Délmagyarország, 2003. június (93. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-14 / 137. szám

FM 954 + Rádió AZ ÉLETÜNK RÉSZE SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2003. JÚNIUS 14. AZ EURÓPAI POLGÁROK KÖZÜL A MAGYAROK OLVASSÁK A LEGTÖBB SZÉPIRODALMAT Megszoktuk A Magyarországon megjelenő új könyvek példányszáma az elmúlt évtizedben évről évre csökkent, csupán az utóbbi egy-két esztendőben emelkedett szerény mértékben, miközben a forgalmazásból származó bevétel nő. Ez annyit jelent, hogy az olvasás élvezetéért a vásárló egyre többet fizet. A tavalyi esztendőben összesen 53,6 milliárd forintos forgalommal büszkélkedhetett a hazai könyvkereskedelem, ami a 2001-es 45 milliárdos forgalmi adathoz képest szép ívű, csaknem 17 százalékos emelkedésnek tekinthető. A megjelent könyvek - pontosabban könyvcímek - száma azonban nem növekszik ilyen arányban, az évi közel tízezer új kötet öszszesen 45,5 millió nyomtatott példánya nem javít a statisztikán, pusztán az 1998-as adatok „utoléréséhez" elegendő. A kinyomtatott példányszám tekintetében egyébként nem állunk jobban, mint jó pár éve, amikor is 1995 volt a csűcs esztendeje, 63 millió kiadott példánnyal. Ma Magyarországon egy kiadott kötet átlagosan 4500 példányban jelenik meg, ez a kiadók és kereskedők szerint pont akkora mennyiség, ami elég ahhoz, hogy lemérhető legyen a siker és az űjabb kiadás szükségessége, de még éppen annyi, hogy ne bukjanak vele nagyot. Az alacsony átlagos példányszám azzal is magyaráizható, hogy alkotások értékesítése célzottabbá vált. Jó könyvből egyébként egyre több van, s szemben a kilencvenes évek elejének kortárs magyar irodalmat temető hangulatával, mára ismét értéke lett a hazai alkotásoknak. Esterházy Péter, az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre, a sokadik kiadást megért Szabó Magda, Závada és Márai művei szélesebb körben is kedvencek. Ma Magyarországon a lakosság nyolc-tíz százaléka olvas rendszeresen, ez az arány ugyan nem magas, de jobb, mint Nyugat-Európában. A kontinens országaival összevetve mi, magyarok - közülünk is nagyobb arányban a hölgyek - olvasunk a legtöbb szépirodalmat. A mostani ünnepi könyvhetet szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyletének adatai is figyelemre méltóak: a hazai könyvforgalom 26 százalékát ismeretterjesztő művek, 25 százalékát az oktatási tankönyvek, nyelvkönyvek teszik ki, míg a szépirodalom 19 szá1 Mb^,"' ~ A - f/A um • A - A A magyarok nyolc-tíz százaléka olvas rendszeresen. zalékos szeletet birtokol a már említett 53 millió forint forgalmú könyvpiac tortájából. A szellemi indíttatás és az igény néha nem elég a könyvvásárláshoz: az olvasás élvezetére vágyókat meggondolásra késztetheti az ár. Kulturális termékre kevés pénz jut, a KSH adatai szerint a hazai családok évi 8-12 ezer forintot költenek ilyen jellegű kiadásokra. A könyvárak az elmúlt években az inflációt meghaladó mértékben nőttek, ám a nyugat-európaiaknak még mindig csak a kétharmadát érik el, miközben a papírárakban és a nyomdaköltségekben már nincs különbség. Ennek ellenére nem egy szakember állítja, hogy a kiadók türelmesek, s a vásárlók fokozatosan megbékéltek a magas könyvárakkal. Ezt igazolják a számok is. Az 1997-es Az ünnepi könyvhét idei rendezvényén összesen 101 kiadó képviselteti magát, közülük 88 magyarországi, 13 pedig határon túli társaság. Az ünnepre több mint 350 könyv látott napvilágot, 272 hazai és 78 külföldi mű. A kötetek ára együttvéve meghaladta a 768 ezer forintot. Aki minden hazai könyvet megvenne, 626 ezer 400 forintot, míg aki a teljes külföldi kiadói kínálatot haza akarja vinni, az 142 ezer 184 forintot fizetne. A teljes könyvheti kínálat árait átlagolva kiderül, egy könyv 2196 forintba kerül, s a hazai kiadványok 2303 forintos átlagára nem sokkal haladja meg a külföldi kötetek 1823 forintos középárát. Az idei könyvhét legdrágább kötete címet Szenteczki Csaba A nyomtatott grafika története és technikái (Műszaki Könyvkiadó) című kiadványa nyerte el (12 ezer 500 forint), míg a legolcsóbbnak - 480 forintos áron - Pálfy G. István A valóság vonzásában (Püski Kiadó) című munkája bizonyult. 24 milliárdos könyvforgalom ugyanis úgy bővült tavalyelőttre 45, majd 2002-re 53 milliárd forintra, hogy közben az évente kiadott mintegy 9 ezer kötet összpéldányszáma jelentősen csökkent. Ön hol vásárol könyvel? (az adott helyet említők aránya, több válasz is lehetséges) könyvesbolt olcsók öny virus GERLÓCZY MÁRTON IGAZOLT HIÁNYZÁSA A fiatal bot FOTÓ: SCHMIDT ANDREA A magyar fogyasztók láthatóan megszokták a magasabb árakat, és a kötetenkénti „lélektani értékhatár" az utóbbi években fokozatosan emelkedett. Ez a bizonyos határ regények esetében évekig 1990 forint volt, s ezt körülbelül másfél évvel ezelőtt Esterházy Péter egyik könyvével sikerült megtörniük a kereskedőknek. Azóta egy magyar kortárs regényért akár 3000 forintot is hajlandóak vagyunk kifizetni. Bár a könyvárak borsosak, mégis a könyvkiadás ma sem tűi jó üzlet: a szakma 2-5 százalékos profittal dolgozik. Persze most szabad a piac, pontosabban a kiadók szabadon eldönthetik, hogy a nagyobb kockázatú, értékes műveket, vagy a populárisabb, így rizikómentesebb „irodalmat" adják az olvasó kezébe. Az igények szerencsésre olvasói és kiadói oldalon is változnak. 0. K. K. Gerióczy Márton Igazolt hiányzás című könyve már megjelenése hetében óriási sikert aratott. Az ifjú tehetség műve iránt egy iondoni irodalmi ügynökségtől is érdeklődtek. „Hát ilyen nincs. Hihetetlen. Húszéves. Na, jó huszonegy. És így ír!" - olvashatók Jancsó Miklós a szerzőt dicsérő szavai a könyv hátoldalán. A meglepően fiatal Gerióczy Márton, mint mondja, csupán „ki akarta magából írni az iskolát" és csak a negyvenedik oldalnál jött rá, hogy abból könyv is lehet. A mű szerzője gyermekkorának és gimnáziumi éveinek élményvilágát dolgozta fel: a fogantatás körülményeinek bemutatásától kezdve a huszonéves fiatalember jelenlegi életértelmezéséig eljutva. A történetek mint egy-egy novella elevenednek meg az olvasó előtt, humoros stílusban, ám olykor merész szókimondással. A gázspray és az igazgató űr esete, a nyolc deci kommersz vodka utáni „hányattatások", a focimeccses balhék egyenes utat jelentettek a „kettes magatartásokig és reálelégségesekig". És akkor a liberális Waldorf-iskola vécébe zárt történelemtanáráról, az órák alatti dohányzásról, vagy a „traktorostul, Józsistul, szerszámos széfbe csapódásról" még egy szót sem ejtettünk. Nem csoda tehát, hogy a kissé öntörvényű főhős mindenhonnan botrányok közepette távozott, három általános és négy középiskola „elfogyasztása" után érettségije ma sincs. Nem Gerióczy Már1 1 llj.tülill niáíii|H(iK * % > «k. • > — _5k_ Gku könyváruház i TÖRZSVÁSÁRLÓI KÁRTYÁRA 7% KEDVEZMÉNY! tonnák hívnák a szerzőt, ha ezt nem így kommentálná: „Azt a rengeteg figyelmet, amit az emberekre fordítottam, mostantól a magam kiteljesítésére szánom, újra és újra feltéve a kérdést, mi a szar az az érettségi vagy a munka, hol vagyok, kinek és minek beszélek, ha nem én döntöm el, micsodát (...) nem bántam meg semmit." Az Ulpius-ház Könyvkiadó gondozásában megjelent könyv - talán a neves íróknak kijáró irodalmi kampánynak is köszönhetően - egy eladási listán már a második helyen áll. (Gerióczy Márton: Igazolt hiányzás, Ulpius-ház Könyvkiadó, Bp. 2003, 328 oldal, 1980 forint.) P. D. A regényről Jancsó Miklós beszélget a szerzővel június 16-án, hétfőn 17 órakor a szegedi bábszínházban. Előtte, 16 órakor mindketten dedikálják műveiket a Fókusz könyváruházban. H-6720 Szeged, Tisza L. krt. 34. www.fokuszonline.hu Telefon: (+36 62) 420-624 Fax: (+36 62) 424-789 e-mail: fokusz.szeged©lira.hu Szegedi történész könyve Josef Tisóról MUNKATÁRSUNKTÓL A római La Sapienza Egyetem új- és legújabb kori történeti tanszékének könyvsorozatában jelent meg Eördögh Istvánnak, a Szegedi Tudományegyetem docensének és Ingrid Graziano tudományos kutatónak a monográfiája a Josef Tiso vezette egykori szlovák állam történelmi felelősségéről. Az olaszul Josef Tiso e la questione ebraica in Slovacchia (Josef Tiso és a zsidókérdés Szlovákiában) címmel kiadott kötet eddig ismeretlen vatikáni forrásanyagok, továbbá szlovákiai levéltári dokumentumok alapján minden eddiginél részletesebben bizonyítja a náci Németország árnyékában egykor létezett, független szlovák állam vezetőjének felelősségét mintegy hetvenezer zsidó üldözött elpusztításában. A napokban a Római Magyar Akadémia adott otthont e könyv bemutatójának. E rendezvényen Szarka László történész, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a kutatások öszszefoglalt eredményeit összevetette a szlovák történetírás öszszes fontos irányzatának véleményével. Antonello Biagini és Pasquale Chessa professzorok a főleg magyar nemzetiségű és anyanyelvű áldozatok sorsáról szólva hangsúlyozták: ez az értékes kiadvány a közép-európai közös történelem alaposabb megértéséhez járul hozzá.