Délmagyarország, 2003. augusztus (93. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-19 / 193. szám

KEDD, 2003. AUGUSZTUS 19. «MEGYEI TÜKÖR« 3 Nem mindenki egyformán szenved a negyven fok közeli hőségtől Forróság: kár és haszon A kötés FARKAS CSABA Tűnt-e el jelentős népcsoport a magyar államalapítás óta Európá­ból? Tulajdonképpen nem tűnt el, ennek alapján föltételezhetjük: létezhet egy kritikus időegység, amely alatt egy kritikus tömeget elérő nép egyszerűen nem tud eltűnni. Ha már egyszer letelepült, az eltűnésre vajmi kevés esélye marad, szinte mindegy, hogy utá­na mit csinál. A magyaroknak például elég hosszasan sikerült, hi­hetetlen találékonysággal, szinte mindent rosszul csinálniuk Kár­pát-medencei történetük folyamán - ám az az egyszeri kötés, mely az akkori, viszonylag jelentős tömege ellenére könnyen szét­szóródható magyarságot masszívan helyben tartotta, a letelepe­dés, az erős államszervezet kiépítése az európai legkorszerűbb minták átvételével, az itteni szokásokhoz való alkalmazkodás ­elégnek bizonyult a megmaradáshoz. Erejét illusztrálja, hogy a ta­tárjárás idején, mikor a mongol kán - hivatkozva a magyarok egy­kori nomadizálására, „rokon nép" voltára - fölszólította a magyar királyságot, csatlakozzék hozzájuk, és együtt induljanak a „fren­gik " ellen, erről már szó sem lehetett. A magyarok nagyon rövid idő alatt úgy elfelejtették a nomadiz­must, mintha sosem lett volna. Nagyon erős volt a kezdeti kötés, s a nép is alkalmas volt a kötésre. A letelepedés előtti társadalom ­laza törzsszövetség ide, szabad magyarok oda - egyik jellemzője, mint több, archaikus jegyeket őrző keleti társadalomé máig, épp az „egyénieden" tömeg volt, amely pontosan azt csinálta, amit a központi hatalom elvárt. Ha a központi hatalom azt várta el, hogy a társadalom telepedjék le és keresztelkedjék meg, akkor a társa­dalom letelepszik és megkeresztelkedik•, már tudniillik a társada­lomnak az a része, amely idáig életben maradt. Paradox módon ta­lán épp ez az ázsiai mentalitás segítette elő a magyarok európaivá válását. Hogy aztán a kényszer-fönntartotta egyenszürke massza mily gyorsan vált egymástól homlokegyenest eltérő érdekeltségű, színes egyéniségek küzdőterévé, bizonyítja az államalapítás utáni szinte egész történelmünk. A magyarok, a pusztai nyomás alól Európa individualistább légkörébe kerülve mint afféle neofiták, az önmegvalósításnak oly fejlett fokára léptek, amely - jóval később­alkalmat teremtett a „két magyar az három párt" csüggesztő meg­állapítás unos-untig való ismételgetésére. A széthúzásra való, át­lag fölötti hajlandóság egyik okaként egyébként az is valószínűsít­hető, hogy a magyarok az áüagnál többfélébb népből csomózódtak egy államba (már megint a kötés!), márpedig sokféle szál, sokféle ember sok irányba húzhat szét. Ennek ellenére máig megmaradt Magyarország - ez mutatja igazán a kezdeti kötés jelentőségét. S miért hívjuk a figyelmet föl minderre 1 Mert újabban megint divat Koppány. Lehet, hogy ha I. István nem köti meg a kezdő kö­tést, ha Koppány győz, szebb lett volna jövőnk, hősibb, mai szem­mel nézvést romantikusabb. Lehet. De hogy nagyon rövid, az egészen bizonyos. Mentesítő vonatok A MAV Rt. augusztus 20-án A debreceni virágkarneválra mentesítő vonatokat indít Sze- Szegedről 4.15-kor indul vonat, gedről Budapestre és Debrecen- Az ehhez csatlakozó vonat Hód­be. A gyorsvonat 9.20-kor indul mezővásárhelyről 3.35-kor, Szen­Szegedről a Nyugati pályaudvar- tesről 4.35-kor indul. Debrecen­ra. A fővárosból 14.10-kor indul bői 15.15-kor indul vissza a sze­vissza a szerelvény Szegedre. A relvény Szegedre. A vonatnak Sza­budapesti tűzijátékról Szegedre jolon közvetlen csatlakozása lesz 23 órakor indul vissza a járat. Szentes és Hódmezővásárhelyre. Erőteljesen karcsúsítják a Pick tulajdonában lévő győri székhelyű társaságot 800 milliós veszteség a Ringánál A Ringa Húsipari Részvénytársaság pénteki rendkívüli közgyűlése utasította és felhatal­mazta az igazgatóságot, hogy a jelenlegi gaz­dálkodási kereteket radikálisan alakítsa át. MUNKATÁRSUNKTÓL A közlemény szerint a közgyűlés megállapí­totta, hogy az eddigi intézkedések és a várha­tó piaci kilátások mellett a társaság további veszteséges gazdálkodása nem szüntethető meg. Ezért utasította az igazgatóságot, hogy vizsgálja felül és döntsön a társaság telephe­lyi struktúrájának átalakításáról, a termelés, a logisztika és az adminisztráció költségmeg­takarító átalakításáról és egyes tevékenysé­gek „kiszervezéséről", létszámleépítésről és eszközértékesítésről. A közgyűlés határozata szerint az átalakí­tás során a társaság vevői-szállítói pozíciói nem sérülhetnek, kiemelten kell kezelni az élőállat-felvásárlást és a kereskedelmi tevé­kenységet. A közgyűlés döntött arról is, hogy a társaság 2003. szeptember 15-ig a névérték 100 százalékának megfelelő vételár ellené­ben megszerezheti alaptőkéje 10 százaléká­nak megfelelő névértékű részvényét. A közgyűlés az igazgatóság tagjává vá­lasztotta Tóth Zoltánt és Kovács Károlyt. Elmondták: a Ringa Húsipari Rt. idei első féléves vesztesége meghaladta a 800 millió forintot. A cég alaptőkéje 2,7 milliárd fo­rint. A tűrhetetlen hőségben oly szükséges locsolást az önkormányzatok fizetik. Fotó: Schmidt Andrea A hetek óta tartó, sokszor el­viselhetetlennek tűnő hőség egyes területeken óriási kiadá­sokkal jár, ugyanakkor a stran­dok, a klímaberendezéseket árusítók, valamint az ásvány­víz-, üdítőital-, és sörforgalma­zók óriási profitot vágnak zseb­re. A szokatlanul száraz és meleg nyár Európa-szerte gondokat okoz, s nincs ez másként nálunk sem. A nagy erdőtüzek ugyan nem érték el térségünket, de a földeken pusztító aszályt ka­tasztrófaként érzékeljük. A ku­korica betakarítása például egy hónappal hamarabb kezdődött meg, mentve a menthetőt. Az ál­lamnak is több tízmilliárd forint kiadást jelent a mezőgazdasági károk enyhítése. A szárazság a városokban is rombol. Mint azt Gila Csaba, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. növény-egészségügyi veze­tője elmondta: naponta kétszer, a hajnali és az éjszakai órákban lo­csolókocsikból öntözik a felfor­rósodott aszfaltot, míg a városi zöldterületeket napi 90 ezer liter tiszta vízzel próbálják megóvni a pusztulástól. A MÁV Rt-nél sem tudják pontosan, mennyit emészt majd fel a hőség miatt tett kényszerű intézkedéssorozat, s a későbbi pályajavítási költség. A tartós hőség miatt egyebek mellett ideiglenes sebességkor­látozást vezettek be a Cegléd és Szeged közötti pályaszakaszon, így a vonatok 15-20 perces ké­séssel közlekednek, ami jelen­tős kárt okoz a vasúttársaság­nak. A lakosság számára megterhe­lő és drága is a meleg: a növekvő vízfogyasztást is ki kell fizetni, és a klímaberendezések