Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-18 / 140. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. JÚNIUS 19. • AKTUÁLIS" 3 Leváltották a világhírű szegedi húsipari cég vezérigazgatóját Bihari 34 év után búcsúzik A Pick a tét A jogszabály semmire nem kötelezi az önkormányzatokat Július elsejétől már él az új, vitatott kórháztörvény Folytatás az 1. oldalról Lényeges pontja a szegedi egészségügy­gyei kapcsolatos elképzeléseknek az egyetemi klinikák és a városi kórházak, valamint a rendelőintézet munkájának összehangolása, az intézmények együtt­működése érdekében megtett kezdemé­nyezés folytatása. Botka László fontos­nak tartotta elmondani: Szegeden nagy fejlesztésekre készülnek a város egész­ségügyi intézményeiben: félmilliárd fo­rintos orvosi gép-műszer céltámogatás­ra pályáztak, amiről a napokban szüle­tik - a polgármester reményei szerint ­kedvező döntés. Továbbá 1,3 milliárd fo­rintos céltámogatásra nyújtottak be pá­lyázatot a kórház Kálvária sugárúti épü­letének felújítása érdekében. A város és az egyetem által nemrégi­ben aláírt együttműködési szándéknyi­latkozatban rögzítettek összhangban vannak a most született törvénnyel ­mondta el a szegedi egészségügyi bizott­ság elnöke, Ványai Éva. - A város intéz­ményei és az egyetemi klinikák nyújtot­ta ellátásban tapasztalható párhuza­mosságok megszüntetését célul kitűző együttműködés során egységes egész­ként szeretnénk kezelni Szeged egész­ségügyét. Az első lépésben a városi kór­házak, a rendelőintézet átalakítása tör­ténik meg, amihez az egyetem orvoskari centruma később csatlakozhat. - Helyi politikusként nehéz nyilat­ügy problémáját a privatizáció oldaná meg - fogalmazott Kószó Péter, Vá­sárhely alpolgármestere, aki egyéb­ként maga is gyermekorvos. - Attól tartok ugyanis, hogy bizonytalanná válhat az orvosok egzisztenciája, s ha profitorientálttá válik az ellátás, le­het, hogy lesznek olyan csoportok, amelyek kiszorulnak belőle. Kószó Péter hozzátette: szerinte ilyen tilta­kozáshullám után nem lett volna sza­bad áterőltetni a törvényt. A vásárhelyi Erzsébet kórház és rende­lőintézet jövőjéről szólva pedig az alpol­gármester kifejtette: a városnak fel kell kutatnia, milyen egyéb finanszírozási forrásokat találhat és milyen szerkezeti átalakítással hidalható át ez a helyzet. - Nagyon komoly kérdés merül fel a magánosítással kapcsolatban - mondta Grezsa István, a vásárhelyi egészségügyi bizottság elnöke, aki szintén orvos -, mégpedig hogy a profitorientált vállal­kozások bevonásával hogyan garantál­ható az ellátás színvonala. A szakember úgy véli, az Erzsébet kórház jól működő intézmény, amely viszont az ellátás szűkítését nem en­gedheti meg magának. Egy-egy osz­tály bezárása ugyanis súlyos követ­kezményekkel járhat, hiszen ebben az esetben a nagy múltú intézmény nem tudja ellátni a városi kórház fel­adatkörét. B.A.-K.K.-SZ.A.K. KOVÁCS ANDRÁS „Az Arago Rt. vezetői június 30-ig kértek türelmet. Elképzelhető, hogy addigra lezajlik a Pick Szeged Rt. eladása, de az is elképzel­hető, hogy nem jön össze ez az üzlet, marad a jelenlegi tulajdo­nos. " Ezt írtuk tegnap a sportoldalon. Kővári Árpád, a Pick kézi­labdásainak elnöke nyilatkozott lapunknak a sporttámogatás ügyében folyó tárgyalásokról. Valószínűleg idő előtt kikottyantott valamit, ugyanakkor tény, jártak vevőjelöltek a Picknél. A dánok­kal szinte egészen biztosan tárgyaltak, sőt maguk is nyilatkoztak arról: elkezdődött a stratégiai partnerkeresési program. És való­színűleg be is feleződött, legalábbis erre utal, hogy Bihari Vilmos felállították székéből. Vagy maga állt fel. Hosszú évtizedek után. úgy, hogy neve egyet jelentett a Pickkel. Nem kizárt, hogy akkor már nem akart vezér­igazgató lenni, amikor újra tulajdonost vált a magyar húsipar zászlóshajója. Az első tulajdonosváltás, a Pick tőzsdére vitele, a privatizáció diadalmenet volt, a második, az Arago birtokon be­lülre kerülése már kevésbé. Tény, ő és vezető kollégái is hibáztak, amikor abban bíztak, hogy az ötszázalékos szavazati korlát meg­védi a Pick-menedzsmentet a meglepetéstől, s nyugodtan irányít­hatják a szétszórt tulajdonosi szerkezetű céget. Amikor észrevet­ték, hogy elkezdik felvásárolni a papírt, már késő volt, pedig már jegyben jártak egy külföldi szakmai befektetővel. Semmi meglepő nem lenne abban, ha az Arago eladná a Picket, pénzügyi befektetőről van szó, olyanról, amelyik olcsón szeret vá­sárolni, s drágábban továbbadni. A társaság az első Pick-részvé­nyeit még tízezer forint felett szerezte meg, a terror napja, 2001. szeptember 11 -e után háromezerért is lehetett iíyen papírt venni. Ma, így, egyben sokat ér Magyarország legnagyobb - talán egyedü­liként európai méretű - húsipari cége, olyan sokat, hogy nem is nagyon akad rá hazai vevő. A mértékadó gazdasági napilapok keveset írnak mostanában a Pickröl, legutóbb talán akkor volt erős pénzügyi sajtója a cégnek, amikor a tulajdonos az újkori tőzsdetörténetben eddig példa nél­küli, százszázalékos osztalékot szavazott meg magának a 2002-es esztendőre. Az Arago akkor tőkeátcsoportosításról be­szélt, „belső és külső ellenzéke" pedig azt emlegette: viszik ki a pénzt a Pickból. Hivatalos nyilatkozatot szerezni gyakorlatilag lehetetlen a tu­lajdonosváltás ügyében, ami nem is csoda, ez nem az az üzlet, amelyről időről időre sajtótájékoztatón számolnának be az érin­tettek. Igaz, heves cáfolatok sincsenek. És a Pick egy ideje már nem szerepel a tőzsdén, sokkal kevesebbet köteles közölni saját dolgairól, mint korábban. Az utóbbi napok hírei így kimerülnek abban, hogy mennyiért veszi át a túlsúlyos sertéseket a társaság. Tegnap ez azzal bővült, hogy Bihari Vilmos távozik - igaz, a hírt hivatalos forrásból nem erősítették meg. Eközben persze a tulajdonosváltás zavartalanul folytatódhat. Tiltakozó fuvarozók BUDAPEST (MTI) Négy közúti közlekedési szolgál­tató érdekképviselet a miniszter­elnökhöz fordul az 5-ös út felújí­tása által okozott helyzet miatt. A Fuvarozó Vállalkozók Orszá­gos Szövetsége (Fuvosz), a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szö­vetsége (KKVSZ), a Magánvállal­kozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete |NiT-Hungary) és a Magyar Közúti Fuvarozók Egye­sülete (MKFE) kedden a kor­mány érdemi intézkedését várják arra vonatkozóan, hogy az 5-ös főút karbantartása miatt a 7,5 tonna össztömeg feletti jármű­vek az M5-ös autópályára kény­szerülnek. kőzni ebben az ügyben akkor, amikor a szakma azaz, az orvosi kamara is meg­osztott bizonyos kérdésekben - felelte kérdésünkre Simicz József, a Csongrád Megyei Közgyűlés egészségügyi bizott­ságának elnöke. - Addig, amíg nem je­lenik meg a törvény végrehajtási utasí­tása, nem lehet megmondani azt sem, ez mennyiben érintheti a megyei köz­gyűlés által működtetett deszki, makói és szentesi kórházat. Nekem az a véle­ményem, hogy a privatizáció pozitív hatással lesz az egészségügyre. Szerin­tem itt nekünk nem kell erőltetnünk a magánosítást, nem kívánatos sietni ve­le. Csak úgy szabad ezzel kapcsolatos döntést hozni, ha biztosítékokat ka­punk arra, hogy a betegellátás színvo­nala javul, a folyamat szakmai szem­pontból nem jelent visszalépést. Egyéb­ként pedig ebben a jelenlegi formában is lehet jól működtetni ezeket az intéz­ményeket." - Nem látom be, hogy az egészség­A kórháztörvény csak lehetőséget ad a kórházak működtetésének átalakítására. Deszken is ez a helyzet. Fotó: Gyenes Kálmán Folytatás az 1. oldalról Tegnap a hírt követően hiába ke­restük a Pick Szeged Rt. vezetőit, nem találtuk őket és nem hívtak vissza bennünket telefonon. Pickhez közelálló forrásokból azonban annyit megtudtunk, fo­lyamatosan tárgyalnak az eladás­ról, a potenciális partnerek az utóbbi időkben Szegedre látogat­tak, ám a megbeszélések jelenle­gi szakaszában még „korai és hi­teltelen" lenne kiadni az érdeklő­dőket. A Figyelő által megneve­zett Danish Crown nem szerepel a legnagyobb dán befektetők ha­zai top tízes listáján - tájékoztat­ta lapunkat az ITD Hungary. » Az 1946-ban született Bihari Vil­mos 34 esztendő után távozik at­tól a vállalattól, amely első mun­kahelye volt. A budapesti közgaz­daságtudományi egyetemen 1969-ben szerzett diplomát, majd rögtön a Pickhez került és ott bejárta a vállalati ranglétrát. Volt ügyvitelszervező, számviteli osztályvezető, pénzügyi főosz­tályvezető-helyettes - közben ok­leveles könyvvizsgáló képesítést szerzett -, 1986-tól gazdasági, 1990-től pedig vezérigazgató. Ő vezényelte le a Pick 1992-es rész­vénytársasággá alakulását és tőzsdei bevezetését. Az ezt köve­tő esztendők egy sikertörténet lapjaira kívánkoznak: 1994-ben a Pick megvásárolta a Herz szalá­migyárat, 1994-ben a Ringa Hús­ipari Rt.-t, 1998-ban a Szegedi Paprika Rt.-t. A cég 1999-ben megkapta a Magyar Nemzeti Mi­nőségi Díjat. A vezérigazgató az Arago Rt. 2000-től bekövetkező fokozatos tulajdonszerzését kö­vetően is helyén maradt, 2002-ben megérte a cég részvé­nyeinek tőzsdei kivezetését. 2000-ben neki ítélték a Szegedért Alapítvány fődíját azért a mun­káért, amelyet a város kulturális és sportéletéért tett magánem­berként, szponzorként egyaránt. F. K. Még kérdéses a kismamák pótléka Csongrád megyében mintegy hárommilliárd forintot kell ki­fizetnie az államnak, ha a Leg­felsőbb Bíróság június 25-én úgy dönt, hogy visszamenőle­gesen jár a kismamáknak a jö­vedelempótló támogatás. Emlékezetes, hogy március ele­jén a Somogy Megyei Bíróság jog­erős ítéletében elismerte három volt kismama több évre vissza­menőlegesen támasztott igényét a gyes mellett járó, havi 6 ezer 700 forintos jövedelempótlék iránt. lóllehet a precedens értékű ítélet kötelezte az Államháztar­tási Hivatalt (AH], hogy fizesse meg a kismamáknak a jogtala­nul visszatartott támogatást és annak kamatait, a kormány és az ÁH a Legfelsőbb Bíróság állásfog­lalását kérte az ügyben. Siket Judit, a Csongrád Megyei Területi Államháztartási Hivatal (TAH) vezetője tegnap lapunk ér­deklődésére elmondta: a Legfel­sőbb Bíróság június 25-i döntésé­től függ, hogy kifizetik-e az 1998 és 2002 között gyesen lévő kis­mamáknak a havi 6 ezer 700 fo­rintos jövedelempótló támoga­tást. Lapinformációk szerint az LB határozata nyomán több mint félmillió kismama lehet jogosult a fejenként mintegy 200 ezer fo­rintos jövedelempótlékra, ami egyes számítások szerint 80-100 milliárd forintra rúg. A Somogy Megyei Bíróság ítéle­te után a kismamák megrohan­ták a területi államháztartási hi­vatal szegedi központját, a hód­mezővásárhelyi és szentesi kiren­deltségét. Siket Judit elmondta, hogy márciusban százasával fo­gadták be és iktatták a kérvénye­ket, de még most is érkezik postai úton napi négy-öt kérelem. Eddig Csongrád megyében mintegy 15 ezer kérvényt regisztrálták. Kér­désünkre, mennyit kellene fizetni visszamenőlegesen a megyében élő volt kismamáknak, a TÁH megyei vezetője azt válaszolta, hogy ezt nem számolták ki. Kal­kulációnk szerint a megyében be­érkezett kérelmek alapján több mint hárommilliárd forintot kel­lene kifizetnie az államnak. Szakemberek szerint ha a Leg­felsőbb Bíróság a szoros jogértel­mezést veszi alapul, akkor a kis­mamák megkaphatják pénzüket. Ugyanakkor, ha az LB azt is mér­legeli, hogy a kismamák emelt összeget kaptak a kérdéses idő­szakban, s a jövedelempótlék be­épült a gyesbe, úgy várhatóan el­utasítják a keresetet. Döntés jú­nius 25-én várható az ügyben. sz. c. sz. Még együtt. Leisztinger Tamás, az Arago Rt. elnöke és Bihari Vilmos. A híres termék. Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom