Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-01 / 151. szám

KEDD, 2003. JÚLIUS 1. "AKTUÁLIS" Körkörös védelem SULYOK ERZSEBET Egyre nyilvánvalóbb, hogy postásnak lenni veszélyes, különösen nyugdíjfizetések idején. Az élettel haladó megoldás kínálkozik, persze. Tessék banki számlára utalni a nyugdíjakat, pont úgy, mint az alkalmazottak fizetését. Ellenérv: az idős emberek meg­szokták, hogy a helyükbe viszik azt a kis aprót. Különben is, mi maradna belőle, ha levenné a magáét a bank is 1 De főleg: sokak­nak megoldhatatlan egy pénzintézet megközelítése. Marad a fes­tékpatronos postástáska, helyzetjelzővel. Ám erre meg azt mond­ják, a bűnözők úgyis kitalálják, hogyan ne nyomhassa meg a pos­tás a pénzt megsemmisítő gombot... Az önvédelmi fegyver azért nem jó, mert a kézbesítőket halomra lőnék. Mi legyen' Csak az a biztos, hogy a bűnözők beláthatatlan ideig nem fog­nak kihalni, ellenkezőleg, mintha egyre szaporodnának. Becste­len aktivitásuk egyik következményeként egyre többeknek bizto­sítanak becsületes munkát. Elég, ha a vagyonvédelmi-biztonsági szakmák felértékelődésére és fejlődésére utalunk minálunk, de ne feledjük azt se, mekkorát lendült a lakatos mesterség az el­múlt század utolsó évtizedében, amikor a tulajdon újra szent lett és amikor ablakokra-ajtókra eszkábálták a vasakat. Utóbb, a mo­dernebb időkkel a riasztóberendezések gyártói és forgalmazói arattak, a virágkoruk tart. De ne ragadjunk le az élet- és vagyon­védelemnél, utaljunk az adatok, a személyiségi, sőt az emberi jo­gok védelmére. Az eredetiség oltalmára (szabadalom). A szerzői jog védelmére. Az egészségvédelemre. A nyelv védelmére. A gon­dolat szabadságának védelmére. És akkor a nőkről még egy szót se szóltunk, viszont gondoljunk a gyermekvédelemre. Egyáltalán: a körkörös, mindenoldalú védelemre. Amelyre berendezkedtünk immár. S ezután csak finomítunk. Például, amikor a hberális énünk új, meg új dolgokat talál ki és demokratikusan meg is sza­vazza - hogy mondjuk óvadék fejében engedjük szabadlábon vé­dekezni a bűnözőket -. akkor egyszersmind rögtön óvintézke­dünk és egyidejűleg létrehozzuk a fejvadász szakmát. Az óvadék jó részét nekiadjuk, azért, hogy a szabad lábán elszökött bűnözőt újra visszaterelje az igazságszolgáltatás lassan őrlő malmába. Nem szép dolog poénkodni a megtámadott postás - taxis, ben­zinkutas, bankfelügyelő, egyedülálló öreg a tanyán, fagylaltozó di­ák a Stefánián stb. stb.- ürügyén, tudom. Mi több, egyáltalán nem javallott. Mert hiszik vagy nem, az újságírás is veszélyes szakma. A megyei orvosi kamara a kórháztörvény ellen Minden törvényes eszközzel tiltakoznak Mától lép hatályba a kórház­törvény. Két megyei orvosi ka­mara, a Somogy és a Csongrád megyei is tiltakozik a már el­fogadott kórháztörvény ellen. Állásfoglalásukban konkrét lé­péseket nem fogalmaztak meg, de minden eszközt elfogadha­tónak tartanak tiltakozásuk ki­fejezésére. Nem javasolja az elfogadott kór­háztörvény hatályba léptetését a Csongrád Megyei Orvosi Kama­ra, ha ez mégis megtörténik, ak­kor minden törvényes eszközt el­fogadhatónak tartanak tiltakozá­suk kifejezésére - áll abban az ál­lásfoglalásban, amit a megyei ér­dekvédelmi szervezet legutóbbi vezetőségi ülésén fogadtak el. A kamara elnöke, Hajnal Fe­renc professzor ezzel kapcsolat­ban lapuknak úgy nyilatkozott: állásfoglalásuk nem politikai, ha­nem szakmai érveken alapul. Változatlanul ragaszkodnak ah­hoz, hogy a kórháztörvény az or­vosok és más egészségügyi dolgo­zók jogállásáról szóló törvénnyel egy időben lépjen hatályba. A helyi kamara továbbra is hangoztatja korábban megfogal­mazott aggályait. Ha a jelenleg alulfinanszírozott egészségügybe belépő profitorientált szervezet hasznot akar, az csak a rendszer minőségromlásával képzelhető el. Hosszú távon negatív követ­kezményei lehetnek annak ­hangoztatja a kamarai elnök -, ha a privatizációba lépő gyógy­szer- illetve műszergyártó cégek eladóként és vásárlóként egy­aránt szerephez jutnak az egész­ségügyi versenypiacon. A kamara elnöke hangsúlyoz­za: nincsenek sem nemzetközi, sem hazai modellek, amelyek a kórház-privatizáció előnyeit bi­zonyítanák. Ellenben Csongrád megyében is található olyan in­tézmény, amelyben a menedzs­mentszerűen működő vezetés semmibe veszi az érdekvédelmi szervezeteket, s nem garantálja az orvos- szakmai szempontok érvényesülését sem. A Csongrád megyei kamara ve­zetősége úgy ítéli meg, hogy erő­sítenie kell érdekvédelmi mun­káját. A kamara konkrét jogvé­delmet ajánl az egészségügyi dol­gozóknak arra az esetre, ha mun­kajogi sérelem éri őket a privati­zációs törvény kapcsán. A Csongrád megyeihez hason­lóan a somogyi kamara vezetősé­ge a tagság többségének támoga­tásával szintén elutasítja a parla­ment által újólag megszavazott, kórház-privatizációs törvény júli­us l-jével esedékes életbe lépését. Korábbi kifogásaik mellett leg­inkább azt sérelmezik, hogy a kórház-privatizációs törvénnyel nem egy időben lép életbe az or­vosok jogállásáról szóló törvény, mely garantálná többek között a munkavállalással kapcsolatos legfontosabb elveket, feltételeket. K. K. Több járőrt láthatunk az utcákon Mától huszonnéggyel több rendőr dolgozik Csongrád megyében. A napokban végzett fi­atalok többsége a leterhelt Szegedi és Makói Rendőrkapitányságon teljesít szolgálatot. - Napjainkban mindenhol, így a rendőrségnél is egyre nehezebb elhelyezkedni, arra kérem önöket, becsületes, tisztességes munkával há­lálják meg kapitányaik bizalmát - fogalmazott Németh Károly alezredes, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság (CSMRFK) közbizton­sági igazgatója tegnap délelőtt a frissen végzett Rendészeti Szakközépiskola és Rendőrtiszti Főiskola diákjainak ünnepségén. Az alezredes beszéde előtt Lukács János dandártábornok, megyei rendőrfőkapitány Frissen végzett rendőrök a parancskihirdetés után. Fotó: Kamok Csaba bemutatta a fiataloknak a főkapitányság ve­zetőit, majd a parancskihirdetés előtt jutal­makat és dicséreteket adott át a főkapitány­ság munkatársainak. A huszonnégy új rendőr közül tizenheten tiszthelyettesképző szakközépiskolában, he­ten rendőrtiszti főiskolán végeztek. A szak­középiskolások közül tízen a Szegedi, hár­man a Makói, ketten a Csongrádi, egy-egy a Szentesi, illetve a Hódmezővásárhelyi Rend­őrkapitányság járőre lesz. A Rendőrtiszti Főiskola végzősei közül ket­ten Csongrádon és Hódmezővásárhelyen, egy-egy fő pedig Makón, Kisteleken és Szen­tesen teljesít mától szolgálatot. A szegedi Maróti Péter hadnagyként lesz vizsgáló Hódmezővásárhelyen. A fiatalember arra a kérdésre, hogy miért lett rendőr, nem tudott válaszolni. így fogalmazott: ez nem egy szakma, hanem egy hivatás. Nem tudtuk és most még sem tudjuk, mi vár ránk. Subicz István alezredes, a CSMRFK sze­mélyügyi szolgálatának vezetője érdeklődé­sünkre elmondta, a rendőrség célja a városi kapitányságok erősítése. - Ezért főleg a legle­terheltebb Szegedi és Makói Rendőrkapi­tányság létszámát emeltük. A látható rend­őrség megteremtése, valamint az emberek biztonságérzetének növelése miatt rendkívül fontos a járőrszolgálat megerősítése is - tette hozzá az alezredes. A. T. J. Tegyen próbautat a július 5-én kezdődő Transporter Napokon! Az új Transporter. Vagy semmi. Has«mjórmúvdc Porsche Szeged '6724 Szeged. Súrosi u. 11. Tel: 62/549-4001;3X 02/549-401 E-mail: postu4feporscheszeged.hu Festékpatronos kézbesítőtáska és nyomkövető a bűnözők ellen Postások, fegyver nélkül László Csaba az M5-ös sztrádáról A kormány akkor sem tudná megvenni idén az M5-ös autó­pálya üzemeltetési jogát, ha azt az AKA Rt. felajánlaná - nyilat­kozta lapunk kérdésére tegnap László Csaba pénzügyminiszter egy telefonkonferencián. Lapunk kérdésére, áldozna-e pénzt a kormány, s ha igen, mennyit, ha most azzal állna elő az Alföldi Koncessziós Autópá­lya (AKAI Rt., hogy eladja az M5-ös autópálya üzemeltetési jogát, László Csaba azt felelte: a feltevésen alapuló kérdésre ő is csak hipotetikus választ tud ad­ni. Elmondta, alaposan végig kellene gondolni egy ilyen tranz­akciót. A pénzügyminiszter kö­zölte, ha fel is ajánlaná az AKA Rt. a működtetési jogot, az idei költségvetésben nincs, nem len­ne erre pénz. Mivel ez kőke­mény üzleti kérdés, arról nem lehetne pár nap alatt dönteni, alaposan körbe kellene járni, meg kellene vizsgálni minden apró momentumot. Arra a kérdésre, hogyan állnak a tárgyalások az M5-öst üzemel­tető francia-osztrák tulajdonú koncessziós céggel, László Csa­ba nem kívánt válaszolni, mondván: a megbeszélések je­lenlegi állásáról, részleteiről a Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztériumban tudnak pontos felvilágosítással szolgálni. A telekonferencián felvetődött a Csongrád megyét sújtó aszály kérdése. Arról, hogy a kormány ad-e támogatást azoknak a gaz­dálkodóknak, akik az aszály mi­att elveszítették, elveszítik ter­ményük nagy részét, a pénzügy­miniszter úgy nyilatkozott: még vizsgálni, elemezni kell a helyze­tet, amit néhány hét alatt elvé­geznek, s utána döntenek arról, kapnak-e támogatást a gazdák. sz. c. sz. www.pon.ches7.efled.hu Folytatás az 1. oldalról A pénzes postásokat ért támadá­sok idején ismételten fölvetődik a kérdés: nem volna-e célsze­rűbb, ha a nyugdíjasok is átutalá­si számláról vennék föl havi já­randóságukat? Oláh Sándor erre a kérdésre úgy válaszolt, hogy a számlanyitás lehetősége eddig is nyitva állt a nyugdíjasok - amint bárki más - előtt, erre azonban senki sem kötelezhető. - A nyugdíjasok közül sokan egyetértenek azzal, hogy kevesebb lenne a hasonló rablás, ha a nyug­díjakat is átutalási számlára kül­denék - tolmácsolta az idősek vé­leményét Király Endréné, a Hu­mán Szolgáltató Központ kiskun­dorozsmai családsegítő házának vezetője, az önkormányzat idős­ügyi tanácsának tagja. Ha csupán a beteg, ágyhoz, lakáshoz kötött emberekhez vinnék ki a pénzt, máris jelentősen csökkenne a ve­szély. Király Endréné hozzátette, hogy a tanács legközelebbi ülésén tárgyalnak erről a témáról is. - A veszprémi postásgyilkosság megrázott bennünket. Korábban is tartottunk a rablásoktól. Tud­juk, mindig számolnunk kell ez­zel - fogalmazott fánk János, a Szeged I. számú posta kézbesítő­je, akinek egy szegedi postás ba­rátját öt éve Szolnok megyében megölték és kirabolták (a tettest elítélték). Mint mondta, a kézbe­sítőket évente tartott tanfolya­mokon készítik föl arra, mit te­gyenek támadás esetén. Több le­hetőséget ajánlanak: ne tanúsít­sanak ellenállást, vagy éppen húz­zák az időt. A gyakorlatban aztán ki-ki vérmérsékletének megfele­lően viselkedik: akad, aki annyira meglepődik, hogy semmit sem tesz, más viszont határozott föllé­pésével megfutamítja a rablót. • Az utóbbi öt évben posták és'pos­tások ellen elkövetett bűncselek­mények Csongrád megyében: 1997. december 19.: postarab­lás Rúzsán, a kár 526 ezer forint, a bűnösöket bíróság elé állították; 1999. július 14.: megtámadták a Szeged 1. posta kézbesítőjét (az esetlegesen elvitt értékekről nem kaptunk adatot); 2000. január 19.: a szőregi pos­táról 60-70 ezer forint közötti ösz­szeget vitt el egy fegyveres rabló; 2002. július 17.: rablás a szege­di Csap utcai postán, a kár 107 ezer forint. NYILAS PÉTER A kézbesítőknek sajnos a legrosszabbal, a támadással is számolniuk kell. Fotó: Miskolczi Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom