Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-07 / 132. szám

V. SZIESZTA 2003. június 7, szombat JÓ TANÁCS - Túra előtt mindig próbálja ki az új sátrat, állítsa fel az udvaron, és győződjön meg róla, minden rendben van-e. - Túrán válasszon megfelelő helyet a sátornak. - Ha kondenzvíz várható és korán indulna, az első napsugár a sátrat érje, hogy hamar megszáradjon. - Ha meleg van és hosszabb ideig tartózkodik egy helyen, inkább az árnyékos helyet válassza. - Keressen olyan területet, ahol nem áll meg a víz és a széltől is védve van. - A sátrat mindig állítsa fel rendesen, feszítse ki az összes zsinórral és karózza le minden helyen, a jól felállított sátrakkal nehezebben bánik el a vihar is. - Nagyon fontos, hogy a sátrat csak teljesen szárazon és lehetőleg tisztán tegye el a következő túráig. Alapvetően meghatározza választásunkat, hogy milyen célra akarjuk használni a sátrat. Az első kategóriát nevezzük „Balatoni Nyár"-nak, ez arra alkalmas, hogy a meleg évszakban normál körülmények közt használjuk - de semmi extrém! Anyaguk az egyszerűbbek közül való, erre a kategóriára a legjellemzőbb az üvegszálas műanyag rúd, a durva szövésű polietilénalj. Már ebben a kategóriában is kezd elterjedni a külső sátor varratainak hegesztése. Érdemes hát erre odafigyelni, mert kevés felárért a vízállóság szempontjából sokkal megbízhatóbb sátrat kaphatunk. A második kategóriának a „Trekking" nevet adnám, mert ez a sátorcsalád már kielégíti az igényes túrázók igényeit, kora tavasztól késő őszig használhatók. Jellemző anyagaik az alumíniumrudazat, a könnyű nejlonszövet alj többszörös kenéssel, minimum 5000 mm rőhely és figyelembe kell venni, hogy csomagok is vannak. A szerkezet és a forma viszont már stílus és igény kérdése. Mi a fontosabb? Könnyű és kicsi legyen a sátor vagy inkább kényelmes? Ez attól függ, hogy háton vagy biciklin kell-e cipelni, vagy elviszi a kenu, esetleg az autó. Ha minden reggel le kell bontani és este máshol újra felállítani, akkor könnyen, gyorsan kezelhető kell (külső vázas), ha egy hétig egy helyen vagyunk, inkább a kényelmesebb, nem baj, ha a felállítás tovább tart. Ha nagyon meleg várható, mindenképpen átszellőztethető (kétajtós) sátrat ajánlok, ha viszont sok eső vagy pára lesz, akkor olyat, melynek a belső sátra nem a külsőre van függesztve, tehát a vizes külső sátor könnyen külön csomagolható a száraz belsőtől. A régi ház alakú sátraknak a legrosszabb, a kupoláknak jobb, az alagútsátraknak a legjobb a helykihasználása. RP Hátamon a házam Itt a nyár, sokunknak ez a kirándulások, túrák időszaka. Egy hosszabb túrán sokszor felvetődik a kérdés: és hol aludjunk? Az egyik lehetőség a sátor. Hogy ez milyen legyen, mennyi pénzért milyen kategóriát, melyik szerkezeti formát válasszuk, ebben igyekszünk ezzel az összeállítással segíteni. gyon fontos, de ezek minősége sajnos nem állapítható A sátrak mérete függ a túrázók számától. Azon viszont érdemes elgondolkodni, hogy két kisebb vagy esetleg egy nagyobb sátrat vegyünk. vízállósággal és a minden esetben hegesztett, legalább 3000 mm vízállóságii külső sátor. Harmadik kategóriánk a profiké, ennek az „Extrém" nevet adnám, mivel mind anyagaiban, szerkezetében, részletmegoldásaiban alkalmas arra, hogy akár télen is extrém körülmények közt használhassák. Aki a második és harmadik kategóriából választana, ezt csakis szakboltban tegye, ahol szakszerű információkat kaphat a döntéshez. Itt most az első kategória vásárlóinak adnék inkább tippeket, mert ezeket lehet ma már mindenhol kapni a hipermarketek polcaitól a speciális szakboltokig. Amíg süt a nap, probléma nincs, de ha feltámad a szél és szakad az eső, jönnek a kellemetlenségek: törik a gyenge műanyag rúd, szakad az anyag, beázik a sátor. Az egyrétegű, többnyire monodóm névre hallgató sátrak jók a gyerekeknek játszani az udvaron, de nem lakni bennük, tehát csak kétrétegű sátrat vegyünk. Hogy miért? Elsősorban a vízállóság és a kondenzvíz miatt. Ha egy picit is hűvösebb az éjszaka, a sátor belső falán bőven lecsapódik a pára, mely aztán szép lassan lecsorog alánk és reggelre egy pocsolyában ébredünk, de nem egy kétrétegűben, ahol ez a víz kívülre csorog. Figyeljük a vízállóságot: a magyar szabvány szerint is 1200 mm a vízállóság alsó határa, de ez a gyakorlatban elég gyengének számít, ajánljuk a 2000 mm-t és a hegesztett külső sátrat. A rudak anyaga nameg vásárláskor. A nagyon olcsó sátrak rúdjainak anyaga általában silány, és ha eltörik, kihasítja a sátrat is, ezzel vége a dalnak, mehetünk haza. A szakboltokban kapható sátrak rúdjai megbízhatóbbak, ott lehet külön rudakat is kapni, ha már megtörtént a baj és a javítást is vállalják. A sátrak mérete egyértelműen függ a túrázók számától, legfeljebb azon érdemes elgondolkodni, hogy két kisebb vagy esetleg egy nagyobb sátrat vegyünk. Jó tájékoztató adat lehet a súly/féSZEGEDI KÖNYV HIMALÁJA-EXPEDÍCIÓKRÓL Kalandok a nagy hegyen 9 SZEMKÖZT Vezetőváltás a szegedi Fidesz élén Minden héten szerdán este látható a szegedi Városi Televízió és a Délmagyarország közös tévéműsora, a Szemközt, amelyben a meghívott stúdióvendéget egy tévériporter és egy újságíró kérdezi aktuális témáról. Az e heti adásban Rákos Tibort, a Fidesz-MPSZ szegedi szervezetének új elnökét faggatta Márok Tamás és Oláh Zoltán a párt élén történt vezetőváltás hátteréről, illetve a Fidesz megújulásáról. A Himalája meghódításának ötvenedik évfordulója előtt nem sokkal jelent meg a szegedi Nepál-kutató és rovarszakértő Kovács Sándor Tibor könyve a hegység egzotikus világáról, természeti csodáiról, az ott élő állatokról, növényekről és emberekről. Néhány napja a média a Himalájára fókuszál, a világ tetejének ötven esztendővel ezelőtti meghódításáról, a Mount Everest hó-jég-vihar világának expedícióiról szól ezerféle színes cikk és film. A Zordfok mindenáron elérésének borzongató képsorait nézve, a Csomolungma szédítő ormát fürkészve azonban néha felébred a kíváncsiság, milyen is a „lába". Milyenek is a nagy hegy alsóbb régiói, a kíváncsi európait a magaslati betegséggel meg-megkínáló 2-3000 méter körüli „lankák"? Min fenségeskedik a világszenzációs jégbirodalom, s milyenek „alattvalói"? Kovács Sándor Tibor szegedi Nepál-kutató, rovarszakértő Talpalatnyi Himalája című nagyszerű könyvében nemrégiben megadta a választ ezekre a kérdésekre. A többszörösen is találónak minősíthető című, érdekfeszítő, rengeteg új ismeretet adó, kuriózumokat leíró, az expedíciókat átélő-megszenvedő személyességgel megörökítő könyv úgy lopja közelünkbe a világmesszit, az idegent, hogy egyre kíváncsibbak leszünk rá. A „műszaki beállítottságú amatőr lepkész" - ahogyan a szerző magát aposztrofálja - a Himalája egzotikus világából a „hétköznapibbat", ám természeti csodákban az istenített csúcsnál is gazdagabbat tárja elénk, s megismerhető közelségbe hozza azoknak az életét, akiknek hazája ez a táj. A titokzatos Kelet álomvárosa, Katmandu híres negyedében, a Tamelben újonc expedíciósként például megérzi a nepáliak misztikumát, amikor tanúja - pénzéért pedig videokamerájával megörökítője - lehet annak, miként természetes a nepáli nő számára egy sikátorban megszülni, a motskos utcavízben lemosni gyermekét, köldökzsinórját koszos kis madzaggal elkötve, „...égő Jekete szemükben olyan mélységek rejlenek, amit a fehér ember soha megismerni, felfedezni nem képes... Mindent, ami anyagi természetű, a vallásuk szerint értelmeznek, attól lesz számukra egyszerű és túlvilági egyszerre... Lehet, hogy csak a látszat, de azt sugallják, hogy mérhetetlen rend, szerénység és hatalmas nyugalom lakozik bennük... Lelkük rezgése harmonikusan rezeg együtt a természettel." Azzal a természettel, ami százezernyi csodáját kínálta fel az utazóknak, a csúcsköltemények látványától a hegységek szorításában is pompázó szurdokvölgyekig, a jéglavina pusztította tájtól a mesés erdőkig, az ezer zöidben játszó lankákig, a pompázó rododendronoktól, óriás páfrányoktól a fügefélékhez tartozó szent fákig, az álmélkodtató vízesésekig a hihetetlennek tűnő geológiai képződményekig. Egzotikus növény- és állatvilággal, melyeknek új egyedeit felfedezni indult a kutatócsoport, s megküzdött nemcsak az időjárás viszontagságaival, de a hely olyan „specialitásaival" is, mint amikor a langúrok majomkíváncsisággal csemegézték ki a gyűjtőedényekből a legértékesebb lepkéket. - Hogy végezetül a harmadik expedícióban majd meg kelljen küszködniük azzal a felfoghatatlan történésű veszteséggel is, amivel az út során összegyűjtött szinte valamennyi nóvumot elvette tőlük és a tudománytól, s az enyészetnek adta az Annapurna konzerválási programja néven hirdetett helyi önkény. SZABÓ MAGDOLNA A Bartha László eddigi elnököt leváltó és Rákos Tibornak bizalmat szavazó ülésen többen is választási csalást véltek felfedezni, az előzetesen még együttműködésről beszélő, előbb említett két jelölt közül pedig Bartha László miután gratulált az új elnöknek, többekkel együtt elhagyta a termet. Ezzel kapcsolatban Rákos Tibor az adásban elmondta: „Azt gondolom, hogy a két program ütközött egymással, az egyiket a többség támogatta. Azon dolgozom, hogy a többieket is megnyerjem ennek az ügynek, illetve az ő igényeiknek is megfelelve kiszélesítsem a programomat. Ha pedig fordítottan alakult volna a választás, akkor én nem távoztam volna, hanem gratulálok és maradok az ülés végéig." Rákos Tibor egyúttal hangsúlyozta, hogy a budapesti pártközpontból nem befolyásolták a választást. A Fidesz esetleges megújulására vonatkozó kérdésre Rákos Tibor kifejtette: „az új szervezési struktúra lehetővé teszi, hogy szélesre tárjuk a kapukat. Aki bármilyen tetterőt érez arra, hogy a közösséget szolgálja, a tagozatok üléseire bejöhet, elmondhatja a véleményét úgy is, ha nem tagja a tagozatnak. Szeretnénk közel vinni az emberekhez a politikát." Mint mondta, nagy hangsúlyt fektet a csapatmunka kialakítására. Arra a megállapításra, hogy az önkormányzati választások óta a Fidesz nem volt jelen a városban, a frakció pedig önállóan működött, az elnök kiemelte, hogy ezen a téren változást tervez. „A vesztesek egy ideig mindig nyalogatják a sebeiket. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy kiheverjük azt a választás okozta sokkot, amit részben magunknak, illetve hibás döntéseinknek köszönhetünk. Ez a kilábalás mostanra megtörtént." A jelenlegi városvezetésnek arról a kritikájáról, hogy az előző adminisztráció csődbe vitte a várost, Rákos Tibor úgy véli, amiben hibázott a Fidesz, abban őszintén vállalják a felelősséget, „ezeknek a kritikáknak azonban nagyobb a füstje, mint a lángja". H. SZ.