Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-24 / 171. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. JÚLIUS 24. • AKTUÁLIS« 3 Különösen a vidéki egyetemek versenyképessége csökkenhet, miután a kormány 3 milliárd 400 millió forintot von el a fel­sőoktatástól - jelentette ki sze­gedi sajtótájékoztatóján Dobó László (képünkön]. A Fidelitas országos alelnöke, a Fi­desz-Magyar Polgári Szövetség szegedi közgyűlési frakciójá­nak vezetője szerint a kormány magára hagyta a felsőoktatást, és az elvonás következtében nem csupán a szakmai színvo­nal csökken, de veszélybe kerül számos felsőoktatási dolgozó munkahelye is. Dobó szerint a Szegedi Tudományegyetemtől elvont 300 millió forint ugyan az SZTE teljes éves költségve­tésének csak egy százaléka, ám a dologi kiadásoknak már öt százalékát teszi ki. - Az elvo­nások mellett a jelentős ener­gia-áremelés is nehéz helyzet­be hozza a felsőoktatási intéz­ményeket, amelyek a költség­térítéses képzésben tanulók terheit kénytelenek lesznek emelni. A lopakodó tandíj megérkezett - fogalmazott Do­bó. A Fidelitas alelnöke szerint az Ifjúsági és Sportminisztériumnak nincs határozott irányvonala és jövőképe. Bírálta a tárca vezetőit amiatt, hogy a minisztériumot sújtó 500 milliós költséglefara­gásból mindössze 4 millió forint­tal veszi ki a részét a tárca, miköz­ben 1,7 milliárdba kerül az admi­nisztratív állomány fenntartása. kb. Csongrád megye a középmezőnyben foglal helyet Ha nincs rendezési terv Meghosszabbították a határidőt A tejkvóták még egy hónapig eladhatók Az év elején a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um (FVM) lehetővé tette a tej­termelők számára, hogy elad­hassák kvótájukat. A határidő augusztus 15-ére módosult. Az FVM eredeti, év eleji rendele­te értelmében a tejtermelők ápri­lis 15-éig jelezhették a tej ter­méktanácsnak, hogy el kívánják adni kvótájukat. Az agrártárca ezt a határidőt nemrégiben mó­dosította és augusztus 15-éig meghosszabbította. A forma­nyomtatványok változatlanul a falugazdászoktól szerezhetők be. Mint ahogy azt Kocsis László, az FVM megyei hivatalának osz­tályvezetője elmondta, aki el­adásról dönt, annak a kvóta tel­jes mennyiségét értékesítenie kell. Az FVM-rendelet a felvásárlási árat nettó 25 forint plusz áfában állapította meg kvótaliterenként. Az üzlet lebonyolítását vevőként a minisztérium megbízásából az Állattenyésztési Teljesítmény­vizsgáló Kft. végzi, ez a cég, vala­mint az FVM-hivatal ad további tájékoztatást a témával kapcso­latban. Információin^ szerint annak praktikus eladni kvótáját, aki nem extraminőségű tejet ter­mel, hiszen a jövőben a felvásár­lók már csak ilyen tejet vásárol­nak meg. F.K 72, 75, 79, 85, 88. Ezek nem lottó-, hanem felvételi pontszámok, melyekkel most nem pénzt, hanem négy vagy öt év tanulmányi időt lehetett nyerni. Diákigazolványt, a hozzá kapcsolódó összes kedvezménnyel. Kollégiumot vagy albérletet, halomban álló mo­satlannal és sarokba hajított koszos ruhával. Boldog egyetemi éveket, szerény ösztöndíjat, szerelmeket, barátságokat. A képzés végeztével pedig diplomát. Diploma. Valaha ez a szó azt jelentette, hogy birtoklója nagy tu­dású, művelt ember, aki mögött számtalan áttanult éjszaka, sok-sok vizsga és szigorlat van, tudása értékes és hasznos - ma­radva a nagynak tűnő szavaknál - a társadalom számára. Manapság egy álláskereső diplomásnak két kérdést biztosan fel­tesznek az állásinterjúkon: hol és milyen szakon szerezte képesí­tését. S egyre többször és - ami még elszomorítóbb - egyre több végzettség esetében mosolyogják meg az illetőt. Unott arccal vé­gighallgatják, aztán megköszönik az érdeklődést és azzal biztat­ják a jelentkezőt, hogy várjon türelemmel, majd értesítik. Miután a diplomás elunja a várakozást, reménykedve telefonál, majd - szintén reménykedve - elindul a munkaügyi központba. Ahol a folyosón állva van ideje elgondolkozni azon, hogy megér­te-e elpocsékolni négy vagy öt évet az életéből és miért nem ta­nult inkább valami másnak. Érveket és ellenérveket sorakoztat fel, s legvégül arra jut: úgysem vették volna fel, nem volt elég jó tanuló a középiskolában és a felvételi vizsgán is jobban izgult vol­na a kelleténél. Majd értesül az idei felvéted pontszámokról s immár arról filo­zofál, ki, miért és hogyan értéktelenítette el a felsőoktatást. Miért lehet a jogi karra 85 ponttal bejutni, hogy lehet az, hogy egy leen­dő angol-matek szakos tanárnak 19, egy fizika-kémia tanárnak csak 72 pontot kellett „kiizzadnia" magából ahhoz, hogy bejus­son az egyetemre. A diplomás csendben hibáztatja a minisztériumot, a felduz­zasztottlétszámot és sajnálja az egyetemeket a fejkvóta miatt. És sajnálja magát is, mert tudja, diplomája egyre értéktelenebb lesz. Csak az nem jut eszébe: nemcsak a felsőoktatást, a közoktatást is „elrontotta " valaki. Kumbor ártatlannak vallja magát Folytatás az 1. oldalról - Védencem határozottan kije­lentette, hogy ilyen soha nem történt. Nem ismeri a sértette­ket, soha nem találkozott velük. El sem tudja képzelni, hogyan merült fel a neve a zsarolással kapcsolatban - magyarázta Kumbor ügyvédje, aki fontosnak tartotta megjegyezni, informáci­ói szerint a két arab férfi sem ér­ti, hogy került kapcsolatba Kum­bor Tibor neve a zsarolással. - Ez egy érdekes ügy. Nem tu­dom, mi fog kiderülni, de bízom abban, tisztázódik védencem szerepe: az, hogy nem volt része­se a zsarolásnak - tette hozzá Bá­lint Gyula. Értesüléseink szerint egyéb­ként a szegedi sértett időközben visszavonta vallomását. Az egyik arab férfi, M. R. val­lomásában elmondta, ő sem is­meri Kumbor Tibort, sosem ta­lálkoztak. - M. R. csak megbí­zást teljesített, amikor lecsap­tak rá a kommandósok. Úgy tudta, tartozást vesz át, amikor elvette a vállalkozótól a tizen­hatmillió forintot - mondta Krajkó Zoltán, az arab férfi ügy­védje. A másik gyanúsított, a Cipőki­rályként elhíresült T. H., akinek több cipőboltja és más vállalko­zásai is vannak, 1997-ben Sze­ged belvárosában történt arab-roma háború alkalmával futólag találkozott a volt főnyo­mozóval. A három gyanúsítottat har­minc napra előzetes letartózta­tásba helyezte a bíróság. A. T. J. Lopakodó tandíjat emlegetnek Dobóék Az elvonások következtében megszorítások várhatók a fel­sőoktatásban - állítja a Fide­litas. Hogy egy település milyen si­kerrel szerepel a különböző pá­lyázatokon, nagyban függ attól, rendelkezik-e rendezési terv­vel. Az életjáradékot július 1 -jétől visszamenőleg fizeti ki az állam A termőföldet pénzre váltják Az egyszeri diplomás Egy 1997-es jogszabály szerint az eddigi települési rendezési terve­ket a városok 2003. december 31-ig használhatják, a községek, falvak pedig 2004. december 31-ig. Csongrád megye hatvan települése közül ötvennyolc ren­delkezik valamilyen formájú tervvel. Ebből tíznél megfelel az új elő­írásoknak a terv. Tizenöt önkor­mányzat jelenleg készíti elő az újat, harmincháromnál csak a már évekkel ezelőtt is meglévő a hatályos. Kettőnek pedig egyálta­lán nincs rendezési terve. Az or­szágos összehasonlításban Csongrád megye a középme­zőnyben foglal helyet, hiszen itt a települések negyven százaléká­nak elkészült vagy folyamatban van az új rendezési terve. Bács-Kiskun megye 119 telepü­lése közül 20-nak teljesen kész, 32-nek pedig most készül a ter­ve, ami 42 százalékot jelent. Bé­kés megyében 73-ból hatnál megfelel az új szabályozásnak a terv, tizenhatnál viszont most változtatnak (ez 30 százalék). E két megye egyikében sincs olyan település, amelynek ne legyen valamilyen formájú rendezési terve. - A törvény közvetlen szank­cióval nem sújtja azokat a tele­püléseket, amelyeknek nincs rendezési terve - tudtuk meg Kiss Lajos területi főépítésztől. Hatályos rendezési terv hiányá­ban azonban az építési hatóság Algyőnek elkészült az új rendezési terve. így 14 új bérlakás építéséhez igényelhettek állami támoga­tást. Fotó: Gyenes Kálmán és az önkormányzatok kizárólag az országos jogszabályok alapján, korlátozott módon, az úgyneve­zett illeszkedési szabályoknak megfelelően dönthetnek. Mel­lőzve esetleg a helyi környezeti sajátosságokat. További hátrány, hogy a különféle támogatási pá­lyázatok elbírálásánál akár kizá­ró ok is lehet a településrendezé­si terv hiánya. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy megnehezülhet­nek vagy meghiúsulhatnak a kü­lönféle beruházások. Az EU-s pá­lyázatok dokumentációjának ki­töltésénél az egyik alapkérdés: rendelkezik-e az igénylő telepü­lési rendezési tervvel, illetve összhangban van-e azzal a fej­lesztés. A Csongrád Megyei Területfej­lesztési Tanácshoz (CSMTT) ad­hatnak be pályázatot az önkor­mányzatok a rendezési tervük támogatására. A tanács a leg­rosszabb esetben a költségek het­ven százalékát állja vissza nem térítendő támogatás formájában. A kisteleki és a mórhalmi kistér­ség települései további húsz, a csongrádiak, szentesiek és ma­kóiak pedig további tíz százalék kedvezményt kapnak a tanács­tól. Öttömös még a régi rendezé­si tervét használja. - Pályáza­tot adtunk be a CSMTT-hez, amelyben hárommillió forintot kértünk az új elkészítéséhez ­mondta Bata Ferenc polgár­mester. Mórahalom rendezési terve már az új jogszabálynak is megfelel. Ennek köszönhető­en igen sikeresen pályázik az önkormányzat. - A SAPARD hivatalától legutóbb négy pá­lyázatunkra összesen 55,5 mil­lió forintot kaptunk - tudtuk meg Nógrádi Zoltán polgár­mestertől. kt. A részarány tulajdonú földek megvásárlásával mintegy 1,5 millió hektár rendezetlen tu­lajdonú földre terjesztik ki a termőföldet életjáradékért programot. Előreláthatóan szeptemberben folytatódik az idén elkezdődött termőföldet életjáradékért prog­ram, a további részletekről azon­ban már augusztusban érdeklőd­ni lehet a Nemzeti Földalap (NFA) Csongrád megyei irodájá­ban. A múlt heti kormánydöntés nyomán ugyanis a részarány- és az osztatlan közös tulajdonú föl­deket is megvásárolja az állam idős tulajdonosaiktól. Benedek Fülöp, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFSZ) elnöke, az ag­rártárca címzetes államtitkára bejelentette: az általános feltéte­lek változatlanok, azaz a prog­ramban a 60 év felettiek vehet­nek részt 1-20 hektár nagyságú területtel, maximum 3 millió fo­rintos értékhatárig. Új szabály, hogy a rész­arány-vásárlási értéknek el kell érnie a 100 ezer forintot. A kiter­jesztésről szóló kormányrendelet már.e hét második felében meg­hatállyal állapítják meg - a Csongrád megyei iroda közben­járására. Nyári Károly, az NFA megyei irodájának vezetője elmondta, 520 pályázat érkezett az első ha­táridőig, s 877 hektárt ajánlottak fel tulajdonosaik. Közülük 321 nem felelt meg a kiírásnak - ezek azok az osztatlan tulajdonban lé­vő földterületek, amelyekkel vi­szont a második körben már je­lentkezni lehet. A megyében is tartanak a helyszíni szemlék, az adategyeztetések, a kifizetésekre azonban majd csak eztán kerül­het sor. (De az életjáradékot ter­mészetesen az állam július l-jé­től visszamenőleg fizeti az idős embereknek.) A Nemzeti Földalap 2,5-3 milli­árd forintot fordított földvásárlás­ra, mintegy 10 ezer hektár nagy­ságban. Az évvégéig életjáradékra az NFA 1,5-2 milliárd forintot kí­ván fordítani. Emellett mintegy 6 milliárd forintért szándékoznak még földet vásárolni, 25-30 ezer hektár osztatlan közös tulajdonút és 10-15 ezer hektár más formá­ban felajánlott földet szeretnének megvenni. FEKETE KLÁRA GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ jelenik és azt követően a pályáza­tot a Nemzeti Földalap haladék­talanul közzéteszi. Az országban 5-10 ezer pályázatra számítanak, ami körülbelül 20-30 ezer hektár föld megvásárlását teszi lehetővé az NFA számára. A termőföldet életjáradékért program pályáza­tait a szokásokhoz híven a föld­hivatalokhoz kell benyújtani. A pályázóknak az NFA megyei iro­dái, valamint a körzeti földhiva­talok testre szabott segítséget ad­nak. Az országgyűlés. június végén döntött az életjáradék adómen­tességéről, amely visszamenőle­ges hatályú. Ez azt jelenti, hogy az NFA a korábban megkötött szerződések alapján már levont adóelőleget visszafizeti. Eddig közel 5 ezer 500 pályázat érke­zett a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez, aminek alapján 9 ezer földrészlet szemlézését kezdték meg a szakértők. Az életjáradék összegét minden pá­lyázatnál egységesen július l-jei Érdemes elgonolkodi az életjáradék kérdésén. Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom