Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-17 / 165. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. JÚLIUS 17. • AKTUÁLIS" 5 Százhatvanmilliós érték porosodik a Bérkert soron Gazdára vár a volt Móricz-iskola A kemény tél miatt tízezreket kell ráfizetni az éves távhődíjra Melegük lett a fűtésszámlától Még nem tudni, milyen sors vár az 1930-ban átadott egykori Móricz Zsigmond Altalános Is­kolára. Augusztusban új pályá­zat keretében 160 millió fo­rintért lehet megvásárolni az ingatlant. Újszegeden, a Bérkert sor elején, a tizenhét emeletes ház árnyéká­ban található az egykori Móricz Zsigmond Altalános Iskola épü­lete, amely 1999-es bezárása óta kihasználatlanul áll. Akárcsak a mostani, az előző városvezetés is szerette volna értékesíteni az ön­kormányzati tulajdonban lévő épületet és telket. Idén pályázatot írtak ki az in­gatlan eladásáról, a közgyűlés közel 160 millió forintos eladási árról határozott. Mivel a vélhető­en magas összeg miatt a pályá­zatra egyetlen beadvány sem ér­kezett, az önkormányzat rende­lete értelmében még egyszer ki kell írni a tendert. Ennek ideje augusztus közepe. Amennyiben mégsem sikerül gazdát találni az ingatlannak, akkor a városnak határoznia kell további sorsával kapcsolat­ban. Ez azért is nehéz, mert az épületet a kezdetektől, vagyis 1930-tól a bezárásig általános iskolaként hasznosították. Né­meth Istvántól az IKV Rt. vezér­igazgatójától megtudtuk, a Ber­talan híd lábánál lévő telek alap­területe 4 ezer 142 négyzetmé­ter, a rajta álló épület pedig 1050 négyzetméteres, melyben még található egy 128 négyzet­méteres pince is. Azt, hogy a jö­vőben milyen célt fog szolgálni a patinás suli, még nem lehet tud­ni. A pályázat nem határozza meg, hogy a nyertes milyen cél­ra használja fel a megvásárolt ingatlant. Amennyiben a vevő az épület elbontásáról dönt, ak­kor az elé valószínűleg nem gör­dítenek akadályt. Az iskolához egy tornacsarnok is tartozik, melyet a kilencvenes években építettek, s 2000. janu­ár 1. óta a sportigazgatóság üze­melteti. A városvezetés szeretné megnyugtatni a kedélyeket: a sú­lyos milliókért felépített sportlé­tesítmény az iskola eladása ese­tén is önkormányzati tulajdon­ban marad. T.Á. Üresen áll a volt iskola. Kár érte. Fotó: Schmidt Andrea Megrohamozták a Szegedi Hő­szolgáltató Kft. Vág utcai ügy­félszolgálati irodáját azok az ügyfelek, akiknek éves fűtés­díj-elszámolási számláján te­kintélyes summa szerepelt ­plusz fizetési kötelezettség gya­nánt. Sokan fölháborodtak az idei sze­gedi távfűtés-elszámolási szám­lák láttán. Sényei Róbert nyugal­mazott középiskolai tanár egye­nesen kétségbe vonta az adatok valódiságát, s az átutalási szám­láját vezető pénzintézetben letil­totta a jogtalannak vélt követelés teljesítését. Mint mondta, önké­nyesnek érzi az utólagos fizette­tést, és az sem nyugtatta meg, hogy az éves elszámolás rendsze­re évek óta működik - korábban ugyanis még sohasem kellett ek­kora összeget ráfizetnie. A hőszolgáltató Vág utcai köz­pontjának négy ügyfélszolgálati ablaka elé járulóknak sorszámo­kat osztogattak, de azt az ajtóban álló biztonsági őr sem tudta ga­rantálni, hogy a cédula tulajdo­nosa még aznap sorra kerül. A megszokottnál hidegebb té­len mintegy tíz százalékkal több energiát használtunk el távfűtés­re. Egy éve mintegy 32 millió köbméter földgáz fogyott el, a mostani szezonban viszont csak­nem 36 millió köbméter ­mondta Básthy Gábor, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. igazgatója. Hozzátette, hogy a tizenkét hó­napon át fizetett fűtésdíj az előző három év átlagának felel meg, s ez az összeg most alacsonyabb volt, mint a tényleges fogyasztás díja. Az éves elszámolás után de­rül ki, mennyi a különbözet. Átlagban 15-16 százalékos több­letfizetésre kényszerülnek a távfű­tött lakásokban élők. A legmélyeb­ben annak az ügyfélnek kell a pénztárcájába nyúlnia, akinek számlája 150 ezer forintot mutat. De nem kevesen akadnak olyanok is, akiknek a hideg dacára vissza­pengetik a pénzt: a legjobban az a fogyasztó jár, aki 76 ezer forintot takarított meg az idei télen. Jó fűtési szezont zártak azok is, akiknek szabályozható radiáto­Izgalmas pillanatokat élnek át az ügyfelek. Fotó: Karnok Csaba raira költségmegosztókat szerel­tek föl, így náluk lakásonként mérhetik a tényleges fogyasztást. A 27 ezer szegedi távfűtött ott­hon egyharmadában már „ener­giatudatos" fűtési módra tértek át a lakók. Az éves fűtésszámlával együtt érkező negyedéves melegvíz­díj-elszámolási számla ugyan­csak nem okozott nagy örömöt: a kettő együtt már 20-30 ezer fo­rintos többlet fizetnivalót jelent. Mindezeken felül, az éves elszá­molás fordulónapja után érvény­be lépett az előző közgyűlés által elfogadott, úgynevezett „kéttari­fás" fűtésdíj, amely az ügyfelek mintegy 20 százalékát érinti hát­rányosan. Az új elszámolási rendszer bevezetésének célja az, hogy igazságosabbá tegyék a táv­fűtés állandó költségeinek fizeté­sét. A hődíj 40 százalékát ugyan­is a karbantartás, fölújítás, fej­lesztés, bér és egyéb, állandó költségtételek teszik ki. Ezeket akkor is fizetni kell, ha egyálta­lán nincs hőenergia-felhaszná­lás. A közelmúltban fölújított, jó hőtechnikai adottságokkal ren­delkező épületekben lakók azonban - éppen a szigetelésnek és jól záródó ajtóknak-ablakok­nak köszönhetően - a korábbi fűtésdíjnak csupán töredékét fi­zették, így mostanáig aránytala­nul kevesebb hárult rájuk az előbb fölsorolt állandó költsé­gekből is. A fogyasztók az előbbi számlák mellé megkapják még az újonnan fizetendő hődíjról szóló csekket is. Básthy Gábor többször is hang­súlyozta, akinek nehézséget okoz a napokban kézhez kapott számlák kiegyenlítése (nyilván nem kevesen lesznek ilyenek), haladéktalanul forduljon az ügy­félszolgálati irodához. Kisebb összeg, 20-25 ezer forint eseté­ben háromhavi, ezen felül fél­éves részletfizetési kedvezményt kérhetnek a szorult helyzetbe ke­rülő ügyfelek. NY. P. A környezetgazdálkodási kht. szerint fiatalítják az erdőt A helyszín tarvágásra vall, nem fiatalításra. Fotó: Schmidt Andrea A marostői kiskerteknél kivág­ták a fenyőerdő jelentős részét. A Szegedi Környezetgazdálko­dási Kht. vezetője szerint a fa­állományt újítják meg, a lakos­ság azonban részletesebb tájé­koztatásra vár. A szegedi Thököly, Ágnes, Trak­tor és Katalin utca által határolt négyszögben eltűnt a fenyőerdő igen nagy része. Tavaly kezdték el kiirtani a fákat. Akkor 220 da­rabot vágtak ki azzal, hogy csak a szárazat cserélik. Az idén kiirtot­ták a Borbála utcai erdő többi ré­szét is - méltatlankodott Török Pál, aki eddig az erdő szélén la­kott. - A kert végébe diófát ültet­tünk, mert más a fenyves árnyé­kában nem maradt meg. Most ez a fa a napfény hatására elfordult és rádőlt a házunkra. Miért nem cserélik folyamato­san a fákat, s telepítenek a régiek helyére újakat. Már az összes vö­rösbegy és cinke elmenekült in­nen, de a baglyokat is elüldözték a fairtással - erősítette meg a Tö­rök Pálné. - Nincsenek mókusok sem, csak a szél süvít át a kerte­ken. Elértéktelenedtek a telke­ink. Ha lombhullató fákat hoz­nak ide, nem győzzük majd kila­pátolni a kertünkből a leveleket. Azt hallottuk a favágóktól, hogy értéktelenek a fák, azért hozták meg felettük az ítéletet ­tette hozzá Nyári Róbert, a szomszéd. - A rönkök többségét azonban, látom, megszámozták. Egy vállalkozó szállítja el innen, állítólag a Délép helyén lévő fa­feldolgozó vette meg. Nekünk is szükségünk lett volna a faanyag­ra, de nem szóltak, hogy esetleg értékesítenék. Sok mindent hal­lunk, mit fognak ide építeni, de az is hihetőnek hangzik, hogy felparcellázzák a területet építési teleknek, mint a Katalin utca fe­lőli részt. Úgy tudjuk, azt Demján Sán­dor vállalkozó osztotta fel házak építéséhez - vette vissza a szót a Török házaspár. - A közművesí­téssel tönkretették az útjainkat. Mostanság már alig tudunk köz­lekedni. Leginkább az fáj, hogy csak a pletykákból élünk. Hiába kérdeztük az önkormányzati képviselőnket, Molnár Gyula nem is tudott az itteni fejlemé­nyekről. Az erdészeti szakiskolá­sok, akik meg előttünk dolgoz­tak, itt hagyták a szemetet. Be­dobálták a kertjeinkbe, bedug­dosták a kerítéseink közé. Az er­dő sarkán az öt fát meg otthagy­ták, nyilván majd azt is kivágják, ha véget ér a nyári szünet. A játszótéren hozzá sem nyúl­tak az öt életveszélyes fához ­mutat a Hargita utca felé Nyári­né Tóth Katalin. - Az egyik már a villanydrótra dőlt, azt gyorsan kivágták, de a többi is korhad. Bármikor agyonvághatja az alat­ta játszó gyerekeket. A Borbála utcai, közel egy hek­táros erdőt nem irtják, hanem le­váltják, azaz frissítik - tudtuk meg Kovács Jánostól, a- környe­zet-gazdálkodási kht. igazgató­helyettesétől. Az önkormányzat több millió forint ráfordításával előírta a faállomány frissítését. Hozzátette, a szegedi erdészeti szakközépiskolával együtt dol­gozták ki az ottani faállomány felújításának tervét. Eszerint a régi, elszáradt fenyőket vágják ki és még az idén novemberben visszapótolják tölgy-, kőris- és szilcsemetékkel. DOMBAI TÜNDE HÍREK BUSZOK A KÖRÖS-TOROKHOZ Céljáratokat indit a csongrádi Körös-torokhoz a Tisza Volán Rt. A vasútállomásról, illetve az autóbusz-pályaudvarról in­duló kocsik július 19-étől au­gusztus 24-éig közlekednek. A menetrendről részletes felvilá­gosítást a csongrádi autó­busz-állomáson (telefonszáma 63/570-960 és 63/570-961), valamint a Tisza Volán Rt. sze­gedi közönségkapcsolati irodá­ján (550-180, 550-181) kérhet­nek az érdeklődők. GESZTENYEFÁKAT PERMETEZNEK Levéltetű, atkák és aknázó­moly ellen permetezi a közte­rületen álló gesztenyefákat a Szegedi Környezetgazdálko­dási Kht. A munka július 28-áig tart. A felhasznált vegy­szerek közegészségügyi szem­pontból nem jelentenek ve­szélyt. LEÁLL A PESTI EXPRESSZBUSZ Az utasforgalom csökkené­se miatt szeptemberig pén­teken és vasárnap szüne­tel a Makó-Szeged-Kiskun­félegyháza-Kecskemét-Buda­pest útvonalon közlekedő exp­ressz autóbuszjárat - tájékoz­tatta lapunkat a Tisza Volán Rt. Mediterrán helyfoglalás Üdítő nyári kikapcsolódás a szegedi Mediterrán Terasz elő­adássorozata. Ne hagyjuk ki, foglaljunk helyet előre! Hívjuk fel az illetékest, aki azt javasolja majd nekünk, inkább személyesen keressük fel a helyszínen a jegyárust. Rendben. Bár az említett előadásra (technikai okok miatt) még nem kezdték el árulni a be­lépőket, előre foglalni azért lehet. A bódéban ücsörgő asszony azonban már kevésbé örül nekünk. „Jegy még nincs, jöjjenek vissza később!" Ó, nem úgy van az, mi helyet foglalni szeretnénk. Mennyibe kerül? „Hát, nyolcszáztól kétezer-ötszázig. Középtájon ? Úgy kétezer. De akkor sem írom fel, mert két zsáknyi előre lefoglalt jegyem van, amiért nem jöt­tek!" Hosszas próbálkozás után aztán, vállát vonogatva - és mert ott áll mellette a főnöke - csak felírja a nevünket. Egy keze ügyé­be kerülő papírfecnire. De az előadás címét már nem karcolja oda. ¡dinek? Mi pedig már nem csodálkozunk, vajon miért nem jöttek vissza a jegyükért a többiek. SZ. A. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom