Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-11 / 160. szám

Péntek, 2003. július TI. DÉLMADÁR 1 9 Állásajánlat A budapesti tömegközlekedés drasztikus felgyorsítására készülő, ígéretes jövő előtt álló, de a cégbírósági bejegyzés gátját eddig átugrani nem tudó fuvarozó vállalat keresi jegyellenőr (Bilét kontroll officer/ticket manager) munkatársát. KÖVETELMÉNYEK: - Számok és betűk Ismerete - Erős idegek (elrettentő nézéssel pótolható) - Legalább egy jó szem - Az érvényes menetjegy minden körülmények közötti felismerése (akár sötétben is) - Gyors láb, ha szalad az utas, vagy ha önnek kell iszkolni FELVÉTELI FELADATOK: - Egy Vietnamot is megjárt kiképző tiszt verbális agressziójának eltűrése - Ugyanez fordítva. Cél a tiszt megtörése - Jegyvizsgálás gyors, emberekkel tömött, kanyarodó járműben kapaszkodás nélkül - Csoportdinamika. A társakkal összefogva a célszemély be­kerítése - Alkudozási technikák bemutatása. Cél a minél magasabb pótdíj elérése. AMIT NYÚJTUNK: - Lelki támasz a nehéz időkben - Kézzel hímzett karszalag (a kar pontos méretét Ilonka néni szabónknak kérjük sms-en elküldeni) - Sok meleg helyzet egy morálisan törhetetlen csapatban - Védőruha átok ellen Futócipő, ha a helyzet megkívánja A pótdíjból jutalék HA FELKELTETTE ÉRDEKLŐDÉSÉT AJÁNLATUNK, KÉRJÜK, JELEZZE JELENT­KEZÉSÉT AZ ALÁBBI CÍMRE: EROSVAGYOK@JEGYNELKULRESZKESS.HU Gondolta volna? - Képzeld drágám! Tegnap karamboloztunk, és az arcom csúnyán megsérült! - Ó, te szegény! - De találtunk egy jó plasz­tikai sebészt, aki megígérte, hogy a műtét után úgy fog kinézni, mint azelőtt! - Ó, te szegény... • A faluban este kivilágítatla­nul kerekezik haza a plébános. Megállítja a rendőr, és így szól hozzá: - Atyám, ezer forintra bün­tetem, mert veszélyeztette a közlekedés biztonságát! - Ugyan, fiam - legyint a pap -, nem történhet semmi ba­jom, hiszen az őrangyalom ál­landóan velem van. - Igen? - mondja rendőr. - Akkor kétezer forintot kell fizetnie, mert ketten nem ülhetnek egy kerékpáron. * Két sündisznó megy az ut­cán, meglátnak egy lyukas au­tógumit. Megszólal az egyik: - Végre, mi győztünk! Egér - csak nőknek Házastársi idill Esti párbeszéd férj és feleség között a házasélettel járó kö­telezettségek elvégzése után, kellemes fáradtságérzet közepette, egymás karjában (a házasságban élőknek figyelmeztetésnek, a még szabadoknak, hogy gondolkodjanak el rajta). Feleség (álmodozón): Mit tennél, ha meghalnék? Újra meg­nősülnél? Férj (álmosan): Biztosan nem! Feleség (izgatottan): Miért nem? Nem érzed magad jól a házasságban? Férj (óvatosan): De, igen. Feleség (kibújik a férj öleléséből, felkönyököl és kérdően néz a férjére): Szóval akkor miért nem nősülnél meg újra? Férj (éberen, odaadóan): ló, akkor újra megnősülnék. Feleség (fájdalomal az arcán): Megnősülnél...? Férj (felsóhajt és átfordul az oldalára) Feleség (kitartóan): És a mi ágyunkban aludnátok? Férj (magabiztosan): Hát hol aludnánk? Feleség (kitartóan): A képeimet kicseréled az övéire? Férj (értelmesen): Ezt tartanám illendőnek. Feleség (még mindig kitartóan): És a golfütőimet is hasz­nálná? Férje (megkönnyebbülve): Nem. Balkezes. Feleség (csend). Férj (fejével a párnában): Bssza meg! Amit a nők... ... akarnak ... kapnak Politikai alapfogalmak A kisfiú kérdezi az apját, hogy mi a politika. Az apja leülteti, és példákkal elma­gyarázza: - Figyelj, fiam. Én hozom haza a pénzt, tehát én vagyok a kapitalizmus. Anyád ügyel a pénzre, tehát ő kormány. Nagyapád ügyel arra, hogy minden rendben legyen, tehát ő a szakszervezet. A babysitter a dolgozóosztály, és mi mind­annyian azért dolgozunk, hogy Te, a nép, jól érezd ma­gad, és minden rendben le­gyen. A pár hónapos kisöcséd pedig a közös jövőnk. A kisfiú elraktározza a hal­lottakat, és elmegy aludni. Éj­jel arra ébred, hogy az öccse „telerakta a pelenkáját" és sír. Felkel, és szólni akar az any­jának, de az olyan mélyen al­szik, hogy nem bírja felkelteni. Bemegy szólni a babysitter­nek, de a szobában látja, hogy az apja éppen hempereg vele az ágyban, miközben a nagy­apja kukucskál be az ablakon. Senki sem veszi észre, hogy ő is ott van, így visszamegy aludni. Másnap kérdezi az apja, hogy el tudja-e mondani a saját szavaival, hogy mi is az a politika. A kisfiúnak eszébe jutnak az éjszaka látottak, s így szól: - A politika az, amikor a kapitalizmus kihasználja a dolgozóosztályt, amit a szak­szervezet csak tétlenül bámul. A kormány alszik, a néppel senki sem törődik, és a jövő is szarban van. Melyiket választanád? Aki tud és tudja, hogy tud, az veszélyes, attól óvakodjatok! Aki nem tud és tudja, hogy nem tud, az okos, azt tanít­sátok! Aki tud és nem tudja, hogy tud, az bölcs, attól tanuljatok! Aki nem tud és nem tudja, hogy nem tud, az hülye, azt hagyjátok! Lottóötös - Asszony, megnyertem az ötöst! - Drágám! Ez nagyszerű! Mi­lyen ruhát vegyek fel? - Nekem mindegy, csak köl­tözz gyorsan! Aser Enciklopédia RIKOLT: Éles madárhangot kiadó riasztópisztoly. SZÁMLÁZ: Matematikai műveletek megoldása közben föllépő betegség. LÚDTALPBETÉT: Ismeret­len intermezzo Csajkovszkij „Hattyúk tava" című balett­jéből, amelyben a tánctól harántsüllyedést kapó ma­darak fölkeresik az ortopé­diát. TELIVÉR: Testének pontján fölsebzett ló. TYÚKSZEMTAPASZ: romfi látószervének gasztására szolgáló rom. több Ba­lera­flast­Nők, akik a tökéletes férfira várnak, várnak és várnak... jhk >. |p^ agjB * . w %+Z pl Ijffll isri* ír^ifefc« Tiltott gyümölcs Forró nyári délután egy srác bemászik az idős néni kert­jébe és buzgón dézsmálja a gyümölcsöt, amikor egy néni megjelenik egy vadászpuská­val a kezében: - Gondolom, most meg fog engem erőszakolni, fiatalem­ber! - Dehogy, hová tetszik gon­dolni... A néni erre csőre tölt: - Már­pedig muszáj lesz! Belami drótszamara És ha tudni akarják, holnaptól pedig kilátogatok a természetbe, arcomat hűs szél simogatja majd, Izmaim megedződnek, de még a vérkeringésem is elfelejti, hogy valaha tunya életmódot folytattam ­újságolta a nagy hírt barátainak Belami a Zsib­badt brigádvezető nagytermében. Mivel megújuló élet ürügyén már tartott néhány tucat előadást a külváros nyugalmazott szépfiúja, e hosszú monda­tos információ miatt még nem ájult le Béla légy a falról, mint ahogy Smúz apu sem hagyta abba a magyar foci és Plüss Eta lábszárának ostorozását. Csupán Bika Jenő tett fel - mintegy az udvariasko­dás jegyében - egy kérdést, azt tudakolván: most éppen a testkultúra és természetközeliség mely formáját választja Belami? - Kerékpár. Értik: kerékpár. Felfedeztem ma­gamnak ismét a drótszamarat, miután több mint hét percet edzettem Minek Dönciék szobabl­ciklijén - adta meg azonnal a választ Belami, s úgy mosolygott, mint akire két kirgiz olajmilliárdos hagyta egyszerre a vagyonát. - És azt is elmondja nekünk, hogy a város mely pontjain fedezhetjük majd fel, hogy még időben el tudjunk ugorni? - faggatózott tovább Bika Jenő. Míg Snájdig Pepi bejelentette: az se normális, aki azt hiszi, hogy a mai közlekedési káoszban csont­és küllőtörés nélkül végig tud hajtani egy darab közúton. -Tudja mit, Pepikém? Éppen az ilyen kishitűség a magyarság legnagyobb átka. Ideje lenne már megfeledkezni a pesszimizmusról, itten ácsorogva az unió kapujában. Azt ugyan senki nem tudta, hogy a külváros vénülő szépfiúja hogyan is tudta összekeverni a Zsibbadt brigádvezető ajtaját az unió kapujával, de azért sok szerencsét kívántak a sörcimborák Belaminak, s úgy ittak tovább, mintha biztosra vennék: az ő szervezetüket a maiigánfok tartja karban, nem holmi sportos életmód. Belami pedig nyeregbe pattant, s majdnem két másodpercig cikázott, mint egy darab villám. Ám akkor két motoros suhanc lökte le az útról, s csak azért nem verték el a drótszamaras nyögdécselőt, mert udvariassági programjuk keretében azon a délutánon otthon felejtették az acélviperájukat, de még a tenyérbe szabott boxereket is. így aztán Belami megúszta nyolc napon belül gyógyuló sérüléssel, s már Indult is volna tovább, csak éppen az a kátyú nem engedte, ami előzékenyen beterelte egy aszfaltgöndörületbe, mert hát még­iscsak szebb halál ez, mint Virgonc Ninette Cosette apukától örökölt vadrácsos dzsipje elé esni. Ninette ugyanis jött, mutogatott, károm­kodott is (ahogy valaha tették bérfuvarosok, munkaidő közben, s után), majd pedig kilencszer hajtott át Belami biciklijének pedálján. - Fordulj fel! - rikkantott ekkor az edzésre oly sokat adó, s persze talpig optimista Belami. De mivel Ninette (ki Virgonc volt, és Cosette is) e jó tanácsot nem fogadta meg, maga Belami fordult bele egy kilenc hete nyitva felejtett vízaknába. Üvöltését hárman is hallották, de - mint mondták - momentán segíteni eszükbe sincs, de két pofont azért adhatnak, ha Belami, ki nyugalmukat meg­zavarta, nagyon kéri. - Talán ha kevésbé forgalmas útszakaszon próbálkozna - próbálta vigasztaló szavakkai vi­dámítani Belamlt egy talpig ismeretlen, amikor a ráncosodó széplegényt egy parkoló közelében lökték fel egyszerre három villanyoszlopra. - Talán... - motyogott Belami -, s megkereste a legközelebbi töltést. Ahol aztán egy percen belül kiderítette magáról: ő bizony nagy eséllyel in­dulhatna a Tour de France-on. Ugyanis amikor három, addig békésen sétálgató kutya, s azok kevésbé békés gazdái megtámadták, olyan se­bességre kapcsolt, amilyet legutóbb a francia kerékpáros körversenyen pedálozó, leggyorsabb versenyzőtől láthattak csak a pecások. Tapsoltak is Belaminak, veresedett a tenyerük, ám ez a siker csöppet sem dobta fel őt. Annál Inkább az a kő, amire sikerült ráhajtania. - Semmi gond, túléli - masszírozta a vénlegény homlokát a kórházban egy szépséges ápolónő. Belami pedig metszőfogait kereste, de az éppen belátogató Plüsséktől megtudta: azok bizony a sportos életmód áldozatául estek. BÁTYI ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom