Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-03 / 153. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR* Gyulay Endre szenteli fel a 129 éves a szegedi belvárosi gyógyszertárat Melltartó­pántok a kamionban Széchenyi segített a Kígyó Patikán Az 1900-as évek elejcn... Fotó: Miskolczi Róbert Holnap adják át Szeged legpa­tinásabb gyógyszertárát, a 129 éves Kígyó Patikát. A mintegy százmillió forintért felújított gyógyszertár, a megyeszékhe­lyen egyedüliként, éjjel-nappal nyitva tart. A létesítményt Gyu­lay Endre szeged-csanádi me­gyés püspök szenteli föl. Egy kis patikahistória A XIX. század hetvenes éveiben azt kérte Kovács Albert Szeged városától, engedélyezzék számá­ra egy patika nyitását Szeged központjában. A közgyűlési jegy­zőkönyv szerint 1874. június 7-én kapta meg a beleegyezést ar­ra, hogy a Klauzál tér, Kárász ut­ca, Búza tér, Három Korona és Fekete sas utcák által határolt te­rületen létesíthet gyógyszertárat. A kérvényt a közgyűlés pártoló határozatával juttatták el a bel­ügyminiszterhez, aki 1874. júli­us 15-én kelt leiratában engedé­lyezte a gyógyszertár megnyitá­sát. Még abban az esztendőben igénybe is vehette a nagyközön­ség a Kígyó Patika szolgáltatása­it. A gyógyszertár a II. világhábo­rú utáni államosításig volt ma­gánkézben, ám központi szere­pét Szeged gyógyszerellátásában ezt követően sem veszítette el. A Kígyó gyógyszertár volt ugyanis az egyetlen olyan patika, amely külföldről származó gyógyszere­ket forgalmazhatott, s szolgálta­tásait - egyedüliként a városban - éjjel-nappalos patikaként kí­nálta. A gyógyszertárat 1995-ben pri­vatizálta a patikában dolgozók­ból alakult tulajdonosi csoport, majd 2001. november elsejétől egy új tulajdonosi kör vette át a gyógyszertár irányítását, jelenleg három, a Zolnay, a Csonka és a Csepregi család tulajdonában van a Kígyó Patika. A Kígyó Pati­kát a Pharma Kígyó Bt. üzemel­teti, a személyi jog tulajdonosa Zolnay Imréné vörösdiplomás gyógyszerész. Régi korok hangulata Bár a belvárosi rekonstrukciós program keretében megszépült a Kígyó Patikának otthont adó Kiss Dávid-ház, maga a gyógy­szertár az évek során elhasználó­dott, ezért halaszthatatlanná vált felújítása. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a város leg­híresebb patikája alkalmazkod­jon küllemében, berendezései­ben a Kárász utca és a Klauzál tér hangulatához, külsőségeihez, ezért a 80-as évek elején kialakí­tott „szocreál" stílusú patika he­lyére egy régi korokat idéző, ám a XXI. század követelményeinek és az európai uniós elvárásoknak is megfelelően felszerelt gyógy­szertár kialakítását tűzték ki cé­lul. A 700 négyzetméteres patika tereit úgy rendezték át, hogy a le­hető legnagyobb terület álljon az ügyfelek rendelkezésére. A foga­dótér négyszeresére nőtt, s így a patikát két részre tudták osztani. Az egyikben a vénykiváltásra van mód, míg a másik területen re­formpatika működik. A mintegy 100 millió forintos felújítást sze­gedi építőmesterek végezték, a költségek egy részét a Széchenyi­tervben elnyert pályázati összeg­ből fedezték. Éjjel-nappal a város szolgálatában A szegedi Kígyó Patika hű ma­rad a felújítás után is ahhoz, hogy a városban egyedüli ügyele­tes gyógyszertárként éjjel-nappal fogadja a vásárlókat, ezzel Szege­den nagyon fontos közszolgálati szerepet tölt be. Az ide betérők azt tapasztalhatják, hogy meg­szűnt a korábban annyira jellem­ző, és oly sok bosszúságot okozó sorban állás is. A gyógyszertár­ban olyan számítógépes rend- j szert építettek be, ami mindenre i kiterjedő információkkal segíti az alkalmazottakat és ezzel a be- | tegek tájékoztatását, és segítsé­get nyújt abban, hogy a hazai gyógyszerpalettán megjelenő minden újdonság néhány órán belül felkerülhessen a Kígyó Pati­ka polcaira. Szeged legnagyobb gyógyszertárában mintegy har­minc alkalmazott dolgozik azon, hogy a lehető legszínvonalasabb szolgáltatást biztosítsa a Kígyó Patikába betérőknek. T.K. Több mint 250 jogsértő cse­lekményt derítettek fel a dél-al­földi régió pénzügyőrei az el­múlt napokban. Az elkövetési érték meghaladta a 15 millió forintot. Hódmezővásárhelyen egy teher­autó tételes vámellenőrzését ren­delték el a fináncok. A vizsgálat során kiderült, hogy az árunyi­latkozaton felül 200 liter hidrau­likaolajat is szállít a kocsi. A gépjárművezető ugyan azt mondta, az olaj vámkezelt gépek tartozéka, ám ennek ellenére a bejelentés elmulasztása csempé­szet bűncselekményének minő­sül, ezért a 120 ezer forintot érő olajat lefoglalták. Gyulán K. A. kért bebocsátást kamionjával, ám arról egy szót sem szólt, hogy rakományában elrejtett 25 ezer pár szilikon melltartópántot is. A 3 millió 250 ezer forintot érő szállítmánytól a sofőr elbúcsúz­hatott, s csempészet bűncselek­ménye miatt is felelnie kell majd. Lőkösházán az Ovidius exp­resszen a szokásosnak mondha­tó gazdátlan cigaretták és italok mellett 2 gramm kanabiszszár­mazékot is találtak a fináncok, míg a bajai vámhivatal munka­társai egy dunafalvi lakos pincé­jében 14 liter pálinkát, 8 liter magyar zárjegy nélküli szeszes italt és 190 liter fehérbort fedez­tek fel. A vélhetően zugkocsmát üze­meltető házigazda áruit lefog­lalták, s 120 ezer forint jövedé­ki bírságot is kiróttak rá. A kecskeméti jövedéki központ járőrei Izsákra látogattak el, ahol 9 ezer 300 liter ismeretlen eredetű ásványiolaj-terméket találtak az egyik helyi vállalko­zásnál. A több mint egymilliót érő naf­tát a fináncok lefoglalták, s vizs­gálat is indult visszaélés jövedék­kel bűncselekmény alapos gya­núja miatt. B. Z. Gázolt az intercity Valószínűleg öngyilkossági szándékkal vetette magát a Budapestről Szegedre tartó intercity elé kedden este 9 óra körül a kiskunfélegyházi vasútállomástól néhány száz méterre egy 79 éves tömörkényi lakos. A mozdony vezetője már hiába vészfékezett, nem tudta időben meg­állítani a szerelvényt, amely halálra gázolta az idős férfit. A baleset miatt az intercity több mint egyórás késéssel tudott csak továbbin­dulni Szegedre. Vita után csuklótörés Egy algyői asszony azt állítja, hogy szóváltás közben vízmér­tékkel eltörte csuklóját egy he­lyi önkormányzati képviselő, aki szerint az ügy hátterében régi vita áll, le akarják járatni. A rendőrség a képviselőt gyanú­sítottként hallgatta ki, a szem­besítés eredménytelen volt. MUNKATÁRSUNKTÓL - Egyik este az anyósom a házuk előtt söprögette a járdát. A szom­széd, B. A., aki egyébként helyi önkormányzati képviselő, a kerí­tését javította. Anyósom odafor­dult hozzá, majd annyit kérde­zett, hogy haladsz a kerítéssel? ­idézte fel a történteket az algyői B.-néW.T. Az asszony elmondása szerint a képviselő ekkor hirtelen felkap­ta a keze ügyében lévő vízmérté­ket, és az idős nő kezéhez vágta, akinek rövid időn belül bedagadt a csuklója. A család azonnal érte­sítette a rendőrséget. Később ki­derült, a szerszám ólyan szeren­csétlenül találta el B. nét, hogy az asszonynak eltört a csuklója. Sérülései nyolc napon túl gyógy­ulnak. B.-né W. T. azt is elmondta, ed­dig soha nem volt nézeteltéré­sük, jó viszonyban voltak egy­mással. - Mi lett volna, ha fejsze, vagy ásó van nála - tette fel a kér­dést az asszony. Az önkormányzati képviselő, B. A. cáfolja, hogy megütötte vol­na az asszonyt. A férfi úgy véli, az asszony sérülései nem tőle származnak. - Nem vagyok dú­vad. Az anyósom kerítését épí­tettem, amikor a szomszédasz­szony belém kötött. Mióta a kerí­tést építettük, rendszeresen kia­bált, vitatkozott anyósommal, velem és a kőművessel. Most is ez történt. Többször próbáltam elküldeni, de nem tágított. Fá­radt voltam, elvesztettem a 'fe­jem, s hirtelen szétlöktem a deszkákat - mesélte B. A., aki szerint a sérült asszony le akarja őt járatni. - Egyetlen hibát követ­tem el, azt hogy nem hagytam ott, amikor elkezdett üvöltözni ­tette hozzá. - A nyomozás jelenlegi állásá­ban csak annyit mondhatok, az önkormányzati képviselőt gya­núsítottként hallgatták ki a rendőrségen. A szabadlábon vé­dekező férfit súlyos testi sértés­sel gyanúsítják. Az eset pontos körülményeit még vizsgáljuk ­jelentette ki érdeklődésünkre Bá­rány Zoltán rendőr főhadnagy, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság sajtóügyeletese. Térképpel keresik a segítséget nyújtó Napforduló szolgálatot Garázsban működik a rákbetegsegítő Bármelyik irányból próbálja az ember meg­közelíteni a rákbetegek rehabilitációjára hivatott civil szolgálat Szegeden működő regionális központját, legalább 15 percet kell gyalogolnia a legközelebbi busz- vagy trolimegállótól. A Rákbetegek Országos Szövetsége Napfor­duló Szolgálat dél-alföldi központja eldugott helyen, a jakab Lajos utca egyik társasházá­nak garázsában működik. Az újabb meglepe­tés akkor éri az embert, amikor belép a 30 négyzetméteres kis szobába, ahol egy-egy csoportos összejövetelen 20-30 ember zsúfo­lódik a levegőtlen helyiségbe. A szolgálat ve­zetője, Kovács Istvánné - aki egy személyben a vezető, beteglátogató, szórólapkihordó, ta­nácsadó, szervező és takarító - egy közel­múltban történt esetet idéz, amikor az utcára szorultak a jeles ráldcutató előadására össze­gyűlt betegek. - A helyszűke, a nyomorúságos körülmé­nyek a kitaszítottság érzését növelik a beteg­ségük okán ide kényszerülő emberekben ­• panaszolja a vezetőnő. Sokszor az utcán kell várni a szolgálatot felkereső betegeknek. Fotó: Schmidt Andrea - A rákbetegek a műtét, a kemoterápiás ke­i zelés után magukra maradnak, nemigen kap­nak segítséget sem egészségügyi intézmény­től, sem a háziorvosuktól. Főleg nem az éle­tüket könnyebbé, a betegségüket elviselhe­tőbbé tevő útmutatásokat. Az országban mű­ködő öt Napforduló szolgálatnak - így a sze­gedinek is - az a feladata, hogy támaszt adjon a rákbetegek számára abban a nehéz helyzet­ben, amelybe betegségük miatt kerültek. A Jakab Lajos utcai kis garázsban nemcsak a rákszövetség regionális központja, hanem két rákbetegklub is működik. Itt jönnek ösz­sze hétfőnként a gégeműtött daganatos bete­gek. Ilyenkor 18-20-an zsúfolódnak be a leve­gőtlen helyiségbe, hogy a foniáter szakorvos segítségével újra megtanuljanak beszélni. A szűk garázsban az emlődaganattal ope­rált nők gyógytornája csak széken ülve tör­ténhet, mert a tornához a matracok már nem férnek a parányi helyiségbe. Sokan járnak a szolgálathoz étkezési, életvezetési, jogi taná­csokért, táplálékkiegészítőkért, amelyekhez egy-egy patika, a Béres cég vagy Celladam forgalmazója jóvoltából jut hozzá a szolgálat. Jönnek ide pszichológiai tanácsadásra, mert a rákbeteg lelki megpróbáltatásaival végképp senki nem törődik, itt viszont a szakember meghallgatja őket, segítséget pró­bál adni nekik. Csak hát a bizalmas beszélge­tésre ebben a picinyke szobában legfeljebb a sarokba húzódva, suttogva kerülhet sor. Ta­nácsot kérnek protézis, parókakészíttetés ügyében, természetgyógyászati módszerek után érdeklődnek. A szolgálat vezetője járja az onkológiai osz­tályokat, viszi a központ segítő szolgáltatásait ismertető szórólapokat. Annak ellenére teszi, hogy tisztában van azzal: a fogadóhely szűk, a körülmények az ideálistól nagyon messze vannak. Viszont egyre több a rákos beteg, ákik számára minden apró segítségnek életben tar­tó ereje van. A szegedi Napforduló szolgálatot, még ha az oly rejtett helyen is van, felkeresik a megyehatáron túlról is: Kecskemétről, Félegy­házáról, Soltvadkertről és számos más, régió­beli településről, igaz, térképet kell rajzolni ahhoz, hogy a betegek megtalálják a garázsban működő segítőszolgálatot. A Napforduló vezetője próbál az áldatlan helyzeten változtatni: kért az önkormányzat­tól a szolgálat nagy betegforgalmához alkal­mas és jól megközelíthető ingatlant. Az önkormányzat támogatja a kérést, de egyelőre még az IKV keresi a megfelelő ingat­lant, amit fel tud kínálni a rákszövetség dél-alföldi regionális központjának. KALOCSAI KATALIN

Next

/
Oldalképek
Tartalom