Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-07 / 156. szám

HÉTFŐ, 2003. JÚLIUS 7. « E U - T Ü K Ö R * 9 Alapelv: átlátható közigazgatást! BUDAPEST (MTI) Az Európai Unió közigazgatásának alapelve az átláthatóság, a tisztviselők munkájának értékelése és a hivatalok működésének minőségbiztosítása. Az EU közigazgatása működési elveinek kialakítását Görögország az Európai Unió soros elnökeként szorgalmazta. Ugyanis nincs kötelező EU-előírás arra, hogy a tagállamok milyen szervezetben lássák el a feladatokat, azaz minden tagország saját belátása szerint alakitja ki közigazgatási szervezeti egységét, de bizonyos alapelveket minden tagországnak teljesítenie kell - rögzítette Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára. A közigazgatás működtetésének alapelve az EU-ban az, hogy a szervezetnek átláthatónak kell lennie, a beadványok intézését a lakosság által ellenőrizhetővé kell tenni. Az állampolgároknak például tudniuk kell, hogy hány nap alatt intézik el ügyüket, mikorra lesz döntés és hány nap áll rendelkezésükre a jogorvoslatra. Szintén alapelv, hogy értékelni kell a köztisztviselők munkáját, teljesítményét és teljesítménymutatókat kell kidolgozni a hivatalnokokkal szemben. Az uniós közigazgatás harmadik alapelve a minőségbiztosítás kiterjesztése a hivatali szervezetekre. Ennek célja, hogy a hivatalon belül az összes feladat és hatáskör egyértelműen rendezve legyen, minden ügynek legyen felelőse, határideje és egyértelműen megállapítható legyen az iratok átadása. Ezeket az elvárásokat Magyarországnak is teljesítenie kell, a szükséges változások beleillenek a közigazgatási szolgáltatások reformjába. Ugyanakkor az uniós hivatali szervezet átalakítás alatt van, hiszen a konvent most fogalmazza meg az Európai Unió új alkotmányát, amely gyökeresen átalakíthatja az EU hivatali szervezetét. A finnek zöldebbek Szentesen járt nemrégiben a finnországi testvérváros, Kaarina delegációja. A két város képviselői megosztották egymással vezetési tapasztalataikat és kiderült: a skandináv állambeli településen erőteljesebb hangot kapnak a környezetvédelmi kérdések. Laine Antti, a Szentesen vendégeskedő Hnn delegáció vezetője elmondta, hogy a húszezer lelket számláló Kaarina város testületében mintegy negyvenhárom képviselő foglal helyet (a harmincezres lakosú Szentes testületének huszonnégy tagja van), közülük legtöbben a nemzeti koalíció képviselői, őket követik a Baloldali Szövetség tagjai és nyolc zöld is részt vesz a rendeletalkotásban. A zöldek nem tartoznak egyetlen politikai oldalhoz sem, egyforma arányban látják el az általuk feltárt információkkal valamennyi pártot, annak érdekében, hogy a megoldásra váró problémák mihamarabb rendeződjenek. Ez a csoport hitelesebben is szerepel a választó előtt Finnországban: aki a zöldek színében egyszer indul, nagyobb eséllyel pályázik a képviselőségre. A magyar testvérváros testületében külön szervezettel nem képviselik magukat a környezetvédelem iránt elkötelezettek, inkább jellemző, hogy mind a bal-, mind a jobboldalon foglalkoznak egyes képviselők kiemelten ezekkel a kérdésekkel. Feltűnően kevés hölgy politizál a testvérvárosuk, Szentes testületében, Skandináviából nézve ez a jelenség teljesen szokatlan - jegyezte meg a finn delegációt vezető bizottság elnöke. Úgy véli, a döntéshozás területén is illő volna érvényesülni az egyenjogúságnak. A szentesi képviselő-testület huszonnégy tagja közül mindössze négy a női