üzemel­tetése miatt nagyobb összegű közüzemi számlákra kell számí­tani. Ugyanakkor a napok, hetek óta tartó, sokszor elviselhetetlen rendkívüli hőség nem mindenki­nek okoz fejfájást. A klímaberen­dezések forgalmazói, a strandok, a sör-, az ásványvíz- és üdítő­ital-gyártók átlagon felüli profit­nak örvendhetnek. Ásványvízből 30-35, sörből és üdítőből 20-25 százalékkal többet adtak el, mint tavaly. Míg tíz éve alig haladta meg a kilenc litert az éves, egy fő­re eső átlagfogyasztás, addig ta­valy fejenként 55 liter palacko­zott vizet fogyasztottunk. Az ágazat az idén sem fog vízbe fúl­ni: májusban újabb értékesítési rekordok születtek, így nem ki­zárt, hogy a nyár 60-62 millió li­teres hazai ásványvíz-eladási adatot eredményez. Az évi 7,6 millió hektoliter mi­nőségi árpalevet termelő hazai söripar is felkészült a kánikulai rohamra, a gyártók a nyári hóna­pokat előre figyelembe véve na­gyobb kapacitással termelnek. A Magyar Sörgyártók Szövetségé­nek adatai szerint a nyolcvanas években volt az aranykor, akkor ugyanis fejenként évi 100 liter sört is megittunk, míg ma átla­gosan évi 70 liter körüli az egy fő­re jutó fogyasztás. Az ágazat bi­zakodó, hiszen az elmúlt két év száraz és meleg nyara, no és a je­lentős sportesemények felfelé lendítették a forgalmat. O. K. K. Megszüntették a tiszteletbeli konzulok kiváltságait Kollektív büntetés Kulcsár miatt A kamara új elnöksége kemény harcot ígér Kórháztörvény után lesz-e orvostörvény? Az orvosok jogállásáról külön törvényt akar a Magyar Orvosi Kamara, amelynek megújult el­nöksége az érdekérvényesítés minden törvényes formáját be­veti, ha nem sikerül eredményt elérni. Új elnököt, alelnököt és két új titkárt választott küldöttközgyű­lésén a Magyar Orvosi Kamara. A korábbi kamarai vezetők, köz­tük Kupcsulik Péter elnök visz­szahívását már hetekkel ezelőtt kezdeményezték, mivel az el­nökség a kormányfővel tartott tárgyalásokon nem kellő erővel kezdeményezte a kórháztörvény visszavonását. A kamara új vezetésének ha­tározott álláspontjáról az orszá­gos küldöttközgyűlés Csongrád megyei tagja, Domokos István főorvos lapunknak úgy nyilat­kozott: az egészségügyi tárca el­készítette a maga törvényterve­zetét az egészségügyiek jogállá­sáról. A Magyar Orvosi Kamara viszont azt akarja, hogy az or­vosok jogállását külön törvény­ben rögzítsék. Ennek érdekében kérik a tárca által elkészített törvényjavaslat visszaküldését, s a kamara véleményének, ja­vaslatainak figyelembe vételé­vel egy külön orvostörvény el­készítését. Amennyiben a miniszterel­nökhöz intézett kérésük szep­tember 8-áig nem teljesül, illetve ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, s a MOK legfőbb követelései nem teljesülnek, ak­kor a kamara él az érdekérvénye­sítés minden törvényes lehetősé­gével, így legvégső esetben a sztrájkkal is. Arra a kérdésünkre, hogy a ka­mara az elmúlt években már többször felvetette a munkabe­szüntetés lehetőségét az egész­ségügyben zajló események kap­csán, Domokos István úgy rea­gált: a szombati küldöttközgyű­lésen egyértelmű volt, hogy a küldöttek 98 százaléka ragaszko­dik követeléseihez. A hazai or­vostársadalmat minden lehetsé­ges módon tájékoztatni fogják arról, miért fontos az orvosok számára a jogállásukat külön rögzítő törvény, s számítanak ar­ra, hogy döntő többségük megér­ti, a kamara szándékát támogat­ni kell. Domokos István