Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-11 / 186. szám

HÉTFŐ, 2003. AUGUSZTUS 11. • EU-TÜKÖR« t 9 A csongrádi vállalkozó másoknak is segít Gyorsan fogy az idő, pályázni kell Lekrinszki István nem tétlenkedik, saját vállalkozásának felvirágoztatásán túl a magyar gazdákat sem hagyja magára: az ország több pontján, így cégének székhelyén, Csongrádon is fórumot rendezett az uniós pénzforrásokról, így a hamarosan megjelenő SAPARD III. pályázat módosított feltételeiről. A Csongrádi Agrotechnika Kft. finn, olasz és amerikai traktorok forgalmazásával foglalkozik és szinte az ország összes régiójában piacképes bázist teremtett. A cég a szokványos szolgáltatás mellett térítésmentesen készíti el a hozzájuk forduló gazdák, illetve vállalkozók uniós pályázati anyagait is. A kormány pepecselése, valamint az informálás hiánya miatt máris késésben vannak az agrárium aktív résztvevői - véli Lekrinszki István ügyvezető igazgató. Nem elég, hogy természeti csapások sorozata szakadt a nyakukba, a 2004 májusáig működő pályázati rendszerek kihasználtsága is elmarad a tervezettől, pedig 8-10 milliárd forintot érint az uniós lehetőség. A csatlakozás időpontjáig hátralevő kilenc hónapban éppen ezért fokozottabb figyelemre, valamint az uniós források teljes körű feltérképezésére és kiaknázására lesz szükség a gazdák részéről. E szempontból a SAPARD III. módosított feltételei nagy segítséget jelenthetnek, ugyanis a hamarosan megjelenő pályázati kiírás a pályázó üzem nagyságától függetlenül ad lehetőséget támogatás elnyerésére, továbbá nemcsak az állattenyésztésre szakosodott vállalkozások fejleszthetnek, hanem a növénytermesztők is bővíthetik gépparkjukat, infrastrukturális hátterüket. A módosítások között szerepel az is, hogy a 25 százalékos önerő hitel is lehet, valamint a támogatás mértéke gépek esetében 30-ról 40 százalékra, épületek és technológia vonatkozásában pedig 40-ről 50 százalékra nőtt. A beruházások felső határa is pozitív irányban változott, eszközök esetén 150 millióra, infrastruktúránál maximum 300 millió forintra. Lekrinszki István kifejtette, jelen pillanatban messze nem olyan a helyzet Magyarországon, mint amit az agrárium e nagy kihívás előtt megkövetelne, de amint azt a példa bizonyítja, a nyitott szem és a gyors, alternatívát felmutató döntések jó felé terelhetik egy szoros versenyben is előre igyekvő cég lehetőségeit. De a csongrádi vállalkozó szerint a sikerhez a szorgalom és a kitartás elengedhetetlen az unióban is. BÍRÓ DÁNIEL Lekrinszki István cégének székhelyén, Csongrádon is fórumot rendezett az uniós pénzforrásokról. Fotó: Tésik Attila Csökken a mezőgazdasági vállalkozások száma Egyesülés, megszűnés Az uniós csatlakozást követően felgyorsulhat az agrárágazatban tevékenykedő kisvállalkozások számának csökkenése, egyesüléssel, beolvadással vagy megszűnéssel. BUDAPEST (MTI) Koncentrációra van szükség, mert középtávon sem tartható fenn a Magyarországra ma jellemző, átlagosan háromhektáros üzemméret - állította Soós Lőrinc, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese. Ez még a mediterrán országokban kialakultnál is lényegesen alacsonyabb, az angliamak pedig mindössze egytizede. Az agrárszektorban nagyon magas önfoglalkoztató vállalkozások számának csökkenését prognosztizálta Apatini Kornélné, a gazdasági tárca helyettes államtitkára. A csatlakozás nyertesei közé sorolta az építőipart, ahol további külföldi tőkebeáramlás várható, illetve a turizmust. Az agrárágazat lehetőségei közül kiemelte a korlátozásmentes piacra jutást, a kiszámítható támogatási politikát. Mint mondta, az ágazaton belül a vállalkozások fejlődési kilátásai jelentősen eltérnek egymástól, romló pozícióba kerülhetnek az elavult technológiát alkalmazó kisbirtokosok. A kvóta megszűnése gondot okozhat a sertés-, baromfi- és zöldség-gyümölcs ágazatokban, ugyanakkor javuló kilátásokra számíthatnak a kvótával rendelkező dohány-, cukor- és gabonaipari szereplők. A lakossági piacra koncentráló mikrovállalkozások számára a csatlakozást követően a verseny nem fokozódik, ám felhívta a figyelmet a minőségi követelmények, illetve a jogszabályok betartásának fontosságára. A középvállalkozásoknak kell élesedő versenyhelyzetre felkészülniük, ám e vállalkozások többsége már ott van az európai piacon, így felvértezettebben készülhetnek a csatlakozásra. Magyarországi arány: 100 ezer lakos -178 elítélt Uniós elvárások a börtönökben Az Európai Unióban a börtönökre vonatkozó jogi szabályozás a tagállamok saját, nemzeti jogrendszerében található, az egyes államokra nincs kötelező uniós jogi szabályozás, léteznek azonban különböző ajánlások. BUDAPEST (MTI) Az Európa Tanácsban (ET) Miniszteri Bizottsága már 1987-ben megalkotta és közzétette a börtönökre vonatkozó elveket, amelyek 100 pontban foglalják össze a börtönrendszer működésének alapnormáit nyilatkozta Bökönyi István vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka az MTI-nek. Az Európai Parlament (EP| 1998. december 17-én hozott határozatot az unión belüli fogva tartási körülményekről. A határozatban az EP felszólította tagállamait, hogy teljes mértékben alkalmazzák az ET ajánlásait, határozatait és az európai börtönszabályokat. A parlament követelményként írta elő, hogy a fogva tartottaknak hasonló színvonalú egészségügyi, orvosi ellátást kell nyújtani, mint az ország többi lakosának. Követelte a tagállamoktól, hogy a fogvatartottak családi kapcsolatait tartsák szem előtt. Előírták, hogy a tagállamok büntetés-végrehajtási intézeteiben alakítsák ki az ellenőrzés nélküli, hosszabb időtartamú családi látogatást biztosító külön helyiségeket. Az 1990 utáni magyar jogalkotásban az ajánlásokat figyelembe vették, egy részük már beépült jogrendszerünkbe. A magyar és az Európai Unió tagállamainak büntetés-végrehajtási mutatóiról szólva az országos parancsnok elmondta: az európai börtönrendszerek döntő hányadában a lakosság lélekszámához viszonyítva, vagy 100 ezer lakosra kivetítve arányosan kevesebb a fogva tartottak száma, mint Magyarországon, vagy akár más térségbeli országban. Ez amiatt van így, mert az uniós tagállamokban gyakrabban élnek a szabadságvesztés helyett alternatív büntetésekkel, illetve fejlettebb szinten áll a bűnmegelőA fogva tartottak oktatását már a legmodernebb eszközök is segítik. Fotó: Gyenes Kálmán zési tevékenység és a börtönből szabadultak utógondozása is. Rámutatott: az uniós országokban a fogva tartottak számához viszonyítva nagyobb az intézetek befogadóképessége, mint például Magyarországon, ebből eredően kisebb az intézetek telítettsége. A börtönszemélyzet létszáma a fogva tartottak számához viszonyítva sokkal magasabb az Európai Unió országaiban, mint Magyarországon. Bökönyi István szerint az uniós tagállamok börtönei biztonságtechnikai, építészeti, egészségügyi, foglalkoztatási, munkáltatási és sok más szempontból korszerűbbek, mint a magyar intézetek. Sok az eltérés az uniós börtönrendszerek működési filozófiájában is. Az EU-ban a fogva tartottak személyiségének fejlesztésére, oktatására, szakképzésére, családi kapcsolataik fenntartásának elősegítésére, ellátására, egészségük megőrzésére sokkal nagyobb figyelmet és nagyságrendekkel több pénzt fordítanak, mint Magyarországon. Jellemző az is, hogy a civil kontroll nagy szerepet játszik a börtönök felügyeletében, ellenőrzésében. A magyar büntetés-végrehajtási rendszer jogi szabályozása csak alapjaiban felel meg az uniós igényeknek. A vezérőrnagy úgy véli, hogy módosítani kell a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló jogszabályt, és egy új TELITETTSEG A mintegy 10 milliós magyar lakosságához viszonyítva magas a napjainkban állandósuló 18 ezer fős fogva tartotti létszám. A 100 ezer lakosra jutó 178 fogva tartott is kiemelkedően sok. A büntetés-végrehajtási intézetek befogadó képessége 11 ezer 234 fő, ami azt jelenti, hogy a 32 büntetés-végrehajtási intézet telítettsége jelenleg mintegy 161 százalékos, amire az Európai Unió országaiban nincs példa. Mintegy 60-100 milliárd forint kellene az egész büntetés-végrehajtási szervezet egyszeri korszerűsítéséhez, a személyzet létszámának bővítéséhez. törvénytervezetet