képviselő. Szűcs Lajos alpolgármester szerint kizárólag a hölgyeken múlik, hogy vállalják-e a megmérettetést, s ennek mércéje az volna, ha kiderülne, mennyire tudják elfogadtatni: a nők érzelmi intelligenciája nagyban hozzájárulhat egy közösség fejlődéséhez. B. G. A sport közügy Az Európai Unióban a lakosság csaknem fele tagja valamilyen sportegyesületnek, míg nálunk ez az arány alig haladja meg az öt százalékot. Az EU országaiban az éves költségvetés 1-2 százalékát a sport támogatására fordítják, ezzel szemben Magyarországon ez az arány 0,25 százalék. A magyar önkormányzatok költségvetésüknek körülbelül a 0,5 százalékát adják a sportra hallottuk Köpf Károlytól, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkárától, aki szerint a kormányzati ciklus végére elérik, hogy a központi költségvetés egy százaléka jusson sportra. Fogyasztóvédelem az Európai Unióban A vevő kívánsága szent Aligha képzelhető el hatékony fogyasztóvédelem olyan országokban, ahol a vásárló túl szerény, nem nőtte ki a régi, rossz beidegződéseket, amelyek szerint kérdezősködni, reklamálni annyit tesz, mint kukacoskodni. Szakértők szerint ez sokáig lesz így. A volt keleti blokk országaiban élő fogyasztó nem eléggé öntudatos, könnyedén kiadja a pénzét, amikor elfogad egy terméket jótállás, nyugta vagy blokk nélkül, vagy olyan helyen vásárol, ahol számára a későbbi reklamáció lehetősége nem biztosított. Persze az elmúlt években a magántulajdonhoz való viszonyunk sokat változott, azaz egyre többen szeretnénk tudni, ha egy termékért vagy szolgáltatásért fizetünk, akkor mit kapunk cserébe, s milyen jogokkal ruház fel minket a törvény, mégis van mit javítanunk. A szabály véd, de kötelez is Az Európai Unióu deklarálta, hogy a fogyasztóvédelem valamennyi, az integráció területén gyártott és forgalmazott termék, szolgáltatás hozzáadott értékét növeli. A magyar törvényalkotás ennek szellemében alakította a hazai fogyasztóvédelmi szabályozást, amely már csaknem teljes egészében megfelel az uniós követelményeknek. A harmonizáció fontos lépéseként a Polgári törvénykönyv július l-jén életbe lépő módosításával az unió belső piacához hasonlóan Magyarországon is 2 éves szavatosság védi a fogyasztókat valamennyi eladott terméknél. Uniós fogyasztói alapjog, hogy a terméknek biztonságosnak, az egészségre ártalmatlannak kell lennie, a fogyasztót maradéktalanul tájékoztatni kell a termék használatáról, tulajdonságairól, származási helyéről és közölni kell a vásárlóval a jogorvoslati lehetőségeket is. Az uniós polgárnak ugyancsak alapvető joga a fogyasztói önszerveződéshez és gazdasági érdekvédelemhez való jog. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogalkotás terén tehát készen állunk, a gyakorlatban azonban vannak még problémák. Az európai fogyasztókkal szemben nálunk gyengécske a fogyasztói öntudat, s igen gyér a civil szerveződések száma. Macska a mikrobán A fogyasztóvédelem nemcsak a vevő számára jelent tanulnivalót, hanem a gyártók, forgalmazók számára is. Fontos azonban tudni, hogy az unió a termékek Az unió a termékek biztonságára és nem minőségére helyezi a hangsúlyt. Fotó: Miskolczi Róbert BEKELTETES Az európai uniós gyakorlatnak megfelelően Magyarországon is működik a fogyasztóvédelmi kérdésekben eljáró békéltető testület, ahol lehetőség van a fogyasztók és a gyártók, illetve kereskedők közötti nézeteltérés peren kívüli rendezésére. Az Európai Unióban az egységes belső piacba vetett fogyasztói bizalom