Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-30 / 150. szám

V •AKTUALIS" HETFO, 2003. JUNIUS 30. Rendet vágtak az aratók a zsombói határban Készülnek a kévék. Tűző napon dolgoznak a kaszálók és a marokszedők. Fotó: Miskolczi Róbert Hagyományos viseletbe öltö­zött kaszálók és marokszedők arattak szombat délután Zsom­bő határában, a faluban öreg masina csépelte a gabonát. - Régen nagy hagyománya volt a faluban az aratóünnepnek. Két évtizede azonban valahogy elma­radt. Most ezt a szokást élesztet­tük fel újra - mondta Monori Gyula, a zsombói művelődési ház vezetője. Szombat délután fehér ruhába bújt kaszálók, illet­ve népviseletes asszonyok, va­gyis marokszedők gyülekeztek a főtéren. A menet énekszóval in­dult a határba, hogy learassa a gabonatáblát. Ács Sánta Imre fontos tisztsé­get töltött be szombaton, ő volt az első kaszás, valamint a cséplő­gépnél az etető. - Mindig a rang­idős az első kaszás. Ó nézi meg, hogy elég érett-e a gabona az ara­táshoz. Az etető pedig a cséplő­gép garatába rakja be a kévéket ­avatott be a részletekbe az idős férfi. A fiatalok is szívesen bese­gítettek az öregeknek. Tari Ven­cel Forráskútról jött át, hogy részt vegyen az aratáson, mint kévevágó. Ráadásul falujában va­sárnap tartottak aratóünnepet, ahol ugyancsak aktívan közre­működött. A kézi aratás menete változat­lan: a kaszáló levágja a rendet, mögötte megy a marokszedője, aki ezt sarlójával összegyűjti, majd újabb kaszáló jön a marok­szedőjével és így tovább. A sort az úgynevezett nagybőgős zárja, aki egy hatalmas gereblyével ösz­szeszedi az esetleg elmaradt ga­bonaszálakat. Az összekötött kévéket később keresztbe rakták, majd lovas ko­csival a cséplőgéphez vitték. A polgármesteri hivatal udvarán egy, az 1930-as években gyártott masina pöfögött. Imre bácsi állt a gép tetején és tette a kévéket a ga­ratba. Az ő keze alá dolgozott a kévevágó, akinek a kazlas adogat­ta fel a kévéket. A cséplőgép „sze­Sikert aratott a Gördülő tánccsoport Makón Fogyatékkal is teljes lehet az élet Első ízben rendeztek találkozót vasárnap a fogyatékkal élő em­bereknek Csongrád megyében. A fogyatékosok európai éve al­kalmából meghirdetett rendez­vénynek a makói sportcsarnok adott otthont. Makó alpolgármestere, Siket István köszöntötte a megjelen­teket. Többek között elmondta: a város azért vállalta a házigaz­da szerepét, mert szívügyének tekinti a sérült emberek esély­egyenlőségét. Ennek jegyében az önkormányzat klubházat mű­ködtet, ahol szervezeteik — ösz­szesen kilenc klub - rendszere­sen megtarthatják összejövete­leiket. A találkozóra több mint hat­százan jöttek el. Olyan egyesüle­tek tagjai vendégeskedtek, mint például a vakok és gyengén látók, a mozgáskorlátozottak vagy a si­ketek és nagyothallók megyei, il­letve városi csoportjai. Hogy a fogyatékkal élő embere­ket nem kell sajnálni, sót akár csodálni is lehet, arra a Gördülő tánccsoport műsora szolgáltatta a legékesebb bizonyítékot. A tu­catnyi kerekes székes fiatalból ál­ló csapat kétszer is elkápráztatta a közönséget. SZABÓ IMRE mélyzetéhez" tartozott még a molnár, ő engedte zsákba a gabo­nát. A szalmás és a polyvás pedig a masina hátulján kijövő szal­mát, illetve polyvát gyűjtötte. Egykoron mindig a gazda látta el élelemmel az aratókat. Most azonban az asszonyok vászonba csomagolva vitték az elemózsiát a határba. A bort pedig cserép­edényből itták, illetve a mai kor­nak köszönhetően műanyag kannából öntötték a szomjazok műanyag poharába. Aratás előtt egy-egy kupica erő­sítő is elkélt. A művelődési ház­ban pálinkás butellákból is nyílt kiállítás. A térségben a legtöbb butella könyvet formázott. En­nek az volt az oka, hogy a pálin­kát mindig a szobának a szent sarkában tartották, közvetlenül a biblia mellett. Régen csak éhgyo­morra húztak le egy pohárkával, ezzel indult a nap. A butellák tár­saságában Kármán Balázs ter­mészetfotóit is kiállították. KORMOS TAMÁS A legnagvnbb sikert a kerekes székes Gördülő tánccsoport műsora .aratta. Fotó: Szabó Imre Gitárkurzus Bozóki Andrea és Árok Sándor vezetésével mától július 4-éig klasszikus gitárkurzust rendez­nek Szegeden. A foglalkozásokat kamarazene, gitárzenekar és egyéni szekcióban délelőttön­ként az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Házban tartják. A kurzushoz kapcsolódva fiatal művészek közreműködésével in­gyenes koncerteket is rendeznek a Pro Musica Alapfokú Művé­szeti és Zeneiskola dísztermé­ben (Fő fasor 68.). Ma 17 órától Szabó Csaba, a Bécsi Zeneaka­démia hallgatója, kedden 17 órá­tól Pénzes Csilla gitárművész lép fel. Hagyományteremtő szeretetünnep Szív napja Petőfitelepen Szombaton és vasárnap Szegeden, a petőfitelepi Jézus Szíve-templom hagyományteremtő Szív­napi búcsút tartott. A petőfitelepi búcsú köszöntőjében Kopasz István arra a pápai intelemre emlékeztetett, amely szerint az adás örömét mindenképpen a szerzés öröme elé kell helyezni. A plébános hangsúlyozta, hogy a ren­dezvényt e figyelmeztetés szem előtt tartásával szervezték meg. Petőfitelep szeretné megmutatni magát, mégpedig úgy, hogy közben a városrész la­kóinak összetartozása is erősödjék. Az eseménysorozatot szombaton este Csanádi László orgonaművész hangversenye nyitotta. Vasárnap zenés ébresztő köszöntötte Petőfitelep lakóit, amit a Fricsai Fúvószenekar térzenéje köve­tett. A templom játszótér felőli oldalán ekkor már kézművesek várták az érdeklődőket. Az üvegfestők, fazekasok, gyékényfonók, gyöngyfűzők és mézeska­lácsosok tarka forgatagában a vállalkozó kedvű néze­lődők is agyagozhattak és festhettek. A kosárlabda­pályán előbb a Lyra Művészeti Iskola növendékei léptek fel, majd a konzervatórium gitáros hallgatói adtak koncertet. A gyerekeket mindeközben játszó­ház és ugrálóvár szórakoztatta, a pihenni és beszél­getni vágyó felnőtteket pedig lacikonyha várta. Dél­után a kicsik és nagyok megannyi játékos és sport­programot játszhattak és szurkolhattak végig. A Magyar Karitász énekkel és zenével invitálta asztalához a sokadalmat. Az adakozókedvet min­dennél jobban kifejezte, hogy a családok reggeltől kezdve folyamatosan vitték a templomhoz a feles­legessé vált gyerekjátékokat, ruhákat és könyveket. A művelődési házban ez idő alatt véradással lehe­tett kifejezni a segítő szándékot. DOMBAI TÜNDE Díszpolgár avatás, éjszakába nyúló bál, tűzugrás Faluünnep Új szentivánon Jó időben, jó hangulatban zaj­lott az idei újszentiváni falunap a sportpályán. Díszpolgárrá avatták a község orvosát, s el­ismerő okleveleket adtak át azoknak, akik kiemelkedően sokat tettek a településért. Borongós, hűvös időre ébredt szombaton, az idei falunapon Újszentiván, de mire a rezes fú­vószenekar muzsikájára fölvo­nuló, csinos mazsorettek a sport­pályára értek, fölszakadoztak a baljóslatú, szürke felhők. Az óvodások és általános iskolások már ragyogó napsütésben adták elő műsorukat, a falubeli és ven­dég néptáncos gyerekek produk­ciójára pedig megtelt a focipálya árnyékos lelátója. Ekkora közönség előtt talán még sohasem játszott a község előkészítő korosztályos futball­csapata, amely a „Szentiván te­hetség kupa" döntőjében, vissza­vágva a bajnokságban elszenve­dett vereségért, elsöprő lelkese­déssel és nagyszerű játékkal, fö­lényes, 7-1 arányú győzelmet aratott a vasutascsapat ellen. A déli harangszó és a Himnusz hangjai után Talpai ]ános polgár­mester mondott rövid köszöntőt, majd elismerő okleveleket adott át azoknak, akik kiemelkedően sokat tettek a falu közösségéért, s a település hírnevét elvitték a vi­lág távoli vidékeire is. Díszpolgári címet Varga István háziorvos, körzeti főorvos kapott, „Újszen­tivánért díjjal" Veszelinov Dáni­elné pedagógust, Fekete Sándor maratoni futót és lapunk munka­társát, Schmidt Andrea fotóripor­tert tüntették ki. Gyorsan elfogyott a puhára fő­zött, ízletes marhapörkölt, a jó ebédhez szóló nótákat pedig Vass Péter előadásában hallhatták a vendégek. A ritmusos keleti mu­zsikára előadott hastánc a szín­pad köré csalta a közönséget. A délután és az este a zene és tánc, valamint a futball jegyében telt. Az éjszakába nyúló bálon a Melody Combo játszott, a pódi­um előtt pedig gondjait (és életko­rát) feledve táncolt fiatal és idő­sebb, válogatás nélkül ropva rock and roll, twist és diszkótáncokat. Eközben egymást váltották a csapatok a gyepen, a kispályás torna résztvevői villanyfénynél rugdosták a gólokat. Még szom­baton is sokan megcsodálták az előző délután átadott, fölújított és kibővített öltöző épületét, amely zöld gerendás, virágokkal és a falu címerével díszített tor­nácával, a helyi futballtörténet csapatképeit bemutató előterével igazi falusi hangulatot áraszt. Este tíz órakor gyújtották meg a jókora máglyát, amelynek szik­rái mintha a csillagokig repültek volna; amikor pedig a lángolás kissé alábbhagyott, vállalkozó kedvű fiatalok versengve ugrot­ták át a tüzet. NY. P. Kapós volt a marhapörkölt, s nem is volt hiány belőle. Fotó: Karnok Csaba Kistérségi alközpont válhat Szatymazból Látványos, de olcsó beruházások Szatymazon csak a legszükségesebb fejlesz­téseket, korszerűsítéseket tudják az idén végrehajtani. A lakók már tapasztalják a ki­sebb változásokat, de a nagyobb beruházá­sokegyelőre váratnak magukra, mivel az ön­kormányzatnak 25 millió forint a hiánya. Látványos, de kevés költséggel járó fejleszté­sek valósultak meg az idén Szatymazon. En­nek oka, hogy a település 25 millió forintos hiánnyal küzd. - Az önhikit, vagyis az önhi­báján kívül hátrányos helyzetűvé váló telepü­lésnek járó állami segítséget sem tudtuk igénybe venni. Ugyanis az elmúlt években túl sok volt a fejlesztésre felhasznált pénz - tájé­koztatta lapunkat Gyömbér László, a község októberben megválasztott polgármestere. A költségvetés 35 százalékát elvitte az isko­la és az óvoda fenntartása, valamint a 48 dol­gozó megemelt bére. A hiány és a plusz ki­adások miatt csak a legszükségesebb fejlesz­tések valósultak meg. így az iskola és az óvo­da konyháját fel kell készíteni az EU-s elvárá­soknak, ami 25-30 millió forintba kerül. Pár héten belül átadnak tíz önkormányzati bérla­kást. A beruházás 90 millió forint, amiből pályázaton 65 milliót nyert a község. Szatymaz lakossága folyamatosan nő. Je­lenleg 4 ezer 370 fős a község. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy egyre többen költöz­nek ide. Ezt az önkormányzat úgy szeretné növelni, hogy újabb és újabb telkeket alakit ki. A leendő autópályát kihasználva pedig ipari és kereskedelmi parkot terveznének. Hazánk közelgő EU-csatlakozása miatt közigazgatási reformra van szükség. Az ön­kormányzat ezt szeretni úgy kihasználni, hogy a szegedi kistérségen belül kistelepülési alközponttá szeretne válni. Ez azt jelenti, hogy a szatymaziak mellett sándorfalviak, bordányiak, üllésiek és zsombóiak ki­sebb-nagyobb ügyeit is itt intéznék. Bérezi Béla vállalkozó szerint a legfonto­sabb, hogy munkahelyeket teremtsenek a községben. - Üres kasszával nehéz gazdálkod­ni, de az önkormányzatnak nyitnia kell a vál­lalkozók felé - vélte a vállalkozó. Úgy gondol­ja, hogy a legszembetűnőbb változás a főutca virágosítása, parkosítása. Emellett még min­dig nem oldották meg a Kossuth utca elején a kerékpárút problémáját. Ugyanis igen baleset­veszélyes, hogy a főúton kell átkerekezni. Sárkány Lukács már várja, hogy legyen vala­mi a Sándorfalvával közös szennyvízprogram megvalósításából. - Havonta fizetjük a lakos­sági hozzájárulást, talán a közeljövőben már lesz csatornánk - bizakodott a bácsi. Ezenkí­vül megjegyezte, hogy az idén végre eltűnik az utolsó földes utca is a belterületről. Az ifjúságot összefogó Szaft, vagyis a Szaty­mazi Fiatalok Társasága nemrég alakult. - A régióban elsőként azt tervezzük, hogy kistér­ségi hálópartit, azaz számítógépes játékbaj­nokságot hozzunk össze - mondta Kálmán lános. Az elnök úgy vélte, hogy elegendő, ha kisebb, de látványos fejlesztésekkel szépítik a falut. Ilyen a templom kivilágítása, az orgona felújítása, vagy a tanyagondnoki szolgálat. K. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom