Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-28 / 174. szám

6 •EU-TÜKÖR" HÉTFŐ, 2003. JÚLIUS 28. A határ menti vállalkozásokra szép jövő vár EU-tagként irány Kelet! Az ipari parkok ma még többnyire néptelenek, de a szakemberek szerint az EU-csatlakozás felemelkedést hoz az itteni vállalkozásoknak. Fotó: Schmidt Andrea A déli határ menti vállalkozások a jövőben jelentős állami támogatást kapnak, ha munkahelvek létesítését vállalják - Bajor Tibor, a Miniszterelnöki Hivatal politikai főtanácsadója szerint. A térség inkubációs beruházásai, mint például a makói ipari park, további fejlesztésekre számíthatnak. Az EU-csatlakozás íelcmelkedési lehetőség a déli határ mentén működő vállalkozások számára állítja Bajor Tibor, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója, ugyanis a térség cégeinek kiugrási lehetőséget kínál a hatalmas keleti piac. Ennek egyik hozadéka az a hatalmas teherforgalom, amely a makói vállalkozási övezeten végighúzódó 43-as főúton zajlik. A román, törők és bolgár kamionok egyben lehetőséget kínálnak a helyi vendéglátásban dolgozóknak. - El kell érni, hogy a vállalkozási övezet településeinek többsége ne csak tranzitfalu és tranzitváros legyen, hanem biztosítson telephelyet, vagy legalább vendéglátási lehetőséget a határ túloldaláról érkezők számára fogalmazott a politikai főtanácsadó. - Ezzel növekedhetnének a helyi adóbevételek, és valóban bekapcsolódhatna a térség Európa gazdasági vérkeringésébe. Az unió nem csupán a határ AZ IPARI PARK SÚLYA Jelenleg 160 terület, illetve szervezet viseli az ipari park címet. Ezek összterülete 8800 hektár. A múlt év végén az ipari parkok területének átlagosan 40 százaléka települt, 136 ipari parkban az ott működö mintegy 2100 vállalkozás 1200 milliárd forint értékű termelő beruházással, és 128 ezer fős létszámmal 2002-ben mintegy 3500 milliárd forint értékű terméket állított elő, amelynek 75 százalékát exportálták. Az ipari parkok gazdasági súlyát jelzi, hogy 2002-ben az ezekben működő cégek adták az ipar teljes értékesítési árbevételének 26 százalékát, valamint az ország ipari export árbevételének csaknem 40 százalékát. menti magyar beruházásokat támogatja - tudtuk meg a szakembertől -, hanem gondja van a közeljövőben itt kiépülő schengeni határon néhány tíz kilométerrel túlnyúló vállalkozási régiók támogatására is. Bajor Tibor megnyugtatta a vállalkozókat: a csatlakozás után is kiemelt szerepet kap az elmaradott gazdasági térségek felzárkóztatása, sőt: a jelenleg rendelkezésre álló pályázati keret sokszorosa áll majd a valóba európai színvonalúvá válni akaró cégek rendelkezésére. Példaképp említette: Franciaországban a közelmúltban költségvetési spórolás céljából megszüntették a vállalkozási övezetek állami támogatását, ám mindössze egy esztendő alatt bebizonyosodott, hogy sokkal nagyobb gazdasági potenciált indukál az állami segítség a privát szférában, mint amennyit esetleg „veszít" a támogatások biztosításával. Éppen ezért ötvenegy vállalkozási övezetet kényszerültek újra megnyitni a lemaradó tendenciát mutató térségekben. Kérdéses azonban az ipari parkok támogatásának ügye - állította a politikai főtanácsadó. Az évekkel ezelőtt kedvező beruházásnak tűnő támogatási forma sajnos sok helyen csődöt mondott, még csak szervezés-pályázás területén sem tesznek semmit az illetékes önkormányzatok, így a kormányzat nem vállalhatja tovább azoknak a működtetését, ahol semmiféle előrelépés nem történik. Bajor Tibor megnyugtatta a makói vállalkozási övezetben dolgozókat: a város ipari parkja nincs veszélyben, hiszen eddig is számos pályázaton nyert a beruházás, sót: közel van az inkubátorház megvalósítása is, amelynek felépülésével eredeti céljainak megvalósítását kezdheti meg. ILLYÉS SZABOLCS Meglepő mértékű az alulinformáltság A hazai cégek zöme felkészületlen Kevés magyarországi kis- és középvállalat kezdte meg a felkészülést az európai uniós csatlakozásra, pedig e cégek vezetőinek 76 százaléka szerint vállalkozása piaci helyzetét közvetlenül befolyásolja majd az EU- tagság. MUNKATÁRSUNKTÓL Az ország az utolsó 24 órában van a csatlakozásra való felkészülésben, hiszen ettől függ. hogy mekkora pénzt tud lehívni a számára biztosított alapokból. Ám meglepő mértékű alulinformáltság jellemzi a kis- és középvállalatok vezetőit annak ellenére, hogy a cégvezetők felismerték: e szektor helyzete speciális lesz a csatlakozás lezárása után - állítja Bienerth Gusztáv, a PricewaterhouseCoopers (PwC) vezérigazgatója. A kis- és középvállalati vezetők döntő többsége, 84 százaléka látja úgy, hogy nem rendelkezik elegendő információval a csatlakozással járó változások felméréséhez, illetve a szükséges új stratégiák megválasztásához. A társaságok mintegy fele állította, hogy kismértékben vagy egyáltalán nincs tisztában a csatlakozás i után igénybe vehető beruházástámogató forrásokkal, azok nagyságával, illetve a pályázás módjával. A PwC közelmúltban készített, az MTI által is ismertetett Emberközelibb szolgáltatás Emberközpontú önkormányzat, a környezetvédelem elsődlegessége, fejlett regionalizmus - nagyjából ez egy negyedéves szegedi joghallgató Belgiumban töltött szakmai gyakorlatának mérlege. Az önkormányzat működése, a polgárokhoz való hozzáállás alapvetően más Belgiumban, mint hazánkban - tapasztalta a szegedi Kimpián Péter, aki most végezte el a negyedik évet a jogi egyetemen, és egy hónapot töltött szakmai gyakorlaton a nyugat-európai országban. A legfőbb különbség szerinte abban rejlik, hogy az ottani önkormányzat sokkal emberközelibb, az ügyintézés nem nyolctól négyig tart, és az egyes területekkel foglalkozó osztályokon közönségszolgálati iroda működik. A környezetvédelemre is sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznek Belgiumban, amit jól jelez, hogy például a szelektív hulladékgyűjtést be nem tartókra szigorú büntetés vár. Kimpián Péter egyébként az építészettel, építkezéssel kapcsolatos joganyagokba ásta bele magát az Ottignics-Louvain la Neuve városában, és az ezzel kapcsolatos szabályozás is azt tükrözi: a természet megóvása elsőrendű szempont. így például az engedélyek kiadását is sokszor az energiatakarékos nyílászárók és szigetelések használatától teszik függővé. Másképpen kezelik a kisebbségi kérdést is Belgiumban, hiszen - amint azt a fiatalember elmesélte - párbeszédre ösztönző rendezvényeket tartanak, s játszóparkokat alakítanak azokban a negyedekben, ahol mondjuk több afroamerikai származású él. A vallási kérdést is másképpen kezelik, mint hazánkban, hiszen az iskolákban kötelező biztosítani azt a hitoktatást, amit a szülő választ, aki pedig nem választja egyik vallást sem, annak gyermeke filozófiai, erkölcsi ismeretekkel gazdagodik, míg társai hittant tanulnak. A Belgiumban és a hazánkban élők alapvető problémái közt is nagy a különbség, hiszen míg Magyarországon 200 euró körül mozog a minimálbér, Belgiumban az 1000-1200 eurót is eléri a legalacsonyabb fizetés, az árakban viszont nem mutatkozik ekkora differencia, s a munkanélküliség is sokkal kisebb a nyugat-európai államban. SZ. A. K. Dániában járt az eperjesi Kollár János A biztonság záloga a tervezés, a tőke Az Eu-tükör melléklet a Külügyminisztérium támogatásával készül, szerkeszti: Újszászi Ilona Egy hétig volt távol falujától Eperjes polgármestere. Kollár János. A dániai Viborgban a mezőgazdaság és a szociális ellátás témakörében tett szakmai kirándulásokat, programját a kecskeméti székhelyű Falugondnokságok Duna-Tisza közi Egyesülete szervezte. Eperjesen az elmúlt évtizedekben nem volt példa arra, hogy a falu vezetői közpénzen utaztak volna messzi vidékekre. Most a testület mégis úgy döntött, harminc százalékban támogatja a polgármester szakmai útját a távoli országba. A fennmaradó részt támogatás formájában kapta az egyesületen és a szociális és családügyi minisztériumon keresztül, hogy tapasztalatokat szerezzen az Eperjesen is működő falugondnoki szolgálat dániai mintájáról. Farmokat, mezőgazdasági társaságokat látogatott Kollár János a távoli országban, és találkozott többek között - azzal a technológiával, a biogázüzemmel, mely Dániában működik, és melyet Eperjesen már korábban meg akartak valósítani, ám anyagi eszközök híján nem sikerült. A biogázüzem lényege, hogy egy sajátos trágyakezelési technológiával gázt termelnek, melyet speciális motorok segítségével villamos energiává alakítanak. Az olyan kis közösségek számára, mint Eperjes, az ilyen jellegű megoldások igen kifizetődőek lehetnek. Kollár jános szavai szerint precizitásban, ötletességben, munkaszellemben nincs különbség a nyugati, sikeresebbnek tűnő életvitel és a hazai kistelepülések mindennapjai között, lényeges eltérés kizárólag a tőkében mutatkozik. A polgármester azt is megtudta Dániában, hogy mezőgazdasági hiteleket harminc-negyven esztendős futamidőre vehetnek fel a farmerek, amely a gazdasági életben a tervezhetőséget, a kiszámíthatóságot mutatja. Magyarországon, s így Eperjesen is, ma inkább az a kérdés, hogy túléli-e az agrárium az idei válságot. A házi beteggondozás, bentlakásos ellátás témakörében is gyűjtött tapasztalatokat a falu vezetője, s sajnálatosnak tartja, hogy az elsődleges feladat itthon nem elsősorban az iskolaépítés, hanem az idősek méltó ellátása jelenti: hiszen a falvak folyamatosan elöregednek, kevés gyermek születik, s kevesen választják lakóhelyül a kistelepüléseket. Eperjesen évek óta működik a falugondnoki szolgálat, a falugondnok feladata az iskolások utaztatása messze eső otthonuk és az intézmény között, az idősek számára a gyógyszer, illetve az ebéd szállítása. Polgármesterségének első fontos kezdeményezése volt ennek a státusnak a létrehozása, hiszen faluhelyen nélkülözhetetlen e szolgálat. Kollár jános hazatérte után megosztja tapasztalatait a képviselő-testület tagjaival, s közösen döntenek arról, hogy hosszú távú fejlesztési elképzeléseikbe hogyan tudják beleilleszteni azokat a mintákat, melyek a falu fejlődését szolgálhatják. BLAHÓ GABRIELLA felméréséből az is kiderül, hogy a kis- és középvállalkozások 58 százaléka saját bevallása szerint még fel sem mérte: a csatlakozás miként fogja befolyásolni a jelenlegi vám- és áfa-nyilvántartási rendszerét, adatszolgáltatási kötelezettségét, vagy adóterheit; 71 százaléka állította, hogy még nem készült fel a vámeljárások jövőbeni változásaira. A tanácsadó cég által Budapesten, továbbá Szegeden, Győrött, Pécsett és Debrecenben megkérdezett kis- és közepes vállalkozások vezetőinek 39 százaléka vár teljes vagy erőteljes változást a csatlakozástól. Ugyanakkor kismértékű változásra 20 százalékuk számít, míg 4 százalékuk nem gondolja, hogy valami is történni fog. Az érintett városok közül a legtöbb vezető Szegeden |a válaszadók 11 százaléka) gondolja úgy, hogy teljes mértékben fogja érinteni a csatlakozás, míg a többi városban a cégeknek csak 2 százaléka vélekedett így. A felmérés arra is kiterjedt, hogy e cégek különítettek-e el keretösszeget a változások költségeinek fedezésére. A válaszadók közül csupán 12 százalék válaszolt igennel, míg 88 százalékuk nem rendelkezik ilyen kerettel. Szegeden a vállalkozások 13 százaléka különített el pénzt az uniós csatlakozással járó feladatok megoldására. REMÉNYEK ÉS FÉLELMEK Mit várnak a magyar cégek az briós tagságtél? (3 többi jelölthöz viszonyítva. 10 tagjelölt itlagaMOO) Keményebb verseny a hazai piacon Könnyebb hozzáférés e piacokon Jobb hozzáférés az uniós tőkepiacokhoz Átláthatóbb üzleti gyakorlat A képzett munkareö hiánya növekvő munkanélküliség Jobb versenyfeltételeket nagyobb tőkebeáramlás Forrás EUROOVWBERS Dm-grafika „Tojás és tyúk"probléma Veszélybe kerülhet a tudományos kutatás Európai versenyképességünk alapja a kutatás-fejlesztés (K+Fj kiemelt támogatása, ezért ezt a területet a nehéz költségvetési helyzet ellenére is preferálni kell - jelentett ki Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. BUDAPEST (MTI) Aggodalomra ad okot, hogy a júniusban megszületett 2,5 százalékos költségvetési takarékossági csomag a tudományt is érintette - véli Kroó Norbert főtitkár. Szerinte Magyarországon a K+F támogatást évente 20-30 százalékkal kellene növelni, ennél kevesebb elkerülhetetlen lemaradáshoz vezet. Az MTA főtitkára emlékezetbe idézte, hogy az EU ajánlása szerint a K+F-ráfordítás mértékének az egyes tagországokban 2010-re el kell érnie a GDP 3 százalékát, a vállalati hozzájárulás arányának pedig ebből a kétharmados szintet. Magyarországon a K+F-ráfordítás jelenleg a GDP mintegy 1 százaléka. A kormányprogram szerint 2006-ra meg kell közelíteni a 2 százalékot, ami évenkénti körülbelül 30 százalékos emelkedéssel érhető el. Az Akadémiai Díjjal és Alexander von Humboldt-díjjal is kitüntetett fizikus szerint ez „tojás és tyúk" probléma: ha rossz a gazdasági helyzet, és ezért forrást vonunk ki olyan területről, amely potenciálisan segíthetné az országot, még roszszabb lesz a gazdasági helyzet... és megindulunk egy spirálon lefelé. Az Akadémia főtitkára hangsúlyozta a politikusok felelősségét.