nagyon fontos, a fogyasztók érdekeinek védelme valamennyi tagállamban egyformán biztosított. Az unióban a fogyasztói érdekek védelme öt alapjogra épül: a fogyasztók egészségének és biztonságának védelmére, a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelmére, a fogyasztói jogokról való tájékoztatásra és oktatásra, a jogorvoslathoz, a kárigény-érvényesítéshez való jogra, valamint a fogyasztói érdekek képviseletéhez való jogra. biztonságára és nem azok minőségére helyezi a hangsúlyt, s ez utóbbit egyébként piaci kategóriaként kezeli. A termékek biztonságáért így a gyártók, ismeretlen gyártó esetén pedig a kereskedők a felelősek. A fogyasztóvédelem elsajátítandó ismeretei ugyan feladatot jelentenek, de egyben védelmet is nyújtanak a piac minden szereplője számára. Bár a példa kicsit túlzó, de éppen ezért jól illusztrálja a fentieket: sokan ismerik az USA-ban történt, precedens értékű esetet, amikor egy hölgy frissen fürösztött macskáját a mikrohullámú sütőben akarta megszárítani. Az állat persze kimúlt, ám a tulajdonosa pert nyert, mert a készülék használati utasításában nem volt leírva, hogy ilyesmire nem szabad használni. A másik véglettel itthon is találkozhattunk, amikor a női blúzhoz mellékelt útmutató a következőket tartalmazza: „Vasalás előtt, kérjük, vegye le a blúzt!" Hogy mindez túlzás? Igen, de azt mutatja, hogy a tengerentúli és az európai nagy fogyasztói társadalmakban a kártérítési összegek kikényszerítették a gyártók felelősségének elhárítási gyakorlatát: mindent, sőt még annál is többet kell közölni az időnként - védekezésből ostobának nézett - vásárlóval. A hazai gyártókra, kereskedőkre nézve tehát keményebb évek várnak, főként ha a más termékek iránt bizalmatlan uniós polgárokat kiszolgáló piacra is termelnek. Vállalkozói feladatok A nem a fogyasztók biztonságát érintő területeken (például: megtévesztő reklám, fogyasztói hitel, árak feltüntetése, utazási csomag) a magyar jogszabályok nagymértékben megfelelnek a közösségieknek. Ezeket a szolgáltatásban dolgozó vállalkozások alkalmazzák is, a teljes jogharmonizáció érdekében a csatlakozásig a termékbiztonságról, a hibás termékek által okozott károkról, a távolban kötött szerződésekről és a fogyasztói érdekek védelmében indítható keresetekről szóló jogszabályokkal kell leginkább törődniük. Nemrégiben indult a kormányzati portál új szolgáltatásaként az online fogyasztóvédelmi rendszer, amelynek tesztelése hamarosan kezdődik. A www.kormanyzat.hu portálon már ma is az egyik legkedveltebb téma a fogyasztóvédelem, az új szolgáltatások olyan információkat tesznek majd széles körben hozzáférhetővé, amelyek ma még csak angol nyelven érhetőek el. O.K.K. Több ezer vámügynökségi alkalmazott lesz 2004. május 1 -jétől munkanélküli Átalakulás előtt a vámszakma A vámhatárok eltörlése kedvező a kereskedelemnek, a gazdaságnak, ugyanakkor nehéz helyzetbe hozza a vámügyintézőket. Többek között a vámügyekről is szó esett a Szeged Expó szakmai rendezvényén. MUNKATÁRSAINKTÓL A vámügyintézők kétharmadának, mintegy 10 ezer főnek kell átképeznie magát, állást változtatni. így hat a vámhatárok eltörlése azon szakma művelőire, akik jelenleg az EU és Magyarország, illetve a csatlakozó kelet-közép-európai államok és hazánk közötti árucserével kapcsolatos vámügyeket intézik. Magyarországon jelenleg mintegy 10-15 ezren foglalkoznak hivatásszerűen vámkezeléssel, vámügyintézéssel. Az EU-csatlakozást követően a vámügynöki tevékenység töredékét fogja csak igényelni a belső piac. Ráadásul az átállás drasztikusan, egyik napról a másikra megy végbe, hiszen az az áru, ami 2004. április 30-án még import, illetve export, az másnap, május l-jén már a belkereskedelem része, azaz a vámügyintézőnek nincs vele dolga. Az elbocsátások ezért nem ütemezhetők. A jelenlegi export, illetve import mintegy 83, illetve 67 százaléka az EU-s tagországokba és a Magyarországgal együtt csatlakozó többi országba irányul, illetve onnan érkezik. Ez a forgalom a csatlakozás után már nem ad munkát a vámügyintézőknek. A pillanatnyilag a piacon működő mintegy 400-500 vámügynökségből csupán 80-100 fogja esetleg túlélni a csatlakozást, ezek többsége szállítmányozó lesz. A ma külkereskedelemmel foglalkozó 60 ezer cég közül várhatóan csak 10-12 ezer folytatja tevékenységét az uniós környezetben. A vámhatóság adatai szerint a jelenleg egy év alatt benyújtott 3,5 millió vámáru-nyilatkozat a tagság után mintegy félmillióra, 14 százalékára fog csökkenni. Sipos László, a Magyar Vámügyi Szövetség elnöke szerint a csatlakozás után a vámügynökök tudása holt tőkévé válhat, hiszen a munkaerőpiacon a vámszakemberekből hirtelen túlkínálat keletkezik. Az állásukat elvesztők nem a munkaadójuk és nem saját hibájuk miatt válnak munkanélkülivé. Az Európai Unió országainak többségében a szállítmányozók, illetve önálló vámügynökségek végzik a vámkezelési feladatokat is. A tagországok gyakorlatát várhatóan az új csatlakozó országok is át fogják venni. Annak ellenére, hogy már most keresik az átképzési lehetőségeket, új működési területeket, a szakmai érdekképviseletek úgy látják, hogy tagjaik nem lesznek képesek önerejükből megoldani e problémát. Felméréseik szerint a vámügynökökön kívül e szolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó - adminisztráció, árumozgató, raktárnyilvántartó - további több ezer alkalmazott is munkanélkülivé válhat, a tiszta profilú vámügynök cégek pedig csődhelyzetbe kerülhetnek. A szakemberek szerint az uniós támogatásra is szüksége van az érintett vállalkozásoknak a végkielégítések kifizetéséhez, az átképzések finanszírozásához. Az unió tagországai előtt e problémakör egyáltalán nem ismeretlen, hiszen hasonló drasztikus élményben részesültek a vámszakmában foglalkoztatottak 1993-ban, a vámunió létrejöttekor az akkor még 12 tagországban. Új tevékenységeket kell találni a vámszakma számára. A vámügynökségeknek fel kell készülniük arra, hogy a korábbi ügyfelek szakértő-tanácsadóivá váljanak az Európai Unión belüli kereskedelmükben. A megmaradó külkereskedőknek ugyan nem lesz szükségük vámügynökökre, de szakértőkre a szállítmányozás, az okmányozás, a fizetési lehetőségek és a biztosítás területén igen. Az unión kívüli külkereskedelem megmaradó 20 százaléka számára pedig vámlogisztikát kell kínálniuk, meg kell keresniük egy adott kereskedelmi tevékenységhez a legjobb megoldásokat. EU-pénz A magyarországi környezetigazgatás rendszerét előzetesen alkalmasnak minősítette a közösségi források fogadására az Európai Unió. Eddig az előcsatlakozási támogatásokkal megvalósuló környezetvédelmi projekteket Brüsszel hagyta jóvá, az integrációt követően azonban már a magyar intézményrendszerhez tartozik ez a feladat. Az unió a kohéziós alapból 2004 és 2006 között összesen mintegy 480 millió eurót bocsát Magyarország rendelkezésére. Az EU-tükör melléklet a Külügyminisztérium támogatásával készül, szerkeszti: Újszászi Ilona