenne, és nincs az az időjárás sem, amely megfelelne. Emiatt aztán sosem fogjuk megtudni, menynyi is az elég. Börtönben várhatják a tárgyalást Óvadékért sem engedik szabadon Folytatás az 1. oldalról Első fokon a Csongrád Megyei Bíróság úgy rendelkezett, hogy amennyiben a vádlottak ezeket az összegeket kifizetik, szabadlábon várhatják ügyük elbírálását. A döntés ellen az ügyészség fellebbezett, így került az ügy a táblabíróság elé. Az ítélőtábla a megyei bíróság döntését megváltoztatva kimondta: egyik vádlott sem helyezhető szabadlábra. A döntést azzal indokolták, hogy az emberrablás előkészületével, kétrendbeli fegyverCsempészettel és nagyobb értékre, üzletszerűen elkövezett csalással is megvádolt I. rendű vádlott esetében fennáll a veszélye a szökésnek és elrejtőzködésnek, ezért nem helyezhető szabadlábra. A IV. rendű vádlott, aki az ügyészség szerint emberrablás előkészületével vádolható, korábban már volt előzetes letartóztatásban, majd annak megszűnte után eltűnt, s csupán nemzetközi körözőparancs kibocsátása után sikerült elfogni, így esetében az óvadék ellenében történő szabadlábra helyezés kizárt. A táblabíróság határozata jogerős. B. Z. Napokon belül zavartalanul közlekedhetünk Utolsó simítások a Bertalan hídon Végéhez közelít a szegedi Bertalan híd felújítása. A munkát a kemény tél és a forró nyár is hátráltatta. Fotó: Schmidt Andrea Bontják a fölújított szegedi Bertalan híd körüli állványokat, s rövidesen föloldják a forgalomkorlátozást is. A munkák teljes műszaki átvétele a hónap végéig tart. Országosan is a közelmúlt legjelentősebb hídfölújításának számít a szegedi Bertalan híd rekonstrukciója. A 373 méter hosszú mederszakasz (a híd folyó fölötti része, a két pillér között) helyreállítása 900 millió forintba kerül. Beruházó a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht., kivitelező a Hídépítő Rt. és a Közgép Főszerkezetgyártó Rt. lójárt János, a közútkezelők • hídmérnöke tájékoztatása szerint a júniusi befejezéssel tervezett munkát a korán beköszöntő és rendkívül kemény hideget hozó tél éppúgy hátráltatta, mint az ugyancsak hamar érkező, forró nyár. A híd mederszakaszának mindkét oldalán acélszerkezet váltotta föl a járdák régi, vasbeton elemeit; szigetelték és újraburkolták az úttestet, külön is megerősítve a nehéz gépjárművek által jobban igénybe vett külső sávokat. Rozsdagátló festékkel vonták be az acélszerkezetet. A járdákat magasabbra és szélesebbre szabták a réginél, a gyalogosokat a szegély felől korlát védi a forgalomtól. A Belváros felöli (déli) oldal járdáját a kerékpárosok számára alakították át: a kandelábereket a híd külső szegélyére helyezték át, a belső oldalra pedig 1,2 méter magas korlátot szereltek. Jelenleg a festőállvány bontása folyik: a tartóváz alkatrészeit a járdán halmozzák föl, s készítik elő a szállításra. A forgalomkorlátozást a lehető legrövidebb időn belül föloldják, az autósok legnagyobb örömére. A munka teljes műszaki átvétele a hónap végéig tart NY. P. Játszóterek építése, pályázattal A települési önkormányzatok meghosszabbított határidővel, szeptember 15-ig pályázhatnak új játszóterek építésére tájékoztatta tegnap az MTI-t a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) sajtófőnöke. Szigetvári Viktor elmondta: a pályázat összeállításához szükséges terveket tartalmazó katalógus, pályázati adatlap, programűrlap és pályázati felhívás péntektől a www.mobilitas.hu internetes oldalról tölthető le. Elmondása szerint a tárca idén 136 millió forintot különített el játszóterek építésére, az önkormányzatok több mint 50 féle játszótér-építési terv közül választhatnak. Szigetvári Viktor szólt arról is: az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok számára az igényelt összeg 80 százalékát, a többi esetében a beruházás összegének felét állja a tárca.