kell kidolgozni a szabadságvesztés, az előzetes letartóztatás, a kényszergyógykezelés, az igazságügyi elmemegfigyelés, az elzárásra beutalás, az idegenrendészeti őrizet büntetés-végrehajtási intézetekben történő végrehajtásának szabályairól. Két kormányhatározat jelentős intézményfejlesztést határozott meg. Ennek részeként például Nagyfán egy 150 fős előzetes ház létesítését írták elő. A magyar büntetés-végrehajtás európai uniós igényekhez történő felzárkózása már 1990-ben megkezdődött. így - többek között - felépült például a Szegedi Fegyház és Börtön Dorozsmai úti objektuma. A 14 legnagyobb büntetés-végrehajtási intézetben informatikai oktatókabineteket hoztak létre és a 32 intézetből 30-ban újra van általános iskolai oktatás, egyre növekszik a tanműhelyek száma. A fejlesztések és bővítések finanszírozási lehetőségeit - Bökönyi István szerint - a költségvetési forrásokon túl más területeken is keresni kell, az uniós pályázati lehetőségeken túl a magántőke is bevonható az intézetek létesítésébe. A bűnmegelőzésről Nem egyszereplős a bűnmegelőzés, vagyis az nemcsak a rendőrség feladata, hanem további szereplők is bevonhatók a megvalósításba. Ez európai uniós elvárás, de megfelel az ország lakói érdekének is, mert az állami bűnmegelőzést össztársadalmi bűnmegelőzéssé terjeszti ki. A Belügyminisztérium célja az uniós szabályokkal harmonizáló, szolgáltatásorientált, partnerségen alapuló és az érdekviszonyokat is figyelembe vevő társadalmi bűnmegelőzés kialakítása - hangsúlyozta Hegedús András bűnmegelőzési helyettes államtitkára az MTI-nek adott nyilatkozatában. A szolgáltatás-orientáltság lényege a belső biztonság szolgáltatása, függetlenül attól, hogy az állampolgár városban, falun vagy tanyán lakik. A kormány egyértelmű feladata a bűnözés megelőzésére és visszaszorítására vonatkozó jogi keretek meghatározása és a megfelelő anyagi források rendelkezésre bocsátása. Ugyanakkor az önkormányzatok képesek a leginkább meghatározni a bűnmegelőzéssel foglalkozó helyi szintre vonatkozó elképzeléseiket és irányelveiket, vonatkozzanak azok az alternatív büntetésre, a közösségi politikára, az analfabetizmus megszüntetésére vagy az állampolgári ismeretekre. Az önkormányzatok mellett ugyanilyen fontos szereplője a társadalmi bűnmegelőzésnek a civil és az üzleti szféra, mert például áldozatvédelemben sokkal nagyobb szerepet kell szánni a civil szervezeteknek. Az EU irányelvei szerint csökkenteni kell a bűnalkalmakat, illetve növelni kell a valószínűségét annak, hogy a bűnelkövetőt megbüntetik, valamint redukálni kell a bűncselekményekből származó haszonszerzés lehetőségét. Készül az európai büntető törvénykönyv Európai összehasonlításban Magyarország a kriminológiai szempontból a közepesen fertőzött államok közé tartozik, bűnüldöző szerveinek hatékonysága ugyanakkor jónak mondható, az ügyészi szerveké pedig egyenesen kiemelkedő. MTI (BUDAPEST) A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal tevékenységét - a szervezeti megoldást, eljárásait és eredményességét - megkülönböztetett figyelem övezi uniós körökben hangsúlyozta Polt Péter legfőbb ügyész az MTI-nek. - Az ügyészi, vizsgálóbírói feladatokat koordináló uniós szerv, az idén létrejött Eurojust előkészítésében már részt vett a magyar ügyészség is. Az Eurojust koordinálja a több országot vagy az unió érdekeit érintő büntetőeljárásokat. A későbbiekben ellenőrizni fogja az uniós nyomozási feladatokat ellátó Europolt is. Készül már az egységes európai büntető törvénykönyv, a corpus juris. Az anyagi büntetőjog még néhány évvel ezelőtt is teljes mértékben az egyes tagállamok szuverenitásába tartozó terület volt, azóta viszont óriási fejlődés tapasztalható a szuverenitástól az integráció felé. Az EU-tükör melléklet a Külügyminisztérium támogatásával készül. Szerkeszti: Újszászi Ilona nn UU Wesíel j 5Ö0Q XPRIfMgtjatJ Kapsz tőlünk egy SAJÁT TELEFONSZÁMOT, 10 perc INGYEN beszélgetést 00MIN0 kártyával, melyet az első 50 szerencsés 50% KEDVEZMÉNNYEL* tölthet föl. * A kedvezmény a $00 Ft-os mobiljegyekre vonatkozik.