hangsúlyoz­ta: az orvostörvény megalkotása a betegellátás biztonsága szem­pontjából is elengedhetetlen. K.K. A Külügyminisztérium több kedvezményt vont vissza a Ma­gyarországon tevékenykedő tiszteletbeli konzuli képvisele­tektől a K and H Equitis bró­kerbotránya miatt. A jövőben nem hozhatnak be vám- és adó­mentesen autót, s nem igényel­hetik vissza a benzin fogyasz­tási adóját. Kovács László külügyminiszter július végén rendelte el a ma­gyarországi tiszteletbeli konzulá­tusok működésére vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatát. A külügyminiszter felfüggesztette azt az 1999-ben bevezetett gya­korlatot, hogy a tiszteletbeli kon­zulátusok kérésére a képviselet helyi alkalmazottai részére a Külügyminisztérium körbélyeg­zővel ellátott igazolványt állít ki. Az osztrák rendőrség őrizetében lévő és kiadatásra váró Kulcsár Attila, a K and H brókercégének milliárdos sikkasztással gyanúsí­tott volt munkatársa ugyanis ta­valy októberig olyan igazolással rendelkezett, miszerint ő a buda­pesti libériai tiszteletbeli konzu­látus gépkocsivezetője, és hasz­nálhatta a kirgiz tiszteletbeli konzul autóját is. A Külügyminisztérium csütör­töki közlése szerint a tárca „idő­ről időre áttekinti a külképvisele­teket és a nemzetközi szervezete­ket megillető jogosultságokat, kiváltságokat és mentességeket szabályozó nemzetközi szerződé­seket, az azon alapuló tényleges gyakorlatot és az azok végrehaj­tására vonatkozó belső jogi sza­bályozást". Ezen felülvizsgálat során a tárca számba vette a ki­váltságok és mentességek körét, ennek keretében többek között a tiszteletbeli konzuli képviselete­ket és konzuli tisztviselőket megillető jogosultságokat, vala­mint a képviseletek helyi alkal­mazottai számára kibocsátott ­kiváltságokra vagy mentességek­re egyébként nem jogosító - iga­zolványok ügyét is. Megállapították, hogy a tiszte­letbeli konzuli képviseletek jog­állását szabályozó 1963. évi bé­csi egyezmény nem teszi nem­zetközi jogi kötelezettséggé a képviselet, illetve a tiszteletbeli konzul által használt személy­gépkocsi vám- és adómentes be­hozatalát és megkülönböztetett rendszámmal való ellátását. En­nek megfelelően a képviseletek az üzemanyagban foglalt fo­gyasztási adó visszatérítésére sem jogosultak. A felülvizsgálat azt is feltárta: nem áll fenn nem­zetközi jogi kötelezettség a tisz­teletbeli konzuli képviseletek he­lyi alkalmazottai számára igazol­vány kibocsátására. „Erre való tekintettel a Külügyminisztéri­um az előző kormány idején be­vezetett gyakorlatot azonnali ha­tállyal megszüntette, és egyide­jűleg felkérte a tiszteletbeli kon­zuli képviseleteket, hogy a koráb­ban kiadott, és érvénytelennek nyilvánított igazolványokat leg­később szeptember 15-éig szol­gáltassák vissza a minisztérium­nak" - tájékoztat a szóvivői iro­da. Szegeden két tiszteletbeli kon­zul tevékenykedik és tart fenn irodát: Sulyok Tamás ügyvéd 2000 óta Ausztriát, Széli fános, a Heavytex Rt. vezérigazgatója pe­dig 2002-től a Török Köztársasá­got képviseli. Az osztrák tiszte­letbeli konzult tegnap nem sike­rült telefonon elérni, Széli János pedig nem kívánta a Külügymi­nisztérium eljárását kommen­tálni. Ugyanakkor hozzátette: a konzuli testület a kérdésben a jö­vő héten alakítja ki álláspontját. F.K. Széli János és Sulyok Tamás, Szegeden működő tiszteletbeli kon­zulok. Fotó: DM/DV

Next

/
Oldalképek
Tartalom