Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-18 / 166. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. JÚLIUS 17. • AKTUÁLIS« 3 Egyelőre százhúsz, később száznegyven lesz az engedélyezett sebesség Gyorsabb gyorsvonatok UTAZÁSI SEBESSÉG HAZAI FŐVONALAKON VASÚTVONAL • TÁVOLSÁG • PÓTDÍJKÖTELES VONATOK MENETIDEJE (IC) • LEGGYORSABB VONAT UTAZÓSEBESSÉGE Györ-Tatabánya-Budapest Déli / Budapest Keleti •* 131 km •* 1 óra 15 perc-1 óra 30 perc •* 104 km/h Miskolc-Budapest Keleti -» 182 km •* 1 óra 52 perc-1 óra 57 perc -» 97 km/h Pécs-Oombovar-Butíapest Déli •* 228 km -» 2 óra 28 perc-2 óra 48 perc -» 93 km/h Szeged-Kecskemét-Budapest Nyugati 191 km •* 2 óra 27 perc-2 óra 30 perc -» 77 km/h Zalaegerszeg-Budapest Déli / Budapest Keleti •* 220 km •* 3 óra 35 perc-3 óra 39 perc -* 61 km/h f n r rá B : www.« VASUT-REKONSTRUKCIO A állam tulajdonában lévő MÁV-nál elmaradt beruházások értékét az Állami Számvevőszék 2001-ben 1320 milliárd forintra becsülte. Csak a vasúti fővonalakra mintegy 1000 milliárd forintot kellene költeni az uniós szint eléréséhez. A mellékvonalak sorsa évek óta bizonytalan. Az Európai Unió ISPA alapja, az Európai Beruházási Bank hitelei és a magyar költségvetés biztosítja a jelenleg is zajló felújításokhoz szükséges milliárdokat. A csatlakozás után sikeres pályázat esetén az EU más pénzügyi keretei is fölhasználhatóak lesznek. kunfélegyháza között második vágányt fektetnek le. A MAV-nál hivatalosan nem közölték, mennyivel rövidül a fölújítások után a vonatok menetideje. Információink szerint azonban a decemberben életbe lépő új menetrend szerint körülbelül negyedórával hamarabb érhetünk a fővárosba. A Budapest és Kecskemét közötti beruházások közel ötmilliárd forintba kerülnek. A költséges rekonstrukció első részének Hamarabb ér fel a Szegedről induló gyorsvonat és intercity a fővárosba, ha befejezik a pályafelújítását. Az új járművek beszerzése, valamint a korszerű biztonsági rendszer kiépítése után a vonatok a 140 kilométeres óránkénti sebességet is elérhetik. Jelenleg Cegléd és Budapest között dolgoznak a vasútvonal teljes fölújításán. Itt annyira leromlott a pálya, hogy az utóbbi években volt olyan szakasz, ahol hatvannal vánszorogtak az intercityk. Már látszanak a vonatból a felújított állomások, és a vadonatúj pályán szinte nem is rázkódik a vonat. A teljes beruházás körülbelül negyvenmilliárd forintba kerül, az első, rövid szakaszt Cegléd közelében már át is adták. A fővárosba utazóknak időnként sok bosszúságot okozott a munkák miatti késés. A munkálatok ellenére júniusban a Dél-Alföldön a MÁV statisztikái szerint a vonatok 96 százaléka pontos volt, pedig egy nagyobb késés hatását a csatlakozó vonatok továbbviszik az egész régióra. Szegedről jelenleg közel három óráig tart az út a Nyugatiig gyorsvonattal, a kilencvenes évek elején azonban még húsz-harminc perccel rövidebb volt a vonatok menetideje. Azóta azonban nagyon sok helyen sebességkorlátozást vezettek be a vonalon. Jelenleg Kiskunfélegyháza és Cegléd között nyolcvan kilométeres sebességgel haladhatnak a vonatok. A pályát még a hatvanas években építették, a rekonstrukciót a napokban kezdik el. Ónodi Sándor, a MÁV projektvezetője lapunknak elmondta: mivel a felújítandó részen csak egyvágányú a pálya, ezért éjjel dolgoznak majd a vasútépítők. Esténként kezdik el egy szakaszon az építést, és reggelre már az új síneken gördülnek a vagonok. A pálya újjáépítésének két hónapja alatt természetesen lassabban haladnak a vonatok. A pályarehabilitációt végző konzorciumot a Szentesi Vasútépítő Kft. vezeti. Ha végeztek az átépítéssel, akkor százhússzal mehetnek majd a vonatok. Az első ütem, a Cegléd-Kecskemét szakasz még idén kész lesz, Kecskemét-Kiskunfélegyháza között pedig jövőre cserélik a síneket és az elektromos berendezéseket. A leghosszabb állomásközben, Városföld-Kisbefejezése után decembertől körülbelül 135 perc lesz az IC menetideje Szegedtől Budapestig. Tíz évvel ezelőtt is ugyanennyi idő alatt lehetett felérni vonattal a csongrádi megyeszékhelyről a fővárosba. Az új járművek beszerzése, valamint a korszerű biztonsági rendszer kiépítése után az újjáépített szakaszon, várhatóan 2007-től a vonatok elérhetik a 140 kilométeres óránkénti sebességet. M. B. I. Babapénz, duplán SULYOK ERZSÉBET A 30 milliárdosra saccolt „babapénzben" mindenki érdekelt. Az amúgy sem fényes helyzetű büdzsét megterheli a váratlan kitizetési kötelezettség, s az állampolgárként gondolkodó egyedek tudják, hogy ez nem jó. Ráadásul rosszulesik az embernek, hogy a több kormányon átívelő államigazgatási feledékenység „feketelevesét " isszuk mindannyian. Mindennek a tetejébe még az a jó érzésünk sem lehet, hogy áldozattal bár, de legalább valamiféle igazságtalanság szűnik meg. Miért ? Minden kétséget kizáróan jogosultak, akik jogosultak a jövedelempótlékra, jogállamban ez nem kérdés. De azt alighanem kevesen tudják, hogy a kincstár, ha nem is a dupláját, de jóval többet fizet, mintha a jogalkotási labirintust időben sikerült volna átlátni. Kicsit bonyolult a történet, de talán érdemes vázlatosan fölidézni. A Bokros-csomag után a magasabb összegű új gyes nem járt már alanyi jogon, hanem a jövedelemtől függött, ki kaphatja meg. De a régi gyes kisebb pénzét, meg a hozzá járó 6700 forintos jövedelempótlékot továbbra is választhatták az új gyes helyett a családok. Volt, akinek megérte, hiszen ez független maradt a jövedelemtől. A rendelkezés szellemében a 6700 forint csakis a régi, kisebb összegű gyest választóknak járt. Csakhogy véletlenül érvényben maradt egy 1979-es szabályozás, ami persze nem tett különbséget régi és új gyes között, és amelyből következően az új, magasabb összegű gyes mellé is járt volna a 6700 forint. Az előző kormány 1999-ben ismét alanyi jogúvá tette a gyest, de nem nyúlt hozzá a jövedelempótlékhoz. Végül az avult 1979-es rendeletet egyik utolsó pillanatában, az elmúlt év március 7-étöJ hatályon kívül helyezte - de nem fizette ki visszamenőleg a pótlékokat, amelyek a rendelet érvénye idejére megillették volna a kismamákat. Mindkét, a mostanit megelőző kormány ide]9n elkövetődön tehát hiba. A jelenlegi kormány most azoknak a családoknak fizet, akik az új, azaz a réginéi jóval magasabb összegű gyeseket kapták. Nem arról van szó, hogy a gyerekes családoktól bárki sajnálná a támogatást, nemhogy ennyit, sokkal többet se. Csak a tisztánlátásról van szó. A jogról, és az államigazgatási slendriánságról. Ez utóbbi, mint a tényekből kiderül, pártsemleges. főbb- és baloldali kormány idején egyformán „bejött". Úgyhogy a kismamák nagy barátja címért lehet ugyan pártversenyt indítani, de nem tűnik túl hitelesnek. Földhivatali nem az Agro 2002 kérelmére Ügyészségi vizsgálat földbérletügyben Megtagadta a vásárhelyi körzeti földhivatal a mindszenti Agro 2002 Kft. földhasználati nyilvántartásának kérelmét. A magát a felszámolás alatt álló Agro Szövetkezet jogutódjának feltüntető cég így nem veheti át az eddigi földbérleteket. A mindszentiek kedélyét alaposan felkavarta, hogy a felszámolás alatt álló helyi Agro Szövetkezet tehenészetét egy olasz és magyar házaspár tulajdonában álló cég vásárolta meg. Az ügyben érdekelt gazdák érvényesíteni szerették volna előhaszon-bérleti jogukat a felszámolás alatt álló szövetkezet földjeire. Sokan közülük mindeközben attól tartottak, valahogy olasz kézre kerülnek a földek. A Pusceddo Bernardino és Palmay fulianna által ügyvezetett ComAgro-Sardo Kft. vette meg az ezer marhát nevelő tehenészetet, hogy Agro 2002 Kft. néven működtesse. Ez a kft. levélben szólította fel a földtulajdonosokat, hogy 5 esztendőre adják neki haszonbérbe a földeket, hivatkozva arra, hogy jogutódja a felszámolás alatt álló Agro Mezőgazdasági Szövetkezetnek. Tíz mindszenti gazda mindezek miatt felkereste Lázár János országgyűlési képviselőt, aki az ügyről a vásárhelyi földhivatalnál érdeklődött. A kft. időközben visszavonta nyilvános haszonbérleti ajánlatát, melyről tájékoztatta az illetékes jegyzőt, ám nem vonta vissza a földhivatalhoz benyújtott, a termőföldhasználat nyilvántartásba vétele iránti igényét. A körzeti földhivatal azonban ezt az igényt elutasította, ráadásul az iratokat azzal küldte el az ügyészségre, hogy vizsgálják meg: vajon követett-e el valaki jogszabálysértést ez ügyben. B. K. A. Ellenállást szervez aMIÉP Alkotmányos eszközökkel, tüntetésekkel, utak és határátkelők lezárásával valamint sztrájkokkal kívánja megbuktatni ősszel a Medgyessy-kormányt a MIÉP. MUNKATÁRSUNKTÓL Vásárhelyi sajtótájékoztatóján Kovács László, a Magyar Igazság és Élet Pártja megyei elnöke elmondta: az országos kezdeményezés kiváltó oka a kormány eddigi bel- és külpolitikai, valamint gazdasági tevékenysége. A szervezkedésről szóló felhívást Vásárhelyen 35 párt, civil szervezet és egyházi vezető részére küldték el. Kérdésünkre válaszolva az elnök elmondta: eddig a Trianon Társaság helyi szervezete jelezte egyetértését, az MDF elnöke szóban közölte, megvitatják a kérdést, míg a polgári körök előző elnöke nem tartotta illetékesnek magát ebben az ügyben. Szeri István vándorserleget vett át Csillag Istvántól Az EU házhoz, a megyébe jön A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) februárban elkezdődött uniós, vállalkozóknak szóló felkészítő országjáró programjának következő állomása Csongrád megye lesz szeptemberben. Az EU házhoz iön címmel idén februárban országos uniós, kisés középvállalkozásoknak szóló, a csatlakozásra felkészítő programot indított útjára a gazdasági minisztérium. Annak kapcsán, hogy a program a félidejéhez érkezett, tegnap Budapesten, az Európa-hajón Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter értékelte az eddigi tapasztalatokat. Az eltelt hat hónapban nyolc megyében 68 kistérség mintegy 7500 vállalkozójával kerültek a gazdasági tárca szakemberei a szó szoros értelmében személyes kapcsolatba. A a kistérségekben, eddig 1800 településen megtartott szekcióüléseken folytatódó előadásokat óriási érdeklődés kísérte. Apatini Kornélné, a GKM helyettes államtitkára azt mondta el, ahogy közeledik a csatlakozás dátuma, annál elmélyültebb és konkrétabb kérdések érkeznek a vállalkozóktól. Gérnyi Gábor, a gazdasági tárca kis- és középvállalkozások uniós felkészítését koordináló főosztályának vezetője azt tartotta sikernek, hogy tévhiteket oszlathattak el és valódi információkat szolgáltattak. Mivel az első rendezvényt Sárbogárdon tartották, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Radetzky fenő tegnap átadta a stafétabotot Szeri Istvánnak, a Csongrád megyei kamara elnökének. Cspngrád megye hét kistérségében szeptember 1-5. között szervezik majd meg az EU-s felkészítő programot. A jelképes stafétabottal járó vándorserleget Csillag Istvántól vette át a kamara elnöke, majd együtt tűzték ki a zászlót Magyarország térképén Csongrád városa mellé, ahol a szeptemberi rendezvénysorozat megnyitó előadását és szakmai programját tartják meg. F.K. A Fidesz tájékoztat, a kincstár pedig fizet A kismamák tanácstalanok, nem tudják, kinek higgyenek. Fotó: Tésik Attila Folytatás az 1. oldalról Farkas Sándor nem csinált titkot belőle: arra biztatja a választókerületében az érintetteket, hogy ne higgyenek az automatikus kifizetésekről szóló ígéreteknek, végtére a Pénzügyminisztérium a Medgyessy-kormány egyik tárcája, márpedig a miniszterelnök ígéretei sem valósultak meg. Jogi szakértők szerint 2003 januárjától, az első bírósági döntéstől visszaszámolt hároméves időszakra jár visszamenőleg a pótlék. A Legfelsőbb Bíróság (LB) határozata szerint ugyanis az elévülés három év. Farkas Sándor viszont azt mondja, 1996-tól kell polgári peres úton követelni a jövedelempótló támogatást, ezt tanácsolja a hozzá forduló kismamáknak. Mint Nógrádi Zoltán mórahalmi polgármestertől, a Fidesz megyei elnökétől, országgyűlési képviselőtől megtudtuk, a fideszes honatyák a frakciótól kapták azokat az űrlapokat, amelyeket választókörzetükben kiküldtek a jövedelempótlékra jogosultnak gondolt kismamáknak. Ezeket az igénylő lapokat a kismamák elküldték a Területi Államháztartási Hivatalnak (TAH). A fideszes képviselők a további „ügymenetről" is tájékoztatták őket, elmondták, hogy TÁH-elutasítás esetén a bírósági fellebbezés a következő lépés. Nógrádi szerint mindennek a segítségnyújtásnak addig volt igazán jelentősége, amíg meg nem született az LB határozata és nyomában a minisztériumi bejelentés: visszamenőleg kifizetik a jövedelempótlékokat. A Pénzügyminisztérium sajtóosztályán kapott tájékoztatás szerint a kifizetések részleteiről a nyári szünet után dönt a kormány, s a döntés a legfelsőbb bírósági határozatot veszi alapul. S.E.