Délmagyarország, 2003. július (93. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-08 / 157. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN SÚ+WJ WSBSot uuíÁím/jtoZz^ji^ AZ ÉLETÜNK RÉSZE A PÉNZ BESZEL SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY, HEGEDŰS SZABOLCS • 2003. JÚLIUS 8. PALYAZAT ES HITEL IS SEGÍTHET A FEJLESZTÉSBEN Mintacégek mintairodái Új pénz Szerbiában A jövő irodáiban már kevesebb papírt fognak használni. A piaci verseny és a fejlődés igénye ma már a kisebb cégek számára is nélkülözhetetlenné teszi hatékonyan működő iroda kialakítását. Felmérések szerint a hazai kis- és középvállalkozások többnyire nem tudják pon­tosan eldönteni, munkájukhoz milyen is a „testreszabott" iroda. Egy komplett felszerelés 3-3,5 millió forintnál kez­dődik, a felső határ több tízmillió forint is lehet. A beruházáshoz az önerő mellett pályázati forrásokat és hiteleket is fel lehet használni. Míg egy kisebb irodához tíz éve elegendő volt a számító­gép és a precíz titkárnő duója, addig ma nemhogy piaci ver­senyt vívni, de napi munkát sem lehet végezni ilyen alap­felszereltséggel. Ma már nem elég az itt-ott, darabonként megvásárolt számítógép, fax, telefon, másoló. Az egymással kombinálható, multifunkciós berendezéseké a terep, a háló­zatoké, a papírmentes irodáé, a garanciális biztonságé és a takarékos üzemeltetésé a jövő. Profi nagyhalak - A hatékony iroda létre­hozása korántsem a nagy cé­gekre ró feladatot. A nagyvál­lalatokat a verseny eddig is arra késztette, hogy megfelelő LAPSZEMLE A pénzpiácoknak a forintba ve­tett bizalma szakértők szerint még nem állt teljesen helyre, a magyar valuta ezen a héten Is nyomás alá kerülhet - írta tegna­pi számában a Financial Times Deutschland. A német gazdasá­gi-pénzügyi lap szerint a valutain­gadozások megingatták a pénz­piacoknak abba az országba ve­tett bizalmát, amely az európai uniós csatlakozásra váró orszá­gok között hosszú időn át elsőnek számított. Ha az árfolyamkocká­zatok a befektetőket tőkekivo­násra ösztönöznék, Magyaror­szág nagy problémák előtt állna. irodatechnikai hátteret mű­ködtessenek, képzett szakem­berekkel, a modern rendsze­reket használni tudó munka­társakkal, míg háttérként ott a tőkeerő és a pontosan meg­fogalmazott fejlesztési igé­nyek - mondja Kollár Ferenc, az irodatechnikai felszerelé­sek terén minősített közbe­szerzési beszállítóként műkö­dő Szeged Papír Kft. igazga­tója. - Szaktanácsra inkább a mikro-, kis- és középvállalko­zásoknak van szüksége - foly­tatja Gyurics Attila, a Xerox koncessziós regionális képvi­seletének vezetője, aki szerint a költséghatékonyság kérdése a kicsiknél igazán húsbavágó, s ezek az apró cégek azok, amelyek felkészületlenség hí­ján a legtöbbet veszíthetnek az uniós csatlakozással. E kör­ben gyakori, hogy a beren­dezések felhasználói nem ren­delkeznek kellő szaktudással, s bár ez a hiányosság az in­formatika-irodatechnika rob­banásszerű fejlődésével ma­gyarázható ugyan, de a kö­vetkezményektől nem menti meg a céget. Formálódó igények Felmérések szerint a hazai kis- és középvállalkozások iro­datechnikai fejlesztését nem elsősorban az anyagiak hát­ráltatják. A költség, a pénz­források előteremtése csak a harmadik-negyedik „problé­ma", amelyet megelőz az in­formációhiány, s az, hogy a kicsik nemigen tudják pon­tosan, munkájukhoz milyen is a „testreszabott" iroda. A té­tova hangulatot mi is tapasz­taljuk - mondja Knyur Géza, a hódmezővásárhelyi Delfin Computer Informatikai Rt. ve­zérigazgatója -, így a felhasz­nálóbarát tanácsadás, a be­mutatóteremben kipróbálha­tó, megnézhető mintairodák, s az oktatás hathatós segít­séget nyújthat az ügyfeleknek. Egy pici és jól prosperáló vál­lalkozásnak is hamarosan ki kell nőnie „egygépes" mivol­tát, tovább kell lépnie, muszáj informatikára költenie mondja Knyur Géza, aki sze­rint az ennél nagyobb cégek számára az internet haszná­lata a következő lépés. Keres­kedni, vásárolni, kapcsolatot tartani a háló segítségével már sokan tudnak, s egyre több kisvállalkozás vezetője látja be, hogy névjegyéről nem hiányozhat az e-mail cím. Ám míg a kicsik számára nyitott a világ, őket még nem látja sen­ki, így a saját weboldal ké­szítése még az uniós belső piacra kerülés előtt fontos fel­adat - véli a vezérigazgató. Források az irodához Ha be is látjuk, a fejlesztés elkerülhetetlen, kérdés, ho­gyan teremthető elő a forrás. Egy aprócska, de okos iroda ára 3-3,5 millió forintnál kez­dődik, a felső határ több tíz­millió forint is lehet. Aki to­vább akar lépni, jó, ha a be­ruházáshoz némi önerő mel­lett pályázati forrásokat, egyéb hiteleket és az általában egymillió forintos alsó határú lízing bevonását fontolgatja. Nem véletlen az sem, hogy az uniós csatlakozás előtt a Gaz­dasági Minisztériumban is ki­emelten kezelik a cégek in­formatikai fejlesztésének kér­dését, s számos elérhető for­rást kínálnak a kis- és közép­vállalkozói szféra számára. Anyagiak ide vagy oda, Kata László, az Axon Lízing és Pénzügyi Rt. szegedi képvi­selet-vezetőjének tapasztalata szerint mindazok a cégek, amelyek lépést akarnak tar­tani a piaci kihívásokkal, előbb-utóbb belső informáci­ós rendszerük fejlesztésére is sort kerítenek. Ennek több oka is van. Egyrészt egy modern központi gép köré meg lehet szervezni a társaság belső mű­ködési és információs rend­szerét, másrészt a cégvezetése a dolgozók által elvégzett munkát is könnyebben tudja ellenőrizni. 0. K. K. MUNKATÁRSUNKTÓL Csaknem egy hete új fizető­eszköze van Szerbiának. A dél­szláv államunió nagyobbik köztársaságában eddig a ju­goszláv dinár volt forgalom­ban, ami ugyan marad, csak éppen a címleteken már nem Jugoszlávia jegybankja, ha­nem a Szerbia jegybankja fel­irat lesz látható. Az új fizetőeszköz debütá­lásának napjául azért válasz­tották július 3-át, mert 1884-ben ekkor jelent meg az első szerbiai pénz, a százdi­náros. A múlt szerdától egé­szen a jövő év végéig az eddigi jugoszláv dinárt folyamatosan felváltja a szerb dinár, így aki régi fizetőeszközzel indul út­nak, változatlanul vásárolhat a jugoszláv jegybank által ki­adott bankókkal. Bár a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság idén február 4-én Szerbia és Montenegró államközösségévé alakult át, a volt jugoszláv pénz azon­ban nem változhatott Szer­bia és Montenegró dinárjá­vá, mivel a kisebbik köztár­saságban az euró a hivatalos fizetőeszköz. Szó rakoztató - közp o nt a zsebben A Pannon GSM előfizetői mostantól mobil játékteremmé vagy hordozható koncertszobává alakíthatják át arra alkalmas te­lefonjaikat. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a mobiltelefon jóval többre képes, mint amire eredetileg szánták: a fényképezőgépként, mobil inter­netböngészőként, nagy sebességű modemként vagy wapozásra is használható készülékekre talán rá sem ismernének a GSM-et megálmodó mérnökök. A modern mobilok igazából hordozható mini számítógépek, amelyek a megfelelő programok segítségével nemcsak a munkára, de a szórakozásra is mind tökéletesebb megoldást kínálnak. A Pannon GSM július l-jétől két előremutató szolgáltatással segít előfizetőinek kiaknázni készülékeik fejlett képességeit. A több­szólamú, élethű hangzást nyújtó csengőhangok révén mindenki zsebre vághatja Beethovent vagy Majka Papát - a több mint kétszáz dallamot tartalmazó kínálatban igazi csemegeként a Vlva Chart Show aktuális slágerlistájának dalai is megtalálhatók -, két hívás között pedig ügyességi és logikai letölthető játékok tucatjaival múlathatják az időt. htsüiabiví Efflanri jiijui• |j• l i UT71 uv^v^i^iw llltlL CSAK EGY SMS, ÉS ABBAN MINDÖSSZE EGY VAGY EGY BETŰ. • KÖVETKEZŐ KÉRDÉSÜNK. MELYRE VÁRJUK VÁLASZAIKAT: ÖN SZERINT MEGÉRI UTAS­BIZTOSÍTÁST KÖTNI? Válaszát SMS-ben küldje el a 20/977-3333 -as számra! A kérdésekre a választ a ítl^'l segítségével adjuk meg! TÍZMILLIÁRDOS BERUHÁZÁS SÁNDORFALVA ES BÉKÉSCSABA KÖZÖTT Ev végére átadják a távvezetéket A Magyar Villamos Művek Rt. (MVM) több mint 10 milliárd forint értékű beruházásának eredményeként év vé­gére teljesen elkészül a Sándorfalva és Békéscsaba között épülő 400 kV-os távvezeték. MUNKATÁRSUNKTÓL A múlt heti Szeged Expón tartott fó­rumon és az azt követő sajtótájékoz­tatón Tari Gábor, az MVM Rt. hálózati főmérnöke elmondta: hamarosan, a tervek szerint az esztendő végére át­adják azt a több mint 92 kilométer hosszú elektromos távvezetéket, amely Sándorfalva és Békéscsaba kö­zött teremt kapcsolatot. A tízmilliárd forint értékű beruházás megvalósítá­sát alapvetően az indokolta, hogy az MVM Rt. a térség villamos energia igényeihez igazodó, közcélokat szol­gáló, üzembiztos rendszerrel rendel­kezzen Délkelet-Magyarországon, és ezzel kielégítse a nyugat-európai egye­sített villamosenergia-rendszerhez va­ló csatlakozási feltételeit. A távvezeték kiépítése mellett a bé­késcsabai és á sándorfalvi alállomást is fejlesztették, így az utóbbi létesít­mény nemzetközi szerepe jelentősen megnő, hiszen itt kapcsolódik majd ­várhatóan jövő év közepén - a balká­ni térség a nyugat-európai rendszer­hez. A nagy kapacitású távvezeték széles tartalék sávval rendelkezik, így képes lehet majd kiszolgálni az ex­port-import igényeket is. Az új Sán­dorfalva-Békéscsaba távvezeték egyébként tehermentesíti a paksi atomerőműből származó energia szállításában részt vevő egyéb távve­zetékeket (Martonvásár, Litér, Topo­nár irányába), csökkentve ezzel a ve­zetékek kikapcsolásával járó kockáza­tokat, illetve növelve az atomerőmű üzembiztonságát - hangzott el a tájé­koztatón. A kivitelezés során a környezetvé­delem elsődleges szempont volt, így a létesülő távvezeték nyomvonala elke­rüli a lakott területeket, és nem ve­szélyezteti sem a térség talajvizét, sem a madárvilágot, sem az élővilág többi részét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom