Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-14 / 162. szám

HÉTFŐ, 2003. JÚLIUS 14. • KAPCSOLATOK* 3 Szeptemberben indulhat a csatornázás - tizenháromezer ingatlant érint 17 milliárdos beruházás Folytatás az 1. oldalról 2002 októberében Schmuck Erzsébet, a Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVMl EU-integrációért felelős államtitkára írta alá Szegeden a szerződést. Ezután hirdet­ték meg a nemzetközi kivitelezési tendert. Huszonegy hazai és külföldi cég vásárolta meg a pályázati anyagot. A februári határidő­ig hat cég - a Hídépítő Rt., a Strabag Rt., a Swietelsky Kft., a Keviép Kft., a SADE Szeged Konzorcium és a Keviz-21 Kft. - pályázott. Hiába érkeztek be azonban február közepén az anyagok, mégsem hirdettek eredményt. A tenderbontást követően ugyanis kiderült: a legjobb ajánlat is 2 milliárd forinttal maga­sabb, mint a rendelkezésre álló összeg. Az ügyben az hozott fordulatot, hogy a KVM-ben szerdán bejelentették: a kormány magára vállalja a különbözetet, azaz a kétmil­liárd forint kifizetését, fürgén Koppén, az EU magyarországi nagykövete Botka László pol­gármesterrel folytatott megbeszélésén egyet­értett a kormány javaslatával. Most már csak arra van szükség, hogy az EU írásban is meg­erősítse a döntést. Ez néhány napon belül vár­ható. Ezt követően eredményt hirdethetnek a kivitelezői tenderen, és a nyertesnek 42 napon belül meg kell kezdenie a munkát. Várhatóan tehát még szeptemberben elindul a csatorná­zás Szegeden. A végső határidő azonban való­színűleg nem tartható, hiszen a munkálatok­hoz legalább 36 hónap szükséges. Ezért a ha­táridő módosítását is kérni kell az EU-tól. Korábban megoldási lehetőségként felme­rült: a költségeket úgy mérséklik, hogy csök­kentik a beruházás műszaki tartalmát. Erre azonban így már nincs szükség. Szegeden 10 ezer ingatlant kötnek a csatornahálózatra úgy, hogy a munkák befejeztével az úthálóza­tot az eredetinél magasabb szinten állítják helyre. A leginkább érintett településrész Dorozs­ma, ahol 2400 porta szennyvízelvezetését biztosítják. A négy környékbeli településen összesen további 3000 ingatlant csatlakoz­tatnak a szennyvízhálózatra. A szennyvizet a gyálaréti szennyvíztisztító fogadja, amelynek hiányzó két üteme is elkészül az ISPA által támogatott beruházásban. K.B. Kétnapos fesztivál, kiállítás és vásár Szatymazon Őszibarack csak mutatóban volt Csaknem a teljes őszibarack­termést elvitték a téli fagyok Szatymazon, a hagyományos fesztiválhangulatot és a falunap eseményeit azonban mindez nem zavarta. A település a hét végén két napon át ünnepelt. Még annyi őszibarackot sem si­került leszedni Szatymazon és térségében a fákról, hogy a szom­baton kezdődött falunapra, őszi­barack-fesztiválra, mezőgazdasá­gi kiállításra és vásárra érkezőket kosárból kínálhassák a rende­zők. Az általános iskola tornater­mében is szinte csak mutatóban lehetett a híres szatymazi lédús barackból találni. Kónya Ferenc termelő a sze­rény mennyiségű kiállított ba­rackja mellett állva azt mondta, idén már harmadszorra szen­vedtek komoly károkat az ültet­vények. Két éve a húsvéti fagy tizedelte meg a termést, tavaly totális fagykárt szenvedtek a gyümölcsösök, idén jó, ha 10 százalékukat megkímélte az időjárás. Ezúttal a téli mínuszok tizedelték a termést. A 4 hektár­nyi ültetvényen az „öreg" ba­rackfák a várt mennyiség 20-25 százalékát hozták, a fiatalok azonban nem fordulhattak ter­mőre. A kizárólag őszibarackkal foglalkozó vállalkozónak csak annyi bevétele származik, amekkora összeg a vegyszerek­re, műtrágyára ment el, vagyis gyakorlatilag ingyen dolgozott. Állami támogatásra nem szá­míthat, a múlt heti kormány­ülésen beígért 3 ezer forintos Barna András termelőnek öt hektárján pusztítottak a fagyok. Fotó: Karnok Csaba hektáronkénti gyorssegély nem jelent segítséget. Egész életében őszibarack ter­meléssel foglalkozott Barna And­rás, akinek öt hektárján pusztí­tottak a fagyok. A család idei munkájának nincs eredménye, csak kiadásaik voltak, a termés 90 százaléka odaveszett, a régi tartalékokból élnek. Az a szeren­cséjük, hogy sárgarépát, sárga­dinnyét is termelnek még. A kor­mány által bejelentett 60 milli­árd forintnyi támogatásból 10 milliárd a vissza nem térítendő, a többi hitel, márpedig Barna Sándor szerint nem szívesen vesz fel kölcsönt a termelő. Hogy fizessenek vissza hitelt, ha nem biztos a jövő évi termés sem? A szatymaziak azonban opti­misták, bíznak abban, hogy jó évek jönnek még az őszibarack­ra: ezt a hangulatot tükrözte a szombati falubál, s a kétnapos programdömping. A 11. feszti­válra politikusok is eljöttek, szakmai fórumon vett részt Ba­logh László, Vincze László és a kiállítást megnyitó Medgyasszay László országgyűlési képviselők. Gyömbér László, Szatymaz pol­gármestere díszpolgári címet adott át Szabó Antalné nyugdíjas pedagógusnak. Ezt a megtisztelő címet posztumusz kapta az 1999-ben elhunyt Horváth Imre állatorvos. Vasárnap délelőtt átadták a Széchenyi-terv pályázatán nyert 68 millió forint segítségével megépült tíz szociális bérlakást, nyolcat az Ady Endre utca és a Dózsa György út sarkán, kettőt pedig a Kossuth Lajos utcában. Az önkormányzat 22 millió fo­rintot tett hozzá az összeghez. F. K. Ma márkétfunkciós csatornákat építenek Öntözni kell, de honnan? Nyakunkon az aszály, itt az öntözési szezon. Sok helyütt azonban csontszárazak a földeken keresztülvezető csatornák, melyekből elvileg akár öntözni is lehetne. Vagy csak a vízelvezetésre al­kalmasak, a víz odavezetésére nem? A helyzet korántsem ennyire egyszerű. A Tisza-Maros Szögi Vízgaz­dálkodási Társulat területén 10 ezer hektárnyi az öntözésre al­kalmas föld, ebből 6 ezer hektá­ron locsolnak. Fotó: TésikAttila - A belvízelvezetés és a vízpótlás egyaránt csatornákkal történik, de létrehozásukkor, legalábbis a régebbi keletkezésű csatornák esetében vagy az egyik, vagy a másik cél elérése vezette a szak­embereket - mondja Balla Iván, a hódmezővásárhelyi központú Tisza-Maros Szögi Vízgazdálko­dási Társulás ügyvezető igazga­tója. Belvízelvezetéskor lefelé, a folyó iránt kell vezetni a vizet, ha pedig öntözni szeretnénk, a fo­lyóból, tehát a legmélyebbről kell egyre magasabban fekvő terüle­tekre eljuttatni, márpedig egy csatorna nem lejthet egyszerre kétfelé. Az eredetileg csak belvíz leve­zetésére alkalmas csatornák azonban átalakíthatók öntözési lehetőségre. A vizet szivattyúzás­sal juttatják egyre magasabb te­rületekre, visszafolyását pedig zsilipekkel, „bögézéssel" akadá­lyozzák meg. A két zsilip közti, töltésekkel magasított csatorna­szakaszon hosszú ideig tározha­tó az ide juttatott, jelentős mennyiségű víz. Gondot csak az okozhat - a párolgás okozta vesz­teségen kívül -, hogy a környező talaj folyamatosan szívja be a vi­zet, ám szigeteléssel ezt is ki le­het küszöbölni. - Az újabb csatornákat egyéb­ként eleve kettős hasznosítható­ságúnak építik - mondja Balla Iván. A földbirtokszerkezet-vál­tás a csatornahálózat további, je­lentős fejlesztését kívánhatja, ugyanakkor ma már nem nagy csatornák, hanem szerteágazó, a kisebb, különálló tulajdonú föld­területekre is vizet eljuttatni ké­pes rendszerek létrehozása szük­séges. Ennek előfeltétele: az ön­tözhető földek tulajdonosai, használói éljenek is az öntözési lehetőségekkel A vízgazdálkodá­si társulás területéből ma mint­egy 10 ezer hektár öntözhető, és ebből hatezer hektáron locsol­_ nak. Az öntözéses gazdálkodásra való áttérést gyakran pénzhiány nehezíti - öntözőberendezések beszerzése nem két fillér -, illet­ve a vízjogi engedély megszerzé­sének hosszadalmas, és szintén költséges mivolta. (A környezet­védelmi és a vízügyi minisztéri­um összevonása az eljárás egy­szerűsödésével járhat.) S még va­lami: ma a vízgazdálkodás sok­kal nagyobb precizitást kíván, mint igényelt a rendszerváltozás előtt - hívja föl a figyelmet az ügyvezető igazgató. Egy nagygazdaság számára nem okozott érzékelhető kárt, ha valamelyik csatorna mellett itt-ott elvizenyősödött a talaj, ma ugyanez a kisföldtulajdono­sok számára jelentős károkat okozhat, új csatornák létrehozá­sakor tehát fokozott pontosság­gal kel! eljárni. A legnagyobb kárt, persze, az jelentheti, ha adott az öntözés lehetősége, s mégsem öntöznek. •F. CS. Brókergate ORFI FERENC Általános iskolában volt egy osztálytársam, akit csak dokinak hív­tunk, mert neki volt a legvastagabb sztk-szemüvege. Az egyik osztálykiránduláson mindenki arra ébredt, hogy összevissza ken­ték fogkrémmel. Legjobban a dokit - még a szemüvegét is vasta­gon befogkrémezték. Mindenki mindenkire gyanakodott, csak doki állt minden gyanú fölött. Pedig ó volt. A következő reggelre virradóra majd' mindenki ruháját, cipőjét összecsereberélte vala­ki. A dokiét nem. Mindenki lerohadtszemetezte. Pedig ezúttal tényleg nem ő volt a tettes. A harmadik éjszakán kinek a kezét, kinek a lábát kötözték oda a vaságyhoz. Elmérgesedett a helyzet, bandák háborúja lett belőle, az osztályfőnöknek kellett közbe­avatkoznia - az egyszerűség kedvéért mindenkinek adott egy in­tőt. Egy év múlva minden kezdődött elölről. Ez a kis gyermeteg történet jutott az eszembe a brókergate munkacímet viselő soros politikai botrányunkat szemlélve. Je­lentős különbséget csak abban látok, hogy míg az iskolában leg­följebb a magatartásjegyre, a Kereskedelmi és Hitelbank bróker­cégénél, a K &H Equities Rt.-nél kirobbant ügyben a bőrünkre, miHiárdokia, s a pohtikai demokráciába vetett hitünkre megy a játék. Régi, ócska frazeológiával élve azt is mondhatnám, az osz­tályharc fokozódik. Eszem ágában sincs megfejteni, mi történhetett, annyi már lát­szik, megint elloptak, ha úgy tetszik, illegálisan megforgattak egy csomó közpénzt. Valahol ott kezdődött, hogy rejtélyes körülmé­nyek között felvásárolták a Pannonplast részvényeket, állítólag közpénz bevonásával; a szálak lehet, hogy az Állami Autópálya Kezelő Rt.-hez vezetnek. Közben megverik a Pénzügyi Szerveze­tek Állami Felügyelete elnökét, titkos megfigyelési dokumentu­mok születnek és halnak el a nyilvánosság előtt. Aztán egy mar­káns fordulattal kiderül, a milliárdos kártyákat a K & H Equities Rt.-nél keverik. A dzsoh dzsóker tán Kulcsár Attila, aki mint fó­bróker évek óta forgatja a befektetők pénzét - illegáhsan is. Azt is pletykálják róla, érettségije sincs, de pénzügyi büntetései már vol­tak, lehet hogy éppen pilótajáték szervezéséért. Ettől még magas és felelősségteljes beosztást tölthetett be a pénzintézetnél. Min­denesetre a polgári titkosszolgálat feljelentette jelentős vagyoni kár okozásáért és más bűncselekmények miatt az ORFK szerve­zett bűnözés elleni igazgatóságán. Kulcsár az „üldöztetés" elől egyenest Áder fános keblére menekült, politikai védelmet kérve. Közben, a Fidesz bevetette a Rogán-ágyút, aki lő is mindenre és mindenkire, ami, vagy aki csak mozog a kormányoldalon. A szoci oldal sem késlekedett sokáig, ők is milliárdokat emlegetnek, amelyek az Orbán-kormány idején, az autópálya-építésben részt­vevő cégektől elindulva, a brókercégen keresztül vándoroltak is­meretlen eredetű külföldi off-shore cégek számlájára. Közben kétféle VlP-listáról is terjednek a hírek. Az egyiken ismert közéleti emberek nevére számíthatunk, mint kiemelt ügyfelekére; a másikon is, csak azon éppen a megrövidített, de szintén nagypénzű betétesek szerepelnek. Emlékszünk még Princz Gábor VIP-hstájára - a postabankos vezér balra is, jobb­ra is egyformán osztogatta kegyeit. Az ügynökkereső játékban ugyancsak hasonló találati aránnyal lőtték egymást a politikai ellenfelek. Csak jelzem, a K &H brókercégének neve, az equi­tist annyit jelent: „egyenlőséghíve"... Borítékolom, egyenlően le is fogja járatni mindkét politikai oldalt. Ami persze hagyján a po­htikai intézményrendszerbe vetett bizalmunk újabb megrázkód­tatása mellett. Minden harmadik hallgató állami segítséget kapott Egyre többen kérnek diákhitelt Évről évre egyre több hallgató dönt úgy, hogy elfogadja az álla­mi segítséget, és felveszi a diák­hitelt. Az elmúlt tanévhez ké­pest Csongrád megyében hu­szonöt százalékkal, míg a szege­di egyetemen huszonkét száza­lékkal többen vették fel a hitelt. A 2002/2003-as tanév végére or­szágos átlagban már minden harmadik egyetemista igényelt és kapott diákhitelt. A hallgatók­nak közel 22 milliárd forintot utaltak át. A Diákhitel Központ adatai szerint közel ötven száza­lékkal nőtt a leadott igénylési la­pok száma, az elmúlt tanévben összesen közel 42 ezer szerző­dést kötöttek meg. Az új ügyfelek döntő többsége, mintegy 80 százaléka első évfo­lyamos hallgató volt, a maradék 20 százalék egyenlő arányban oszlott meg a felsőbb évfolyamok között. Az intézetek sorrendjében a Szegedi Tudományegyetem má­sodik, az itt tanuló egyetemisták és főiskolások közel 35 százalé­ka, azaz több mint 9 ezer hallga­tó vette fel a hitelt. Ez 2 ezerrel több igénylőt jelent, az előző sze­meszterhez képest. Csongrád megyében jelenleg több mint I 5 ezer egyetemista él. Közülük minden harmadik igé­nyelt hitelt. Egy év alatt ez több mint ezerfős növekedést jelent, hiszen a 2001/2002-es tanévben még csak valamivel több mint 3800-an kaptak diákhitelt. A megyék rangsorában Csongrád a középmezőnyben helyezkedik el. A listát Baranya megye vezeti, ahol a diákok több mint 45 szá­zaléka igényelt 2002/2003-as tanévben hitelt. Noha 2002 szeptemberétől az igényelhető hitel maximális ösz­szege havi 25 ezer forintra emel­kedett, mégis a legtöbben meg­maradtak a havi 21 ezer forint­nál. A kérelmezőknek az egyhar­mada kérte egy összegben a diák­hitelt, közülük a többség a maxi­málisan kérhető 125 ezer forin­tot igényelte. A hitelfelvevők jogosultakhoz viszonyított aránya a nappali ta­gozaton, illetve az alapképzésben részt vevők között volt a legma­gasabb. Jelentősen nőtt a költ­ségtérítéses képzés hallgatói kö­zött a diákhitelt felvevők aránya: ebben a tanévben közel 10 száza­lékkal többen igényelték az álla­mi segítséget a tavalyi évhez ké­pest. A diákok közül több mint 15 ezren kezdték visszafizetni a kért hitelt, közülük mintegy 13 ezren már januárban, előtörlesztés for­májában megkezdték leróni tar­tozásukat. GARAJ SZAKÁCS LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom