Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-02 / 152. szám

SZERDA, 2003. JÚLIUS 2. • MEGYEI TÜKÖR« 7 Pusztamérgesen munkahelyeket kell teremteni Tizenhatmilliós hiánnyal küzdenek Mintegy 23 millió forintos működési tartozással vette át még tavaly októberben a pusztamérgesi hivatalt az új polgármester. Azóta hétmilliót már törlesztettek, de a tartozás miatt a következő években a mérgesiek nem számíthatnak nagyobb beruházásokra. - Pusztamérges nincs rózsás helyzetben. Kívülről szépnek és rendezettnek tűnik a falu, de az önkormányzat hatalmas hiánynyal küzd - fogalmazott Papp Sándor, a település új polgármestere. Még tavaly októberben mintegy 23 millió forintos működési tartozással vette át elődjétől a hivatalt. Az eltelt hét hónap alatt a tartozás „már csak" 16 millió, a többit törlesztették. A testület azzal tudta életben tartani a települést, hogy megszigorításokat vezetett be, illetve visszafogottan gazdálkodott. Emiatt számos korábbi elképzelésről, tervről le kellett mondaniuk a mérgesieknek. Csak kisebb nagyságrendű fejlesztéseket sikerült megvalósítani. Az 1210 mérgesi majd fele idős, így elengedhetetlen volt a gyógyszertár megnyitása. Egy szolgálati lakást alakítottak át patikává, így nem kell Szegedre buszozni a pirulákért. Pusztamérges Csongrád megye nyugati szélén van, negyven kilométerre Szegedtől és harmincra Kiskunhalastól. Telefonálni eddig szinte csak vezetékes készülékkel lehetett, mert nem volt lefedettség. Most azonban a víztorony tetején mind a három mobilszolgáltató elkezdett egy-egy átjátszót építeni. A falunak hiányzott a rendezési terve, valamint a környezetvédelmi programja is. Ezeket most pályázati pénzekből pótolták. Hazánk EU-s csatlakozásáig meg kell oldani az egészséges ivóvíz biztosítását. Ezt önerőből nem tudják finanszírozni, ezért ehhez is állami támogatást kértek. A pénzhiány miatt csak a szeptember 20-ai szüreti fesztivált és kakaspörkölt főző versenyt rendezik meg, a libafesztivál és a töltöttkáposzta-főző verseny azonban elmarad. A mérgesi önkormányzat kaszszájából évente 25-30 millió forint megy a középiskola fenntartására. - Ezt már nem lehet kigazdálkodni, ezért az iskola működtetését át szeretnénk adni a megyének folytatta a polgármester. A Csongrád megyei közgyűlés legutóbbi ülésén döntött a középiskola további sorsáról: a 2004/2005-ös tanévtől a megye átveszi az intézmény működtetését. A faluban kevés a munkahely. A legtöbb embert a polgármesteri hivatal és az olasz tulajdonban lévő libavágó híd foglalkoztatja. Az önkormányzat minden olyan lehetőségre nyitott, amivel újabb és újabb munkahelyet lehet teremteni. A mérgesi óvoda két csoportjában negyven gyermek jár. Farkas Jánosné óvónő nagyon bízik a fejlődésben. - Sokat segít nekünk, ha a megyei önkormányzat átveszi a középiskola működtetését. így több pénz marad a fejlesztése - vélte az óvónő. A 74 éves Varga Szilveszterné egyelőre nem tapasztalt nagyobb változásokat az elmúlt hét hónapban. Mind a négy unokám és az egy dédunokám is itt él. Azt szeretném, ha nekik már sokkal jobb lenne - mondta a néni. Pappné Szekeres Katalin szerint kevés a hét hónap arra, hogy szemmel látható változások legyenek a községben. - Amúgy egy faluban nagyon nehéz az újítás, hiszen a lakók ragaszkodnak a megszokott dolgokhoz - mesélte. Azt azonban örömmel fogadta, hogy az általános iskola pénz nyert a művészeti oktatás beindítására, így lánya szeptembertől már ide járhat. K.T. Nyári sporttábor Először szerveztek nyári táborokat az Újszentiváni Általános Iskolában. Nacsa Tamás igazgató tájékoztatása szerint a gyerekek és szüleik érdeklődését jelzi, hogy az egyhetes programokra sokan jelentkeztek. A sort a képzőművészeti hét nyitotta meg, s június 27-én tartották a sporttábor zárónapját. A gyerekek labdajátékokkal, háromnapos úszással és strandolással, kerékpározással és a karate, valamint a fitnesztorna elemeit ötvöző foglalkozással múlatták az időt. A következő hetekben még informatikai és természetvédelmi táborokban vehetnek részt a jelentkezők. A részvételi díj az ellátást fedezi, a pedagógusok társadalmi munkában vezetik a foglalkozásokat. A Horváth Mihály utcai képtár eladása óta nincs megfelelő kiállítóhelyük a szegedi képzőművészeknek. A méltatlan helyzet megoldását szeretné segíteni az építészkamara azzal, hogy az alkotókkal egyeztetve négy patinás belvárosi épületre is megvalósíthatósági tanulmányt készített. Kiszúrták a szemét „Ha a város kulturális életét egy élő szervezetként képzeljük el, akkor a képtár megszüntetése egyenértékű a szem kiszúrásával." A találó idézet Kalmár Márton szobrászművésztől származik, aki már többször szóvá tette, hogy a város élő, pezsgő kulturális életéhez egy megfelelő kiállítóterem is szervesen hozzá tartozna. A szegedi alkotóművészek méltatlannak tartják, hogy miközben a másfél milliárd forintos éves költségvetésből gazdálkodó színháznak az elmúlt években már többször sok százmillió forintot szavaztak meg, az országos jelentőségű kiállításokat is befogadó szegedi képzőművészeti élet számára nem volt százmillió forintja Szegednek. Ennyiért lehetett volna ugyanis a megyétől megvenni az azóta már másnak eladott Horváth Mihály utcai képtárat. Ad hoc bizottság alakult A tavalyi önkormányzati választások után abban bíztak a képzőművészek, hogy az új városvezetésben megértőbb partnerre találnak. Fél évvel ezelőtt Aranyi Sándor festőművész, a SZÖG-Art Egyesület elnöke összehívta a képtárral kapcsolatban a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) szegedi csoportját. - A megbeszélésünkön részt vett Kozma József alpolgármester is, aki támogatásáról biztosított bennünket, de konkrétumokat nem tudott mondani. Ezen a fórumon a területi főépítész, Kiss Lajos az építészkamara nevében felajánlotta a testület segítségét. Létrehoztunk egy ad hoc bizottságot, amely Tarnai István elnökletével az elmúlt hónapokban felkutatta azokat a belvárosi épületeket, amelyek alkalmasak lehetnének képtárnak - mondja Aranyi Sándor. Egy évvel ezelőtt a Délmagyarország is címoldalán hozta azt a képtártervet, amely az újszegedi ligetbe készült. Novak István főépítész azt tanácsolta, felejtsük el ezt a tervet, mert úgyse kapnánk rá építési engedélyt; javasolta viszont, hogy a város egyik legszebb házából, a felújításra szoruló, jelenleg üresen álló Reök-palotából kellene képtárat csinálni. Ez tökéletes megoldás lenne számunkra, mindössze néhány válaszfalat kellene kibontani, valamint az udvar lefedésével átriumot kialakítani, és a vizuábs művészetek palotája lehetne az épület. A kortárs tárlatokat befogadó kiállítótermeken kívül egy Fischer Ernő-emlékszobát is kialakíthatnánk, valamint művészellátó és kávéház is helyet kaphatna ott. A hamarosan állami finanszírozású köztestületté átalakuló MAOE anyagilag is támogatná a kezdeményezést. A Grünn Orbán-házat javasolják A neves építészek közreműködésével létrejött ad hoc bizottság a napokban fejezte be a képtárral kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmány elkészítését. Reök-palotán kívül további három patinás belvárosi épületet vizsgáltak meg a szakemberek. - A Reök-palota egy szecessziós polgárház, amelynek meg kellene tartani a belső értékeit, a kályhákat, a nyíláskereteket, a vonalstukkókat, a díszítőfestéseket, amelyek nem nagyon teszik alkalmassá egy, a különböző tárlatok igényeinek megfelelően átalakítható kiállítótér befogadására. A műemlékvédelem sem járulna hozzá a válaszfalak lebontásához, ezért - bár a művészek beleszerettek - nem tartjuk alkalmasnak erre a célra. Ellenben a Széchenyi téri Grünn Orbán-házban, azaz a mostani Botond étterem épületében fantasztikus képtárat lehetne kialakítani. A jelenleg raktárnak használt hatalmas, gyönyörű, bolthajtásos pincerendszerét is hasznosítani lehetne, a kritikán aluli, komfort nélküli lakásokat pedig fel kellene számolni. Koczor György korábban már remek terveket készített, szerintem a Széchenyi tér gyöngyszeme lehetne ez az épület - véli Tarnai István, az építészkamara és az ad hoc bizottság elnöke, aki azt is elmondta: reábs alternatívaként szóba került a Kölcsey és a Kárász utca sarkán álló épület is, amelyben az óra-ékszer bolt működik. Kass Szállót is megvizsgálták, de úgy találták, sokkal nagyobb annál, minthogy képtár céljára ki lehessen sajátítani. Mindegyik épülethez készítettek költségbecslést is: bármelyik verziót valósítanák is meg, legalább két-háromszáz millió forintba kerülne. A tanulmányt a napokban postázták a döntéshozóknak. HOLLÓSI ZSOLT Négy verziót tartalmaz az építészkamara által elkészített tanulmány Szegedi képtárálmok A képzőművészek szerint az üresen álló Reök-palota ideális lenne képtárnak. fotó: Miskolczi Róbert A város rejtett kincsei és információi Csak kevesen ismerik a Pick-klubban található Paprika múzeumot. Fotó: Káinok Csaba Információk hiányában Szeged számos látnivalója ismeretlen marad az idelátogatók előtt. A turistáknak, sőt, az őslakosoknak is úgy tűnhet, hogy a Tisza Lajos körúton kívül szinte nincs látnivaló. A szegedi Tourinform-iroda prospektusai azokat a jellegzetességeket sorolják, amelyek az útikönyvekben is megtalálhatók. A Szegedre érkezőknek elsősorban a sokat fényképezett palotákat, a dómot és a Móra-múzeumot mutatják be az utazási irodáknál fellelhető ismertetőfüzetek is. A Tisza Lajos körúton kívül eső, épített emlékekről azonban szinte szó sem esik. A színes kiadványokból és az idegenvezetők tájékoztatóiból kimaradnak a történelmi Szegedet megelevenítő különlegességek. Szegedieket megszólítva is hiába kérdezősködtünk az 1879-es árvíz még álló tanúiról. Többnyire nincsen tudomásuk az Alsóváros tipikus napsugaras házairól, sem a felsővárosi és rókusi iparosok otthonairól. Az információs pontok és a térképek segítségével sem tudtunk eljutni a város még meglévő régi kincseihez. Pedig már felújított látnivalót is ajánlani lehet a turistáknak. Hiszen tavaly helyreállították az építészeti és ipartörténeti unikumnak számító és magántulajdonban lévő Maros utcai tímárházat, amelyben most panzió működik. Meglepő, de még az éjszakai szállásokat felsoroló prospektusokban sincs róla információ. A Kis-Tisza utca nevezetes hajósgazdáinak és halászmestereinek házsorából pedig már a harmadik épületet újítják fel. (A Szőke Tisza gőzhajót és a Keszeg bárkát érthető okokból nem említik: ezek csak az útikönyv leírásaiban vannak a helyükön, a későbbi nemzedékek számára feltehetően végleg elvesztek.) Az ismertetők a Belváros szívében fekvő vármaradványt sem tüntetik fel. így azt is a Tourinform munkatársaitól lehetett csak megtudni, hogy a júliusra tervezett első szegedi várjátékok és a várszínház különleges élményt ígérnek. Ez az alig kihasznált épület a szegedi turisztikai kínálat jelképe: ha, felvállalnánk mindazt, amink van, kiderülne, milyen gazdagok vagyunk érdekességekben. A prospektusok általában jelzik a városi múzeumok helyét és nyitva tartását, de nem vesztegetnek szót rá, miért is érdemes megnézni őket. Nem tájékoztatnak például arról, hogy a Pick Rt. Tisza-parti épületében látható szalámi- és paprikamúzeum különleges turisztikai csemege. Olyan érdekesség, amely valamennyi érzékszervünkre hatni igyekszik. Nézelődés közben a látogató betelhet a világhírű szegedi szalámi és fűszerpaprika jellegzetes illatával, sőt: még kóstolón is részt vehet. A múzeum azonban csak az információs irodán és az utaztató cégeken keresztül hirdeti magát. A tájékozatlan szegediek és a nem szervezetten érkezők térképjelzések és táblák híján könynyen kimaradnak az élményből. Ezek a fontos információk pedig kiegészítenék és nem helyettesítenék az útikönyveket. DOMBAI TÜNDE Műszaki diagnoszták Először szerveztek Szegeden nemzetközi nyári kurzust a műszaki diagnosztikáról diákoknak és gyakorló szakembereknek. Miért jó a rezgésdiagnosztika? A kérdésre gyakorlati bemutatókon is választ kapnak az elsó szegedi műszaki diagnosztikai kurzus résztvevői. Az SZTE Elemiszeripari Főiskolai Kara kéthetes nyári egyetemet szervezett a közép-európai Ceepus-programban résztvevő intézmények - műegyetem, brassói, pozsonyi, dunaújvárosi, szegedi főiskola - oktatóinak és hallgatóinak, valamint a szegedi és a vonzáskörzetben működő műszaki cégek szakembereinek. A rezgésdiagnosztika olyan korszerű eljárás, amelynek során megfelelő eszközökkel, berendezésekkel a gépek működése közben lehet feltárni azok hibáit. Mint Hodúr Cecília, az intenzív kurzust szervező szegedi főiskola tudományos főigazgató-helyettese elmondta, a továbbképzésen résztvevők vizsgát is tehetnek a rezgésdiagnosztikai szakmából. A kéthetes nyári tanfolyam, hétfőn kezdődött.